„Szent bolondokat” minden vallás ismer és elismer, az animista sámánoktól a tibeti buddhista „őrült bölcsekig,” az ógörög filozófusoktól az iszlám majnunokig. „Krisztus bolondjai” azért emelkednek ki mind közül, mert a világot elutasító egyéni életszentség és egyéni szabadság derűs ideálját egyik vallás sem igyekezett annyira megvalósítani és intézményesíteni, mint a kereszténység.
Ez valahogy a "belső körre áll":-)
A Biblia nem azon "bolondoknak" szól, akik benyalják?
Ismeretlen, ismerethiányos, tudatlan emberek fantazmagóriáját, ami mögé a mai napig nem sikerült hangyapöcsnyi konkrétumot is felhozni, mennyire okos hinni itt a korunkban?
„Az ókori mítoszok valóban beszélnek a bolondságról. A Biblia pedig azt mondja: ‘A bolond azt mondja a szívében: nincs Isten.’ Nem sértésként mondom, hanem gondolatként – érdemes elgondolkodni rajta.”
Azért írtam, hogy a baktériumok már korábbi élő szervezetek összege, mert DNS-sel rendelkeznek.
Az első élő szervezetekben nem lehetett DNS. Nem osztódással szaporodtak, hanem folyamatosan "keletkeztek" megfelelő körülmények között, szerves kémiai anyagokból.
Változatosak voltak, és az különböztette meg őket egymástól, hogy melyik milyen anyagot, fehérjét volt képes előállítani annak függvényében, ahogy a változó környezetből egyik-másik anyag kifogyott. Mert azokat a továbbiakban le kellett gyártani.
Ezek szimbiózisa, társulása hozhatta létre az első prokariótákat.
"A baktériumok későbbiek, mert azok már igen összetett szervezetek. Egyszerűbb élőlények társulása révén alakultak ki."
Te itt mocskosul összekeverted a prokariótákat (baktériumok) az eukariótákkal, amik valóban korábbi bacik szimbiózisából összeállt bonyolult sejtek. Na a bacik a legősibb sejtes élőlények, amik DNS-fehérje rendszert használják, méghozzá kör alakú, speciálisan működő DNS-szállal. A bacik persze mára már legalább akkora evolúciós különbséget hordozó különböző "törzsekre" ágaztak szét, mint a soksejtű eukarióták törzsei. Azonban a bacik esetében van egy nagyon ősi szétválás: a "valódi" baktériumok és az archeák között. Na, valószínűleg erről szól a cikk, az élőlények háromdoménes rendszerének közös őséről. Ami egy baciszerű nagyonegyszerű lény volt sejtfallal, DNS-fehérje rendszerrel, és valami aprócska biokémiai gyárként működéssel.
Hogy értsed is: a teljes mai élet egy "baciszerű" őssejttől indult el, ami nem tudott több kunsztot, minthogy egy energiatermelő folyamatra alkalmas vegyületek szervezett kis adagja egy valamilyen lipidalapú sejtfallal lezárt csomagban működtek.
Hányszor írtam le, hogy a baktériumok a "világ urai", és azért hoztak minket létre, hogy sörözhessenek és grillcsirkét ehessenek?
:-O:-P:-)
"A baktériumok széles körű kommunikációs képességének felfedezése az emberrel együttműködő baktériumok kutatását is forradalmasította. A főleg a bélrendszerben (de a húgy- és ivarszervekben vagy a fül és a szem nyálkahártyáján) élő szimbionta baktériumokról felfedezésük után sokáig azt gondoltuk, hogy a táplálékkal bekerült bonyolult szénhidrátok egyszerűbb molekulákra bontása és fermentálása a feladatuk, majd kiderült, hogy alapvető szerepet játszanak az ember immunrendszerének érésében, a kórokozók elleni harcban, sőt a viselkedést, hangulatot is befolyásolják. Akár úgy is tekinthetünk magunkra, hogy a 40 billió (4×1013) humán és a közel annyi bakteriális sejt együttműködéséből kialakuló hiperorganizmus vagyunk (baktériumaink genetikai anyagának információtartalma akár 150-szerese is lehet a humán genoménak)."
Az evolúcióelmélet a biológia egyik alappillére, amelyet hatalmas mennyiségű bizonyíték támaszt alá, és sikeresen magyarázza az élet sokféleségét és fejlődését. Az evolúcióval kapcsolatos számos megfigyelés és kísérlet támasztja alá az elmélet érvényességét, bár az élet részletei még mindig kutatás tárgyát képezik.Miért nem bukott el a tudomány az evolúció terén?
Magyarázó erő:Az evolúcióelmélet sikeresen megmagyarázza a Földön látható élet sokféleségét, a fajok kapcsolatát és azt, hogyan alakultak ki a komplex élőlények.
Folyamatos kutatás:A tudósok folyamatosan végeznek kutatásokat az evolúcióval kapcsolatban, új megfigyeléseket és felfedezéseket téve, amelyek tovább erősítik az elméletet, nem pedig gyengítik azt.
Változatlan tudományos konszenzus:A tudományos közösségben széles körben elfogadott az evolúcióelmélet, és nincs olyan "bukás", ami megkérdőjelezné annak létjogosultságát.
Milyen területeken bizonyít az evolúció?
Fosszilis leletek:A különböző földtörténeti korokból származó fosszíliák bemutatják az élet fejlődését és az átmeneti formákat.
Genetikai bizonyítékok:A DNS-elemzés kimutatja a különböző fajok közötti rokonságot és közös ősöket.
Anatómiai hasonlóságok:A különböző élőlények felépítésében megfigyelhető hasonlóságok, mint például a végtagok csontszerkezete, az közös eredetre utalnak.
Megfigyelhető evolúciós folyamatok:A gyors generációváltású élőlények (pl. baktériumok, rovarok) evolúcióját a tudósok közvetlenül is megfigyelhetik.
Összességében az evolúcióelmélet a biológia egyik legmegalapozottabb és leginkább alátámasztott tudományos elmélete, amely folyamatosan fejlődik és gazdagodik az új kutatások eredményeivel.
