A másik ligában természetesen igazad van. Úgy gondolom, hogy annyira kellene felturbózni a Neutron elképzelést, hogy 50 tonnákat tudjon LEO-ra rakni és ott kell legózni azután a kívánt cél elérése érdekében. Szóval a második fokozat hajtóműve kell tudjon minimum 100-150 tonna tolóerőt, lehet még többet, én ezt nem tudom számolni.
A Starship azért igencsak másik liga a Neutronhoz képest. Szerintem megéri a belefektetett időt/energiát/pénzt.
Az újrahasználható második fokozat (azaz a teljes rendszer újrahasználhatósága - ebben benne van az SRB-k használatának a mellőzése) egy elengedhetetlen eleme a költségek egy adott szint alá csökkentésének.
Értem én, hogy a Neutron második fokozata egy igen egyszerű felfújt fémlufi lesz csak, de hajtóműnek akkor is kell rajta lennie, illetve elég szerkezeti szilárdságának kell legyen ahhoz, hogy a tartályok tetején hordozza a hasznos terhet.
(most itt eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha a hasznos teher kerül közvetlenül a hajtómű tetejére, és az üzemanyag és oxigén tartály pedig ennek a tetejére kerül? Mivel a második fokozat úgy is eldobós, így a payload kiengedése előtt leválaszthatóak lennének a tartályok, utat engedve a rakománynak.. sztem ez egy hülye ötlet. :D )
A lényeg: van benne egy hajtómű, ami kidobásra kerül. Kérdés, hogy mennyibe fog kerülni egy vákuumra optimalizált Archimedes.
Ezer formájú Shipek: ez szerintem rendben van. Megfelelő eszközt a specifikus feladatra.
Ez nem bull-ship. :D
A Shipek kicsit legós jellegűek lesznek szerintem: lesz amiben lesznek széles támaszkodású lábak (Lunar, Martian Ship), lesz, amin lesz atmoszferikus repüléshez/visszatéréshez szárny és hőpajzs (Martian, Tanker, LEO), lesz, amelyikben lesz napfény árnyékolás (Lunar, Depot, Martian).
Amiben MINDEN mást rakétától különbözik; magában foglal a booster minden egyebet is! Az eldobható második fokozat sztem bocsánatos bűn, ahhoz a szenvedéshez képest, ami a Starshippel jár és még mindig nem tudjuk, hogy beválik-e egyáltalán?
Túl sok speciális "starship" lesz. Hold-ship, Mars-ship, tanker-ship, Starlink-ship, whale-ship... és még ki tudja mi egyéb-ship?
A Neutron a F9 koppintása lenne?? Ebben nagyon nem értünk egyet. Mondjuk sztem csak meg kellene nézni a Neutront bemutató RocketLab filmet és azzal el is dől a dolog.
(ha az embernek volna ideje, lehetne normális cameratrackinget csinálni a blenderben (3D-ben), mivel ismert a földátmérő, a pálya magassága, hengeres törzs és flap méret, csak az optika látószögét kellene meghatározni, ami nem olyan nagykunszt. és akkor lehetne egy független külső kameraszögből animációt renderelni erről a bukdácsolásról, hogyan is festett valójában kívülről nézve.)
Elég durva bukdácsolást adott elő, és egyáltalán nem csalóka a videó ( főleg, hogy a földhöz igazították a kamera mozgását) Konkrétan a végén seggel előre és háttal az áramlásnak repült.
azért szerintem csalóka az a videó: a starship törzsének kvázi hengeralakja konkáv, így nem fordulhat elő hogy a tömegközéppont kívülre essen bárhogy lötyög is benne a nafta, és a forgás vagy legalábbis a perdület ugyebár ezen a pont körül történik. viszont a kamera majdnem a flep végén lehet, azaz távol a tömegpontól, és a video ehhez a kamera perspektívájához van stabilizálva. mindenestre az jól látszik hogy belépéskor ugyanúgy pörög mint előtte végig, bár az állásszög változik közben (bejön a horizont). ezt a két dolgot még előtte kellett volna stabillá tenni (+ a flepeket reentry helyzetbe állítani) és így belemerülni a légkörbe, utána meg pici mozdulatokkal lehet korrigálni a flepekkel - gondolom én. de tényleg olyan mintha nem lenne rcs kontroll, hanem a flapekkel akarnák megállítani a forgást a légkörben.
Nézve ezt a bukdácsolást, nekem nagyon úgy tűnik, mintha a végére elfogyott volna valami. Az RCS thrusterek milyenek ezen ? Nitrogén, vagy a jó öreg hidrazin ?
Abban a technológiában pont a kialakuló plazmát alakítják - elektromágneses terekkel - olyanra, hogy optimális legyen a repülés szempontjából, szóval ott a körüláramló plazma formáját nem a repülő test formája határozza meg (illetve csak kis részben). A céljuk nyilván a légellenállás csökkentése, pont a melegedés elkerülése miatt és hogy kisebb teljesítménnyel lehessen nagyobb sebességet elérni még sűrűbb légkörben.
Ja... a múltkor a csempe polémiánál olvasgattam róla, ezért nem áramvonalas (hegyes) a Shuttle orra sem, hogy széttolja a lökéshullám kúpot, ne érje a felületet.
Akartam is írni a múltkor, hogy a Hyperionnak túl hegyes az orra, de aztán meggondoltam magam, biztosan nem véletlen szakítottak a hagyományos formával, ha már plazmaháton akarnak utazni.
Légkörbe visszalépés sebessége (azoknál a sűrűségeknél, amik már számítanak ennél a jelenségnél) lényegesen nagyobb a kifele haladás sebességénél. Nem is lenne értelme olyan repülési profilt csinálni indításnál, aminél ekkora sebességgel ez a hatás fellépne. Hiszen ez egyben elég komoly fékező erőt is jelent, amit minimalizálnak, amennyire lehet. Tipikusan a Max-Q pont körülbelül 1 Mach sebesség körül szokott elhelyezkedni a repülés során, olyan 10-20km magasságban.
Amikor már orbitális körüli sebességgel halad a második (vagy többedik) fokozat, akkorra már elhagyja a légkört gyakorlatilag.
(amennyire én tudom) maga a plazma effektus kialakulása a nagy hőmérséklet kialakulása miatt következik be, ahogy írtátok is. Az pedig amiatt jön létre, mert az eszköz olyan hatalmas sebességgel érkezik (több km/s), ami miatt a légkör legfelső részének a nagyon ritka gázai sem tudnak kitérni az útjából, hanem azokat maga előtt tolja (amíg aztán el nem tudnak slisszolni oldalt), és ott összesűrűsödnek. Ha egy gázt összenyomsz, az felmelegedik.
Az űrhajó felülete szerencsére nem melegedik fel ennyire, mivel egy kompressziós lökéshullám (angolul shockwave) alakul ki, ami - az űrszköz alakjától függően - az űrhajó felületétől egy bizonyos távolságra van. A melegítő hatás nagyobbik része a forró plazma hősugárzásának az útján jut el a felületre (bár biztosan van konvekciós hőátadás is - de ez kisebb annál, mintha a kialakult brutál magas hőmérsékletű plazma ténylegesen érintené az űreszköz felületét).
A Starship (Ship) esetében a henger forma, illetve az abból kiálló szárnyak formája miatt ez a lökéshullám messzebb lehet, mintha pl. orral - vagy hajtóműgondolával előre érkezne a légkörbe.
A lökéshullámban a molekula sebesség a rendezetlen irányokban függ csak a hőmérséklettől. 2,7K űrhőmérsékletnél ez 42,2m/s. A molekula tehetetlensége miatt is képtelenség, hogy a molekulák felvegyék az űrhajó sebességét - rendezett irányban, tömegesen. De én befejezem, nincsen elég ismertem - mindenesetre más is feltette ezt a kérdést 4 évvel ezelőtt.
Ezek szerint rosszul tudtam, de a 2000 fokos felület mellett irreális a 68.000 fokos levegő. 2000 foknál pedig nincsen plazma, se narancssárga, se kék.
CF4: blue SF6: pale blue SiF4: light blue SiCl4: light blue Cl2: pale green CCl4: pale green H2: pink O2: white bluish N2: red to yellow Br2: reddish He: red to purple Ne: brick red Ar: dark red
Ez úgy tűnik, mintha egy AI adta volna válaszként. Kérlek add meg az egyes állandók értékét, mert utána számolnék. Szerintem nem lehetséges az entrópia ellenében ez a felmelegedés.
Nitrogén szerintem. Egyébként az űrsikló belépésekor is megfigyelhető volt ez a vörös/narancssárga szín.
"A légkörbe való visszatéréssel az űrhajó átadja mozgási energiáját a becsapódó levegőmolekuláknak, így a molekulák is elkezdenek az űrhajó sebességével mozogni. A molekulák átlagos sebességének ismeretében kiszámíthatjuk a lökéshullám zóna gázhőmérsékletét :
Az űrsikló tipikus visszatérési sebessége kb. 7823m/s. Ez adja a lökés zóna hőmérsékletét ≈68′000Celsius fokot, ez több mint elégnek tűnik ahhoz, hogy a nitrogént plazmává hevítse."
Na igen, de a felső légkörben csak nyomokban van olyan elem ami narancs színnel világít az ionizáció miatt. Ugye az mindegy, hogy kifelé, vagy befelé jön valami az első szökési sebességgel és mégis, amikor kifelé megy, akkor minden esetben kékes-zöld az ionizálódott levegő színe.
