Abszolút tapasztalatlan, kertészkedésben is elég kezdő érdeklődő vagyok. Egyre inkább odafigyelek az egészséges táplálkozásra, és egyre jobban zavar a tudat, hogy a zöldségek gyümölcsök tele vannak vegyszerrel. Gondoltam benézek ide, és megpróbálok ellesni egy-egy fogást tőletek. Máris felkeltette az érdeklődésemet az általatok említett sárga lap, amiről sajnos nem tudom hogy mi az. (az udvaron van két cseresznyefa, amit jó lenne permetezés nélkül termeszteni).
Leírné nekem valaki ezt az eljárást?
Az is érdekelne, hogy pajzstetű ellen mit használtok. (a kiwim dugig van vele!)
Lehet kapni mezőgazdasági boltokban ragacsos csíkcsapdát. 5m kb 1000Ft. Kb 5-6 cm széles.
Mind a két oldala ragad. Levágsz egy akkorát, hogy körbeérje a fa törzsér és ráragasztod. Így semmi hangya, tetű, ... nem jut fel a lombkoronára. ÉS ugye a hangyán nagyon szeretik ápolni, gondozni, cipelgetni a tetveket. Én évente kb 2x cserélem. Egy hátránya van, hogy olyan fáknál, amiknek nagyon göcsörtös a kérge, nincs értelme használni, mert alatta a kéregrepedéseken minden átjut.
Én kb az összes gyümölcsfámat így zártam le, és semmi tetű, hangya nincs rajtuk. Van egy idősebb körtém, amin az említett ok miatt nem tudom alkalmazni. Kicsit féltem, hogy mi lesz vele, mert a tetvek miatt szinte aliv volt friss hajtása. Idén ültettem köré fokhagymát, és semmi tetű, hangya nincs a fán. Olyan szép hajtásai vanna, amit még nem láttam.
De pl kökény bokraimra elfelejtettem tenni, és ott az összes friss levél össze van pöndörödve. Tele van tetűvel é shangyával.
Én mindig akkor rakom ki, amikor már lehullottak a virágszirmok, és megjelennek a mini zöld cseresznyék.
Egyszer raktam ki később, amikor már borsónyi volt a cseresznye, akkor abban az évben elkéstem, és már beelőztek a legyek. A májusi cseresznyénken már rizsszem méretű cseresznyék vannak. Arra biztos, hogy ideje kirakni. A germesdorfin még van virág. Azzal lehetett volna még várni. A késői meggy még virágban van, arra ki sem raktam még.
Csak nehogy későn rakjátok ki, aztán meg azt higgyétek, nem ér semmit :-)
Attól függ mire. Cseresznyelégyre még nagyon korai. Majd ha elkezd sárgulni a cseresznye, akkor előtte egy-két nappal már ki lehet tenni. De szerintem ez még nagyon messze van mindenhol. Nálam pár napja hullottak le a szirmok, most kezdenek nőni a szemek.
Más, repülő tetvek ellen lehet sárga lapokkal védekezni. Én tavaly próbáltam de sokat nem fogtam velük. Sajnos a kökény bokraim elég tetvesek, de az is érdekes, hogy 4 db van egymás mellett, és csak az egyiken van tetű. Tudja valaki, hogy ez miért lehet? De kb ugyen ezt figyeltem meg leandereknél is. Egymás mellett van 3, de csak az egyik friss hajtásain vannak tetvek.
Én úgy tudom, a sárgulás kezdete előtt közvetlenül, mert a sárgára megy a légy. sárgulás meg akkor lesz, amikor megnő a cseresznye. Nálam még borsónyi sincs a legtöbb, még van virág is a fán. De sok idő nem lehet, a ragasztónak bírnia kell, ebben igazad lehet, meg talán fajtánként is van eltérés.
Értem. A cseresznyénél, meggynél a feleségem ragaszkodik a kukacnélküliséghez, s ha belegondolok, én is. De tervezem, hogy ezt sárga lapokkal talán meg tudom, ha csak részben is oldani. Az almánál, körténél kevésbé zavar, de a téli tárolásnál úgy tudom, hátrányos. Egy 30%-os aránnyal kiegyeznék.
Ha nincs leírás, lehet, hogy érdemes lenne majd nekünk gyűjteni a tapasztalatokat róluk, bár ez minden más gyümölcsre is igaz lehet.
Nekem is nagy bánatom, hogy ezekről a jobbsorsra érdemes fajtákról nincs megbízható fajta leírás. ( tudós szakkönyvíróink csak a szaporításra engedélyezett fajtákról publikálnak.) Nem kell permetezni azt úgy értsd, hogy ahonnan ezek a fajtákat Gyula barátunk begyűjtötte ott nem permetezték és mégis túléltek évszázadokat. Ha olyan kényes fajták lettek volna mint a manapság divatos fajták egyik-másika akkor a betegség elvitte volna őket. Illetve gyümölcsük valamilyen szempontból hasznos kellet, hogy legyen, különben a parasztok egész biztosan kivágták volna őket. Természetesen ha teljesen féregmentes gyümölcsöt szeretnél akkor permetezni kell.
Láttam egy honlapot, ahol árulja a fákat, de nagyon jó lenne róluk valami ismertető, mert így vakon belehúzni nem nagyon akar szerintem senki. A neten keresgélni meglehetősen fárasztó és - kipróbáltam - , jópár fajtánál teljesen eredménytelen.
Olvastam, hogy a cseresznyék valakinél érési sorrendben voltak ültetve, hogy az egyik alma, körte, szilva, lekvárnak, a másik rétesnek, a harmadik pálinkának való, hogy az egyik jól eltárolható sokáig, a másik nem, szóval mindezeket jó lenne tudni hozzá, meggyőződésem, hogy sokkal érdekesebbé és csábítóbbá tenné a vásárlást, s az újra elterjedését ezeknek a fajtáknak. S a tudás nála megvan.
Az, hogy nem kell permetezni az azt jelenti, hogy a betegségek mellett az almamoly se károsítja őket? Nem kukacosodik se az alma, se a körte? A körtén nincs levélbolha?
A körtés topikban ezt írtam egy kérdező fórumtársnak:
Kovács Gyula erdész Pórszombaton lakik. Segítőkész ember. Tudsz vele konzultálni.. Keress rá a gugliban.Elérhetőségét megtalálod, de akár én is megadhatom.
Ezeknek a régi fajtáknak egy részét névről ismerem, tapasztalatom nincs róluk. Gyulával ősszel beszéltem. Azt mondta nem igényelnek permetezést. Az egész választékát kompletten a biokert topikba feltettem. Feltételezem mást is érdekelhet. Abból gondolom, hogy tavaly az oltásait mind elvitték.
Jó hogy mondod a húsvéti rozmaringot. Nekem is van egy 8 éves termő fám. Az a bajom vele, hogy nem áll el. Karácsony táján teljesen bekásásodik. Mi lehet vele a baj? Pincében tartom. pl. a Gloster almám ugyanott júniusig eláll. A Húsvéti rozmaring miért nem?
Almában amit tudoknektek ajánlani: húsvéti rozmaring.
Nagyszüleimnél volt egy fa. Permetezni soha nem kellett, és ahogy a neve is mondja húsvétig a pincében simán elállt.
Csak nehéz ilyen fajtát találni. Hogy miért azt nem tudom. Szüleimnél most nő 2 csemete amit az előbbi fáról oltottak. Eredményekről 1-2 év és be tudok számolni:)
Nálam az idén lesz 3 éves, tehát ha minden jól megy már 1-2 szemet megízlelhetek belőle.
Nálam viszont a fiatal hajtásokat a tetvek nagyon eszik. A ragasztós módszerről én is hallottam, az idén valszeg ki is próbálom.
Igen, nekem is hasonló gondom van vele, de azért csak furdal a kiváncsiság. A Piros alma néven bejegyzett fajta is rezisztens, úgy tudom, olyat ettem, nem rossz, ha nem kell permetezni. Freedomot ettem az ősszel, nem egy nagy szám, de ha vegyszermentes, akkor elfogadható. A Rebella majd kiderül, egy fát gyorsan meg lehet ennie egy családnak, ezért nem annyira nagy gond, ha nem áll el. Persze, nyilván jobb lenne.
Nekem nincs Rebellám. Éppen a rövid elállósága miatt nem szándékozok ültetni. Sokat nézegettem a rezisztens sorozatot. Egy Topazom van belőlük. A sokáig tárolhatók leírásai nem nyerték el a szimpátiámat. Ez a Topaz se lett a kedvencem.
Ne felejtsd el, hogy a Rebella nem tárolható el télre. Max hűtőházban karácsonyig, míg a Florina februárig.
A fólia sokat segített a sárgarépa és a hagymalégy ellen. Azzal a feltétellel, hogy minden évben máshová telepítem a fóliát. Ha nincs áttelepítve akkor az a tapasztalatom, csak az első évben hatásos.
A sárgarépa zöldje őszre terül szét, akkor már a hagyma nincs az ágyásban. Így egymást nem korlátozzák a növekedésben. Feltéve, hogy a talaj táperős.
Eddig még bárnelyik termesztővel beszélgettem, (ezek között hivatásos termelő is volt) mindenki azt igazolta vissza a kártevő elriasztás nem működik.
Szerintem a hagymának azért nem kellene nagyon a répa lombja alatt lennie, talán az őszi duggatás jobb lehet, vagy nagyobb távolság kellene?
Elvileg az a magyarázat, hogy nem konkurálnak, mert a hagyma sekélyen gyökerező, a répa meg nyilván nem.
Nálam előfordult kukac a répában, de elvétve, és ez mindig is így volt, akkor is, amikor a közelében se volt hagyma.
Normál vöröshagymát idáig nem nagyon duggattam, most igen, majd meglátom mi lesz.
A répa mellé majd teszek büdöskéket is, a férgek egy része azt se szereti.
Szerdán megjön a várt rezisztens almafám, egy Rebella. Nagy reményeket fűzök hozzá, mert erről eléggé jókat írnak az "áruértékéről" a rzisztencia mellett. A Florináról pl. lebeszéltek, mert, hogy ízetlen. Aztán azóta kiderült, hogy eléggé máshogy ítélünk meg sokan almaízeket, de a Rebelláról még nem mondtak rosszat.
Bízom benne, hogy pár év múlva meg tudom erősíteni a jó híreket.
Tavaly már nálam is volt tudatos társítás, de abból még nem vonnék le következtetéseket.
Az egérragasztó olyan 500-600 Ft körüli sárga-piros doboz, majd megnézem a márkáját.
Ez megfolyik, s hónapokig nem, de hetekig elég lehet. Eleinte vettem én is lapokat, de a nagyobb fákon, ahol a kéreg nem egyenletes, repedezett, nem lehet egy lapot úgy rászorítani, hogy ne menjenek el alatta a hangyák. Akkor jött ez a ragasztó.
Van aki szerint nem tesz jót a fának, de nem tudom miért. Csúnya, s néha véletlenül beletenyerel az ember, nem jó dolog. De hangya nem megy rajta keresztül, ha rendesen be van kenve a fa.
Ha a tetvek nem okoznak nagy kárt, akkor lehet, hogy felesleges, csak én azért nem szeretem a kevés tetvet se, mert vírusokat terjeszthetnek, olyanokat, amelyek komoly veszéllyel járhatnak a fára nézve.
Én is próbáltam váltósorban a sárgarépát és a hagymát. A hagyma apróbb lett, mert árnyékolta a répa nagy lombja és mindkettő kukacos lett. Azóta szomszédos, de külön-külön ágyásban vannak. Így is kukacosak, de legalább megnő a hagyma. Újhagymának gusztustalan, ezért duggatok fólia alá, ott nem férnek hozzá a legyek és nem lesz kukacos, a kintieknek meg a nagy része túléli a kukacok károsítását és lesz belőlük fejes hagyma. Kb. 1/4 a veszteség, annyi elmegy.
Nálunk kicsit kukacos csak az alma. Ezek egy részét felhasználjuk kompótnak. Mire szedésre érett, a kukacos mind lehullik és bőven maradnak hibátlanok, amik elállnak tavaszig (Glosterünk van).
