IGEN. (Ha kíváncsi vagy egy egyébként jó minöségü alkatrésztemetore, és kivárod, amíg beviszem EWB-be.)
Igen. Töredelmesen bevallom, hogy galád módon ráengedtem a 150V-osra garantált, de 180V-ra válogatott tranyókra +-80V-ot.
Igen, 0,47 ohm tranyónként. (5-5 tranyót "párhuzamosan" kapcsoltam.)
Nem, DC csatolt.
Igen, K-E zárlat, és
igen, (bázis nem, csak emitter szakadás) a zárlat miatt kialakult nagy áram miatt egyszerüen fölforrt az emitter belsö vezetéke.
Nem,
igen, mivel ez az elsö ilyen teljesítményü erösítöm, és nem igazán bíztam a tranyókban, ezért szép fokozatosan vettem használatba:
1.: bekapcs., 100 ohmon keresztül a tápokban, egyenfesz mérés->OK.
2.: 100 ohm ki, kimenetre szkóp, bemenetre 1 kHz, kivezérlés 0-tól tápig->OK.
3.: kimenetre 4 ohm, kivezérlés 0-tól... 10 volt csúcsnál a jel megszünik.-> NEM OK (Mi a szar van? Zoli, vedd már elo a digit multit és mérj már rá a tápra!... De még ma, ha lehet! Jé mi ez a pattogás? KAPCSOLD MÁR KI TE...! B***** meg a k**** anyját!!!!!!!! Ez tönkrement!!!)
4.: a primer tekerccsel soros 15 ohm, két végtranyó, két meghajtó és két elömeghajtó kukába->Nem OK:-(((.
Azért azt elmondhatnád, hogy mire kell a kapcsrajz? Ugyanis:
1.: más típusú tranyóval megépítve most is müködik.
2.: mint már írtam:"Végül tápegységre kötve, szép óvatosan (földelt bázisú kapcsolásban) néztem a tranyót, hogy "mit tud", tehát az egyéb elemek hatása minimalizálva lett. Közben rajta a szkóp, gerjedés sehol, ráadásul az áram külso elemekkel korlátozva úgy, hogy még 100W se jöhessen létre."
P.S.: Ha ennyit irkáltam, elvárom, hogy legyen valami ötleted, különben ráderesztem a BitBullt:-).
Kedves Clark, teljesen igazad van szinte mindenben, de szerintem elbeszélünk egymás mellett.
-Mint írtam, 2*500W-hoz összesen 20 db végtranyót használok, tehát szinte pontosan a szerinted jó méretezéshez tartom magam, ha figyelembe vesszük, hogy az MJ15023-24 általam MÉRT teljesítménye csupán 200W. Mint látod, én sem hiszek feltétlenül a katalógusban, még ha kemény pénzeket is kell fizetni a tönkretett tranyókért. Egyébként a trafóm 2000W körül teljesít 10%-os csökkenésnél, AC-ben ellenállással terhelve.
-Arra a kapcsolásra gondolsz, ahol a 11-szeres erosítésü kompozit vágfokot hajtják meg MüA709-cel? (RT évkönyve 1977.) Ezt az erösítöt én össze-vissza csatoltnak nevezném, és nem csodálkozok a gerjedékenységen (ha akarod, bövebben is elmagyarázom), de nem ez a lényeg, mert nekem egy szimpla földelt bázisú kapcsolásban ugyanúgy elszállt a tranyó. Szóval ismét: Hogy gerjedhet EGY db pár MHz-es tranyó 100MHz-en? (egyéb aktív elemek NÉLKÜL!)
-Talán én is félreértettelek, de 1200W-os trafóval hogy csinálsz 1200W kimenetet? 100% hatásfok, vagy túlterhelés? Most akkor a trafóteljesítményt, vagy a kimenetit szorozzuk 2-vel?
-Na igen, tényleg nem mindegy, hogy miféle teljesítményröl van szó, de ha impulzus terhelhetöségröl, akkor az impulzus szélességét is illene megadni (bár egy árlistán ez már túl szép lenne). A lényeg nem ez, hanem hogy a feszültségtol hogy függhet ilyen durván?
-A borda profilja teljesen OK, ennél cifrábbakat használok általában. Remélem, összejön a bolt.
Azt hiszem, nekünk lesz még dolgunk egymással!;-).
Üdv:
A találgatáshoz szükség lenne még néhány infor:
A végfok rajzát közzé tudnád tenni?
+/- 80V-ról van szó?
Volt emitter ellenállás?
Vagy sima 80V kondenzátorral csalolva a hangszóró?
A tranzisztor tönkremenetele mit jelent?
Kollektor-emitter zárlat?
Vagy Bázis-emitter szakadás?
Bekapcsolás után rögtön tönkrement?
Vagy müködött egy darabig?
Tehát:
Bontogatva kis hazánk teljesítményerősítőt építgető cégeinek termékeit (SIVA,ÁGOTA,stb) a fedlap alatt ilyen arányú Pki/Pdissz konstrukciókat találunk:4ohm600W-hoz 750W disszipáció ez 3 pár MJ15003és004=3*250W, vagy szintén 4ohm600WPki-hez 750W úgy hogy 5*150w, 5 pár 2SC3281 és tsa.Ez a 25%-os Pd túlméretezés szerintem a minimum, ennél csak többel szabad számolni.Én 2-szereset használok az 1200W-os hiperszil trafóra 2400W félvezetőt akasztottam.Így a cucc 4ohmon ventillátoros hűtéssel éppen meleg többórás folyamatos üzemben.
Nem tudom mik a terveid, de szerintem, és hangsúlyozom szerintem, 500W disszipációnak megadni az 500W tápot nem az igazi, ha stabil erősítőt akarsz.
Amúgy most du megyek cuccokért, megnézem neked a hűtőbordát!Üdv Clark
SPafi!
-Jó hír, hogy tudok hűtőbordát olcsón, annyi hogy nem teljesen függőlegesek a bordák, hanem kb. ilyen _\ I_I /_ alakúak.Majd lemérem a pontos méreteket.
-A gerjedéssel kapcsolatban:Anno a kezdetekkor Sipos Gyula:Hifi erősítők építése című könyvből építgettünk a haverokkal.Ebben van egy IC-s meghajtóval működő végfok.Na ezen tapasztaltam először a gerjedést.BD249C, 100V, 25A, 125W 3Mhz.Kivezérlés nélkül +/-33V-ról 20 másodperc után tűzforró tranyó elficcent!Még jó hogy a melegedés észlelésekor azonnal lekapcsolt táppal megmenekült a BD, így csak egy-kettő purcant ki belőle.Ezt a kapcsolást mindig úgy kellett megépíteni, hogy minden nyákváltoztatásnál ki kellet küszöbölni a gerjedést és szinte mindig másként.A végén haver úgy belejött, hogy megépítette egy gyufásskatulya nagyságú nyákra is.(Kisebb lett mint az STK077 és társai hibrid IC tokja!)Ugyanis annak ellenére, hogy nem egy kiugró minőségű kapcsolás volt, mégis egyszerűen jó volt hallgatni.
A gerjedést pedig oszcilloszkópon nem igazán láttam, mert az 500Mhz már jócskán kívül esik azon a frekin amit a Miniszkóp-om meg tud jeleníteni.Bármilyen hihetetlen a 3Mhz-es BD249 ezt a jelenséget produkálta.
-úgy tudom a kapcsolóüzemű teljesítmény nem azonos a folyamatos színusz ill. egyéb teljesítményekkel.Egyszer a RET-nél Szegeden lehetett kapni valami BUX 96 vagy ilyesmi kapcsolótranyót potom pénzért aminek TO-3-as tokra 450W disszipáció volt megadva.Rohantam a gyakorlati oktatómhoz, hogy akkor most egy-két db ebből elég az 1000W-os erőlködőhöz?Nos gyorsan lehűtött...
-Tranyók darabszáma:Sajnos a tranyókra megadott adatok statisztikaiak.Ha téged megnyugtat ez a tény akkor jó, de az élet sajnos azt mutatja, hogy a valóság más.Folyt.Köv.Clark
Semmi gond, kunstruktív javaslatokon nem szoktam megsértödni.
A válaszaim(nem sorrendben):
- 2*500W szinuszt nem lehet 1-1 tranyóval építeni.
A BDY57 az elözetes kis feszültségü mérés szerint 250W-nál ment tönkre 5mp alatt, és 150 Ft-ba kerult, az MJ15023 pedig 200W-on 0.5mp alatt vett ki a zsebemböl 850Ft-ot. Az erösítöben összesen 20 végtranyó van. Ennyit az anyagiakról. Viszont, ha ajánlasz konkrét gazdaságosabb megoldást, azt megköszönöm.
-Lehet, hogy kapcsoló uzemre adták meg az adatokat, nade ez akkor is TRANZISZTOR, nem TIRISZTOR' Legalábbis az kellene hogy legyen. Egyébként az eredeti kérdés az, hogy MITÖL MENT TÖNKRE, nem pedig hogy volt e joga tönkremenni az adatlap szerint.
-Hogy gerjedhet egy pár MHz-es tranyó 100MHz-en? Egyébként próbálkoztam a kondival is, bár az erösítö nem örülne neki, de így is elszállt. Másrészt a kis kondi akár pozitív vcs-t is okozhat földelt emitteres kapcsolásban, ha a kollektorimpedancia induktív. Ehhez böven elég egy 1m-es tápvezeték is néhány 10kHz-en.
Egyébként az erösítöt megépítettem a BDY-okkal, és sikerült teljesen stabillá tenni a legváltozatosabb terhelö impedanciáknál is 40V-on, úgyhogy nem a párhuzamos kapcsolás a gond, bár már én is találkoztam a jelenséggel, föleg eltérö gyártmányú tranyók esetében.
Én eredetileg a gyári adatoknál többet vártam és tapasztaltam ezektöl a tranyóktól, de már elégedett lennék a 70W-tal is. Ha szerinted nem a tranyók rosszak, akkor küldök egy párat, és produkálj olyan kapcsolást, ahol kibírják a 70W-ot pl 120V-on, vagy mondj még egy kapcsolótranyót, amelyik így viselkedik'
OFF
Amiben jó lenne a segítséged, az az olcsó alkatrészforrás. Pl hütöborda nagyker, lakatos, aki vállal dobozkészítést stb. Cserébe tudok olcsón szürökondit(10mF 100V 700Ft), diódákat, 2N3055-öt stb...
ON
Szóval továbbra is: mitöl megy tönkre a BDY57 40W fölött???
SPafi!
Nem fikázni akarlak,csak néhány építő jellegű észrevételem lenne:
-a kapcsoló tranyók adatai kapcsolóüzemre vonatkoznak, én elvből nem használtam ilyeneket
-a gerjedés több száz MHz-es frekijű is lehet, amit nem látsz a szkópon, de a tranyó elszáll, ez ellen hatásos a bázis-kollektor közötti 2-3nF-os kondi alkalmazása
-alapelv erősítő építésénél, hogy minél kevesebb számú nagyáramú tranyó legyen a kapcsolásban, mert a sok párhuzamos viszonylag nagy áramú eszköz tud ilyen megmagyarázhatatlan dolgokat művelni.(Nem is biztos hogy olcsóbb a több darabot emitterellenállással és egyéb kiegészítővel ellátni, mint a kevesebb nagyobb teljesítményű drágábbat, a megspórolt munkáról nem is beszélve)
Amúgy a NEDIS-ben egyszer én is bevásároltam ilyen olcsónak tűnő cuccból.TIC126D típusú tirisztor helyett sikerült 30db TIC126B típusút venni, ami 200V feszültséget visel el a 400V helyett.Á, nem is volt szívás átalakítani a 30db kész stroboszkóppanelt.
Amúgy szívesen segítek ha tudok,végigépítettem a TBA810AS-től a +/-60V-tal behídalt 1200W-os végfokig szinte mindent(FET-et kivéve)Üdv Clark.
BTW:
Király voltál(nem Ziló), mert erre még nem gondoltam.
Egy pár dolgot elfelejtettem leírni:
1. A BDY57-rol azt írják, hogy kapcsoló tranzisztor. Lehet hogy ezért csinálja?
2. Végül tápegységre kötve, szép óvatosan (földelt bázisú kapcsolásban) néztem a tranyót, hogy "mit tud", tehát az egyéb elemek hatása minimalizálva lett. Közben rajta a szkóp, gerjedés sehol, ráadásul az áram külso elemekkel korlátozva úgy, hogy még 100W se jöhessen létre.
3. Kis feszültségen a BDY57 nagyon jó merüloforraló (de hogy jön ez ide?:-)).
Nagyon tetszik a magyarázatod, és igazad van: a BDY57 igen lassú (kb 1 MHz). Bár néhány mikrosec alatt azért nem hinném, hogy tönkre mehet, de ki tudja? Na de egykét dolog izgat még:
1: Miért függ a feszültségtol (a teljesítmény kb arányos a fesz reciprokával)
2: Miért nem csinálja ezt más tranyó? Pl: 2N3055, ami még lassúbb?
3: Hogyan lehetne ezt a folyamatot megakadályozni?
CSak egy aprócska megjegyzés:
Nem lehetséges hogy valami nagyfrekis gerjedés is van a dologban? Talán rémlik valami régi tanulmányaimból, hogy a kialakuló áram felfutási meredeksége a kritikus, amikor is tönkreteheti az eszközt. Ha nem tud olyan gyorsan a PN réteg teljes felülete kinyílni, akkor a kis "vezetés-szigeteken" relatíve nagy áramsűrűség alakulhat ki, ami széjjel zúzza a févezetőt.
Nem lehet, hogy tól "lomha" a BDY57 ?
Na igen, az elso sor hülyeség, 0,5A*80V az 40W ami mélyen a hiperbola alatt van, éppen ezért nem értem:-). Egyébként TELJESEN igazad van, a tranzisztorok tényleg a túl nagy teljesítménytol mennek tönkre(általában), még ha az eladók mást is állítanak. Tehát a túl nagy feszültség önmagában még kevés. De akkor mégis MIÉRT???
80volt * 0.5amper egyenlő 160 watt
Egy tranzisztort MINDIG a hő, vagyis a túlmelegedés tesz
tönkre, a megadott adatok szerint feltehetőleg a teljesitményhiperbolán sikerült nekik kivül kerülni.
Vettem egy csomó BDY57-es tranzisztort a NEDIS-ben, mert elég olcsónak és jónak tunt. Mivel sokat akartam belole felhasználni, azzal kezdtem, hogy lemértem jónéhány paraméterét.
A katalógusban ezek az adatok voltak:
Ucemax=150V
Icmax=15A
Pmax=100W
A 150 V-os feszültséget tényleg ki is bírta a legtöbb, a 15A-rel sem volt gond (sot!). A teljesítményturését 25V-on teszteltem, és nem hittem a szememnek, amikor még 8A-es kollektoráramnál sem ment tönkre, pedig a lábairól már leolvadt az ón. Volt nagy vigasság és dínom-dánom, egész addig amíg meg nem épült a szép nagy erosíto a csodatranzisztorokból!
Az erosíto 0,5A-nél szó nélkül "elszállt".
Kis anyázás után kiderült, hogy a tranyók annál kisebb teljesítményt viselnek el, minél nagyobb a feszültség. Az erosíto tápfeszültsége 80V volt, úgyhogy kénytelen voltam más típust keresni, és ezt megsínylette a pénztárcám, és azóta sem tudom, hogy mitol mentek tönkre. Várom az ötleteket arra is, hogy mit csináljak a maradék 50 db tranzisztorral.
