igen. nem emberesen sikerült elérni a távolabbiakat is, de azok hosszú évekig tartottak. :) nos akkor másképp kérdezem: kb. fél - egy egyéves odautat tartok elképzelhetőnek amennyit egy ember kibír egy szűk helyre összezárva többedmagával, anélkül hogy be ne csavarodna be totál. és persze vissza is ugyanennyi. vajon hányszoros teljesítmény növekedés kellene - mondjuk kb egy saturnV/SLS szintű hordozóban kifejezve - amivel a fenti időn belül elérhetővé válna a jupiter(~félév) szaturnusz(~egyév) egy ilyen (akármilyen elven/módon működő) nukleáris meghajtással?
kössz... aha, akkor a "Breakthrough Starshot" volt a kulcsszó amit kerestem.
"Milner places the final mission cost at $510 billion, and estimates the first craft could launch by around 2036" - írják a wikin egy 2016-as forrásra hivatkozva, és ez is csak egyetlen javasolt célpontra (Proxima Centauri b, exobolygójára) vonatkozik (bár néhol "flottát" emlegetnek). mindössze csak 100M$ lett összedobva az alapítók által a megvalósítási tanulmányok kidolgozására. a lényeg hogy ha volna is rá pénz, a fenti dátumhoz még 20évet hozzáadunk plusz a 5év vissza, akkor is inkább már csak a következő generációknak hozna gyümölcsöt a vállalkozás.
A második kisérleti konfigurációnál járnak a PFRC reaktorral. Még 10 év mire eljutnak oda hogy ebből motor legyen. Ha minden az elméleti számítások szerint alakul. Eddig mondjuk jó.
A Marsot már többször sikerült elérni (nyilván nem emberekkel) a sima kémiai meghajtással is, elvi akadálya ennek nincs. Még emberes küldetéshez is megfelelő lehet. A távolabbi célokhoz már nem igazán. Azokhoz már a felsoroltak jönnek inkább szóba.
egy időben több helyen felvetettek közeli csillagokhoz szánt lézeres gyorsítású pehelysúlyú vitorlás szondákat, ilyen megoldáson vajon dolgoznak esetleg konkrétabban, vagy annyira meredek, kétséges és csekély a hozadéka, hogy megmarad ötlet szinten?
ha most hozzá kezedének talán még a mi életünkben megtudhatnánk konkrétabb információkat a szomszédos csillagok rendszereiről. az is valami. (de mondjuk el nem tudom képzelni hogy lehetne detektálni/szűrni onnan egy kisebb rádióadó jelét.)
ilyesmi meghajtással vajon mennyire válnának elérhetővé távolabbi célpontok? (pl. a Jupiter/Szaturnusz holdak. (tudom h jelenleg még a Mars se elérhető, és a Jupiternek ráadásul brutál mágneses tere van) de az embere marsutazásról van kb fogalmunk a menetidő és indítási ablakok periódusairól.)
Inkább csak terv volt rá hogy az ISS-en tesztelik. De lefújták. Szerintem azért, mert nem biztonságos az ISS-en üzemeltetni a nagy folyamatosan túlmelegedő szupravezetők miatt.
