Keresés

Sír a lelkem, mint törökvert apródnak,

Mint leigázott, keresztény magyarnak!!!!:(((((

Sír a szívem, mint magyar hegedű húrja,

Látván, hogy idegen az országot túrja!!!!:((((((

Túrják ezerrel, kivülről, belülről, ebadták,

Kik voltak azok, kik a hazát idáig juttatták????

Pénzéhes kufárok, dolgozni nemszerető párák????

Halni nem tudók, kik ették Dózsa véres máját????

Elbaszott nép a magyar,

Lelket, békét kavar:(((((((

Ha nem nyerünk most, magyarok!!!!!

Soha többé nem leszünk szabadok!!!!!:((((((((((((

Elgurultak a féltett gyönygyök
Vele együtt az árnyék szerelem is.
A rejtett hazugságok elöre törnek,és megnyilik a kapu
Szárnyra kelek újra a végtelenbe,csak a képzelet a határ.
Naiv illúziokkal táplálva most megszököm,és felkutatom magam.
Ki ismer engem???
Ki ismer engem???
Ez a sötét hely ahol élek iszonyú látomásokba taszit.
Félelmeim fölém kerekednek és térdre kényszeritenek.
Vadul és görcsösen,izmaim megfeszitve sirok mint egy megsebzett vad.
De hiába könyörgök szenvedö lelkem szabadságáért.
Szabadulásom kulcsa köbe zárva,az emlékek szobra mélyen eltiporva.

Kinn minden fehér lett

 

Meztelen asszony seggét fogtam,
Meztelen asszony mellét szoptam,
Vesszőmet szorította ölével,
Ajkamat kereste az övével:)))))
Elengedtem a tejes bimbót,
S míg ringott a vágyteli hintó,
Ajkunk, testünk összeforrt,
S kinn szakadt a löttyedt hó.
Alattunk lepedő fehérlett,
Az asszonyban minden fehér lett:))))))DDDDDDDD

KUSZI, ALULMÚLTAD MAGAD!

Dugott szobájú panzióban,

Asszony szívét hódítottam,

Hűtlensége volt izgalmas,

Feneke meg hatalmas:DDDDDDDDD

 

Érett keblek, ölelő combok,

Nem is figyelt, miket mondok,

Fölém kerekedve birtokolt,

Orgazmusért engem okolt:))))))))

 

Jött is, egymásután három,

Most már csak az enyémet várom,

De tiltakozott, ne még, nem ég,

Isteni vagy légy az enyém!!!!!

 

Azt már nem, drága babám!!!!

Mit szólna jó anyám,

Otthon vár a meleg csusza,

Indult is a vágynak busza:DDDDDDDD

 

Öltözködés, langyos csók,

Duzadt ajkak, egy kis bók:))))

Holnap hívlak, aztán várlak,

Férjed akár be is zárhat:DDDDDDDDDDDDDDD

Novemberi este

 

 

Sokáig sokszor vártam arra a kegyre,

hogy bele eredjünk mélyebben a szóba

egymáshoz szorosan közelre ülve,

ne csak a vágyak fogják meg a kezed,

hanem a bennünk rebbenő pillanat,

 

hogy olvadjanak el, a még megmaradt falak

és ne üljek egyszer csak magamban,

egy hajnal fekete törmelékei alatt,

legörbült szájjal, ordítva, szótlanul

azon tűnődve, hogy a dal

miért nem dalol

hiába is görnyedek emlékeik fölé,

mikor már száradni készül a múlt és a volt ecsetje

keserű füstbe öltőzve, ahogy

valószerűtlenül megáll a fáradt novemberi este,

 

talán túl sokáig vártam, ám még az is lehet,

hogy keveset kiabáltam a csendes,

egyre nagyobbodó zűrzavarban

értünk,

kijátszva a mégsem játszhatót,

vagy az utolsó csepp poharát,

átkarolva a halál, ijesztő,

de mégis könnyed bocsánatát,

 

amikor nincs több idő, mert sosem voltnak látszik,

most, a közelkerülés

hiába is róják szemeim a betűket

noha nedvességgel jeleznek még a látóidegek,

ahogy az ész térdre borul

és

a csend

megsebesül

 

 

 

Simán Endre

2005

 

www.rozsamez.hu

 

 

 

Simán Endre az Ajándék Szerelem c. CD -s kötet szerzője egyéni dedikálására várjuk az érdeklődőket december 20-án kedden 16:30-órától az Alexandra Könyváruházban, Bartók-Ház
1114 Budapest, Bartók Béla út 43-47.
Tel: 1/279-1778
Nyitva: H-Szo: 10-20, V: 10-18

 

_________________________________

Nekem nagyon tetszik ez a vers.                                                                                Tóth Árpád: Lélektől lélekig    

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szívek!
A Szíriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó jaj barátság, és jaj szerelem!
Ó jaj az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant jeges űr lakik.

Sziasztok!Véletlenül találtam erre az oldalra,de nagyon tetszik.

Szabó Szilárd:

CÍM NÉLKÜL (I.)

ló, csend
igazság, fény
táska, táska
árnyék, hang
igen, igen, ló



KALAPÁCSVERS

Fa, acél, réz, bronz
Ólom, műanyag
Kalapács, kalapács
Kalapács, kalapács



VIRÁGOK

Szagolom a virágokat
Megszagolom mind az ötöt
Az egyik büdös, a másik nem,
A harmadik illatos, a következő megint büdös

 

A költő további versei

TU CIEN PADA Z MENARU I WIERZCHU CYPRYSA,

DALEJ CZERNIA SIE KOŁEM OLBRZYMY GRANITU,

JAK SZATANY SIEDZACE W DYWANIE ELBLISA.

Az a szép.

 

Szép az, ha szív a szívre rátapad

Szép az, ha asszonyt ölel a szavad

Szép az, ha törölsz forró könnyeket

Szép az, ha kék szem érint engemet

 

Szép az, ha költő verse megragad

Szép az, ha éned formál egy tavat

Szép az, ha ösvény a könyv betűje

Szép az, ha tanulságot leszűrje

 

Szép az, ha a tenger habot kever

Szép az, ha ölel a szél ezerszer

Szép az, ha barát a vihar idején

Szép az, ha lélek kacsint kifelé

 

Szép az, ha édes munka elégit

Szép az, ha célnak látod a végit

Szép az, ha csillag fénye simogat

Szép az, ha megformázzák sírodat

MONDÉN

 

 

nyugalmazott szkíta harci mén

kóvályog a nagy orosz sztyeppén

miért pihen kezed szemelén

zeuszra nem is vagy még oly vén

lusta szellő kavicsot

bámul éjfél acsarog

félsziget lánya alél

lantom érvel temető

sír kuvik fél remegő

hónap álnok napokat

szül középkor liheg itt

erdeinkben ibolyák

kelletik bájaikat

bús rozé krúdy gyulát

várja kék asszony lapul

köd les álmos harisnyát

szép szemű fut leszaladt

zöld penész életeden

vén halál táncos arám

 

DR. KÁLIZ ENDRE

 

HUESCA

 

 

panyókára vetem

tengerem csermelyem

huesca ösvénye

fonott felhők alatt

sápad

szikár csillag

vérnarancs

reggelink gerézd

szőlő

ebédünk szabadság

vacsoránk

a halál

RAFAEL ALBERTI

HAVANNÁBÓL JÖTT EGY HAJÓ

 

hűvös éj tetőterasza

a kedves édes narancsa

s pár cipellő aranyló

benne hűs víz jó mandula

RAFAEL ALBERTI

CÍM NÉLKÜL

 

TAGORÉNAK

 

 

te pedig köszönts engem

szálljon rőt hajnal dala

datolyapálma madara

bengál kék tengerét bámulva

RAFAEL ALBERTI

BÖLCSŐDAL A TEKNŐCRŐL

 

teknősbéka zöld lomha

petrezselymet felzabálta

s levelecskéid saláta

 

Mondom

Én, minden

A húsról szól,:))))

Csak legyen odaadó,

És eszet

Bontó:)))))))))

 

FEDERICO GARCÍA LORCA

NYÁRI MADRIGÁL

 

fessél nekem vérvörös száddal

eget szerelemnek

fájó ibolyaszín csillaggal

húsunknak testünknek

PABLO NERUDA

JEGYBEN

(SZONÁTA)

 

a napok lesve vonulnak titokban

de lehullanak hangod fényes gyomrába

ó szívem úrnője nyugalmad parancsa

szótlan álmom hangtalan pózban

NICOLÁS GUILLÉN

GITÁR

 

halovány telihold ölén

nyúlánk karcsú sápadó

kacér fekete szemű

őszinte derekú búgó

bús gitárra vadásztak

mulattok tengerén

 

INGYEN HAIKU

FEDERICO GARCÍA LORCA

A CIGÁNY APÁCA

C. VERSÉBŐL

 

borzong halk szellő álma

zsalugáter mélyén tünde

fény estéli sakkját játssza

Ösztönlény a férfi,
S ezt a nő is érzi!!!
Agya máson sem jár,
Csak és csakis a pinán:DDDDD

Hogy csillapítsa vágyát,
Széttárja a combját:)))))
A férfi meg ki-, bejár rajta,
Míg ellankad a farka:DDDDD

Amikor csillapította vágyát,
Alszik egy órát.
S míg a nőkről lát álmot,
A NŐ átalakítja a világot:)))))))))

helyesen

 

JUANA DE IBARBOUROU

No végre, hogy valaki megmondta shotorban-nak!!!!:))))))) Tönkreteszi a szép topicot:((((((((DDDDDDD

mi luna vaga

la brisa de man~ana

su empinada

száén bájnó

bi bags

bá árs

bá gojráncs

szirun ajn ton cákán hire

hire hilmercs

mongo ugocs

arasz mangal

ollánbátr

bájjirlá

DELMIRA AGUSTINI

 

KÖZÉPKOR

 

(részlet)

 

 

jó gavalléria

édes románcai

csókok hajnala

sebek pírjai

dús éjszaka

hallgatag mélye

halovány arcú

tollnak betege

kacér tüzes Dél

reszkető paripájú

síkság vándora

lovagok dísze

lustán üt az éjfél

vágyak forró órája

die sonne schwamm auf

und so sprach zarathustra:

lieb deine gattin!

 

lusta holdam is

szeret; holnapi szellő

büszke nőt hűsít

signora luna

tre baci freddamente

cosí fan tutte