A fitoplanktonok képesek a folyamatosan növekvő szén-dioxid és egyéb üvegházhatás miatt kibocsátott gázok elnyelésére. Kutatók egy kísérlet során megállapították, hogy „az óceán vastartalmú vegyületekkel történő trágyázása a bonyolult mikroszkopikus fajokból álló fitoplanktonok virágzását idézte elő, ami által jelentős mennyiségű szén-dioxid került az óceánok mélyére.” A kísérlet alatt a kovamoszatok virágzása négy héttel a "trágyázás" után tetőzött.
A vulkánkitörések jól beazonosítható változásokat okoznak, általában rövid lefolyással. A H és D-O események sorát nem kötik vulkanikus tevékenységhez.
"A földtörténeti múltra a mainál sokkal drasztikusabb változások voltak inkább a jellemzők, amik sokszor sebességükben is meghaladták a jelenlegi változásokat. A D-O események például nem is olyan régen évtizedes távlatban okoztak akár 5-8 °C-os változásokat, biztosan nem a széndioxid okán."
Legvalószínűbb hogy a vulkánkitörések okozták a kilengéseket, ami tényleg nem
a széndioxid miatt volt hanem a napot eltakaró szálló por miatt.
Jelenleg 450 ppm a co2 koncentráció, 100 éve még 280 ppm volt.
A földtörténeti múltra a mainál sokkal drasztikusabb változások voltak inkább a jellemzők, amik sokszor sebességükben is meghaladták a jelenlegi változásokat. A D-O események például nem is olyan régen évtizedes távlatban okoztak akár 5-8 °C-os változásokat, biztosan nem a széndioxid okán.
A régebbi paleoklimatológiai leletek nem elég finom felbontásúak ahhoz, hogy a nagyléptékű változásokon belüli éghajlati anomáliákat feltárják.
Mindazonáltal a széndioxid alapvető stabilizáló hatással van a Föld éghajlatára, a maihoz hasonló, talán valamivel magasabb hőmérsékleten. A grafikonon ez a -3-7 millió éves stabil éghajlatként jelenik meg.
A probléma hogy rendkivul rovid idorol van szo...120 évnek a legcsekélyebb jelntosége sincs annyira kevés. Mindig léteztek ennél joval hosszabb ingadozàsok akàr hidegedés akàr melegedés...Majd nyugtalankodunk ha màr 2000 éve novekszik a homérséklet...bàr az se sok.....
Mondhatnánk persze, hogy nyár van, és ilyenkor mindig ránk szokott törni a kánikula, de egyértelműen látható a trend, hogy a klímaváltozás miatt egyre hosszabb és intenzívebb hőhullámok lepnek meg minket a magyarországi mérések kezdete, 1901 óta.
... az ETCW a 20. század első évtizedében egy nagyon szokatlan hideg anomáliából indult ki, amely mind a trópusi, mind a déli félteke SST-jeiből ered. Ezek a hideg anomáliák az Atlanti-óceán déli részén kezdődtek, néhány szárazföldi adatpont is hűvös körülményeket mutatott, majd a következő évtizedben globálisan elterjedtek, ami hideg anomáliákhoz vezetett mind az Atlanti-óceánon, mind a Csendes-óceánon. Ezt a ritkán tárgyalt hideg időszakot erős felmelegedés követte az északi féltekén, amely különösen a magas szélességi körökben volt hangsúlyos.
