53.def.:Freudvalláskritikája.Őavalláslényegétabbanazillúzióban látta, hogy az oltalmazó és büntető apától való függőséget az Istentől való függőséggel helyettesítik. Az istenhittel az ember, Freud szerint, meghosszabbítja a gyermeki függőségét, ahelyetthogyérettfejjelcsakasajáterejérehagyatkozna.Freud szerint a vallás kollektívneurózis.
IGe:Ezenaszálonszinténérdemeselindulni.Az„Isten”-hitvalóban a pszichológia kérdésköreinekegyike.
IGe: Hát igen. Vasfából lehet vasfakarikát gyártani. Ja és talán ember sem vagy, annak ellenére, hogy ezen megállapításodat megírtad?
52 def.: Szerintem érzelmileg biztos alapot teremt Istenben (vagyegyolyanmindenekfölöttállószemélyben,erőben,Karakuttybanstb.)valóhit.Márpedighaezígyvan(ezpedig125%), akkorlétjogosultságotnyertIstenáltalunk:))).MiértkéneIstent megcáfolni? Csak azért, mert pár okoskának kiskorában rossz emlékeket okozott az Egyház? És ezért elvennék több milliárd ember érzelmi, lelki támaszát? Ezzel többet ártanának, mint ha sikeresen bebizonyítanák, hogy Isten nemlétezik.
IGe: Sokak szerint éppen hogy nem lelki támasz, hanem lelki béklyó. Ez a biztos alap pedig eléggé ingatag, lásd a vallási átigazolások.
50.def.: Tévedsz, ha tudományos definíciót vártál … Ha valamit nem definiálnak, az létezik vagy nem. Olyan, mint az ufó, nincs rá bizonyíték, tehát nem tudjuk biztosan, létezik-e. Mindkettő perspektíva szerint lehet nézni, és nem lehet eldönteni a kevés információ miatt a létezést vagy a nemlétezést.
IGe:Atudományszerintaföldönkívülimáscivilizációklétének valószínűségétszámolnilehet.„Isten”léténekvagynemlétének a valószínűségét azért nem lehet számolni, mert az ufó, seti fogalmakkal ellentétesen, „Isten” egy meghatározatlan fogaloma tudomány számára a mainapig.
49.def.: Isten nélkül is lehet emberként élni. Például a buddhisták vagy a tao követői is egészen jóleléldegélnek.
IGe: Sokan hajlandóak megfeledkezni róla, hogy a kezdeti buddhizmus egy „Isten” nélküli, lényegét tekintve „ateista vallás” volt. Persze az idők során már a legtöbb ágában megtörtént az „Isten”-esítés.
IGe: Jó kérdés (bár ez itt inkább állítás), hogy „Isten” teremtője lenne az „Isten”? Nos, mivel a Biblia szerint Ádám és Éva nem Isten, ezért fura logika lenne. Sőt ilyen logikai alapon a világnak is Istennek kellene lennie, ha Isten teremtette a világot.
47. def.: Isten mindennek az ellentéte. :-) Na jó, kicsit komolyabban … Volt egy Thorwald Dethleffsen nevű fickó, egész találó magyarázattal. Ezek szerint a világ kétpólusú. Gyengén magyarázok, mert fáradt vagyok, a hiányzó részeket pótoljátok magatok. Szóval kettősség uralkodik: férfi-nő, nappal-éjszaka stb. A kettősség önmaga miatt feltételezi a saját ellentétét, amit nevezzünk, mondjuk, egységnek. Az Isten.
IGe: Hát ha egyesek szerint minden „Isten”, akkor saját maga ellentétének is annak kell lennie.
45. def.: És istent azt meg ki teremtette? Ja az csak úgy van, punktum. Hát akkor én is csak úgy vagyok?
IGe: Jogos a felvetés. Persze a Biblia előtti időkből származó információk szerint mi már tudjuk, amikor az emberek még sem írni, sem beszélni nem tudtak, Karakutty teremtette „Isten”-t.
46. def.: 1. Találjunk olyan szavakat, amiket felhasználhatunk a célhoz. 2. Adjuk meg ezek pontos jelentését. 3. Az ezekből alkotott kijelentések valóban a célt szolgálják-e? 4. Fogadjuk el a kijelentést egységesen. Ekkor elmondhatjuk, hogy definiáltuk Isten fogalmát.
43. def.: Ha „Segszpír” bácsinak igaza volt, és tényleg színház az egész világ, akkor isten a rendező, a Biblia a forgatókönyv, sátán a súgó, Jézus a főszereplő, a keresztények a mellékszereplők … és én vagyok a néző, akiért az egészet kitalálták. És aki jót mulat az egészen, elvégre ezért van …
IGe: Ez lenne a helyes álláspont. Jót mulatni az egészen, csakhogy sokan ezt halálkomolyan veszik, aztán jön a csihi-puhi.
44. def.: Isten az az idea, amit ha követsz, rossz nem lehet.
IGe: A történelemben párszor már gyilkoltak a hit és „Isten” nevében. Számszerűen dobogós helyen van az emberek erőszakos halálozását illetően.
41. def.: Istenre és a halhatatlanságra az embereknek egyrészt érzelmi okokból volt, van és lesz szükségük, másrészt pedig a világ könnyebb megértéséhez. De ez még önmagában nem bizonyíték sem Isten és a halhatatlanság mellett, sem pedig ellene. Valamilyen vágy megléte még nem nyújt bizonyítékot arra, hogy a vágy tárgya maga létezik-e vagy sem.
IGe: Itt azért nagyon megfeledkeztünk azokról az emberekről, akik számára a világ megérthető. Nekik nincs szükségük ilyen kőleveshez szükséges kőre. Másrészt nincs mindenkinek halhatatlanság iránti vágya. Egyébként tényleg ez van, hogy sokan a vágyaikat összekeverik a tényekkel.
42. def.: Isten a mindegy. (Mind egy.)
IGe: Ilyen alapon akkor „Isten” zsíros kenyér. Persze lekváros is lehet.
Nem tudjuk és valószínűleg nem is fogjuk tudni bizonyítani, hogy Isten létezésének az agy szürke rétegeihez van köze, vagy attól függetlenül létezik :)
Az is lehet, hogy a szürke rétegeknek inkább Isten "nem létezéséhez" van köze :)
Lehet, hogy Karakutty nem is annyira Isten, mint sokkal inkább a "szürke réteg" teremtője :)
39. def.: Isten csak az emberben, az agynak a szürke rétegében létezik, addig amíg a szürkeállomány életben van. Amióta nyoma van a gondolkodásnak, Isten azóta változik párhuzamosan az emberiség létével.
IGe: A valósághoz nagyon közeli álláspont. Gyakorlatilag csak pontosítani lenne szükséges.
40. def.: A jelenleg „ismert” "Isten"-eket mi, az emberek teremtettük. A nem ismertet meg Karakutty.
IGe: Hát igen. Istennek miért ne lehetne éppen Karakutty a tetemtője? Cáfolja meg valaki, ha tudja. Előre elárulom, nem fog menni. Karakutty létét csak „Isten” létével együtt lehet megcáfolni.
A vallásosság bizonyos öntudatlan formája - vélhetően - a neveléstől-neveltetéstől függetlenül is benne van az emberben, amikor megszületik :) Később a nevelés hatására vagy ellen-hatása következményeképpen, ez vagy megerősödik és tudatosul az emberben (amilyen formában tudatosul olyan vallású lesz) vagy elgyengül és kikopik, attól függően, hogy az ember az életből és a világból, illetve önmagából mennyit értett vagy nem értett meg :) Mert ezek a dolgok összefüggenek. És minél közelebb jut valaki Istenhez, aki a Teljesség, annak a megértése értelemszerűen annál teljesebb lesz :)
Aki olyan nevelést kap és olyan családba születik, akkortájt rendelkezik/rendelkezhet annyi tudással, hogy önállóan gondolkozhasson... ha képes rá...
Nálunk például nem volt vallásos nevelés a családban, de anyám elengedett hittanra, külön a templomba, nem az iskolába, de számomra a Grimm mesék jobbak voltak így kb 5-6 alakalom után otthagytam. ez talán még előbb is volt 9-10 éves lehetettem.
Legyünk tárgyszerűek :) Einstein a személyes Istenben nem hitt. Azt nem fejti ki, hogy a "vallásos meggyőződése" milyen Istenre irányult. Illetve, utalást tesz arra, hogy benne az, ami a világot csodálja, az vallásos.
37. def.: Einstein mondta: „Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes. IGe: Valóban. Einsteint sokan hazudják „Isten”-hívőnek. Pedig Einstein saját magáról már csak biztosan tudja, hogy az-e, vagy nem. Persze egyesek ezt is jobban tudják nála.
38. def.: Istennek nem volt célja, hogy az emberiséget megszívassa. Ebben igazat adok neked. Itt csak az emberek szívatják egymást isten nevére hivatkozva.
IGe: Akkor ez a Biblia szerint mindenható „Isten” miért nem avatkozik bele, például amikor bűncselekményeket követnek el a nevével fémjelezve?