Keresés

en a kaffka uszodajaban utoljara altalanos iskolaban voltam...amig odajartam 4 evig egyszer sem. szinte folyamatosan foglalt volt, mert az volt az altalanos iskolak tanuszodaja. 

Emlékeztek olyasmire, hogy" Ifjúság a szocializmusért" mozgalom? - Ez társadalmi munkát jelentett természetesen.

A Feneketlen tó környékének parkosításában is részt vettünk egy kis tereprendezési munkán - még az unokámnak is megmutattam, melyik részen mozdítottam elő én is a szocializmus építését ott a parkaban.

Az úszás nagy ajándék volt akkoriban olyan családok számára, akik magánúton nem tudták taníttatni úszni a gyereket.

Úszás óra után volt latin az egyik évben Faludi tanár úrral. Volt, hogy 10 percig sem engedtük be az osztályba, mondván,

"még öltöznek a lányok" -mit mondjak, elég mérges volt - ő maga volt a két lábon járó lelkiismeretesség - nem szerette a

lazaságot.

Ismerte valaki Szakáts Éva nénit? Nekünk 1962-ig ő volt az osztályfőnökünk és történelmet tanított.

Tóth Istvánné Mária néni tanította a fizikát - kölcsönösen egymás kedvencei voltunk -évtizedekig járt a találkozóinkra.

Emlékszem, tényleg volt osztály amelyik örökké vándorolt.

Nagyjából egy korosztály lehetünk, mi a Gammába jártunk.

Annyira az életre és a munkára neveltek, hogy az ofő a II. után ott is hagyott minket, és elhelyezkedett nevezett gyárban.

Mottl Lenke néni akkor jött az iskolába, osztályfőnök lett nálunk.

Drága Eta néninek én is sok jót köszönhetek. Sajnos a lábával fiatal kora óta sok volt a probléma, idősebb korára még rosszabb lett. Nálunk az a mondása volt, ha ugy jött be az osztályba, hogy "jó napot hölgyeim" és magázott , akkor már süllyedtünk a pad alá, mert baj volt. Egyébként nagyon szerettük és reméljük, hogy még sokáig találkozhatunk vele! 

Nekünk még helyünk sem volt. Vándorosztály voltunk. Ez főleg télen volt klassz, amikor teljes menetfelszereléssel szédelegtünk egyik teremből a másikba. Politechnika az első évben a József Attila gimiben volt, utána a Magyar Kábel Müvek néhány részlegében töltöttünk heti egy napot. A különböző helyeken remekül megtanultunk párhuzamba reszelni, kalapácsot, meg hamutartót gyártani. Az utolsó évben mindenhét  egy bizonyos napján állati büdösek voltunk, ugyanis a huzalzománcozóban termeltünk, és a zománc, miközben ráégett a drótra rohadt büdös volt vele együtt mi is. 

Nekünk is volt óránk az uszodában, meg az osztályteremben is , tornaóra címszó alatt.

Ja, meg a folyosóra is le lehetett teríteni a szőnyeget...őrület ! De akkoriban még sokan sportoltak egyesületben, így aztán csak-csak volt kondink.

De legalább volt helyetek, - mi osztosztunk a gépészekkel, és hetenként egy napra kicsaptak valamelyik gyárba politechnikára...)))

És még így is volt "vándor"napunk...)))

Drága eEta néni jól van? Pont 6 éve láttam, akkor volt a harmincadik évfordulónk !

Eta néni már akkor is nehezen járt, gyanítom, azóta nem sokat javult.

Nekem így marad örök emlékezetemben: "Laci, már megint engem fotózol?"

Következő képen a 30. találkozónk, 2006-ban, a mi osztályunk: 1972-1976 - IV. F.

Jó Isten adjon neki sok egészséget !

Csókolom Eta néni !  A nevelést köszönöm, szükséges volt !!!

Kedveskéim!

Örömmel látom, hogy kicsit élénkül a fórum. Én is egy őskövület vagyok, 62-66-ig voltam a becses intézmény látogatója. 

Bár szigoruan tilos volt, azért mi is lestük az agrárosokat, sőt szerelmek is születtek, amugy igazi romantikusan.

A büfében, ami a földszinten volt és közös volt az agrárral, isteni süteményt lehetett kapni. A mai napig érzem az izét a likőrkúpnak, amiben tojásflipp volt a töltelék. Isteni volt. A mi osztályunknak a heti 2 tornaorából az egyik uszás volt, mert az agrárosok engedték

használni az alagsori uszodát.Az én időmben 9 osztály volt egy évfolyamban, mi 42-en kezdtük, 25-en fejeztük be, de közben nem csak távozók voltak, hane m ujak is. Néhányan a mai napig kapcsolatban vagyunk, hárman és osztályfőnöknőnk /Dömölki Eta/ pedig családi barátságban vagyunk. Rendszeresen összejövünk.Most csak ennyi. folyt.köv.

Az "en idomben" evfolyamonkent 7 osztaly volt...azert az se keves :)

Részlet nem jöhet, talán egy kép is elég bizonyíték a nyakkendőre, rajta a jelvénnyel -

vagy az akkori leggyakoribb hajviseletre

S OS -erősen úgy tűnik, hogy csak azt hiszem, tudok képet beilleszteni ide - kis segírség elkelne -köszi!

Az ígért képa nyakkendővel és rajta a jelvénnyel- részlet egy 50 évvel ezelőtti tablóból.

Más iskolák akkoriban is előírtak matrózblúzt -nem is egy- nekünk ez jutott, ing, nyakkendő.

Úgy emlékszem a szalagavatónk  valami nagyon egyszerű kis  összejövetel volt, persze egyenruhában kellett lennün

Az rémlik, hogy a József Attila dísztermében tartottuk, ahogy korábban a tánciskolai délutánokat is.

Bálra egyáltalán nem emlékszem, azaz a kertészek gólyabálján többször is előfordultunk a barátnőmmel, de Kaffkás bulik mintha nem is lettek volna...(((

Mi  1000 helyről jöttünk össze, nem is voltunk anno egy jól osszekovácsolódott osztály, talán ezért nem voltak emlékezetes események. No,meg nagyon sokan voltunk, 52 fővel indult az osztály.

Ha nem velük cseréltünk osztályt április 1-én, akkor biztos nem emlékezett ránk elsős lányokra-

lekötötte az érettségire való készülés!

Mi úgy látszik 1962-ben nem tudtuk, hogy Máhr Klára szemét szúrja a tabló.

Készült, csak kitenni tiltotta meg - ezzel ő megkülönböztette magát más, a tanítványokból

kirakati "árut" csináló iskolaigazgatóktól -tüntetően. A Fényes Elek közgázsuliba járt egy barátnőm,

ott ez nem volt gond, a Kötéren mindenki megnézhette valamelyik kirakatban az ottani végzősöket.

Nektek volt szépen megszervezett, jó hangulatú szalagavató bálotok? Ha igen, boldogok lehettetek.

Ott voltak már a meghívott vendégek, felsorakozott az összes osztály teljes díszben. Máhr Klára

a maga merev stílusában ünnepi beszédbe fogott - és mi nem voltunk az elvárása szerint kellően némák és

fegyelmezettek. Megszakította a saját beszédét, néma csend lett, és lefújta, betiltotta a bál megtartását!

A mi időnkben sokan jártak hozzánk Érdről és egyéb aglomerációs településekről.

Képzelhetitek, milyen szájízzel távoztak az ezért felutazott rokonok, udvarlók -

de nekünk kerületieknek ugyanígy aránytalan büntetésnek tűnt -és   csendben morogva szétszéledtünk.

Közben rájöttem, hogy elsős korodban együtt jártál az én negyedikes bátyámmal,aki a D.-ben érettségizett 1959-ben.

A József Attila is őrizte a szigorú rendet még akkoriban, és ez szó szerint értendő.  Ellensúlyozandó az egyházi szellem maradványait, néhány igazi pártkatona is tanított a gimiben.

Az osztályunknak/évfolyamunknak nincs tablója.  Az ig.nő erről lett híres...

Ez fantasztikus!!!! Köszönöm a jelvényt!!!!Most elkezdem gyorsan megszerkeszteni

a meghívót az 50. találkozóra - csuda jó fej vagy!!! Kezdem magam itthon érezni köztetek.

Én is segítek bárkinek, bármiben, amiben tudok.

Én is bevallom őszintén, igenis szerettem a Kaffkába járni, lenyűgözött az épület engem is-

a szigor pedig, hogy így fejezzem ki, nekünk nem volt új, hiszen 1950-58-ig általános iskolásnak lenni

szép kis hazánkban eléggé emlékezetes. Az egyen köpeny kapható volt az Úttörő Áruházban,

azon még külön könyökvédő fekete klott anyagból házilag kötelezően megvarrva, ugyanolyan

legombolható fehér gallér, mint a Kaffkában.

Az említett férfinyakkendő az bizony az volt, rá tűztük jó időben a jelvényt,

mert a svájcisapkát azért tavaszal nem kellett hordani. olyan gyűrött volt, amilyen csak lehetett a

lóden anyag tömött táskába préselve egészen a legközelebbi sarokig - a kapu előtt már késő volt feltenni,

ott már lehettek ellenőrzések szúrópróba szerűen.

Legközelebb megpróbálok feltenni egy tablóképrészletet, ahol jól látszik a hivatalos, nyakkendős

egyening sifonból vagy kartonból, már nem vagyok biztos benne.

A mi időnkben rajzterem sem volt, a  diszterem és a tornaterem volt csak használható számukra.

 Persze a diszteremben nem fértünk el,- évfolyamonként 8-9 osztály tanult az iskolában.

A kapolna a rajzterem alatt volt/van ha jol emlekszem. Bent en sem voltam csak beneztem egyszer egyszer az ajton. es gyonyoru :)

Az epulet szerintem gyonyoru, en imadtam. Foleg mert mikor odajartam akkor lett felujitva teljesen. (97ben vegeztem akkor ugy hivtak hogy "Az Isteni Megvaltorol Nevezett Noverek Kaffka Margit Gimnaziuma" ez kerult az erettsegi bizonyitvanyba is, jo volt kitoltogetni a jelentkezesi lapokat nem fert ki sehova olyan hosszu a nev)

Úgy volt, - Te elballagtál, mikor az osztályunk az elsőt fejezte be.

A Villányi 5.-7-ben a gépészektől óvott az ig.nő a teljes tanári karral együtt....nem volt szabad az I. emeleten járkálni, pedig ott az egyetemi hallgatók közül is kevesen fordultak meg . De azért egy-egy percre csak megállt a gimnazista a  tornaterem ablakánál, lestü ka kosaras fiúk edzését....)))

A szigor amolyan zárdai volt, de az egyenruhánk is. A Fortepan néhány  régi fényképén látni a férfinyakkendőt, de azt hiszem azt elődeink hétköznap is hordták.

Van egy ismerős  aki a 40-es években, az államosítás előtt járt a Margitba.  Ha alkalmam lesz jöbő héten, majd kérdezek tőle pár dolgot. Legfőképp azt, hol van a kápolna, ahol mi sohasem jártunk ?

Gondolom úgy jártunk együtt egy évig, hogy te elsős voltál, mikor én negyedikes.Vagy ha nem,

akkor is van néhány variáció.

Az lehet még érdekes, hogy elsőben mi nem fértünk be a Kaffka épületébe, és egy évig

a fiúkkal jártunk a "Jóskába"

No nem együtt, valahol eldugva a negyediken, ha jól emlékszem. Április elsején valaki kitalálta,

hogy cseréljünk osztályt egy "jóskás"osztállyal. Úgy is lett, kuncogva vártuk a hatást -

de sajnos annak a férfi tanárnak, aki hozzánk jött be, nem volt túl fejlett humorérzéke -

olyan patáliát rendezett, hogy igazgatói intő lett belőle -

legalábbis nekünk lányoknak Máhr Klárától.

Bár vidám emlék lenne, de akkoriban nagyon vaskalapos rendnek kellett lenni -

ti fiatalok ezt már el sem tudjátok képzelni! Talán ezért is lettünk ilyen összetartók -

a barátságok, jó programok csak iskolán kívül szerveződhettek. Bent csend, rend, fegyelem,

még szünetben is folyósófelügyelő tanár vigyázott ránk. Még a 60-as években kezdődő "házibulik"

egy része is úgy zajlott, hogy legalább az egyik szülő otthon volt - képzelem, mi a véleményetek erről!!!

Kérlek, gyere  vissza és írj még akkor is, ha esetleg napokig csönd van a topicban !

Egy évig mi együtt jártunk a gimnáziumba,  - az említetett filmben szereplő egyik lányt ismertem is a kosárlabda edzésről, de

igazából érdekesebb volt, hogy kik jártak akkoriban a József Attilába ?...)))

Néhányan, akik aztán később neves szinészek lettek...))

Kedves Fiatalok, volt Kaffkások!

Nem akartam megállítani a párbeszédet köztetek -folytassátok, ígérem, nem zavarok többé.

Egyébként egész életemben gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoztam, nem vagyok olyan "őskőzet",

mint gondolnátok. Azt hittem, esetleg érdekel titeket a  Kaffka előbbi története is -de megértem, ha nem!

Még annyit üzennék valakinek, aki felsorolta az őt tanító tanárok nevét, hogy Grega nem Zoltánné, hanem Béláné volt -

minden értelemben csak "volt", régen meghalt, méghozzá önkezűleg. Az egyik osztálytársnőm valahogy

rokonságba keveredett vele - onnan tudom.

Akkor folytassátok, nem venném alelkemre, ha zavartam volna!!!!

Olvasgatva a bejegyzéseket, úgy látom, olyan régen senki nem járt a Kaffkába,

mint mi: 1958-tól 1962-ig. Most éppen az 50. találkozót szervezzük -konkrétan én,

akit kineveztek a"lányok" tiszteletbeli osztályfőnöknek.Szerencsére összetartó a társaság,

így nincs nagyon nehéz dolgom. Egy jubileumi pps-t szeretnék készíteni az 50. találkozóra.

Magáról az épületről kívül, belül, a kirándulásainkról, a ballagásról sikerült összegyűjtenünk

egész jó állapotú 50-54 éves képeket(!). Egyedül a jelvényről nincs használható képem,

mert mi nem tettük fel a tablónkra 1962-ben.

Ha valaki fel tudna tenni képet a "kaffkás" jelvényről, megköszönném.

Meséljetek különféle anekdotákat, érdekességeket a ti időtökben történt különös eseményekről!

Mi pl. statisztáltunk a "Fűre lépni szabad" című film forgatásán a ballagási ünnepség jelenetben.

Nem a Kaffkában, hanem a József Attila Gimnázium udvarán forgatták - élveztük, pedig fárasztó volt

a tűző napon órákig álldogálni fegyelmezett sorokban, amíg újra és újra felvették Tordi Géza

jelenetét Polonyi Gyöngyivel.

Szóval szívesen beszélgetnék olyanokkal, akik hasonló, vagy előbbi évfolyamon végeztek -

csak az a gond, hogy a mi korosztályunk közül kevesen interneteznek. Kár.

  Az "áldozat" szót nem véletlenül tettem idézőjelbe.

  Egyetértek Önnel. Minden szempontból helyes lépés volt

  az Egyháznak visszaadni a Gimnáziumot.

  A köpönyegforgatást (értsd: Hoffmann Rózsa) azonban nem díjazom.

Ugye nem felejtkezel el arról, hogy a Kaffka Margit Általános Leánygimnázium

 - a Szent Margit Gimnázium bezárása után jött létre -

amint  ezt olvasni lehet a Szent Margit honlapján, sőt a Kaffka történetét leíró forrásokból is:

"A Szent Margit Gimnáziumot 1948-ban államosítják és XI. ker. Szent Margit Leánygimnázium lesz.

1950-ben deportálják a nővéreket az épületből.

1951-ben áthelyezik a gimnáziumot, és az Agráregyetem veszi át az épületet.

A Martos Flóra Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, végül a Kaffka Margit Gimnázium működik az épületben.

1996. augusztus elsején kapja vissza a rend az épületet.  Ekkor indul újra a Szent Margit Gimnázium."

Csak a tárgyilagosság kedvéért - a tyúk, vagy a tojás volt-e előbb, ki az áldozata kinek - politikai szinezet nélkül is

el lehet ezen gondolkodni

Ha annyira "elvhűek" vagyunk, akkor nem kell annyira

mereven ragaszkodni egy pozícióhoz, mely (állítólagos..)

elveinkkel homlokegyenest ellenkező.

Hoffmann Rózsa pályafutására tehát nincs mentség.

Az ügynek pedig külön pikantériája, hogy ő az állami

Kaffka Margit Gimnázium igazgató-helyettese volt, most

pedig "kereszténynek" nevezi magát; azon felekezet

buzgó tagjának, melynek "áldozatul esett" a Kaffka.

Bár én ezt nem nevezném ezt "áldozat-nak", mert az

állami gimnázium - a milliőjével - erre rászolgált. De akkor se

azok hintsék rá a sót, akik maguk is kivették a részüket

a 'jóból'...

tudjuk mi lett volna ha mást próbál tanítani

Nagyjából-egészéből valami hasonló, mintha ma tenné ugyanazt. :D

Igen, egy Kaffkás tablón találkoztam Hoffmann Rózsa nevével, illetve akkor még Hoffmann Bélánének hívták, ha jól emlékszem, és igazgató helyettes volt. Azért ne vessünk rá ezért követ: tudjuk mi lett volna ha mást próbál tanítani.