Khm. Főpróba. Jól lebutított képekkel:
Na kérem, körbefotóztam (vagy egy hónapja) az Albert és az MTB-féle Sulzereket. Következzék egy kis összefoglaló.
Az utóbbi időben felbukkant az Albert-ajánlatban egy-két tetszetős CFR-Sulzer (mint pl. a 001-es), amelyek komolyan gondolkodóba ejtettek, de sajnos a nevezetes illesztési hézag miatt számomra csak olyan festési variáns jött szóba, amelynél a főkeret más színű. Gondoltam így talán könnyebben elsiklik az illesztés fölött a szem. Így aztán várnom kellett a megfelelő fogásra.
Íme az alkalmasnak ítélt Albert-féle beszerzés, korlátozott példányszámban, nekem rendkívül tetszetős ruhában, és bár elvileg V-ös korszak, kellően sötétkék az alja, hogy elmenjen IV-esnek is:
...és fej fej mellett a két rivális:
A modelleket közelebbről szemügyre véve egyből szembe tűnik, hogy az MTB szerszámai már egy új generációt képviselnek, CNC-vel megmunkáltak, szép éles, kontűrös részleteket produkálnak. Az Albert-féle szerszámok már meglehetősen öregecskék, és a sokadik bőrt húzzák le róluk (bár igazán nagy példányszámban sosem készítettek Sulzert Tilligék sem). Aztán lehet, hogy csak a festék sikerült kissé kövérre az Alberték által megbízott kicióccóéknál:
A tetőn is látható a generációs különbség, MTB-éknél fotómaratott szellőzőrács dukál, Albertnél viszont egy fura bemélyedés körbe a vezetőfülke fölötti gömbölyű részen:
Mint látható, végül is a festés picit távolabbról, picit hunyorogva egészen jól elfedi az illesztést, annak ellenére, hogy nem csak egyszerű illesztés, hanem egyenesen küszöbről van szó:
A mozdony arányait nézegetve egyébként nekem úgy tűnik, hogy a főkeret szélessége a megfelelő; a nevezett küszöb miatt a komplett mozdonyszekrény picit keskenyebb a szükségesnél. Ehhez jön még hozzá a meglehetősen gólyalábas forgóváz (lásd a 3. képen, a szekrény nem ül rajta a laprugókon), amit talán az üzemanyagtartály lecsapásának torzításával próbáltak kompenzálni:
A végeredmény: az Albert-gépre rápillantva nekem az az érzésem, hogy kissé soványabb és magasabb a valódinál, de az MTB-nél mindenképp. Fő arányait tekintve az MTB hihetőbbet alkotott, igazi Sulzeresen ül a sínen.
Maradva még az előző képnél, szintén említésre méltó a forgóvázak közötti különbség. Albertnél a csapágyfedelek laposak, és a csavarrugók is jóval nagyobbak. Mindkettő olyan jellegzetesség, ami eléggé hozzátartozik a Sulzer látványához, itt egyértelműen Alberték felé billen a mérleg. További plusz pont Albertéknek a külön felhelyezett fékpofák miatt. Én különösen allergiás vagyok a kívül, rugókkal egy síkba öntött, és nem a kerék síkjában elhelyezett fékpofákra. Alulról mindez így mutat:
Pluszpont járna Albertnek a küllős kerékért -- ha látszana belőle valami. A jókora rugók és himbák azonban tökéletesen eltakarják (akárcsak az igazin). Nem úgy, mint az MTB esetében, ahol látható a kerék -- meg az is, hogy nem küllős.
És ha már benéztünk a mozdony alá, térjünk is rá a műszakiakra - egy következő posztban.
