Csak két kiegészités (bemásolom mire, hogy ezért ne panaszkodhass) :
math2:" 4) a jobb lehetoseg a globalizacio valamely kerdeseben kulonbozik-e, azaz a globalizacio-e a rossz oka.
na es ezert kell konkret reszletkerdes."
rosta : " Erre elkezdtem konkrét példákat hozni a globalizáció egyik oldaláról a közösségek számára előnytelen privatizációról, melynek nyilvánvalóak a sötét oldalai."
math2: "ha igen, akkor sem a globalizacio, hanem a bhazai politikai dontesek sotet oldalai."
1. Ha a globalizálódást a gyors és könnyű tökemozgásból kiindulva értelmezzük, akkor a privatizáció - amennyiben a vevő egy nemzetközi vállalat, pont ennek a konkrét megvalósulására példa (a minőségétől függetlenül, illetve én az összeesküvéselméleteket kihagynám).
Ami érdemi kérdés, az adott helyzetben valóban van-e jó döntés.
2. Amit viszont a fentiek kapcsán én nem hagynék ki azok a HNYK-k, "a valójában persze nem létező" törvények, elvek érvényesülése, hatásai (pl a "hit" topikban az általad a jogi törvényekről irtak fényében).
(Ez utóbbi pedig akár filozófiai kérdés is lehetne, igaz én még nem igazán láttam a közgazdaság olyatén értelmezését az utóbbi időben ami valamilyen össztársadalmi ..., élhetőségi irányultságra alapulna.)
Nem egészen értem, hogy miért vannak a kormánynak más eszközei a hazai és a külföldi befektetővel szemben. A felhozott példádban: miért nem tudja egy kormány kontrollálni, hogy milyen áruk jönnek be az országba? A fogyasztóvédelmi szabályok az importárukra is vonatkoznak.
Nem hiszem, hogy gazdaságilag racionális felvásárolni egy ágazatot csak azért, hogy aztán tönkretegyük. Ha a felvásárlónak előnyösebb külföldről szállítani az áruját, ahelyett, hogy helyben termelné saját maga, akkor felvásárlás nélkül is versenyelőnyben van a helyi termelővel szemben. Azaz felesleges felvásárolnia.
Nekem elég nyilvánvalónak tűnik: akkor éri meg megvenni valamit, ha azt az ember használni is akarja. És amit az ember megvett, azt a sajátjaként fogja használni, mert tényleg a sajátja. Ennek van gazdasági racionalitása.
Ezen a példán kívül miben mások a multik, ill. a helyi befektetők eszközei?
"Ott van a hiba a gondolatmenetedben, hogy a globalizáció megváltoztathatja a profitmaximalizáció módját is. Tehát az igaz, hogy a helyi és a multinacionális befektető is profitmaximalizálásra törekszik, de egészen mások lehetnek azok az eszközök, amikkel a leghatékonyabban elérik azt."
ez egy eleg altalanos szovirag. nem nagyon derul ki, hogy ez a kulonbseg egyertelmuen karos-e, es van-e rendszerszintu gyogymodja.
"Gyakran szokták pl. azt példának hozni, hogy a külföldi befektető felvásárol egy ágazatot, csak azért, hogy tönkretegye, majd a saját termékét szállítja külföldről, sokszoros kárt okozva az államnak (nem lehet kontrollálni, nincs adó, foglalkoztatottság, fogyasztóvédelem stb)."
kontrollalni lehet. fogyasztovedelem van. egy orszag azzal, hogy importal valoban azt eri el, hogy bizonyos termekek eloallitasat nem maga vegzi el, es igy egy bioznyos foglalkoztatastol elesik. de egy orszag inport es export merlege geyensulyban kell, hogy legyen, es ezzel nagyjabol a foglalkoztatasi merlege is ezzel a dologgal nem valtozik.
" Nem tudom, hogy van-e példa ilyesmire, vagy hogy egyáltalán van-e közgazdasági racionalitása, de az jól látszik belőle, hogy nem lehet azzal lerázni a kérdést, hogy a globalizáció előtt is volt verseny meg kapitalizmus, mert éppen az a kérdés, hogy hogyan változtatja meg a verseny feltételeit és körülményeit a globalizáció."
tovabbra is azt latom, hogy csupan verseny van, es munkamegosztas, csupan nagyobb volumenu.
Ott van a hiba a gondolatmenetedben, hogy a globalizáció megváltoztathatja a profitmaximalizáció módját is. Tehát az igaz, hogy a helyi és a multinacionális befektető is profitmaximalizálásra törekszik, de egészen mások lehetnek azok az eszközök, amikkel a leghatékonyabban elérik azt.
A násik pontnál is hasonlóképpen - normális esetben a kormányzat a privatizáció nemzeti érdekeknek megfelelő kontrollálására törekszik (és innentől kezdve nyugodtan mellőzhetjük a hazai példákat, mert a magyar kormány minden, csak nem normális), de egészen más eszközei vannak egy hazai, illetve egy multinacionális befektetővel szemben.
Gyakran szokták pl. azt példának hozni, hogy a külföldi befektető felvásárol egy ágazatot, csak azért, hogy tönkretegye, majd a saját termékét szállítja külföldről, sokszoros kárt okozva az államnak (nem lehet kontrollálni, nincs adó, foglalkoztatottság, fogyasztóvédelem stb). Nem tudom, hogy van-e példa ilyesmire, vagy hogy egyáltalán van-e közgazdasági racionalitása, de az jól látszik belőle, hogy nem lehet azzal lerázni a kérdést, hogy a globalizáció előtt is volt verseny meg kapitalizmus, mert éppen az a kérdés, hogy hogyan változtatja meg a verseny feltételeit és körülményeit a globalizáció.
Még szép, hogy ilyen frappáns és humoros beírásokra is képes vagy. Mondd, hogy bírod ki azt, amikor más nem osztja a te szuperkifinomult és érvekkel bőven alátámasztott (értsd: szőrszálhasogatásba belemerült és végső érvként az ugatást emlegető) véleményedet? Ökölbe szorul az agyad, ugye? Vagy felbukkan az empátia a lélek sötétjéből? :)
egy rossz privatizacio ugyanugy megtortenhet es ugyanugy rossz, ha John Smith a vasarlo kaliforniabol, mint ha Johann Swartz Eisenstadtbol.
vagy meg az sem sokkal jobb, ha Kovacs Janos Siofokrol.
nema globalizacio itt a problema, ha rossz egy privatizacio.
egyebkent a globalizacioba ezen kivul meg azt is beleertuk, hogy bizonyos dolgok uniformizalodnak, illetve, hogy nagy multinacionalis cegek alakulnak ki.
ami mondjuk osszefugg azzal, ahogy te hataroztad meg.
Ez a topic a globalizációról szól. Tisztázzuk esetleg, hogy mi a globalizáció egyáltalán, mert mintha a fogalmi zűrzavar itt kezdődne. Szerintem a globalizáció a földrajzi távolságok és az országhatárok jelentőségének a csökkenése. (Ha nem értesz egyet, akkor adj egy másik meghatározást.) Ennek része az is, hogy a távolságok és a határok jelentősége gazdasági szempontból is csökken: a tőke egyre könnyebben mozog nagy távolságokon, illetve országhatárokon át, a befektetők egyre kevésbé vannak tekintettel a távolságokra és az országhatárokra.
Ha jól értem, te ez utóbbit nehezményezed. (Javíts ki, ha valami mást.) Ez esetben azt kellene valamilyen érvvel alátámasztanod, hogy ez szerinted miért baj. Mit hozol te fel? Konkrét eseteket, amikor szerinted egy-egy (nemzetközi?) befektetés az érintett ország, illetve az érintett közösség számára hátrányos volt.
Ez azonban nem támasztja alá, hogy a határok jelentőségének csökkenése (vagyis a globalizáció) baj volna. Nem következik belőle ugyanis, hogy a probléma az volt ezekben az esetekben, hogy a tőke külföldről jött. Merthogy tényleg nem ez volt.
Hanem micsoda? Egy privatizációs ügylet által társadalmi szinten esetleg okozott káros következmények egyik oka az, hogy a befektető maximalizálni akarja a profitját. Ez tény. Csak éppen ez nem a globalizáció következménye, hanem egy szükségszerűség. A befektetők a globalizációs folyamat előtt is maximalizálni akarták a profitjukat, mindig minden befektető maximalizálni akarja a profitját. A profitmaximalizálásra törekvés nem azért van, mert a határok jelentősége csökken.
A másik ok pedig az, hogy a privatizáló kormányzat nem gondoskodik arról, hogy a befektető tekintettel legyen az érintett ország, az érintett közösség érdekeire is, vagyis nem szab gátat a profit maximalizálásának. Ez ugyan nem szükségszerű, mert egy kormányzat működhetne jól is, de ez sem a globalizáció következménye. Ez lehet a kormányzat hülyeségének a következménye, lehet a kormányzat korruptságának a következménye, ahogy tetszik, de hülye vagy korrupt kormányok szintén léteztek már a globalizáció előtt is, és sajnos mindig is fognak. Egy kormány nem azért hülye vagy korrupt, mert a határok jelentősége csökken.
Ezért írjuk, hogy te nem a globalizációról beszélsz. A kérdésedre válaszolva: egy privatizációval egy kormánynak valóban az adott ország emberi közösségének a hasznát kellene szolgálnia, és korlátok között kellene tartania a befektetők profitszerző törekvését. Csak éppen ha ez nem így történik, az - a fentiek szerint - nem a globalizáció következménye.
(Megjegyzem, lehet, hogy mi sem vagyunk közgazdászok, de azért úgy tűnik, némileg tájékozottabbak vagyunk gazdasági kérdésekben, mint te. Ez legalábbis el kellene, hogy bizonytalanítson. Annál is inkább úgy tűnik, mert egy csak közgazdasági szakközépiskolát végzettnél egy jogász általában némileg - bár nem sokkal - tájékozottabb gazdasági kérdésekben. Ha másért nem, hát azért, mert a jogi egyetemen is tanulnia kell közgazdaságtant - pénzügyi jogról, társasági jogról, stb. nem is beszélve.)
" Az akárhogy is érzik magukat az emberek benne, ez mindenképpen egy nagyon jó dolog."
ilyet nem irtam.
ez ennel bonyolultabb kerdes.
ha az emberek rosszul erzik magukat benne, akkor kerdes, hogy
1) a tobbseg erzi-e rosszul magat benne?
2) van-e jobb lehetoseg?
3) a jobb lehetoseg rendszer szinten kulonbiozik-e?
4) a jobb lehetoseg a globalizacio valamely kerdeseben kulonbozik-e, azaz a globalizacio-e a rossz oka.
na es ezert kell konkret reszletkerdes.
" Erre elkezdtem konkrét példákat hozni a globalizáció egyik oldaláról a közösségek számára előnytelen privatizációról, melynek nyilvánvalóak a sötét oldalai."
ha igen, akkor sem a globalizacio, hanem a bhazai politikai dontesek sotet oldalai.
" Ekkor viszont azt a választ kaptam én ne konkrét problémákkal jöjjek, ezzel menjek a politikába, itt filozófia (sic) rovat működik. Egyáltalán, miért nem a globalizációról beszélek?"
igy van. konkret peldakat irjal, de a globalizaciorol irjal!
ez olyan egyszeru, miert nem tudod felfogni?
" Most arról kell beszámolni, hogy milyen szervezetek segítségével, milyen módon, mely területeken érvényesül ez a hatalmi politika."
igen. peldaul hogyan veszi ra szerinted a globalizacios hatalmom, hogy a magyar kormany eladjon rossz modon vallalatokat? egyaltalan kikbol all ez a hatalom? mi a szervezetuk, milyen hatalmi eszkozokkel csinaljak ezt?
el tudom kepzelni, hogy a magyar kormany kotott rossz uzleteket. bar biztos nem annyit, mint amennyit te mondasz. de szerintem ezt a sajat hibajabol csinalta, ha csinalt ilyet, nem azert, mert valami amerikai globalizacios hatalom leszolt a voros telefonon. ki szolt volna ide?
"Én az egész kérdéskörnek csupán egy hangyafingnyi szeletét, a legközérthetőbb szeletét választottam ki, a privatizációt,"
NEM SZELETE!
ennyi a tevedesed.
"Ez amellett, hogy szánandó és nevetséges, de még csak nem is korrekt. Legalább egy közgazdasági szakközepet ki kellett volna járnod, hogy kritikát fogalmazz meg másokkal szemben."
en ezzel nem ertek egyet, de vajon rad ez igaz?
"Másrészt arra van szükség, hogy az általam felvetett privatizációs példák tekintetében állást foglalj, mint a globalizáció egy kis szeletkéjének kérdésében."
miert ugy teszed fel a kerdest, hogy abban mar benne van egy allitas, amit mi vitatunk? NEM SZELETE.
" A privatizációval valóban a külföldi cégek profit maximalizációja a közgazdaság célja, vagy az adott ország emberi közösségének haszna a legfontosabb?"
ket fel van. megnevezted a ket fel celjat. mindketto cel. egyik az egyiknek masik a masiknak.
"igy van, egyetertunk. tetszik a pontos, jol megfogalmazott vilagos gondolkodasmodod. ha nem ertenenk is egyet, mi valoszinuleg ertelmesebb ivtat tudnank folytatni a temarol.:)
ritka udito elmeny olvasni teged."
igy van, egyetertunk. tetszik a pontos, jol megfogalmazott vilagos gondolkodasmodod. ha nem ertenenk is egyet, mi valoszinuleg ertelmesebb ivtat tudnank folytatni a temarol.:)
ritka udito elmeny olvasni teged.
"És azt gondolom, hogy azzal, ha az ember megbántja az illetőt, biztosan nem fogja ráébreszteni (bár néha nekem is elszakad a cérna)."
altalaban ilyet akkor teszek, ha ugy latom, hogy a turelmes beszed mar ugy sem hat.
rosta szerintem ervekkel nem gyozheto meg, erzelmi alapu a hite.
igy nem veszteseg, ha megbantom.
legalabb valamit a kolcsonosseg elvebol tapasztal.
"Ha az állam úgy adja el a cégeit, hogy az adott területen megakadályozza a versenyhelyzetet, monopol helyzetet hoz létre, esetleg piacot ad el, ha a lakosság, az ország kárát szolgálja az eladás, akkor rosszul privatizál. Ebben az esetben nem szabad privatizálni."
ez homalyos dolog. az, hogy van-e versenyhelyzet nem az eladastol fugg es nem annak modjatol, hanem attol, hogy van-e versenyhezlyez, ez az eladashoz kepest egy kulso korulmeny, amin az eladas nem valtoztat.
egy ceg, ha monopolhelyeztu akkor eladas elott es utan is az. a monopolhelyzte nem valtozik attol, hogy gazdat csereltek.
"Ha valamit privatizálok, gondoskodnom kell, hogy az általad oly törvényszerűnek nevezett profitmaximalizáció a józan ész határain belül, nem az emberek kizsákmányolásával történjen. Gondoskodni kell arról, hogy ne mondjuk az épületért, a piacért, monopol helyzetért vegyék meg az adott vállalatot, hanem azért, hogy az ország lakossága nyerjen a bolton. Ilyen értelemben számtalan feltételt kell kikötni a szerződésekben a foglalkoztatástól kezdve a béreken át a profil megtartást és számtalan dolgot."
igy is tortenik. ha nem, akkor az a kormany hibaja, a kormanyt kritizalhatod, de ez belpolitikai kerdes, nem globalizacios kerdes. offtopic, mellebeszeles.
arrol nem a globalizacio tehet, ha a kormany meggondolatlanul kot meg egy szerzodest. arrol sem, ha a nep rossz kormanyt valasztott.
"Bár látom neked a profitmaximalizálás szent dolog, de az ország lakóinak a saját megélhetésük, az ország általános helyzete még fontosabb."
ami mondjuk elofeltetelezi, hogy a gazdasagi helyzet jo, aminek motorja a cegek profitmaximalizacios torekvesei.
ezt nem szabad letorni. a kormanynak a gazdasagi novekedes osztonzeset es a szocialis kiegyenlitest ki kell egyensulyozni.
ez igy is tortenik. most Mo.-on 3-4%-os novekedes van. ez egy bizonyos szocialis intezkedesrendszert visel el. sajnos recesszio van meg mindig, igy meg nem lehet novelni, a gazdasagot kell elenkiteni egy ideig.
be kellene latni, hogy itt ket dolgo kozott kell egyensulyozni, es nagyon nehez.
az olyan lozungok, amik a te elkepzeleeid irtal naiv irrealitasok.
idonkent szukseg van egy gazdasagelenkito politikara, idonkent lehetseges egy szocaialis politika. a Horn kormanynak a gazdasagra kellett ugyelnie. az Orban kormany mar megtehette a Bokros csomag hatas amiatt, hogy szocialis intezkedeseket tegyen. aztan megis egy csomo hianyossaga maradt, mert csak bizonyos szocialis intezkedeseket csinalt meg, masokat nem.
a Medgyessy kormany beigert egy ujabb szocialis csomagot, es meg is valositotta annak nagy reszet. csak kozben kiderult,hogy recesszio lett. ugyhogy megint a gazdasagra kellett figyelni.
ha te ezeket az osszefuggeseket nem latod, akkor ne vitazz ezekrol!
"Ezért a privatizálásnak nem egyféle fűnyíró elv alapján kell történni, mindenféle feltétel nélkül, ahogy a zsákmányra váró nagyvállalatok szeretnék, ahogy elvárták a magyaroktól a globalizáció urai, hanem nagyon is feltételek mellett, amelyeket fentebb említettem, és még nyilván számtalan lakosságot érintő szempontnak kell érvényesülni."
nem is igy tortenik. remkepek ellen hadakozol.
"Ui: Én a szemüvegességet a lényegi pontok megkerülése miatt emlegetem. "
te egy cosmo mindenrol beszelsz, ami meglehetosen homalyos, es meglehetosen rosszul fogalmazod meg.
az egesz mogott, mint "lenyeg" valami roppant vulgaris MIEP erzulet veheto ki. mivel ez vulgaris es homalyos, ezert ezzel nem lehet vitatkozni, nem is volna tanacsos, de nem is teszed lehetove,mert nem mondod ki.
a lenyeg az, hogy "utalom az USAkokat, antikommunsita MIEPEs faszagyerek vagyok, es az osszes gondomra bajomnak ezek a zsido ciaonista tokesek az okai"
valami ilyesmi a lenyeg, ami koveheto az iraosdbol, de amig nem mondod ki, addig inkabb nem vitatkozunk vele.
ha meg leirod, akkor talan azert nem, mert roppantul vulgaris. ilyennel nem erdemes vitatkozni.
Ismét visszatértél arra, hogy konkrét privatizációs döntésekkel van csak problémád, és nem a "globalizációval".
A problémád - ha jól értem - az, hogy ezekben az esetekben nem kötötték ki azokat a feltételeket, amiket szerinted ki kellett volna kötni, nem voltak figyelemmel arra, hogy szerinted monopolhelyzet alakult ki a privatizációval (ugyan miért alakult volna ki monopolhelyzet a privatizációval?). Ha jól értem, ez lenne a "lényeg", amit én nem veszek figyelembe. Szerintem pedig ez az, ami off-topic.
Ez a topic egy idézettel indult, ami a globalizáció hátrányait kívánta felvázolni. Te ezúttal ismét nem a globalizáció hátrányairól beszélsz, hanem egyes - szerinted - rosszul meghozott privatizációs döntések hátrányairól.
Amellett, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy gondoskodni kell róla, hogy a profitmaximalizáció a józan ész határain belül történjen, én a magam részéről nem ismerem ezeket a konkrét privatizációs ügyleteket, és - veled ellentétben - nem tartom magamat kompetensnek arra, hogy megvitassam őket. Ha annak tartanám, akkor mondjuk a politika fórumon egy "rossz privatizációs döntések" című topicban tartanám ezt célszerűnek.
Mi nyilván ugyanúgy látjuk ezt az egész témát és vitát. Csak én talán türelmesebb vagyok kicsit, mint te. :)
Van itt valaki, aki nem tudja, mi a különbség, az államháztartási hiány és az államadósság között, nem tudja, mi az a Nemzetközi Valutaalap, de úgy gondolja, hogy neki határozott véleménye van gazdasági kérdésekről, és hogy ő jobb gazdasági döntéseket hozna, mint azok, akik értenek is ahhoz, amiről beszélnek.
Szerintem az ilyen hozzáállás nagyon veszélyes, és meg kell próbálni - legalábbis ha az embernek van rá ideje, és ameddig bírja türelemmel - ráébreszteni az illetőt, hogy mennyire abszurd a magabiztossága. És azt gondolom, hogy azzal, ha az ember megbántja az illetőt, biztosan nem fogja ráébreszteni (bár néha nekem is elszakad a cérna). Kérdés, hogy ha nem bántja meg, van-e bármi esély rá...
Abban voltál off-topic, hogy konkrét privatizációs döntésekről beszéltél, nem pedig a globalizációról. Én pedig azt kérdeztem tőled, hogy miért tartod ezeket "gonosz"-nak. Erre nem válaszoltál, hanem visszatértél ahhoz, hogy - más privatizációs döntések kapcsán - a befektetők profitmaximalizáló magatartását szidod (ha jól értem, ezt a magatartást hívod globalizációnak).
A profit maximalizálásának a szándéka teljesen természetes, a hátrányos következményeit pedig jogi szabályozással lehet és kell megakadályozni, nem azzal, hogy másnak adjuk el a privatizálandó céget. Minden befektető maximalizálni akarja ugyanis a profitját, ezért fekteti be a tőkéjét. Eladni valamit pedig a legkedvezőbb ajánlatot tévőnek célszerű. A jogi szabályozáson kívül a másik alternatíva: egyáltalán nem eladni. De te nem emellett érvelsz.
(Csak szólok, hogy a Valutaalap és az IMF egy és ugyanaz az intézmény. Ezzel láthatólag nem vagy tisztában. Remélem, azt nem tekinted az "okoska-szemüveg" felvételének, ha az általad emlegetett fogalmak jelentéséről néha felvilágosítalak...)
"Vannak közgazdászok, mint például Békessy (remélem jól írom a nevét), aki képes volt a Horn kormányzás idején azzal turnézni Európát, hogy milyen szörnyű állapotban van a magyar gazdaság, volt olyan közgazdász, aki csomagot készített és húsz évvel nyomta le az életszínvonalat, az általad lényegtelennek beállított Valutaalap nyomására. És volt olyan közgazdász, aki miután átvették Hornéktól a kormányt ellent állt mindenféle csomag készítésre irányuló kísértésnek. Most megint olyan közgazdászunk kormányoz, aki csomagokat készít."
ez nem globalizacios kerdes. egesz egyszeruen Fidesz partideologia.
"Pontosan! Látod, nem is olyan nehéz ez a dolog, látod van megoldás! Például hiba a Szerencsejáték Rt-t eladni. Aki ezt eladja, az gonosz ügyet szolgál, hogy ismételjelek."
...A fentiekkel már válaszoltam a kérdésedre."
feneket. ugyanis a valaszodhoz hianyzik az, hogy ki donti ezt el es mi alapjan?
ugyanis jelenleg is az van, hogy a befekteto bizonyos dolgokat jo befektetetsnek gondol, es azokat valllalja, es masokat rossznak, azokat nem vallalja. tehat jelenleg is ez van, es a befekteto dont.
tehat amit mondtal az eddig 0.
"Valóban a legnagyobb baromság mindent eladni főleg akkor, ha piacot vásárolnak a külföldi multik. A győri kekszgyárat kár volt eladni, a bélapátfalvi cementgyárat is, az olajipart, a cukoripart, a konzervipart. Persze kell eladni, de csak ésszel és mértékkel."
ha megkerdezed azokat, akik errol dontottek, akkor ok azt fogjak mondani, hogy esszel adtak el.
itt csupan arrol van szo, hogy te magadat sokkal okosabb penzugyminiszternek vagy gazdasagi miniszternek gondolod.
ez sem globalizacios kerdes, hanem abszolut hagyomanyos ellenzeki szovegeles. az orszag egyik "fele mindig" ugy gondolja, hogy a miniszterk dontesei rosszak. megszokott dolog. tul nagy ugyet csinalsz te ebbol, azt hiszed, hogy akkor ez az igazsag, mivel az orszag egyik resze ezt gondolja.
"Nem szeretem, hogy felveszed az okoska szemüvegét, mert kezdesz math2-re hasonlítani. Normális írásra normális választ kérek. "
"Aztán meg: jól értem, hogy vannak "jó" befektetések és "gonosz" befektetések? És akkor a "jó" befektetést kellene megengedni, és a "gonosz"-t nem? Nade mi különbözteti meg a kettőt?"
nyilvana kozponti bizottsag donti el, es a katonasag hajtja vegre. ismet a szabadsag korlatozasahoz jutunk. megjegyzem raadasul ugy, hogy a kerdesben abszolut nem erne el semmi eredmenyt, mert a kozponti bizottsag az onos politikai erdekei szerint torzitana el a befektetesek iranyat. azaz torzabb lenne tole, nem jobb.
"A monopólium emeli fel az árakat, de nem egy külföldi befektetés. A monopólium kialakulása egy piacon önmagában nem következik abból, hogy külföldi befektetés érkezik erre a piacra."
egy szabad tarsadalomban egy momopolium nem tudja felverni az arakat. mert meg ha van is egy vallalat, aminek iszonyatos tobbsege van egy piacon, egy olyan 20%-nal nagyobb aremelest nem engedhet meg maganak, mert akkor gazdasagi potencial ellenere egy indulo uj vallalkozas lekorozne.
rosta:
"Ahol 1 hónapra kötik a szerződést, ott nincs szakszervezet, meg nincs működő üzemi tanács."
akkor ne ird ala!
"Most már csak annyit kérdeznék, hogy az én felvetéseimre miért nem válaszolsz? Miért nem mondod el, hogy szerinted mit kellene csinálni az általad rablóknak tartott befektetőkkel szemben. Bezárni az országot, és nem engedni be a tőkét, vagy mégis mit?"
azert nem valaszol, mivel:
1) fogalma sincs rola
2) a globalizacioellenessegnek nem valami problema megoldasa a funkcioja, hanem az illetok sajat elrontott kicsi eletuknek keresnek valami bunbakot, akire kenhetik. azaz psziches levezetes, homokszsak funkcioja van.
Eddig általában beszéltél arról, hogy a globalizáció meg a multik rosszak (ahogy a topic-nyitó idézet is). Most viszont már (csak) egyes konkrét privatizációs döntéseket kritizálsz, de egyébként a privatizációt elvben nem ellenzed.
Vegyük észre, hogy ezzel jócskán visszaléptél a korábbi álláspontodhoz képest. Olyannyira, hogy off-topic lettél.
De azért az érdekelne, hogy ezeket a konkrét döntéseket miért tartod "gonosz"-nak? Mert nem voltak gazdaságosak a magyar állam számára? Vagy valami más okból? Ha más okból, akkor mi ez az ok?
Teljes fogalmi zűrzavarban vagy. A befektetést "lerablás"-nak hívod, és szerinted ebben hasonlít a gyarmatosításhoz. Csak éppen a befektetés nem rablás. A "rablás" szó arra utal, amikor valaki erőszakkal elvesz valamit, ami nem az övé. A befektetés esetében valaki fizet valamiért, hogy az az övé legyen. Ilyen erővel a hétvégi bevásárlást is hívhatod rablásnak, és hasonlíthatod a gyarmatosításhoz.
A továbbiakban megintcsak nem értem, mit akarsz mondani. Mi a problémád a Nemzetközi Valutaalappal? És mi a könyvvizsgálókkal? Tudod egyáltalán, hogy mivel foglalkoznak? Aztán meg: jól értem, hogy vannak "jó" befektetések és "gonosz" befektetések? És akkor a "jó" befektetést kellene megengedni, és a "gonosz"-t nem? Nade mi különbözteti meg a kettőt? És mi köze ennek a globalizációhoz?
"a monopóliumhoz jutott külföldiek felverik az árakat"
A monopólium emeli fel az árakat, de nem egy külföldi befektetés. A monopólium kialakulása egy piacon önmagában nem következik abból, hogy külföldi befektetés érkezik erre a piacra.
"Ahol 1 hónapra kötik a szerződést, ott nincs szakszervezet, meg nincs működő üzemi tanács."
Ezen kellene változtatni. Az elméletgyártás helyett inkább tegyél (vagy tegyen a feleséged) valamit. De a jogász igénybe vétele hatékonyabb, mint a szakszervezeté, az tény.
"Arról beszélek, hogy 90 óta az állam hiánya 22 mrd$-ról 55 mrd $-ra nőtt. Ezt a 33 mrd $ különbséget keresem"
Eszerint azt kérdezed, hogy miért van különbség az államháztartás 1990. évi és idei (tavalyi?) hiánya között. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy miért adtál ki 1990-ben 20 ezer forinttal több pénzt az akkori jövedelmednél, ha eközben idén (tavaly) 40 ezer forinttal adtál ki többet a mostani jövedelmednél. A kérdésnek nincs értelme, de az mindenesetre kiderül belőle, hogy összekevered az államháztartási hiányt és az államadósságot.
Most már csak annyit kérdeznék, hogy az én felvetéseimre miért nem válaszolsz? Miért nem mondod el, hogy szerinted mit kellene csinálni az általad rablóknak tartott befektetőkkel szemben. Bezárni az országot, és nem engedni be a tőkét, vagy mégis mit?
Úgy összességében: semmi jóra nem vezet, ha valaki, akinek fogalma sincs a gazdaság működésének a legalapvetőbb fogalmairól sem, elméleti igényű fejtegetésekbe kezd gazdasági témákról. Szerintem maradj inkább annál, amihez értesz, bármi is legyen ez.
