Hú, Hontalan, azok a repülő ékezetek nagggyon csúnyák, én úúútálom őket! Akkor inkább nélkülük, szerintem... Na, most megerőltettem magam. De felejtsük el ezt, inkább egy furcsa szó:
tAlt-0246rAlt-0252lkAlt-0246zAlt-0245
izé, akarom mondani:
törülköző
(ugye nem baj, hogy olyan szavakat irok, amiket gyakran hasznalunk, de szerintem furcsan hangzanak?)
Annak idején az elsők között voltam, akik a szgépet szövegszerkesztésre használták. A laboratóriumi mérőrendszert vezérlő 8080-as mikrogépre negszereztem az akkor egyedül álló és egyedülálló WordStar szövegszerkesztőt (ma már talán nem is ismeri szinte senki), gépi kódban itt-ott megpeccseltem (patch), és attól kezdve ezt használtam mindennemű írásos tevékenységhez. Az ékezeteket utólag filctollal irogattam be, tovább tartott, mint az egész anyag begépelése. Később, kihasználva, hogy a nyomtatót vissza lehet küldeni másodszor is ugyanarra a sorra, a fiúkkal megoldottuk az ékezetes betűk írását is.
Aztán jötek a PC-k és az angol billentyűzet. Akkoriban fejből tudtam az összes magyar ékezetes betű Alt kódját, villámgyorsan, időveszteség nélkül tudtam beírni, hogy számítógép (4 ékezet). Sokat fordítottam, francia kézikönyvet írtam magar programhoz, a francia ékezetek kódját ugyanúgy tudtam. Még évekkel később is, amikor ezt a technikát már nem használtuk, észrevettem, hogy a kódra ugyan nem emlékszem, de az ujjaim igen: bármelyik ékezetes betűt be tudtam írni, ha nem gondoltam rá, csak hagytam az ujjaimat táncolni (vagyok így néha gitárral, furulyával, zongorával is).
Aztán meg jött a HTML és az ő &-jel-betű-ékezetkód-pontosvessző kódja, egy ékezetes betűt átlag 7,8 leütéssel lehet bevinni, és én web-odlalak tucatjait, talán százait készítettem ilyen módon, azonnal "HTML-be" kódolva. Néha egy-egy betű vagy jel kimaradt, ilyenkor vagy jó volt a szöveg, vagy nem. Böngészője válogatja, egy-egy régebbi oldal miatt néha még ma is kapok visszajelzést, hogy ez vagy az a betű nem jó. Kijavítom, pedig az én böngészőm nem látja a hibát.
Most a francia topicban hasznos a tudományom, azt a pár ékezetes betűt és cédille-es cét így írkálom be. Na meg a dőlt betűt, a félkövéret, a kitevőt vagy az indexet. (Pedig az asztal alatt ott a francia billentyűzet, de csak Macintoshoz jó.)
Úgy hogy Banana, előtted a lehetőség, hogy a hátrelévő rövid időben jóvá tedd bűneidet, és gyötrelmes munkával szép, ékes magyarsággal írt hozzászólásokat küldj hű olvasóidnak.
azert nem kene osszekeverni a szlenget a furcsa szavakkal...
bar vegulis mindegy, a szleng ugyanolyan furcsa, csak a topic nem igy indult...
mindegy, ne vegyetek komolyan, faradt vagyok...
:))
a bele viszont teccik: ez most ragozott, v. ragozatlan?
:))
Marminthogy eleg fontosnak tartod az ekezeteket? Hat nekem azert nincs, mert egy franciaorszagi egyetemrol irok, ahol nem kedveskedtek nekem ezzel. Ha majd hazamegyek, ott lesz.
Kedves Mr. Spock! En sajnos nem ismertem oket, az meg az apukam idoszaka volt, tudod, en ilyen fiatal vagyok :-). Csak amikor kicsi voltam, es lattam a fati kazijait, egy csomot megjegyeztem, pl ezt is. Talan egyszer meg meg is hallgattam...
Valaki meg tudná nekem mondani, mit jelent az a szó, hogy "lehurnyáz"?
A francia-magyar szótárban akadtam rá, sajnos a francia megfelelőjére nem emlékszem.
ez erdekes, en a 'szuttyongat' iget csak Boris Vian Pekingi Osz c. konyveben (ford Bajomi Lazar E) lattam, de ott igencsak pikancs ertelemben szerepelt.
Eszembe jutott, hogy más nyelvekben is megmaradt néha a régi és az újonnan átvett szó kettőssége (ld. Újlaki: operáció).
Példa: az am. spanyol a számítógépre használja a "computador" szót, ellenben az amerikai befolyástól mentesebb európai (spanyol) spanyolok az "ordenador electrónico", azaz elektronikus számoló berendezés mellett maradtak. Szerintem az utóbbi szebb.
Ugyanígy, én is szívesebben mondom azt, hogy számítógép, és nem computer. Ezt szokták írni komputernek, de akkor már miért nem kompjuter, kompjutör, kampjutör, kampjuter... stb., magyarosch ákcentussal?!
Eszembe jutott még egy csemege: szuttyogtatás (fn.), szuttyogtat (ige)=kb. kellemetlen helyzetbe hoz.
Tipikus használata: vizsga után kijön a nyúzott delikvens, és imígyen szól: "Ha tudnátok, hogy megszuttyogtattak!"
(Szerény IMHO szerint (:)) ez egy gyönyörű hanulatfestő szó, mondjátok csak ki: szuttyogtat, vagy szuttyogat! Szinte folyékony, nem?)
Köszönöm Banana in Drive!
Ha nem szólsz, észre sem veszem, hogy elgépeltem. Kivéve mondjuk azt, hogy én ékezettel írtam. És ráadásul szándékosan.
Hontalan
Jó ez a topic, de lehetne a Magyarulezben is.
A furcsaságok sorában érdekesek az egyirányú fosztások: van káptelen, de nincs kápos (azt hiszem), van töméntelen, de nincs töménes....
Honos (akarom mondani, Hontalan)
secrétaire II.h fn szekreter; kis íróasztal
crédencen fn1. pohárszék, kredenc; 2. mellékasztalka oltár mellett
(Eckhardt)
A magyar nyelv gazdagságának egyik forrása, hogy nagyon sok idegen szót csak egy bizonyos értelemben vettünk át, a többi jelentésre más szavunk van. Egy példa: operatiolat: a magyar operáció gyakorlatilag csak az (orvosi) műtét éretlemben használatos - de még itt is létezik magyar megfelelője -, meg talán (tulajdonképpen leiterjakabként) az operációs rendszer kifejezésben. A latin szó többi értelmére mind-mind saját szavunk van: hatás, művelet; művelet, ügylet; hadművelet; alapművelet; üzlet, játék, kötés; és egyebek.
A gazdagság másik forrása a szóképzés és szóösszetétel által megteremtett szinte végtelen variációs lehetőség - de hiszen ez már egy másik topic lehetne. Ez utóbbi lehetőséget használták ki nyelvújítóink, és bár sok új szó nem maradt meg, a fennmaradók mérhetetlenül gazdagítják a nyelvünket. A kesztyű mintjára alkotott lábtyűt elfelejtettük, és megmosolyogjuk, ha mégis előkerül, micsoda mérhetetlen veszteség volna, ha a gyönyörű zongora szó helyett a fortepiánót kellene használnunk.
