Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Ez egy fórum, nem egy szaklapba írok éppen, de amúgy ha rákeresnél megtalálnád, te abban úgy is profi vagy ugyebár. :)) Telefonról ez a linkelgetés nem olyan egyszerű dolog, meg amúgy is, minek? Meggyőzhető lennél bármiről is? Nem. Akkor meg?
"Sinkó Eszter a szakmai közönség számára első hallásra szinte sokkoló adattal is készült: számításai szerint jövőre az állam a GDP arányában 3,6%-ot költ egészségügyre (ha a gyógyszergyártói befizetéssel nem korrigáljuk a kiadás értékét, akkor az arányszám 3,8%-ra javul), ami a legutolsó elérhető uniós átlagadathoz képest nagyon alacsony (8,1%), de a korábbi évek 5-6%-os értékétől is elmarad."
"Az egy főre jutó GDP alapján a gazdaságilag fejlett országok közé tartozunk, ezért semmi nem indokolja, hogy ennyire kevés közpénz jusson az egészségügyre és ennyire rossz legyen az ellátás."
azt már meg sem említette senki (mer minek is jutna bárki eszébe), hogy a járványhelyzettel nyilván felduzzadt az egbizt alap, aminek nyilván majd egyfajta apadása is várható a járvány lecsengésével
de miinek ilyen apróságoknál leragadni
csak óvatosan.....ismét egy félmondatos VESZÉLYES idézet:
Miután jövőre csaknem 1600 milliárd forinttal szán többet a kormány erre a területre, mint 2010-ben – derült ki a jövő évi büdzsé számaiból. Nyugdíjra és egyéb ellátásokra 2022-ben 4162 milliárd forintot tervezett be a kabinet, 6,5 százalékkal többet, mint az idén, ezzel mintegy 1200 milliárddal nőtt a nyugdíjkassza az elmúlt bő évtizedben. Bár még rengeteg bizonytalanság övezi a jövő évi növekedést, jó esély van arra, hogy a védelmi kiadások már megközelíthetik a NATO által is elvárt 2 százalékos GDP-arányos ráfordítást.
Valamennyi területre többet kíván elkölteni jövőre a kormány, ezúttal az állam működési kiadásai mellett a jóléti és gazdaságfejlesztési kiadások is számottevően bővülnek. Egyik területen sem tapasztalható azonban akkora mértékű forrásbevonás, mint az egészségügyben, amelyre 36 százalékkal tervezett be többet a kabinet. A leglátványosabb felfutás a kórházak esetében tapasztalható, az elmúlt bő évtizedben gyakorlatilag megháromszorozódott az állami ráfordítások értéke, a 2010-es 511 milliárd forinthoz képest jövőre már 1791 milliárdot fordít erre területre a kabinet. A járvány elleni védekezéssel kiegészült egészségbiztosítási alap mostani felduzzadását is jól példázza, hogy a 2010 óta tapasztalt 2000 milliárdos növekmény 50 százalékát két év alatt sikerült összehozni, írja a Világgazdaság.
a fenti összegek 10% feletti éves növekedési ütemet mutatnak, tehát még hellyel-közzel összességében inflációkövetőnek is lehet nevezni (van 5-10 éves infla táblázatom is, kár belekötni)
a gdp jellemzően 3-5 % körül nő évről évre, de nem 10%-kal
tehát 10+% nő ez egbizt alap főszáma évről évre, míg 4-5% körül nő a GDP, de forráselvonás van
...aham, látom a csökkenő tendenciát, igen...
(és akkor folytathatod a másik topicban a veszélyesezést:-)), én meg szépen hiszek a számoknak, az nagyon veszélyes tud ám lenni
Azért most jót röhögök, hogy pont neked magyaráz. :))
De persze lehet a fejet homokba dugni, de egyértelmű és folyamatos forráskivonás van az egészségügyből és az oktatásból is, én leírtam pár oldallal korábban a GDP arányosat is. Ja, és közben élsportra meg kb. ötször annyi megy el, mint 2011-ben. (De még mielőtt, nyilván ettől az átlag magyar nem lett se sportosabb, se jobb egészségügyi állapotban.) De lehet már többször, mert annyira nem figyeltem az utolsó 2-3 évet. Ez egy kormányzati döntés egyszerűen, lehet pampogni a kis pénzről, csak nem igaz.
Nem volt ilyen szándékom, hogy a covid-ra utalgassak. Feltételezgetések helyett, hogy mit miért írtam, elárulhatnád nekem, hogy ha tanultál róla, akkor miért akartad leegyszerűsíteni a bevételi oldalt az aktív és a munkaképes korú lakosság be- és be nem fizetéseiből eredő bevételre.
Csak mert egész kevés rákereséssel kiderül, hogy a munkaerőpiacon kívüli munkaképes korú lakosság aránya az EU-ban is majdnem százalékra pont ennyi. És vannak Mo-nál rosszabbul álló országok is. Illetve a hivatalos statisztikák szerint kb. 900.000 ember nem dolgozik a magyar munkaerőpiacon. Aztán, hogy tényleg nem dolgozik, feketén dolgozik, vagy nem jelentette be, hogy külföldön él és dolgozik vagy esetleg hajléktalan vagy munkaképesnek minősített rokkant, aki igazából mégse tud dolgozni, azt már nem részletezik. Az lenne az érdekes, hogy ezek vesznek-e igénybe eü. ellátást egyáltalán? Mert hát, ha nem dolgoznak, nincs befizetésük, akkor nincs érvényes TAJ-számuk se. Legalábbis régebben így volt. :)
annyira kell itt bárkit is komolyan venni, mint azt az egyént, aki pár éve itt a fórumon elmagyarázta nekem, hogy a hőség semmilyen káros egészségügyi hatással nincs az emberekre-soha nem feledem ezt az orbitális okosságot, és én voltam akkor is kinevetve:-))
na megyek ma gyerekprogramozni, több értelem van abban is, mint itt vergődni
meghagyok mindenkit a maga nyakig szarbán....szar minden, szar az eü, fostalicska az egész ország--érezzétek benne jól magatokat
This is because NHS buildings are not set up to withstand dangerously high temperatures, the researchers said.
Staff shortages (35.8% of respondents), unsafe theatre environments (30.3%), and bed shortages (22.1%), were also found to have contributed to the cancellations.
