Igen, ez igaz, az én szóhasználatom is ugyanúgy kritizálható, jogos teljesen, mint ahogy a kisbetű is... :-)
Na ezt még nem hallottam, viszont aranyos feltételezés :-). Nem vagyok forgalmazó. Pusztán életemben vettem összesen kb. 20 m2-ert ami fel lett használva.
EPH alatt azt értettem természetesen, hogy azon a potenciálon van. Nyilván a funkciója nem azonos vele, ilyet viszont nem is írtam.
Szabvány és jogszabályos kérdésben valahol ugyanazt mondjuk - ha belegondolunk, forgalomban sem lehetne az eszköz, hiszen a hazai előírásoknak nem igazán felel meg.
Hát, nem, bocs. A fi relé így csak olyan, mint a megy az áram. Pont, hogy baj van a fi relével, mert az egy rövidítést, tehát illik FI-nek írni. Aztán pláne, hogy valahová húzva van valami, villamosan lóg valami valamin, ezek csak még olyanabbak, mint a megy az áram. Ez már el van tolva, kifogást emeltél, miközben a te szóhasználatod ellen is lehetett kifogást emelni. :D
(De közbevetőleg, te talán az egyik forgalmazó vagy? Mert akkor nem is érdemes a témát feszegetni, a haszonszerzés fontosabb, mint bármi.)
Talán már a csörtén túl (te kezdted) foglalkozhatnánk a témával is. :D Hogyan képzelhető el nem szabványos kivitelezés egy jogszabályos országban? Az új létesítménynél kellene egy minősítő irat, jegyzőkönyv, akárhogy is hívjuk. Igazából nem újnál is, de ott pláne nem érdekel senkit, amíg nincs baj.
Nem tudom, mit értesz pontosan EPH alatt, az EPH az nem ezt a célt szolgálja.
Kilépnék a topikból - én az érintésvédelemben vagyok érdekelt, ilyennek meg nem látom nyomát, félrevezetett a 2671-es hozzászólásban a szóhasználat.
Hát a fogalmak elnevezésén életünk végéig lehet vitatkozni értelmetlenül 100 féle megközelítésből 100 féle szóhasználattal mindenki mindennel összeveszve. Hogy most hívjuk fi relének, ÉVK (érintés védelmi kapcsolónak)-nak, ÉV relének, ÁVK (áram védelmi kapcsoló)-nak vagy bárminek lényegtelen, igazából főleg nyelvi okok azok amik ezt meghatározzák, meg az esetleges fordítási differenciák. A fi relé az egy idegen nyelvű szóhasználat/megfogalmazás rövidítése, semmi baj nincs vele, azon a nyelven megfelelő és fedi is a dolgot. Az más kérdés, hogy esetleg sokan a "cosfi"-vel keverik esetlegesen, de ettől még nem feltétlen helytelen a szóhasználat. Sok külföldi szócska jött be hozzánk és a műszaki világba, ez is kb így van.
De szóba került, kvázi áttételesen leírtam egyébként. Nálam EPH-a van húzva az árnyékoló fólia, azaz földpotenciál. Ez meg nyilván egy ÁVK-n, vagy fi relén vagy akárminek nevezzelek dolgon lóg (sőt sokkal többön, egy mikrovezérlős kreálmányon is egyben ami vezérli az egészet, minden ágnak az áramát méri/figyeli, így a 0-ét is)
Hogy ez így megfelel-e az érintésvédelemnek, mint szabványnak? Az egy jó kérdés, hivatalosan biztosan nem, eleve nem szabványos kivitelezés. Hisz maga a fűtőfilm sem túl szabványos kialakítású eszköz ilyen szempontból. Szigetelésvizsgálat volt persze természetesen, meg minden ami szerintem elengedhetetlen.
Sajnos ezeken nincs gyári megoldású és szabványoknak megfelelő lehetőség érintésvédelem kialakítására, eleve minősítve sincsenek, hacsak nem az elé kötött ÁVK magában nem annak tekinthető - ezen el lehet vitázni párezer hozzászóláson keresztül.
Az áram pont annyira megy, amennyire az áram-védőkapcsolót fi relének lehet hívni. :D
Volt egy barátom, aki szolgáltatónál dolgozott, mindig kiigazította a bejövő ügyfelet, aki nagyobb villanyórát akart: miért kellene kicserélni a Ferraris-rendszerű fogyasztásmérőt? :D Laikusnak szóló fórumon bármikor merem mondani azt, hogy villanyóra. Mint ahogy azt is, hogy fi relé, pedig az sem helyes szóhasználat. :D
No de nézzük a megadott lehetőségeket.
1. azt kár volt ideírni, mivel az érintésvédelemről volt szó
2. az sem az érintésvédelem tárgyköre, hanem a túláramvédelemé
3. ebből a nulla felé nem érdekes, lásd 2. pont
4. "akár máson keresztül, ami lehet ember élőlény is a legkedvezőtlenebb esetben esetben" na, ezzel vannak a bajok. Nincs olyan legális érintésvédelmi módszer, amelyik arra alapoz, hogy áramütést kap valaki, és majd akkor kapcsol le valami.
De igazából engem az árnyékolás érdekelt volna, mert úgy kezdődött, hogy az az érintésvédelem. Itt meg szóba sem került, hogy arrafelé folyik...
Igen, így korrekt az árnyékolással, de ezzel nem szoktak foglalkozni sajnos :( Nálunk Symalennel van vezetékelve a ház a padlóban a szerelő betonon a szigetelés alatt (van kábel bőven...), emiatt (is) lett a padló szigetelés anyaga a grafitos EPS100 (16cm), ha ez nem árnyékol eleget ...
Érintésvédelemre ott a FI relé csak rá kell kötni a rencört :)
Ha valaki emiatt aggodik, az azert nem megoldhatatlan problema (nalam is le van arnyekolva, igy egyben az erintesvedelem is meg van oldva - ez utobbi egyebkent szerintem nagyobb problema).
Fűtök klímával is, rásegítek, meg konvektorral. Évente kifűtöm 900 m3-el a házat, a plusz áramszámla a klíma miatt elenyésző. Útáljuk a forróságot, 22 fok körül bőven elvagyunk télen. Eghy 12 nm-es szoba 2,3-as beltérrel amit fűtenék. Oda elég nekem egy 850 wattos, és panel, nem fűtőfilm. Gondolom ez nem kerülne nekem havi 20 ezerbe, hiszen akkor lenne annyi ha éjjel nappal menne. De dolgozunk, oviba járnak a külykök, utána edzések, este érünk mindig haza, én akkor lövöm be a konvikat, meg a klímát, utána már alvás és levenni mindent alacsonyabb hőfokra. Én mertem belőni hidegben havi 6-7 ezer villanyra. drasztikus időben november december január február az 28 ezer, október március 6 ezer. egy évben 34 ezer a szoba fűtése. De nem is számolgatom tovább, megveszek, legfeljebb ha nagyon nem jó, akkor kidobom, és megy vissza a kéményes konvektor.
Én a Tokyosolartol vettem. Nekem az egész házban elektromos futofilm ill. Fűtő szőnyeg van. Film a laminalt alatt, szőnyeg a csepezett területet alatt.
Jövőre ha jól megy jon a napelem a tetőre, addig meg jon majd a villany számla.
A laminalt alatt hamarabb felmelegszik, mint a csepme burkolat, viszont a csempe tovább tartja a hőt.
Minden helyiségben külön termosztárttal tudom szabályozni a hőmérsékletet.
És honnan érdemes venni? Elég változik az ár több tízezer ft eltérés is lehet. Nézem a cégtárban, van olyan cég amit két éve alapítottak, van amelyik a 90-es évek óta létezik.
Amiket mar iitt leirtak 100*. 3szoros aron futesz vele. Nalunk csak arra van, hogy egy adott helyiseg padlojanak hideg homersekletet megemeljuk amikor ott vagyunk. Alatta futetlen pince helyiseg van, es pont a nappaliba nem raktunk normal padlofutest (nagy hiba volt). Igy utolag bekerult. Van persze az aljzatban is szigeteles.
Amikor ott vagyunk 5-6 fokkal megemeljuk a padlo homersekletet, a gyerek maszik rajta nem a hidegen, stb. De nem normal melegre es homersekletre futjuk fel, csak kicsit megemeljuk, es nem is futesre van ilyen errelemben, xsak szakaszosan uzemel amikor ott vagyunk.
Kellemesnek kellemes, mert jobb a hoerzet, gyorsan melegit, stb, de iszonyazosan draga hasznalni, azzaz total gazdasagtalan. Viszont amire es amennyit mi hasznaljuk, arra jo.
130w/m2 folia van beepitve, csinaltam hozza 3F betapra egy 4 zonas vezerlot, minden egyes zona ssr altal vezerelt es szabalyzott. Osszesen kb 2.5kw van a padloban, 3f ra elosztva a terheles. Minden zona alarr joerzekelo, egyedileg minden zona allithato.
Alatta egy asztal lenne, illetve négy szék, vagyis a befűtendő négyzetméter nem lenne túl nagy. Viszont nem tudom eldönteni, hogy ezek a hősugárzók mennyire hatékonyak nyitott térben. Valakinek van róla tapasztalata? Nem a -20 fok felmelegítése a cél, de mondjuk ha már 5-10 fokban ki tudnánk ülni vacsorázni komfortosan, már elégedett lennék...
Valaki használja ezt kiegészítő fűtésként? Pl. fűtött az egész ház, de egy szobában csak ezzel nyomja? Van valaki akinek van infrája, és tud tapasztalatból írni valamit? Mert csak képletekkel meg lebeszélő dumával / avagy fizetett tartalmú cikkekkel van teli a net.
