De csak egy tanító miatt nem érdemes szomorkodni, még ha szimpatikus is, hogy akkor most nem hozzá megy a gyerkőc, mert sajna egyáltalán nem biztos, hogy aki szept 1-én elsős osztályt indít, az végig is viszi a 4 évet.
Nálunk szintén, az óvónő szerint mosts az van, hogy az óvódavezető saját hatáskörben dönthet, ha egyetértés van a szülővel. A Nevtanos ovipszichológus és a fejlesztő pedagógus is ezt mondta, és nem említették, hogy kéne bármiféle további köröket futni. Aztán később az óvodavezető azt mondta, hogy febr. 8-án lesz végre valami tájékoztató konferencia vagy mi, amin végre megmondják, hogy kinek kötelező menni és kit lehet visszatartani és hogyan, merthogy még mindig nem tudnak az égvilágon semmit sem. Hozzáteszem, azt mondta, hogy a sulikról sem, nem lehet tudni itt az államosítás után, hogy hogy alakulnak a körzetek, lehet-e körzeten kívülit felvenni vagy sem (négy suli van itt a városban, plusz a Waldorf), kötelező-e a körzetesbe menni, ki dönt erről, lehet-e egyáltalán tanárt választani (!!!), megszűnnek-e tényleg a szakok alsóban, úgyhogy tök jó ez most így nagycsoportban, hogy vaktában tapogatózva kell sulit keresgélni. Nekünk is szerintem jobb, ha keresgélünk, nehogy aztán májusban derüljön ki, hogy ja, mégse lehet visszatartani. Én már mindent el tudok képzelni ebben az oktatásügyi káoszban.
Fontos a tanító személye, de ő bármikor elmehet. Tapasztalatból mondom, a fiam nagy gonddal kiválasztott tanítója csak 3,5 hónapot tanította, aztán elment. Igazából ez bárhol előfordulhat.
Az óvónői nemhivatalos jellemzés azóta megvan, ami szerint még nem iskolaérett, és kiderült, hogy február 11-től végre a kerületi nevelési tanácsadó is elkezdheti végezni az iskolaérettségi vizsgálatokat, és előzetesen azt mondta a vezető, aki a gyerekem pszichomókusa is egyben, hogy dőljek hátra, ne izguljak, nem fogják suliba küldeni, és a nemhivatalos jellemzést fogják alapul venni.
Mondjuk mi most úgy tűnik, hátradőlhetünk, mert kap még egy év ovit a kisfiunk, nem kell egyik nyílt napról a másikra rohangálnunk, majd jövőre:) ami persze azt is jelenti, hogy ha netalántán Hidegkútra pályáznánk, akkor nem ő lesz az osztálytanító, mert ő most ősztől lesz...
Komolyan, ti tudjátok követni a híreket, amik arról szólnak, hogy mindenki mehet felsőoktatásba, amit az állam támogat, de mégis ennyi meg annyi hitelt föl kell venni??
Aszittem minden rendben, erre azt mondja Cz. Réka, hogy ő lehet nem megy Szegedre, mert nem biztos, hogy lesz ott államilag finanszírozott hely az olasz szakon. És hogy a panelekben élő szülőknek nincs arra pénze feltétlen, hogy a gyerekeik továbbtanulását finanszírozzák.
Mégha színjeles egy diák, akkor se biztos, hogy felveszik? Legalábbis nem feltétlen oda, ami érdekelné ... Persze, az én évfolyamomon is voltak, akik nem milliomosként végezték az egyetemet, sőt, és az én szüleimnek is sokat kopott azért a körme, hogy járhassak (amiért hálás is vagyok nekik!). De talán ennyire nem volt lemorzsolódás az anyagiak miatt, mint manapság. :/
J. Dávid és Cz. Réka keringőzött is, és az osztálytáncban is benne volt, ami mindkettőjüknél a Gangnam style volt :). Nekem úgy tűnik, a pesti állami iskolában a fejüket csóválják a tanerők komor arccal, a pesthidegkúti Waldorfban megértő, de kissé rémült mosollyal nézik a tanító nénik a produkciót.
A miskolci Rékáéknál nem volt osztálytánc, a keringőben pedig nem mindenki vehetett részt, ő sem. Szépen adja elő a verset, elég hiteles.
20 ezer forintot én biztos nem adnék jelmezért, mondjuk én skót is vagyok.
Az Index érettségizői közül volt, aki több mint 70 ezer forintot költött a szalagavatóra, de olyan is, aki csak 550-et. Gangnam Style-t viszont majdnem mindenki táncolt. Tovább »
Előadássorozat a Rákosmenti Waldorf Általános Iskolában Segítünk megismerni iskolánk mindennapjait, pedagógiáját
2013.01.14. hétfő A Waldorf-iskola mindennapjai
- átmenet az óvodából az iskolába - ritmusok a Waldorf-iskolában - Bothmer gimnasztika
2013.01.28. hétfő Művészeti nevelés és szakórák
- nyelvoktatás - zene - kézimunka - fafaragás - rajz-festés
2013.02.11 hétfő Ünnepek, mesék, euritmia
- a mesék, történetek szerepe az oktatásban - szabadvallás - az évkör ünnepei az iskolában - euritmia
2013.03.04. hétfő Gyakorlati tudnivalók
- beszélgetés az elsős osztálytanítóval - gyakorlati tudnivalók a jelentkezésről - kötetlen beszélgetés végzett diákokkal, waldorf-iskolás szülőkkel
Az előadások 18:00-20:00 óra között zajlanak.
Ez idő alatt a gyermekeknek játszóházat biztosítunk. Bemutatkozik KNEISZ ANDREA, leendő elsős osztálytanító. Komoly érdeklődők számára az előadássorozaton való részvételt feltétlenül javasoljuk. Szeretettel várunk mindenkit!
Rákosmenti Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1163 Budapest (Sashalom), Thököly út 13., (Bejárat az Elemi utcából.) 06-1-405-33-77, 273-09-00 www.waldorfsuli.hu info@waldorfsuli.hu
nehéz kérdés. Jártam több iskolában szülőként, akadtak problémáim az egyébként még mindig jónak mondható iskolával és megoldást kerestem. Hoszzú évek alatt bebizonyosodott, hogy az a lexikális tudáshalmaz, amit a jelenlegi iskolarendszer követel meg a gyerektől, semmit nem jelent. Nem jelent semmiféle mércét, hogy a későbbi, felnőtt életét hogyan fogja élni, mennyire lesz belőle sikeres, boldog, elégedett ember.
Beléptem a waldorf iskola kapuján, részt vettünk több foglalkozáson, megismerkedtünk az euritmiával, bothmerrel, és formarajzzal , ebszélgettünk az ott tanítókkal és egyértelmű volt, hogy szeretnénk, ha a gyerekeink ebben a kiegyensúlyozott, meleg, szeretteli légkörben tanulhatnának.
Mondhatnék számtalan érvet pro és kontra, hogy hogyan és mennyire változtak meg és mennyire, miben más az iskola, akit érdekel, szívesen megosztom vele.
De, azt szeretném itt nyilvánosan leírni, hogy életem legboldogabb és lelkileg legtöbbet adó "iskolai ünnepén" voltam szombaton. Bár, ilyen nincsen is a waldorfban. Adventi bazár, amit a szülők rendeznek, szerveznek, hihetetlen sok munkát, energiát beletéve. Önként, mindenki. Szombaton, valami varázslatos viágba csöppentünk,a mikor bementünk a suliba, nagyon nívós, színvonalas programok, árusok, kedves emberek, barátságos gyerekek. Borzasztóan jó élmény volt.
Én azt mondom, hogy az élet nem az óvoda, az csak egy kis része, és ha ebben a kis részben épp nincs jelen a klasszikus hintaként ismert eszöz - de pl. épp a takaróban hintáztatás, a karban körbepörgetés,
Ha pénzhiány miatt nincs hinta, akkor azért persze nem szabad elkeseredni.
miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, és vajon tényleg annyira beválik-e. Sejtéseim szerint azért ott is az a helyzet, mint más sulik esetén, hogy különben nem jelennének meg aztán más sulikban.
Mivel minden gyerek szereti a meséket, a rajzolást, mozgást, a Waldorfosok nagyon fölkapják a vizet azon az udvariasnak szánt megjegyzésen, hogy van, akinek beválik, de vannak olyanok is, akiknek nem, Vekerdyvel az élen. Abban igazuk van, hogy egy gyerek miért utálna oda járni, ahol sokat tevékenykedhet, nem kell ülni 5-ször 45 percet, sok érdekességet hall, hasznos tárgyakat készít a két kezével: sapkát köt, kertészkedik, salátáskanalat farag?
De azért egy Waldorfba járó gyereknek is megvan a saját véleménye: olyat már láttam, hogy egyikük-másikuk nem jött ki jól az óvónővel, részben annak szigorú elvei miatt. Olyan is van a suliban, hogy a diákok nem szeretnek euritmiára járni. A hagyományos suliban sikeres intellektuel gyereknek itt több kudarca lehet, ha kevésbé tehetséges az énekben/kézimunkában/sportban.
Aztán az ünnepek: várják a Karácsonyt a Waldorf-oviban is, de nincs pl. karácsonyfa, hanem fenyőág-spirál. Ezek árnyalatnyi különbségek, és nem zavarják a gyerekeket, de lehetnek félreértések bennük ezmiatt.
"Kell-e az iskolában szorongásnak lennie? Nem, nem kell. Vannak Magyarországon iskolák, ahol nincs szorongás, és ott persze nincs jegyre feleltetés sem, ott együttes tevékenység van, kooperativitás, projekt... Természetesen értékelés is van, de nem jegyre feleltetéssel.”7 Vekerdy ekképpen bírálta, ítélte el a hagyományos oktatási rendszert. Idézett gondolatmenete azonban több szempontból is kifogásolható."
Engem amúgy pont az érdekel, ami pacsulit, hogy miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, és
Még az is érdekes, hogy Steiner miért döntött úgy, hogy Waldorf(-iskola alapítását irányítja)?
a) Beszélt Stuttgartban a cigaretta-gyári munkásoknak az ideális iskoláról egy munkahelyi előadáson, és másnap páran megkeresték ezügyben közülük. Akkoriban voltak munkásmozgalmak, de itt a gyárban, az igazgató meghívására történt. A munkások már akkor tudták, hogy dr. Molt finanszírozza az iskolát?
b) "Az 1919-es stuttgarti Waldorf-iskola alapítói, Dr. Rudolf Steiner és Dr. Emil Molt gyáros szándékai szerint az első Waldorf-iskola olyan kulturális esemény kívánt lenni, amely oktatási reformokat vezet be, sőt forradalmasítja az oktatást. Ez a radikális hozzáállás képeződik le mind az új iskola, mind az ezt követően alapított Waldorf-iskolák belső szerkezetében."
Van itt pár ellentmondás, úgy érzem. Tudom, hogy a szülők+pedagógusok+tanárok szentháromsága kell egy Waldorf-suli alapításához, de nekem kissé csupán statiszta szereplőnek tűnnek ezek a cigaretta-gyári apák és anyák. Lehet, hogy nem így volt, de mégis hosszú évtizedek, szinte a kezdetek óta középosztálybeli, értelmiségi családok alkotják a W.-sulik bázisát, nem pedig mindenféle szülők, akár gyári munkások is.
Aztán itt az a kitétel, amit a mostani Waldorf-"felvételiken" hirdetnek: -elbeszélgetünk a szülőkkel, hogy valóban tudják-e, hova adják a gyermeküket! Persze, egyetértek, hogy egy otthon háttértévén felnőtt gyerek unatkozik majd a Waldorf-suliban, de ezenkívül -a hívő keresztények, a közösség érdekében nem nyüzsgők, és az intellektuális-lexikális tudást preferáló szülők se fognak tudni velünk együttműködni. És ez már elég nagy szórás sztem, ami nem baj, de akkor ne hirdessük magunkat mindenki iskolájának, nem?
a) tényleg elvarázsolja a környezet, a szép faberendezés, a gyapjújátékok, és a kreatív tevékenységek lehetősége,
b) kevés az alternatív óvoda/iskola a Waldorfon kívül, államiba meg nem akarja adni,
c) ez egy divat, és nem akar lemaradni a versenyben.
és vajon tényleg annyira beválik-e. Sejtéseim szerint azért ott is az a helyzet, mint más sulik esetén, hogy van, akinek beválik, de vannak olyanok is, akiknek nem, különben nem jelennének meg aztán más sulikban.
Elvileg beválhatna, mert a Nemzeti alaptantervhez/óvodai programhoz a Waldorf-intézmény is alkalmazkodik. Az oktatás színvonalával a nagyobb iskolákban sztem. nincs baj, inkább a kislétszámú, akadozva működő, túl gyorsan alakult intézményekben.
Amivel sztem. baj lehet, hogy a Waldorf merevvé válhat, nem úgy mint a poroszos oktatás, de mégis.
Ja, és még a hagyományos ovik védelmében el kell mondani, hogy szerintem dicséretre méltó, hogy (pénzügyi okok miatt is) hagyományos plüssmacik és kisautók vannak bennük.
Most képzeljük el, milyen lenne, ha mindig az aktuális divat-játékokat is beszereznék? Az oviban nincsenek barbik, transformerek és videójátékok, szerencsére.
Természetesen bármelyik óvodába is járjon gyerekünk, jól játszik, mert a kinti világ játékdömpingjéhez képest a hagyományos ovi is a nyugalom szigetének tűnik.
Manapság természetes ez a kép: a gyerek otthon áll a tömött játékospolc előtt. Nem mondom, hogy ez feltétlen baj, csak más, mintahogy akár mi, de pláne a szüleink generációja felnőtt.
Nekem ezzel a gondom a következő: Ha a babaedényből lehet kidolgozottat tenni a Waldorf-csoportszobába, akkor babából mért ne lehetne legalább egy hajas babát (szép kézműveset) vagy plüssmackót a polcra tenni mutatóba?
A másik: vajon az állami ovikba mért nem gyűrűzik be a kézműves-játék gyártás divatja? Mert jó lenne, de nem-e az taszítja az esetlegesen érdeklődő óvónőket vagy szülőket, hogy a Waldorf-ovi elvet csinál ebből a dologból?
"A baba kitüntetett szerepet foglal el gyermekeink játékai között: Ő az ember mása. A Waldorf elmélet szerint a babában a gyermek önmagát látja, saját érzelmeit vetíti rá a babára. Egy Waldorf babának az arca nincs részletesen kidolgozva, ezzel tág teret adva a gyermek fantáziájának, fejlesztve azt. Ezek a babák természetes anyagokból készülnek, kézi munkával, nincs két pontosan ugyanolyan. Egy ilyen baba nem csupán játék: igazi társa gyermekünknek."
"lsd. játékedények, babák is kidolgozottabb tárgyak, mint egy faág pl.
és ez éppen így van a waldorf oviban pl."
Igen, rongybaba meg babakonyha történetesen van a Waldorf-ovikban, de ezen kívül csupa olyan, ami nem megszokott egy állami óvodában! Pl. egy kosár farönk, amiből város lehet vagy erdő, cirkusz stb.:
Ehhez képest egy hagyományos oviban hajas baba, plüssmackó és dömper kerül beszerzésre a játékpénzből:
Most nem feltétlenül a hintára gondolok, de egy libikóka, vagy hajó alakú farönkmászóka biztos megfelel a Waldorf-filozófiának is.
Miért ellenkezne a waldorf filozófiával ez?
Én inkább úgy képzelem a Steiner filozófiáját, hogy legyenek több funkciójú, természetadta játékszerek az oviban, de azért az emberi kultúra termékeit se zárjuk ki onnan, lsd. játékedények, babák is kidolgozottabb tárgyak, mint egy faág pl.
Nálunk is ez van. Az óvónők sokat varrogatnak, meg eztaztcsinálnak. de van egy csomó minden a tarsolyukban, amit meg is mutatnak a gyerekeknek, hogy nézd, ebből ezt is lehet, azt is lehet. aztán visszavonulnak, nem irányítanak. nekem ez tetszik, hogy a lehetőségek közül jópárat felvillantanak és aztán beindul mindenki.
amit én láttam hagyományos oviban, az az volt, hogy letették a feneküket a padra, és trécselés addig a pillanatig kb., amíg be nem vezényelték a gyerekeket az udvarról. ami aktivitás volt, az a fenyítésben merült ki. sajnos.
Igen, rongybaba meg babakonyha történetesen van a Waldorf-ovikban, de ezen kívül csupa olyan, ami nem megszokott egy állami óvodában! Pl. egy kosár farönk, amiből város lehet vagy erdő, cirkusz stb.:
