Hamarosan a mozikba kerül David Fincher legújabb filmje, a Panic Room, vagyis a Pánikszoba.
David Finchert én személy szerint kifejezetten kedvelem, filmjei (sorrendben) Alien3, Hetedik, Játsz/ma, Harcosok klubja. Aki a filmjeit ismeri, az tudja, hogy eröteljes, határozott stilusa van, és képes az izgalmakból a legtöbbet kihozni, (nem feltétlenül olcsó hatásokkal).
A filmet Conrad W. Hall fényképezte, aki még igencsak ifjonc, de neve ismerösen csenghet (ö Conrad L. Hall kicsi fia), már régóta kameramann és dolgozott igen nagy egyéniségekkel, de neve csak azután került szóba, hogy Darius Khondji (iráni születésü a lelkem) maximalizmusa (vagy ki tudja mi) miatt kiesett a produkcióból. (ö fényképezte Fincher Hetedikjét, Jean-Pierre Jeunet Delicatessen-jét Elveszett gyermekek városát és Alien4-ét, Polanski Kilencedik kapuját és Danny Boyle A Part cimü filmjét is).
A sztoriról röviden csak annyit, hogy Jodie Foster a kislányával (aki történetesen beteg) egy puccos kis kastélyméretü modern lakásba költöznek, ami fel van szerelve egy szobával, melybe veszély esetén el lehet rejtözni. Na ez a pánikszoba. És persze már az elsö nap jönnek a betörök. Ök meg bújnak. Satöbbi.
Nem kezdödött problémamentesen a forgatás, kezdve Khondji gondjaival, majd az eredeti föszereplö Nicole Kidman térdsérülésével folytatva. Ráadásul Jodie Foster x hónapos terhes volt a forgatás alatt...
A rendezö úr kivánsága az volt a film kinézetével kapcsolatban, hogy úgy nézzen ki, mintha nem világitottak volna. Az idö nagy részében éjszaka játszódik a történet, amikor mindenki alszik, és a közelben közvilágitási lámpa nem szolgáltat fényt, a szereplöket pedig mégiscsak látni kell valahogy. A problémát alulexponált felsö fénnyel (toplight-nak hivják, mondjuk a plafonon lévö lámpa az - sajnos nem tudom pontosan magyarul mi a szakmabeli elnevezése) oldották meg, mégpedig legalább 2-vel alulexponálva. Ez olyan 3 - 3 és féllel volt a helyes érték alatt a háttérben. Az anyag, amit használtak Kodak Vision 320T (5277) volt, ami (igy filmes viszonylatban és körökben általánosan elfogadott) alacsony kontrasztú, finom szemcséjü anyag.
Fincher elönyben részesiti az alsó gépállású képeket, ráadásul a széleslátószöget is (ez az én emberem!), szóval nem lehetett egyszerü összehozni hogy a lámpák ne látszanak.
Az objektiveket a Panavision Classic Primo sorozatból választották, még pedig 21mm, 24mm, 27mm, 30mm, (ezeknek igen kicsi a közelpontjuk), és még olyat is hogy 65mm meg 85mm.
Az operatör ömleng itt egy sort a cinematographer.com-on, hogy mennyire baromira aggódott amiatt, hogy az elsö filmje (amiben ugye az ö nevét irják ki a "fényképezte" után) ilyen alulexpós játék, mert szerinte elsöfilmes helyzetben inkább biztosra megy az ember. Mindig 'E'-t irt ki a fényméröje, és inkább átállitotta 640-re. Ja meg hogy kerülgette a szivroham. Mondjuk igaza van, de azért marhára nem birom sajnálni.
Az elsödleges cél a kontraszt megállapitása volt, (egy régebbi filmterven mi is sokat töprengtünk hogyan lehet sötétet világitani, aztán csak sikerült).
A sötét jelenetekben legtöbbször fénycsöveket használtak (no nem akármilyet, hanem amit a gazdag filmesek mindig is: KinoFlo-kat), abból is 3200K-eseket, 1/8 CTB fóliával (az kék). 2*36W-os fénycsöveket raktak a plafonra, valami diffúzorfóliát rájuk meg ND.3 vagy ND.15 -öt, ami olyan T1.4-re hozta ki az expót, majd T2.8 körül löttek.
Azt nem is mondtam még, hogy a filmesek nem F-Stopban mérnek, hanem T-Stopban. Csak körülbelül tudom mi a különbség, és nem akarok butaságot irni, majd utánanézek.
Ha szinésznek a jelenetben mozognia, sétálnia kellett, akkor csináltak a 2*36W-osokból ilyen utat a plafonra.
A másik gond Forest Whitaker volt. Ö ugyanis Kaukázusi, vagyis fekete ugye. És azt sem könnyü világitani, ezért azt találták ki, hogy mivel nincs haja, a fején tükrözödéseket hoznak létre, le-ND-zett szimpla csöveket raktak mindenfele. A fénymérö észre sem veszi hogy ott van, de a fejbörén lévö tükrözödést létrehozza.
Mint a cimböl kiderül, a pánikszoba igen fontos helyszine a filmnek, ezért ott valami különlegeset akartak. Nem KinoFlokat használtak, hanem normál (zöld) háztartási fénycsöveket. Jodie Fostert a film eleje felé még szépnek világitották, majd egyre csúnyitották hogy együttérezzünk vele, és lássuk a törékenységét. Azt mondja Hall, hogy ha nöt fényképez, inkább túlexponál, de Jodie böre jól birta az alulexponálást is. Egyébként sem nagyon használtak föfényt, csupán szórt, lágy fényt.
Irnak arról is, hogy utólag digitálisan korrigálták a film szineit 2K-s felbontásban.
A filmet május 2-án, vagyis holnap mutatják be a magyar mozik, én lehet, hogy szombaton tekintem meg a növéremmel, ha Ti megnézitek, kérlek benneteket irjátok ide a véleményeteket, hogy okuljunk.
Köszönöm szépen, én nagyon örülök! :)
Jövö hét csütörtökön lesz, és ezúttal fotókat kell vinni... Méghozzá 15-öt.
Eddig nem izgultam. Most el fogok kezdeni... Föleg azon, hogy milyen képeket vigyek. Azt hiszem javarészt fekete-fehérek lesznek.
Köszi a kritikát, ez alapján már van kedvem elmenni megnézni! :) Csak még kell rá némi idö. Gondolom a szarkazmusa és a vulgaritása mit sem változott... :)
Ismet New Jersey, ismet a joletben megfeneklett amerikai nyarspolgarsag. Tullepve a szexualitason, altalanosabb problemakkal foglalkozik. Valosag, annak abrazolasa es ezek viszonya egymashoz.
Ket tortenetbol epul fel a film. Az elsoben egyetemistakat lathatunk, akik eleg remenytelenul probalnak irast tanulni. Fekete tanar, feher diakok! Szex, eroszak... A leendo ertelmiseg (?) enyhen szolva korlatolt, a valosagot mutato novellara reakciojuk jol mutatja ugyanazt a kertvarosi gondolkodast, eletet ahonnan jottek, s ahova a masodik resz kalauzol. Ebben egy szinten tehetsegtelen embert latunk, aki mindenbe belebukott, s eppen dokumentumfilmmel probalkozik. A kertvarosi fiatalsagot akarja filmezni. A legidosebb fiun keresztul belecsoppen egy tipikus amerikai csaladba. Folyamatosan kerulnek felszinre a problemak, egeszen a tragikus vegkifejletig.
En nemannyira a film politikai felhangjaira gondoltam, inkabb arra ami korulotte van... A filmben lehet politikai utalas, bar konzpenzen keszult, de mivel itthon mashogy nem megy... (Itt jon be persze, hogy tobb filmet kellene tamogatni es akkor ezek kiegyenlitenek egymast. Errol ennyit.)
Hidember politikai felhangjai: én eléggé figyeltem erre is, de ha vannak is benne aktuálpolitikai utalások, nem szignifikáns mértékben, és nem figyelsz rá, nem veszed észre.
Todd Solondz Boldogságtól orditani cimü filmje igencsak megrázott annakidején, persze pozitiv róla a véleményem, nagyon kemény, szókimondó, vulgáris film. Kiváncsi vagyok, milyen az új filmje. Ha teheted, kérlek irj róla!
Hidembert meg nem lattam. Sajnos a politikai felhangok miatt kicsit negativan viszonyulok a filmhez. :) A bemutatok alapjan nekem Eperjes nem nyero. Jo szinesz, de szerintem ez nem a neki valo szerep, vagy nem jol csinalta...
---
Tegnap Solondz napot tartottam a Muveszben. Eloszor megneztem a Helyzetek es gyakorlatokat, majd bonusznak jott a Boldogsagtol orditani...
Sajna olyan jo kis kritikat nem tudok irni mint Vincent, de mindket film nagyon jo. Solondz ismet nagyot alkotott. Ha van igeny irok roluk bovebben. :)
Már biztosan láttátok, de iderakom: http://index.hu/x?f1_4=http://index.hu/kultur/mozi/hidember/
Az indexes kritika.
Ha Ti is megnézitek a filmet, én kiváncsi lennék a véleményetekre.
T* and all: Nos tehát, egy mondvacsinált filmesztéta véleménye: a film maga, mondjuk hogy annyira izgalmas, mint humoros. :) Szóval a hangsúly nem ezen van. A hangsúly máson van. Mégpedig a grófon, akit Eperjes Károly lenyügözöen jól (hogy mennyire hitelesen, nem tudom) játszik. A film elsö felében ö még csak Eperjes Károly aki Széchenyit játsza, majd kb a második felében válik eggyé Vele. Elképesztö, hogy Bereményi mit képes kihozni belöle (ö rendezte a szinészt az Eldorádoban is, emlékeztek?).
Rendes, tiszta játékot kapunk a többi szinésztöl is, a legcsekélyebb szereplöt is beleértve (Darvas Iván! Haumann Péter! Garas Dezsö!).
Forgatókönyv. Bereményi és Can Togay irta (tudja valaki hogyan kell kiejteni a nevét?), aki mellesleg Batthyány grófot is játsza a filmben (és azt meglepöen jól teszi!). Vannak ugyan enyhe bakugrások, de összességében logikus, jól felépitett könyvet készitettek. A dialógusok ülnek, hitelesek, mégis érthetöek.
A diszletek csodásak, a jelmezek hozzáértésem mértékéhez mérten korhüek.
Igen érdekes látni, hogy ezek az Emberek, akikröl eddig csak a történelemkönyvekböl olvastál (+ egy csomó dokumentumfilmet láttál), hogyan mozognak, beszélnek, éreznek, szeretnek. És nem utolsósorban kommunikálak egymással, söt párbajoznak is. Külön élmény a Széchenyi-Kossuth ellentét. No meg hogy milyen maradandót és nagy horderejüt alkottak, és nem csak a hidról van szó mint tudjuk.
Bereményi és népes csapata ezúttal egy visszafogott, gyönyörü filmet készitett, ismét megmutatta, hogy ö mint rendezö dicséretesen tehetséges, és hasonló figurákat maga köré gyüjtve milyen alkotás is lesz a végeredmény.
A hirek szerint már készül a filmböl egy háromszor egy órás tévéfilmváltozat is, amire már csak azért is kiváncsi leszek, mert a moziban "csak" 147 perc vol... Talán benne lesznek a szexjelenetek? :))
balas: a cimborám folyamatosan nyaggat, hogy nézzük meg, csak mindig 18ó után van vetités. Nem játszák valahol korábban, kora délután? Egyébként ök csinálták az uristen@menny.hu-t! Szóval ha mókás, az nem véletlen! ;)))
En meg akkor hadd reklamozzam, amit tegnap lattam:
Legkisebb film a legnagyobb magyarrol.
(Nem eppen a Hidember werkfilmje :-)))
Megmutatjak, hogyan kell akar hutoszekrennyel is forgatni: csak akarni kell.
Kelloen szejjelrohogtem magam rajta, pedig volna miert elszomorodni. Korrekt helyzetjelentes a magyar film-palya szelerol.
Udv, balas
Üdv megint!
Igéretemhez hiven megtekintettem a Hidember cimü filmet.
Mint film, nyugodt tempójú, szép, okos film, kevés váratlan eseménnyel :), inkább érdekes, mint izgalmas. Szivbetegségben szenvedöknek szó szerint nyugodt szivvel ajánlható. Rendezés, szinészvezetés kitünö, forgatókönyv túlnyomórészt megállja a helyét.
Technikailag nézve szintén eléggé rendben van, úgymond: látszik hova ment a sok pénz (szinte meg lehet számolni a vásznon a forintokat), azonban még igy is, néhol fenntartásaim vannak. Belsöknél (ahol nagy fényerö kell) (nagy)közeliknél elöfordul életlenség.
A világitás, mint ahogy Kardos Sándor be is vallotta, valóban kissé irreális. Olyan "világitott" a film. Tehát kis hozzáértéssel is meg lehet mondani, honnan, mivel, hogyan világitottak.
Itt érzem csupán egy kevéssé azt, hogy a fényképezés nem szolgálja ki a történetet. Véleményem szerint ehhez valami sokkal lágyabb, semlegesebb világitás lett volna találóbb, amolyan Koltai Lajos féle (mondjuk hogy Napfény ize (Megáll az idö véletlenül sem!)).
Persze egy szóval nem mondom, hogy rossz. A képek nyugodtak, informativak, és egyértelmüek, vannak igen látványos beállitások, szokatlan plánok. Külön öröm, hogy elvétve látni zoomolást. Ahol van, arra lehet mondani, hogy oda találták ki :) [Hozzáteszem, elszántan a zoomolás használata ellen vagyok, meglehetösen filmszerütlennek tartom. Ezért van a mi filmünkben is csak azt hiszem 4 helyen, azt is külsö behatásra tettem :) ]
Nos, hibát többet nem irok, talán még annyit, hogy láthatunk egy-két félresikerült példát rack-focusra.
Nincs információm a felhasznált filmanyaggal kapcsolatban, ránézésre 320 körüli lehet (több nem, mert nem veszélyesek a szemcsék). Bár néhány belsönél kistotálnál tágabb beállitásnál az arcok már nemigen felismerhetöek. Nappali külsök nagyon szépek, plasztikusak a fények, nincsenek feketeségbe veszö árnyékok.
A kamerakezelésröl pedig kizárólag szuperlativuszokban érdemes beszélni. Ahol kell, a kamera táncol, repdes a szereplök közül (Steadycam), máskor nyugodtan, lassan kocsizik, és van, hogy egy egész jelenet egy fix állásból van felvéve. Átgondolt, tanitanivaló.
Az effektek nagyon látványosak (az ezeket tartalmazó snittek enyhén lágyak - szkennelés miatt?), hihetöek, alig vonzza a szemet az, hogy miként rakták össze, inkább élvezetes nézni.
Tehát technikailag összefoglalva a világitás szürrealitását kompenzálja a kamerakezelés és -mozgatás zsenialitása.
Filmesztétikailag nem mélyednék bele, csak külön kivánságra. Annyit mondanék csak, hogy az összbenyomás pozitiv.
Hidember.
A filmet Bereményi Géza rendezte. Tanitványok, Eldorádó, iróként Megáll az idö, Meteo.... És tudtátok, hogy Bereményi nem járt szinmüvészetire? :)
Kardos Sándor fényképezte, aki tavaly az év operatöre dijat kapta. Kis Valentino (Gothár P.), Egészséges erotika (Timár P.), Eldorádó (Bereményi G.), Legényanya (Garas D.), Mielött befejezi röptét a denevér (Timár P.). Szóval igen nagy nevekkel dolgozott együtt.
A hidember.hu lapon vele készitett interjúban elmondja, hogy kb 3x annyi nyersanagot löttek el mint máskor. (ez az arány általában 3x, 5x a film idötartama - hadd jegyezzem meg, a mi kis filmünk kb 20szoros aránnyal készül... :/ ). Azt is emliti, hogy ilyen körülmények között még nem forgatott filmet (2.2 milliárd már valami- bár hollywoodi költségvetésben a 15 milliárd Ft közepes büdzsé (50M$)- mondjuk egy magyar kábelesnek nem adnak napi 100 dollárt).
A világitásról elmondja, hogy eröteljes absztrakcióval élt. Vádolták is, hogy irreális a fény, de ö szerinte ez a festöiséget hangsúlyozza. Ha jól emlékszem a televizióban játszott Hogyan készültben viccelgetett azzal, hogy a holdfény nem is kék (azt hiszem 4300K), ezt csak a filmesek találták ki. :)
A Foto-video magazinban Gulyás Budával van egy interjú, ö a film Second Unit vezetöje és a Special Effect Supervisor-ja. Igy hivják, mert nincs erre magyar megfelelö. A trükköket a PostEdison nevü utóminkastúdióban készitették. Leirásából kiderül, hogy országunkban eddig nem csináltak ilyen trükköket. Ugyanaz a technika mint a Gladiátorban vagy máshol. Blue Box+celluloid+számitógép. Merthogy létre kellett hozni fövárosunk múlt századi látványát... Rengeteget dolgoznak, mint a rabszolgák. Azt is mondja, hogy a film kevesebb szint tud regisztrálni, mint a digitális videó. Erröl tudtok nekem mondani valamit?
Egyébként a komputeres grafikával készülö jelenetek hossza 6 perc a végsö filmben.
És ne mondjátok hogy ilyen kevésért olyan sokat kell dolgozni! Ez igaz minden más munkafolyamatra is. Mert megéri. Erröl szól a filmezés.
Április 11-én (jöv.hét csütörtökön) mutatják be a hazai mozik. Én megpróbálom minél hamarabb megtekinteni, és ha kivánjátok irok is róla véleményt. Remélem szép film lesz.
Noh, azért ne legyünk ebben olyan biztosak! :)) Az tuti, hogy Rátok nem hoztam szégyent, a képelemzéses rész egész jól ment :) Jövö utáni hétfön derül ki az igazság...
No a Hidember. Jól van, irok róla, összeszedem a dolgokat, de erröl nincs cikk a cinematographer.com-on, úgyhogy korántsem lesz olyan teljes :(
Nos, a föfórumot nem terhelem az egyéni szoc.problémáimmal, de ide ideirom, szóval OFF, ahogy csak lehet, nevezetesen azt, hogy holnap délelött elsö körben kiderül, hogy a Magyar Filmszakma tart-e igényt rám... :) Úgyhogy majd vigasztaljatok meg, ha nem :)
No ha felocsúdtam a megpróbáltatásokból, akkor nagyon okosan közzéteszek itt egy tech. leirást David Fincher legújabb filmjéröl, a Panic Room-ról. Vagy ha van különleges filmkivánságotok, megpróbálhatom (újabbak közül).
No tessék:
Ez egy Coen-testvérek film, (Fargo, Nagy Lebowski, Halál kersztútján, A nagy ugrás, stb) nem szimplán bolondosan bonyolult filmeket csinálnak, de teszik azt mértéktelenül okosan, nem kevés humorral. Ezzel nem mondtam semmi újat. A filmet Roger Deakins fényképezte, (mint elég sok Coen filmet- azt mondja, hogy Coenékkel a telefonkönyvet is megfilmesitené)
Ezért a filmért Oscarra jelölték. Azt irja a cinematographer.com-on, hogy azért választották a fekete-fehéret, mert letisztult és hogy könnyebb ugyan szép szines filmet csinálni, de nehezebb olyan történetet alkotni, ami szinesben jól néz ki. (mint tegnap este a DunaTV-n Badal János a róla készült portréfilmben mondta: a szinek legtöbbször zavaróak, és elvonják a figyelmet a történésröl). Mintha összebeszéltek volna. Deakins majdnem szó szerint leirja ugyanezt :) (biztos tanulták)
Elmondja, hogy a világitás nem csupán világitás, hanem _nem_ világitás, vagyis árnyékolás is, nehéz utolérni egy jól komponlált ff beállitást szinessel. Hozzáteszi, hogy azt kivánja, bárcsak minden film ff-ben készülne.
A filmet _szines_ filmre forgatták. Ez persze elöfordult máskor is, mert a Pleasantville (gyönyörü film) szinesre forgott, de ott bizonyos dolgok, söt a film vége felé minden kiszinesedett. És ne feledkezzünk meg a Schindler listájáról (Janus Kaminski) sem. Itt azért volt szükség rá, mert az USA films, a forgalmazó videóforgalmazásba már szinesen adja ki a filmet. Remélem érzitek az ellentmondást. A müvészek korrekten, és hihetöen elmagyarázzák, és alátámasztják, hogy miért jobb a fekete-fehér. (persze nem _jobb_ csak más). Erre jön a stúdió és... Mindegy, ök ilyenek.
Tehát. Eastman Kodak Vision 320T 5277-es filmre forgattak, (push-pull nélkül) mert Deakins szerint finom szemcséjü, és alacsony kontrasztú. Késöbb növelték a kontrasztot a printre irásnál. Viszont a szines verziót deszaturálták, és inkább szépiaszerüvé tették.
Az is kiderül, hogy Deakins saját maga kezeli a kamerát, amit ö nagyon fontosnak tart. Nálunk Magyarországon másképp nem is lehetne elképzelni, de odaát erre külön emberek vannak.
Azt mondja, hogy a keretezés és a kompozició fontosabb, mint a világitás. (ezzel nem kötelezö egyetérteni - mindenesetre ö az operatör - ö tudja).
Legtöbbször Arriflex 535-ös kamerát használt, Cooke fix obikkal. Azért volt lényeges a Cooke, mert ö sok olyan fényt használ, ami benne van a keretben, vagyis normális lámpák a házban pl, amik látszanak (ezeket hivják practical-nak), persze ezeket kicseréli erösebb fényüekre... és a Cooke obik szerite kevésbé hajlamosak a lens flare-re.
Elöször film noir-os éles, erös fényeket akart használni, majd úgy döntött, hogy alkalmaz szórt fényt is, föleg a közelikhez.
Volt pl egy jelenet, ahol a fákon keresztül az ablakon át egy 18KW-os fémhalogént löttek be... Majd ez kiegészitették némi visszavert oldalfénnyel, és takarással, hogy mély árnyékokat kapjanak.
Mindezek után ezt a filmet én már nagyon meg szeretném nézni, nem tudom, Ti hogy vagytok vele... Mellesleg ma mutatták be, lassan 4 órája játszák a mozik.
;) A Sólyom miatt nem kell aggódni, csak két technikai dijat kapott (mondjuk azok a fontosabbakból valók), de azt hiszem nem megyek el a moziba csak azért mert a plakát azt hirdeti hatalmas betükkel hogy 2 Oscar Dij!! alatta piciben vágás és hang... Persze ha az eklézsia és az idötényezö engedi, nem zárom ki hogy megtekintésre kerül az alkotás... :) Scott bácsi halivudi bár, de azt jól és érzéssel csinálja.
