Amúgy remélem Bárándyék jól alszanak, hiszen igen SIKERESEK voltak ezügyben. Elővenném azért az akkori anyagokat, iratokat, végzéseket, határozatokat, hogyan is alakult így ez az ügy. És nyilvánosságra hoznám.
Mert - eléggé abszurd módon - az ír bíróság kimondta, hogy nemcsak a kiadatásnak nincs alapja (ami alapjában el lehet fogadni!), hanem azt is, hogy nincs jogalapja, hogy letöltse az ítéletet ír börtönben. Ha pedig nem lehet letölteni a büntetést, mert "ninscs jogalapja", akkor nincs miért őrizetben tartani tovább.
A konkrét esetben 5 év a végrehajtás elévülése, de viszont megszakítja az elévülést a büntetés végrehajtására tett bármely intézkedés. Magyarul: sosem évül el, ha 5 évente van legalább egy hivatalos lépés.
Régebben volt egy cégem. Kötöttem egy másik céggel egy szerződést. Ennek keretein belül kb. 20 milliónyi árut vettem át tőlük utólagos kifizetésre. Aztán az én cégem tönkrement. Én kifizettem a cégnek 19,3 millió forintot, azaz 700 ezerrel maradtam adós.
A másik cégnek sztárügyvédje volt és sikerült az ügyet, egy polgári ügyet!, büntetőügynek beállítani, ezt elfogadtatni az ügyészséggel, így az ügyészség indított ellenem büntetőeljárást, s el is ítélt a bíróság SIKKASZTÁS címszó alatt. Aki jogásznak elmondtam, mindenki szörnyülködött: hogyan lehet a sikkasztás tényállását ráhúzni egy kereskedelmi ügyletre. Dehát ez van.
A csúcs: 10 hónap börtönt felfüggesztve kért rám az ügyész! Ezt azért még a bíróság is túlzásnak tartotta, így végül csak pénzbüntetésre ítéltek, 100 ezer forintra.
Nem akarok nagyon cinikus lenni, és jogász sem vagyok, de amennyit ezzel elszuttyyogtak, lassan meglesz a faszinak az elévülés, és oda megy, ahová akar. :-(
A legfőbb baj ezzel, ha sikerül kibújnia a büntetés leülélese alól (végül is mindegy, hogy itt vagy ott) az, hogy megint az igazolódik be: nincs egyenlőség a törvény előtt, a felelősség vállalás előtt.
Vajon egy ír segédmunkás is így ki tudott volna siklani a törvény kezei közül, vagy az csak magasbeosztású, gazdag szemeteknek sikerülhet?
Ja, bocs, most néztem a vonatkozó cikket az Irish Times-ban. Ott azt írja, hogy az elkövető felajánlotta, hogy letölti a büntetést ír börtönben, azonban ezt elutasította a bíróság azzal, hogy erre nincs jogi alap. Érdekes lenne megtudni, hogy mit takar ez a "nincs jogi alap".
Igen, ismerem tevékenységedet, olvastam korábban is több írásodat.
Arra alapozom álláspontomat, hogy amennyiben a kiadatás sikertelen, a következő lépés a büntetés végrehajtása a másik országban. Ez alól csak úgy szerezhető mentesség, ha:
- az illető bűncselekmény a másik országban nem számít bűncselekménynek,
- elévült,
- a bíróság nem kéri a büntetés végrehajtását,
- az elkövető kegyelmet kap.
Azaz szerintem most a magyar hatóságnak kell lépnie: a magyar külügynek kérnie kell a végrehajtást az ír külögyön keresztül az ír igazságügyminisztertől. Nem így van?
"Egy normális ember - s ez az ír annak tűnik - először nyilván pánikba esik, majd bűntudatot érez, de ehhez hamarosan társul az önvédelem is, azaz - bár nyomja tudatát továbbra is az tette - igyekszik magát megmenteni a legrosszabb következményektől."
Nem, barátom, nem. Egy normális (gerinces) ember viseli a tettének következményeit. Tobin pedig a tizenkét év alatt soha, egyetlen egyszer sem adta a jelét a bűntudatának.
Bár sosem okoztam még halálos balesetet, embernek soha, egyszer csak egy kiskutyát gázoltam halálra, azt is teljesen vétlenül (a kutya hülye gazdája az út mentén játszott a kutyájával, s labdát dobott neki az ÚTRA, pont elém, s hiába fékeztem, ott helyben meghalt azonnal), s még így is néha eszembe jut az eset, pedig 2000-ben történt, azaz 12 éve, azonban így is megértem az ír gázolót. Ha beleképzelem magamat a helyébe, valószínűleg én is úgy tettem volna, mint ő.
Pl. elképzelem, hogy Törökországban elgázolok valakit, vétkesen. Hát bizony, elismerem, hogy mindent megmozgatnék, hogy ne kelljen török börtönbe mennem.
Ha te ír lennél, be akarnál kerülni egy magyar börtönbe? Az, hogy ezt igyekszel minden eszközzel elkerülni, nem jelenti azt, hogy nem vállalod a felelősséget.
Félreértés ne essék, bennem (is) azért ekkora az indulat, mert nem vállalja a felelősséget a tettéért. De az, hogy a felelősséget egy felnőtt ember a saját hibájáért nem vállalja fel (és itt elnézést a "hiba" szóért, nem igazán fejezi ki jól, amit tett), sőt időt, energiát, pénzt stb. fektet abba, hogy elkerülje a jogos büntetés letöltését - ez felfoghatatlan, gyalázatos és menthetetlen magatartás. Egyelőre úgy tűnik, nem marad más, mint a tudat, hogy pénzzel, összeköttetésekkel lelki nyugalmat nem szerezhet magának. Egyébként olyan furcsa, hogy azt gondolta, ez lesz a könnyebb út. Meg vagyok győződve, hogy lényegesen nehezebb az élete, mintha évekkel ezelőtt leülte volna.
Mi az, hogy nem szándékos?! A bűnt akkor követte el, amikor nem vállalta a felelőséget tettéért! A baleset "csak" rettenetes következménnyel járó súlyos felelőtlenség volt.
én is abban bízom, hogy sehogy. hogy bármit is mutat kifelé, nincs egy felszabadult perce, egyetlen boldog órája. hogy elfordultak tőle a barátai, hogy utolsó szar alaknak tartják. hogy nincs éjszaka, amikor nem azzal álmodik, amit tett. hogy mardossa a lelkiismeret örökre azért, amit az áldozatok családjával és a saját családjával tett. kívánom, hogy a gyerekei felnőve és objektíven látva tettét, megvessék. tiszta szívemből remélem, hogy izzadtan ébred meg minden áldott éjjel és rettegéssel tölti minden_egyes_percét, mikor azon agyal, hogy mi van, ha mégis van pokol... féljen ettől szenny élete utolsó leheletéig.
Egy normális ember - s ez az ír annak tűnik - először nyilván pánikba esik, majd bűntudatot érez, de ehhez hamarosan társul az önvédelem is, azaz - bár nyomja tudatát továbbra is az tette - igyekszik magát megmenteni a legrosszabb következményektől.
Miután jogerősen eldőlt tegnap, hogy nem adható ki, most a büntetés végrehajtása van terítéken. S nyilván nem szűnt meg a kiszabott 3 év. Persze levonják belőle azt, amit letöltött előzetesben.
Harmadik országban tegnaptól nincs félnivalója, mert a tegnapi jogerős döntés után nem kell tartania többé kiadatástól.
Nem, a hírek szerint NEM kell leülnie, viszont jobban járt volna magyar börtönnel, ha valahol leüli.
1) Valószínűleg úgy vigyáztak volna rá, mint egy hímes tojásra (lásd Stohl Buci), az ír börtönviszonyok pedig a hírek szerint a miénkénél is rosszabbak: túlzsúfoltság, bandaháborúk, drog, stb.
2) A három év letöltendőt csak Magyarországon lehet 18 hónapra mérsékelni, ezt ugyanis azzal az indoklással kapta, hogy a családjától távol, idegen nyelvi környezetben töltött büntetés külön teher lenne számára. Odahaza ez nyilván nem állna fenn.
-
Privát megjegyzésem: börtönben van most is, amit úgy hívnak, hogy Írország. Amint kilépne egy harmadik országba, azonnal őrizetbe kelle, hogy vegyék az elfogatóparancs alapján és minimálisan kezdődne előröl a kiadatási procedúra, (neki) rossz esetben ki is adnák.
Elég szar lehet megmagyarázni a gyerekeinek, hogy miért nem mennek soha külföldre nyaralni, noha bankigazgató az édes apukájuk.