Való igaz, hogy rossz a váci csatlakozás. Közúti híd erre se jelentene megoldást. Végleges megoldásként erre az M3-as metró RpÚp-ig hosszabbítása jó lenne. Kisebb beruházásként S76<->S70/S71 átszállást lehetne úgy elősegíteni, ha lenne kulturált gyalogút Istvántelek és Vasútmúzeum között (ekkor a Marcheggi-híd rámpájára is kellene peron). Természetesen kellene ehhez menetrendi hangolás is.
Buszok átkelése a hídon városi közlekedésben jelenthetne előnyt. Abban viszont jó a ráhordás. Nyilván ezen is lehetne javítani, pl. a 20E megállóját közelebb lehetne helyezni Angyalföld vá.-hoz, a 147-est és/vagy a 220-ast meg lehetne hosszabbítani Angyalföldre (vagy összekötni a 120-assal), a rákospalotai buszokat (170/270) a 196A mellett érdemes lenne Újpest-Városkapuig hosszabbítani (ha ott lehet helyet biztosítani), a 219-es és a 234-es pedig érinthetnék Aquincumot.
Ha a közvetlen autóbuszos kapcsolat a cél (pl. egy 196A-296 nagyhurok vagy 64/848-196A összekötés stb.), akkor arra hídszerkezet építése nélkül is van megoldás: https://youtu.be/ncoMWAnyh4M
Menetrendileg a 15 percenkénti buszt be lehetne illeszteni a 15 percenkénti vonatközlekedésbe. Ugyanakkor ez szerintem nem egy kabinetkérdés, mert a buszos ráhordás mindkét parton megoldott (nyilván lehetne javítani).
E helyett szerintem a Csepel--Albertfalva kapcsolat (Dél-Pest--Budaörs tengely) sokkal lényegesebb. Ezeknek a kerületeknek/kisvárosnak a munkaerőhiány-/munkanélküliségi adatai alapján kézzel fogható GDP-növelő hatása lenne a munkaerő-mobilitás jobb lehetőségeinek egy ma egyáltalán nem létező átkelő mentén. Túl sok pénzt szerintem ennek ellenére erre se érdemes erre kidobni. Villamos terhelésére alkalmas acélszerkezet ott van Csepelen: a Déli-összekötőből kibontott hídelemek az utolsó üzemnapjukig tehervonatokat bírtak el. Az acél világpiaci árát tekintve érdemes lenne megvizsgálni ezek felhasználhatóságát.
Ha jól értem, te a metró meghosszabbításáról beszélsz M3 kapcsán (én az autópályára tettem utalást).
Mikor lesz M3 meghosszabbítás? Azért ddig is élni kell valahogy, és a busz ebből a szempontból messze rugalmasabb...
Ezen felül vannak irányok, ahova a villamos+metró már egyszerűen nagyot kerül, felesleges annyira bebumlizni a városba.
Ha megnézed a területi ellátási kötelezettségeket, akadnak szakterületek, ahol a pesti agglomerációról át kell menni most is, akár az újpesti Károlyi kórház vagy Óbudán a Gézengúz alapítvány kapcsán.
Az Aquincumi híd után pedig újra is lehetne gondolni a területi ellátási kötelezettségeket a budapesti kerületek közt és az észak-budapesti agglomerációban.
"Rákospalota-Újpestről legfeljebb kerékpárra érdemes váltani budai irányba jelenleg, egyébként meg kerülj nagyot"
Erre az M3 meghosszabbítása lenne a (korrekt, hosszútávú) megoldás, nem? Vagy a villamos+metró+vonat túl lassú?
"Meg kell nézni alaposan a kórházak ellátási területeit a környéken, és amelyik kórháznál nagyobb betegforgalomra lehet számítani a túloldalról akár agglomerációból..."
Szerintem pont a nehézkes közlekedés miatt nem nagyon terjed ki a Duna másik oldalára, Tahitótfaluról is Szentendrére/Budapestre kell menni, nem Vácra.
Intermodalitásban is érdemes lenne gondolkodni, elsősorban a pesti oldalról érkezőknek:
Rákospalota-Újpestről legfeljebb kerékpárra érdemes váltani budai irányba jelenleg, egyébként meg kerülj nagyot (a Rákosrendezőn való átszállás a szokásos menetrendekkel meg kb viccnek is rossz)
az M3 Szentmihályi útnál lévő lehajtójánál lenne értelme P+R parkolónak, ha onnan át lehetne buszozni
A budai oldalban is lehet potenciál, de ott már ma is ott a vonat, ami miatt azért kétségeim vannak.
Amit még érdemes bekötni, azok a felsőoktatási campusok -- a Károlinak van mindkét oldalon.
Meg kell nézni alaposan a kórházak ellátási területeit a környéken, és amelyik kórháznál nagyobb betegforgalomra lehet számítani a túloldalról akár agglomerációból...
Azon gondolkoztam, hogy ténylegesen mekkora az a Békásmegyer - Újpest központ forgalom, aminek átszállásmentes kapcsolat kell és nem elég a HÉV+vonat+metró? Mennyivel nagyobb, mint mondjuk a Káposztásmegyer - Graphisoft park vagy a Kaszásdülő - Istvántelek forgalom? Mert gondolom mindenhonnan mindenhova nem akarnak buszt - még a Belvárosban sincs közvetlen kapcsolat két Duna-parti, de nem hídfőnél lévő célpont között (pl. Halász utca - Vigadó).
Na igen, a Megyeri hídon van értelme a kétirányú kerékpárútnak, de városi forgalomra tervezett hídon már az odavezető úton (Pók utca) illene kerékpársávnak lennie...
Én is pont erre gondoltam, hogy szép és értékelendő gesztus ez a szavazás, de pont annyi értelme van mint a budapesti holdkompkikötő utasvárójának mennyezeti dizájnjáról szavaztatni az embereket.
Amúgy a Békásmegyer-Újpest/Újpalota kapcsolatnak a Megyeri híd csak szódával megy el, egy aquincumi híd azért jóval gyorsabb kapcsolatot adna, ráadásul nem csak Békásmegyer lenne felfűzhető rá. Csak így hirtelen vonalhúzogatva, nem biztos hogy a 196 nem lenne jobb helyen ha a Váci út helyett inkább Békásmegyerre járna (a 196A meg fordulhatna a 106 útvonalán a hurokban, vagy ha a 196 kell a Váci útra, akkor ez mehetne át Békásra).
Tervezgetik az aquincumi hidat. Azt írják, hogy "az új híd esetén közvetlen autóbuszos kapcsolatok létesülhetnek Békásmegyer lakótelepei, Újpest városközpontja és Újpalota között is." - mintha már lenne két pontosan ilyen buszjárat, a 204 és a 296. OK, elég ritkán járnak, de ha csak ez a probléma, akkor azon lehet segíteni híd nélkül is.
A másik kulcsmondat: "A híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére csak az M0-ás autóút 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítését követően kerülne sor." - ez a tudomány jelenlegi állás szerint sohanapján kiskedden lesz.
Az efféle fapados megoldások sem rosszak első körben.
A Döbrentei lekanyarodás lezárása addíg, amíg nem zárul be az M0 azért rendesen szivatás annak, aki pont a hiányzó szakasz miatt keveredik arra... Ott 30 méter kanyarodósáv is elég lenne, arra a távra ki lehetne szélesíteni az úttestet a Duna felé...
Amúgy a fapados megoldásokkal is el lehet indulni. És már most is temérdek terület van a szalagkorlát mögött, amit be lehetne zöldíteni.
Én eggyel fapadosabb megoldást tudnék elképzelni: most a Giro-n is volt egy-két lépcső, ami átvitt a lezárt pálya fölött (pl. a Halász utcánál), olyanokkal kellene kiváltani a zebrákat (legalábbis a budai oldalon), plusz lezárni a felhajtót a Döbrentei téren és a Halász utcánál is - mindjárt megnövekedne az áteresztőképesség.
Mintha a belvarosi Duna partok UNESCO védelem, vagy más tipusú védelem alatt állnak, így azok ilyen mértékű atvaltoztatása nem engedélyezett.
Egyebkent meg a belvaros teljes hosszában fölöslegesnek érzem a gyalogos-pihenő övezetet. Meg lehetne találni a kompromisszumot, hogy közút is maradjon, de parkos pihenő részek, teraszok is legyenek. Korabban erről voltak is látványtervek, még a Dunán lebegő rengeteg mólóval kiegészülve.
A rakpartok kapcsán (ld. https://index.hu/belfold/2022/05/05/duhong-az-autoklub-szo-sem-volt-a-pesti-rakpartszakasz-vegleges-lezarasarol/ ) a magam részéről annak lehetőségét vizsgálnám meg, hogy nem lehetne e a jelenlegi alsó rakpartokból alagutat csinálni, a tetején gyeppel, parkokkal, gyalogos átjárással, akár korlátozott magasságú járműveknek is, és akár egy töltés megjelenéssel a felső rakpart előtt. Ez nyilván vízügyi szempontból többszörösen kihívás lenne, talajvíz miatt alapból is, de nyilván valamelyest csökkenti az árteret is, és növeli az árhullámot.
1.00.35-től. Az M0 nyugat nem csak Budakeszinek, hanem szélesebb régiós mértékben is nagyon fontos környezetvédelmi beruházás lenne! (Dr. (Ph.D.) Vörös Attila tudományos igazgató, KTI.)
1.41.30 - 20 év múlva lehet új vasút a zsámbékimedencében.
Annak ellenére, hogy kivételesen nagyobb részben tudok a gondolataiddal egyetérteni, azért a szlömösödés nem csak a tömegközlekedésmentes közel-keleti metropoliszok kiváltsága, és viszont, az igények kielégítése nem feltétlenül jelenti a városmag élhetetlenné válását, ez utóbbira szerintem nagyon jó példa Bécs városa, előbbire meg jó sok példa van azért nyugaton is.
A városmag élhetőségét vagy élhetetlenségét pedig nem szabadna ennyire az autóhasználathoz kötni, mert van sok más szempont is, aminek semmi köze az autókhoz, az azok által okozott légszennyezéshez, helyfoglaláshoz, és összességében szerintem sokkal inkább teszik élhetetlenné a városmagot és a belső területeket.
Kedves olvtárs, van egy uniós jogharmonizáció, ahol az SZjA alapot csökkenti az ingatlanadó..de ha nem tenné, apportként a cégek még többet is, évi 4% amortizációt vonhatnak e. A tulajdon nem kötelező sehol, csak jogod van hozzá. -legfeljebb nem ad ki egy bérbeadó, csak még többért..vagy sehogy ami a kínálatot szűkítve emeli a bérleti díjakat. A kommunista próbálkozások ezért voltak előre halálra ítélve..
Vitézy zöldmezős barnaövezetei természetes, hogy tömegközlekedést igényelnek, de nem fogják soha megszüntetni az autóra alapuló gazdaságot és a 3 és félmilliós gazdasági teret!
Alacsony ár a külső budai kerületekben és a nyugati agglomerációban? - Ez vicc?
Mondjuk a zöldmezőn épülő lakás adója is ez a szint, hiszen új építmény adómentens.. ahogy a zöld mezők körüli infrastuktúrákat is a régi lakosok a kertvárosban is fizették meg.
Itt csak a féldebil politikai vezetők fenntarthatatlanok szerintem. Attól a város és agglomerációja ugyan az a gazdasági tér lesz, ha bárhogy szabdalják a településeket és a kiköltözést, pár befektető érdeke nem fogja a zöld mezeikkel megállítani. Az emberek házra vágynak, nem a gettósodásra.
Kár, hogy a közlekedéshez ennek semmi köze végül, a szokásos Off unalomba lökve a topicot.
erről a felvetésről (elolvastam a teljes interjút) pontosan az ellenkező elgondolásom van, és ezt nem is most találtam ki, elég régi gondolat
a magyar ingatlanpiac, meg úgy általában véve a közteherviselés nagy hibája, hogy nem szerepel benne a vagyon, és azon belül is az ingatlanvagyon érdemi adóztatása
ez a helyzet egy igazságtalan helyzetet teremt, ezt főleg az idősebb, több lakással rendelkező bérbeadó, és a fiatal, ingatlannal nem rendelkező bérlő viszonyán keresztül írható le
ennek pedig a lényege, hogy a bérlő felől pénz áramlik a bérbeadó felé, akinek eleve nagyobb a vagyona, és ezt a pénzáram még tovább gyarapítja
ennek feloldása az ingatlanadó, ami az ingatlan bérbeadó jövedelmét csökkenti, és remélhetőleg alapot ad a bérlőt terhelő személyi jövedelemadó csökkentésére
az ingatlanadó bevezetésének az egyik lehetséges módja, hogy az egy települési szintű, önkormányzati bevétel legyen, aminek a mértéke az ingatlan körül létező infrastruktúra szintjétől függ, vagyis akinek az ingatlana egy erősen beépített, infrastruktúrával ellátott helyen van, ez nem az övé, ezt ő csak használja, és adó formájában fizetnie kell érte (ugyanezért nem jár neki ingyen parkoló sem)
ez most természetesen beépült az ingatlanárakba (bár ez szerintem meglehetősen igazságtalan), úgyhogy bevezetni nem nagyon lehetne, nyilván a belvárosi ingatlanok durva áresését okozná
ez az adó természetesen pont ott lenne a legalacsonyabb, ahol most a Vitézy szerint fenntarthatatlan zöldmezős lakóingatlanok állnak, mivel ott nincs, se kérve se kéretlenül infrastruktúra
most az ingatlanárak képezik le ugyanezt a differenciát
innentől mindenki mérlegelheti hogy hol szeretne élni, mennyire preferenciája ez az infrastruktúra, van-e pénze megfizetni, vagy cserébe a zöld környezet
azt gondolom hogy Vitézynek ebben nem lesz igaza, mert az emberek nagyobbrészt a vágtázó ingatlanárak miatt mentek ki, kisebb részt a zöld környezet és az élhető méretű ingatlanok miatt, a vasút kivezetése meg épp ezt fogja elrontani, mert ha megdrágul az ingatlan az agglomerációban, akkor onnan is tovább fognak menni az emberek még kijjebb. Ezen érdemileg az változtatna, ha (bent is) olcsóbb lenne az ingatlan, de ez mondjuk abszolút nem Vitézy területe, vagy felelőssége.
off
én a magam részéről kicsit visszavonulnék most ezen a topikon az aktív írástól
egy kicsit bezavartam a véleménybuborék alakulásába, de komolyabb szakmai vitában amatőrként nem tudok részt venni
"általában elmondható, sokkal peremkerületibb lakótelepekről is, hogy azok építésekor sokkal kevesebb autóra számítottak a tervezők"
Vitézy nemrég megszólalt a témában (is)
"A zöldmezős lakásépítések során egész egyszerűen annak a lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg, aki csak a házat építi meg – előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk. Egész egyszerűen fenntarthatatlan, mind anyagi, mind környezeti értelemben, ahogy a budapesti várostérség burjánzik."