2004 június 4-én. Az Almássy téren (ill. a szabadidő központban) Jótékonysági Opera Gálaest lesz. A fellépők Bellai Eszter, Pánti Anna, Wiedemann Bernadett, Bándi János, Massányi Viktor, Lukács István.
Szeretettel várunk mindenkit.
Részletes Program itt:
http://www.kiutszoc.hu/kapcs.htm
Van egy énekes barátom, ő mondta egyszer: "A telefonregiszteremből jobb előadást tudnék csinálni, mint ami az Operában van." Teljesen igaza van, remek énekesek szaladgálnak állás nélkül, miközben az Operások jó része fullad bele a szerepébe. Érthetetlen. Olyan Ernesto, aki hamis??? Ez más operaházban nem fordulhatna sűrűn elő. Olyan Nemorino, akinek az egyébként szép színű hangja szanaszét törik?? Borzalom.
A Lohengrinből had emeljem ki Fried Pétert azért, aki szerintem igenis megütötte a mértéket. De hol vannak ma már olyan előadások, mint 30 évvel ezelőtt? Pedig tehetséges fiatal van elég, komolyan mondom, nem értem.
Csak rádióban volt alkalmam hallgatni a 3. felv. egy részét az „ősbemutatón”, úton hazafelé valahonnan, így a szcenírozás kérdésében pártatlan vagyok. Épp ezért tisztán a zenére koncentrálhattam, és ami az első pillanattól kezdve markánsan szembeötlő volt, a későbbiekben pedig csak fokozódott, hogy minden mércével mérve (hazai-külföldi, régi-új stb.) egy elképesztően gyenge, alibi előadással állunk szemben. Sajnos nem ütötte meg azt a mértéket, hogy egyáltalán beszélni lehessen arról, hogy mi volt benne rossz. Az extravagáns rendezés mindig megbocsátható (az ízlések és pofonok dolga). A pocsék előadás soha.
Már hogy ne lenne politikai darab? A német egyesítés idején egy isten segedelmét élvező nagy és erős németországról szóló opera nem politikai? (Ezek szerint valahol elkavartam és a Bánk Bánnak sincs politikai mondandója.) Amúgy nem gondolom, hogy feltétlenül a "politika" jelzőt kell ráhúzni a Lohengrinre. Hisz a darab nem szükségszerűen aktuálpolitikai kérdésekről szól hanen sokkal átfogóbb társadalmi problémákról. Számomra a rendszerváltás csalódásáról, a társadalmi rétegek közötti mélyülő szakadékról és hasonló dolgokról szólt.
Azért látok Lohengrinben egy Patyolat-ügynököt, mert egy Patyolat-emblémás aktatáskával jön be.
Ha Elza pártházasságból megy Lohengrinhez, akkor miért fáj neki, hogy Lohengrin elmegy? Másik az, hogy ő várja ezt az ismeretlen lovagot. Ellentmond a műnek ez a rendezői felfogás.
A Ring, akárhogy nézem, a germán mondavilág. Ha a magyar mondavilágból csinálnánk egy operát, vajon hányan akarnának mindent belemagyarázni, mikor az tulajdonképpen a magyar mondavilág, ilyen egyszerűen? Persze, a Ringben sok minden benne van, de az akkor is a germán mondavilág, nem emberek, hanem istenek a szereplői. Ezt hogyan akarnád lehúzni a földre? Ha Wagner politikai művet akart volna, embereket rak a művébe.
Te a Ringben valóban csak a mondavilágot látod?
Akkor gondolom fogalmad sincs miért nem játszották a germán modavilág e remekét pl. Izraelben évtizedekig...
Sajnálom, hogy Lohengrinben egy Patyolat-ügynököt látsz. Saját magad fosztod meg attól, hogy élvezd a művet. Az Ich liebe Dich közben a fejelfordítás sem véletlen. Kényszerű (párt)házasságok nyilván jöttek létre a rendszerváltáskor.
Bocs, nem szeretném szítani tovább a tüzet, csak annyit szeretnék megértetni veletek, hogy az ami nektek mulatságos volt, nekem szívbemarkoló és mindenütt a nyomorúságos kis befejezetlen rendszerváltásunk köszönt vissza a szünetben menekülő szürke öltönyös pátfunkcionárusokkal.
Hát, a véleményünk nem egyezik...
Attól még Temesi és Sümegi a király(nő):-))), Sárkány meg egy kis törpincs.
Ezek az operák modernizáció nélkül is szólnak. A Ring a régi mondavilágot viszi színre, egy misztikus világot, nem a valóságot. Mit akarsz ezen aktualizálni? Lehet aktualizálni mondjuk egy Nürnbergit, vagy egy Rienzit.
A szöveg a színház, az opera anyaga, ettől elvonatkoztatni nem lehet. Egyébként minek politikát keverni mindenbe? Nem egy politikai, hanem egy filozófiai darabot írt Wagner, a kettő nem ugyanaz. Nekem éppen hogy elveszett a mondanivaló a rendezés miatt. Lehet-e aktualizálni? Bizonyos operákat igen, el tudok képzelni mondjuk egy Don Carlost aktualizálva, vagy egy Traviatát, de olyan operát, ami a misztikummal keveredik, nem. A Grál legenda hitről, filozófiáról szól, nem pedig erről: "Wir sind das Volk" Egy Kékszakállút meg lehet rendezni akárhogy, de a Lohengrint? Lohengrin egy álom-alak, a nevét sem tudhatjuk meg, mert elmegy, semmivé lesz, nem pedig egy patyolat-ügynök. Wagner a régit akarta színre vinni, azért korabeli a környezet, mert nem tudta, milyen lehetett akkor, régen. Egyébként nem is teljesen korabeli a környezet. Ez nem egy politikai darab.
Bátorkodom nem egyetérteni. A rendezést nem tarton öncélú avantgardnak és nem is tartom nevetségesnek. Szerintem érdemes elvonatkoztatni konkrét emberektől és tárgyaktól. A kardra nem feltétlenül úgy kell gondolni mint egy éles, szúró-vágó fegyverre és Lohenringet magát sem úgy kell nézni mint egy élő, hús-vér embert. Sőt, az én meglátásomban Lohengrin egy amolyan megfoghatatlan eszme amiről az általun alkotott kép folyamatosan változik ahogy közeledünk vagy távolodunk az eszme megvalósításához/tól.
Az elmúlt 150 év alatt megváltozott körülöttünk a világ. 1850-ben nem volt szavazó urna és nem volt NDK. Emiatt kicsit nehéz egy darab korabeli mondanivalóját korabli rendezésben aktualizálni. Nem is lehet. Ezért van az, hogy mondjuk a Ring előadások, amiket amúgy nagyon kedvelek, irtózatosan gyengék. Rendezésileg nullák. Közepes díszlet, közepes produkció, gyenge szinészi munka, elégséges ének. Mi ebben a művészet? Ez hogyan provokál? Ez mit akar mondani a közönségnek?
Két lehetőség van. Vagy a korabeli darabot adjuk elő vagy megpróbáljuk aktualizálni. Ha a korabelihez ragaszkodunk, a mondandó nagyja elvész. Nem marad más csak a fönt említett gyenge-közepes színvonal.
Amúgy a darab maga a magyar államalapítás előtt játszódik. Honnan a halálból tudta Wagner 1848-ban, hogy milyen volt az élet közép Európában ezer évvel korábban? Nem tudta. Úgyhogy a sztorit Ő maga is átemelte egy korábbi korszakból a saját időszakába. Ha Ő ezt megtette, miért ne tegyük meg mi is?
Szerintetek lehet egyáltalán Wagnert modernizálni vagy mindenképp ragaszkodni kell ahhoz ahogy az öreg az operáit megálmodta egy olyan világban ami már szinte annyira távoli, hogy elképzelni sem tudjuk?
No figyu, az is provokál, ha befújok festékkel egy házfalat, de értelme nem lesz.Az is provokál, mikor egy Borisz előadáson az óra-jelenetben a vívódó Borisz mögött elgördítenek szép lassan egy hatalmas számlapot, de semmi értelme, sőt, agyonvágja a jelenetet. Ez a rendezés annyira túllőtt a célon, és olyan modern akart lenni, hogy groteszk lett, vicces lett. Szerintem nem lesz hosszú életű.
Vannak jó produkciók, Bozay "Az öt utolsó szín" nagyon jó volt, vagy ott a C'he est la guerre, ha modernet akarsz.
Szeretem az avantgardot, de ha öncélú, értelmét veszti. Egyetlen igazán jó modernizált előadást láttam, Shakespeare: Athéni Timon c. művét. Az mindig aktuális, és nem voltak benne szöveg ellenes elemek. Itt hemzsegett a szövegtől ellentétes elemektől a produkció. Nem vitatom, hogy voltak benne jó ötletek is.
Na eleve, Lohengrin megjelenik, mint Patyolat-ügynök! :DDD
Nem lehet a szöveg ellenére modernizálni, mert nem szól, hanem vicces lesz. Kihirdeti a király, hogy vívni fognak karddal, erre szavazóurnákat hoznak! Nem értelmes a jelenet.
Az első felvonás után elzártam. Lohengrin azt mondja Elzának: "Szeretlek Elza" és a király felé fordul, erre a háta mögött Elza valami olyan pofát vágott, hogy "Ezzel? Pfü."
Szóval, nem néztem végig. Eddig azt hittem, van a hülyeségnek határa.
Egy kedves rokonom, aki bizony már elmúlott 98 éves is, szombaton megnézte a tv-ben a bemutatón rögzített felvételt(!!!) és utána csak annyit mondott: "Hogy én mit össze nem röhögtem!" Tény, hogy ennél plasztikusabban senki nem fogalmazhatott volna, és asszem még igaza is van. Ezzel együtt egyetértek, és örülök, hogy megy ez mostan az Erkelben, illetve most már csak jövőre...
Most már eléggé érzem, hogy mennyire buta volt a múltkori Lohengrin kérdésem. Mindenesetre tegnap estig nagyon sokat olvastam erről a produkcióról és eléggé "felkészülten" mentem be az Erkelbe. Talán majd írok picit többet is az érzéseimről de most csak annyit, hogy nagyon de nagyon tetszett a produkció.
Végigolvastam a momus topikot is és elképesztő, hogy mennyi indulatot táplált ez a darab. Szerintem a művészet egyik értelme, hogy provokáljon. Az MÁO általában nem tud provokálni. Szinte kizárólag lapos, rossz produkciót gyárt. Most itt egy darab ami ötletes, ami provokál, ami felborzol, amiről beszélnek, ami indulatokat gerjeszt, ami felrázza az unott operalátogatókat. Önmagában már ezért megérte.
Az eredeti Lohengrin is bőven foglalkozott aktuálpolitikai kérdésekkel. Ez a művészet másik lényege. Hogy a világ problémáit beemelje a köztudatba és kényszerítsen arra, hogy foglalkozzunk a problémákkal. Ez a feldolzás pontosan ezt tette. A mai világunk mai problémáit emelte át a sznob elit köztudatába ahogy Wagner tette ugyanezt százegynéhány évvel ezelőtt.
Az 1. és a 2. felvonás elég hátborzongató volt, nem csoda, hogy ez a rendezés ennyi érzelmet kavart (a harmadikban mintha elfogyott volna az ötlet). Mondjuk az elsőn nemcsak, hogy nem derültem nagyokat, inkább elég sírós lettem tőle, a gyomrom összeszorult. A szünetben páran elmentek, érdekes, hogy majd' mindegyiken szürke öltöny volt:-)
Sárkány Kázmér kritikán aluli:-((((
Sümegi Eszter nemcsak, hogy briliánsan énekelt, pluszban olyan színészi játékot is produkált, amit operaszínpadon még nem láttam. Temesi Mária nagggggyon gonosz:-))))
Összességében nagyon teccccett:-)
Nem is annyira Wagner, nézd csak meg az előadást! Sokkal inkább MSZMP KB ülés kezdőknek. Egy próbát megér, de sokat azért nem szabad várni tőle. Poénos meg vicces, lehet jókat derülni rajta, szokatlan egy Wagnernél, mi?
Szombaton Lohengrin. (Vagy ahogy anyám mondja: Lóhering) Látta már valaki? Én még szűz vagyok de már nagyon készülök rá. Csak ne az Erkelben lenne... Tegnap átolvastam a librettot. Brrr. Annyira Wagner, hogy az csak na.
