Írtam olyan MI programot ahol a háló egy 16*16 mezőben alulra kirakott 16 darab kockát rakosgat. Két háló van egymás tetején. Az egyik mozgatja a kockákat a másik figyeli, hogy az mennyire érdekes neki. Az érdekeség egy számban jelenik meg. Az a szám ha nagy akkor az megerősíti a mozgató háló viselkedését. Ha elég ideig hagyom futni, mindenféle formációt kiral, mint egy építő kockát. A legvégső amikor kirak egy 16 magas tornyot. Nem tanítom semmire, ezt magától csinálja.
Aztán csináltam olyat amiben ugyanez labirintust jár be. Először összi vissza lődörög, miután végigmet párszor utána nagyon gyorsan csinálja. Bármit megtanul abban a térben amibe beteszem. Nem mondok neki semmit.
A természetes intelligencia is algoritmikus, ami csekély mértékben fejleszthető, velünk született képesség. A miénk, de nem a mi produktumunk. Úgy lehetünk büszkék az intelligenciánkra, mint ahogy a kék szemünkre, vagy a testmagasságunkra.:-)
Amit a tesztek mérnek? Az az IQ szerintem abszolút mesterséges, minimum a beszéd ismerete az kell hozzá de azt tényleg lehetetlen vele születettnek tekinteni. A megtanulása képességét azt esetleg. De még az se biztos, lehet, hogy már az is mesterséges.
egy ismerősömnek mutattam ezt a videót... első kérdése: "hú, ez a beszélő avatar is mesterséges?" - magyarul nem fogta fel hogy amit beszél, az a durva, nem az hogy alá raktak egy gagyi cgi grafikát...
szerintem én akkor se fogom elhinni, ha tényleg valóság lesz. alapvetően ellentétes a felfogásommal.
amúgy nem értem minek erőltetik ezeket a kényszeresen gesztikuláló avatárokat. csak lerontja a hatást, és vásári lesz (plusz arra irritál hogy pofán vágjam). ráadásul pont az lenne a cél hogy véletlenül se tekintsünk ezekre úgy mint egy valós személyiségre, amikor annak csak imitált illúziója.
A természetes intelligencia is algoritmikus, ami csekély mértékben fejleszthető, velünk született képesség. A miénk, de nem a mi produktumunk. Úgy lehetünk büszkék az intelligenciánkra, mint ahogy a kék szemünkre, vagy a testmagasságunkra.:-)
Az AI viszont egy önmagunkat meghaladó szellemi termék – egyféle protézis, de nem afféle, mint a mankó.
Jó esetben (ha elég intelligensek vagyunk/lennénk), az AI minket szolgál(na) – bár vannak fenntartásaim.
Amiként nem értjük és rosszul használjuk a(z evolúciós határainkat, mint alkalmazkodó képességünk sebességét meghaladó) technológiai vívmányaink fejlettségi szintjét, úgy válhat ellenségünké egy általunk már nem feldolgozhatóan érthető szempontrendszer – az a következetesen, egy szárazan (érzelemmentesen) logikus végeredmény, amit a kultúránként változó mértékben terhelt hiedelemvilágunk már nem képes elfogadni.
A nettó racionalitás lehetősége és egyáltalán lehetséges volta ugyanis oly sok mindennek ellent fog mondani, amit tudni vélünk – avagy annak az általunk rögeszmésen feltételezett univerzális szellemi fölénynek, amit magunkról hinni szeretünk.
Ez az elsődleges (de a sem most, sem a későbbiek során nem bevállalható) gondunk az AI-(ke)t illetően. Félünk. Egy (az) AI ugyanis - és mostanság ez körvonalazódik - több lehet annál, mint ami számunkra még elviselhető, feldolgozható. Pont itt az ideje, hogy kerékkötői legyünk az ez irányú fejlesztéseknek – amihez szerintünk elég is lehet az, ha egyre többen és egyre hangosabban tiltakozunk; petíciók stb.:-)
mondjuk van ahol a kötési idő kevésbé számít. persze kb semmit se tudunk meg a cikkből, csak a kibocsátást, hogy 40%-al kisebb, az meg kb senkit se érdekel
ez akkor lesz érdekes, amikor megfordítják. azaz ha ilyet tud (szövegből képet), akkor az azt jelenti hogy képet is szöveggé tud majd konvertálni. azaz az intelligens képfelismerés jóval magasabb szintre lép. nem csak annyira lesz képes, hogy felismeri hogy egy képen tarka macska van, hanem az egész képet összefüggéseiben. ez szerintem nagy lépés lesz az emberi szintű AI eléréséhez.
Ahhoz a filmhez nem volt szerencsém, de van egy oroszból magyarra fordított csapágygyártási szakkönyvem az ötvenes évekből. Tele értelmezhetetlen géprajzokkal, és nagyon silány fotókkal. Az ismert szovjet-orosz módi szerint, a világ többi részéről tudomást se véve, minden találmányt, fejlesztést a dicső orosz népnek tulajdonít, de galambokról ez sem tesz említést.
" Negyven évvel ezelőtt apám azt mondta, hogy a csapágygolyókat galambok válogatják méret szerint, mert nagyon éles a szemük."
Ezt egy szovjet ismeretterjesztő film mutatta be, kb, 60 évvel ezelőtt.
Viszont ez kiment a divatból, amint mások kidolgoztak egy pattogtatáson alapuló hatékony módszert, amelynek során a hibás golyók nem oda esnek le végül, mint a hibátlanok.
A szovjet film lehet, hogy szándékos félrevezetés volt.
Ez szerintem csak valami városi legenda lehet. Schweifurtban van egy érdekes kis múzeum a csapágygyártásról, mert az 1850-es évektől kezdve három ottani cég (Fischer, Sahcs, Fichtel) mindenféle szabadalmai, rivalizálásai, és egyesülései révén fejlődött olyan szintre a gördülőcsapágyak pontossága és választéka, amit ma ismerünk. (Mára mindüket magába olvasztotta az SKF). Ott számos bámulatosan ötletes csapágygolyó válogató eljárás és gép is látható, de galambokról egy árva szó se esik. https://de.wikipedia.org/wiki/Schweinfurter_Industriegeschichte
Negyven évvel ezelőtt apám azt mondta, hogy a csapágygolyókat galambok válogatják méret szerint, mert nagyon éles a szemük. Csak azt nem tudom, hogyan tanították be őket erre. Majmokat meg lehetne tanítani arra, hogy angolról japánra fordítsanak értelmes mondatokat?
