For all of human history, we've both hoped and feared the possibilities that would arise from "first contact" with aliens. However, despite much wishful thinking, no scientific evidence for their presence has ever appeared.
Harvard astronomer Avi Loeb has been claiming for years that alien space probes are flying throughout the galaxy, claims that one smashed into Earth in 2014, and believes he's found evidence for this on the seafloor.
However, Loeb is opining not only far beyond the limits of his own expertise, but well outside of what the data indicates. New research has shown these "spherules" aren't alien technology; they're coal ash from human activity since the industrial revolution.
Tök mindegy, hogy tudok-e hozni neked bármit, ami nem jelen emberi civilizációval/természeti jelenséggel magyarázható eset volt. (egyébként a meggyőződésed (hited) miatt nyilván nem tudnék hozni olyat, amire rábólintanál, nem is erőlködök). Attól még az érvelésed nem helyénvaló. Matematikailag nem az.
"remek példa arra, hogy az UAP-ok valójában nem ufók, csak azonosítatlanok"
egy indirekt következtetést rejtesz el a mondatban, ami így néz ki rendesen leírva:
1. "remek példa arra" Ez egy példa arra, hogy az UAP-nak gondolt valami megmagyarázott/megmagyarázható mással.
2. egy állítás "az UAP-ok valójában nem ufók, csak azonosítatlanok" ez egy általános érvényű állítás. Minden UAP jelenségre vonatkozik
3. az egész mondat együtt egy (rejtett) implikáció: 1-ből következik 2. Na ez az ami nem igaz.
UAP jelenségek halmazából kiveszünk egyet, amire van magyrázat, akkor ebből nem következik, hogy mindegyikre van magyarázat. Az következik belőle, hogy "van olyan eleme az UAP jelenségek halmazának, amire igaz az, hogy megmagyarázható". De nem az, hogy "az UAP jelenségek minden elemére igaz az, hogy megmagyarázható".
Amire te kértél engem, hogy bizonyítsam azt, hogy "létezik olyan elem az UAP észlelésekből, amire igaz, hogy nem megmagyarázható (konvencionálisan)", olyan módon, hogy adok rá egy példát. Tudnék hozni rengeteg esetet, de felesleges, mert nem fogadnád el. Mindenbe bele lehet kötni, mindent ki lehet kezdeni. Ezért van annyi laposföld hívő is. Ahogy mondani szokás: "Mindent meg lehet magyarázni. Mindent meg is szoktak." :) Így nézve, minden hit kérdése.
ennyit a pilóták "legendás" "megbízhatóságáról" (ami persze Hynek kijelentése óta nem meglepetés):
<Érdekes egyébként, hogy a parallaxis-hatás miatt az ellenkezője is igaz lehet az optikai illúziónak: a távoli, mozdulatlan objektumok, például bolygók vagy csillagok közelinek és mozgásban lévőnek tűnhetnek. A Vénusz jól ismert példa erre a repülésben: a toronyirányítók gyakran hitték rá, hogy leszállásra váró repülőgép, míg a pilóták összetévesztették a bolygót egy közeli repülőgép helyzetjelző fényével.
Ez a fajta parallaxis-hatás különösen az éjszakai repülések során jelentkezik, amikor előfordul, hogy kevés vagy egyáltalán semmilyen látható utalás nincs a horizontra a levegőben. A NASA cikkében például megemlítenek egy esetet, amikor a pilóta azt hitte, össze fog ütközni egy másik géppel, pedig valószínűleg csak parallaxis-effektus áldozata lett, és a csillagokat, esetleg egy távolabb haladó repülőgépet mért fel rosszul. Ilyen esetekben egyébként a fáradtság döntő faktor lehet: a pilóták gyakrabban jelentenek ehhez hasonlót akkor, ha ők és a személyzet tagjai kimerültebbek.>
"By the time the mystery pressure wave arrived at the AMOS detector, it was weak and moving at the speed of sound of about 340 meters per second. Multiplying this speed by the duration of the pulse, 12 seconds, implies a shell width of 4 kilometers for the blast wave, implying a distance of about 40 kilometers from the explosion. At that distance, the measured pressure disturbance suggested an explosive energy release of 2.4 kiloton of TNT. The inferred energy and distance are reminiscent of meteors, which are known to make their own music at high altitudes. Was there a meteor shower that day?
Remarkably, the Orionid meteor shower peaked in Massachusetts on October 21, 2023. Given the characteristic speed of Orionid meteors, I calculated that the meteor had to be about a meter in diameter to produce the inferred energy of the explosion."
(Kis magyar eredetű vonatkozás: "In the Taylor–von Neumann–Sedov solution, the blast wave is a spherical shell centered on the explosion site. The pressure drops to half its peak value over a shell width equal to about a tenth of the shell’s radius." Hát, az Oppenheimer filmből sikerült teljesen kihagyni Neumannt, de úton-útfélen beleütközünk a munkásságába. :) )
"November elsején egy kizárólag nőkből álló űrsétát hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) kívül, amely során a csapat elvesztett egy szerszámosládát – írja a Guardian. A zsákszerű tárgy most a Föld körül lebeg az űrben.
A küldetésirányítás elemezte a táska röppályáját, és megállapította, hogy az állomással való újbóli érintkezés kockázata alacsony, a fedélzeti személyzet és az űrállomás biztonságban van, ezért nincs szükség intézkedésre - írta blogján a NASA.
A fehér, zsákszerű tárgy olyan fényes, hogy a szerencsések távcsövön keresztül is megfigyelhetik. A szerszámosládát egyébként múlt héten egy japán űrhajós észlelte a Fudzsi-hegy felett lebegve.
Az elveszett táska még néhány hónapig pályán marad, majd gyorsan ereszkedni kezd és elég a Föld légkörébe lépve. Előzetes becslések erre jövő márciusban kerül majd sor."
"Nemrég szélesebb körben végigfutott a TikTokon egy olyan videó, amelyen egy látszólag mozdulatlan repülőgép látható az égen. A felvételt készítők autóval haladnak a gép felé, az pedig mintha egy helyben lebegne – a látvány tényleg több mint furcsa, de szerencsére nem kell rögtön egy Manifest-szerű rejtélyre gondolni, egyszerű magyarázata van a dolognak. Az optikai csalódást egy parallaxis-effektusnak nevezett jelenség okozza, és ahhoz van köze, hogy az agyunk referenciapont híján nem képes rendesen feldolgozni a látottakat.
A parallaxis két vagy több test egymáshoz viszonyított helyzetének változását jelenti eltérő irányokból nézve. A parallaxis-effektus az optikai illúzió egy olyan típusa, amelyben egy tárgy helyzete a háromdimenziós térben megváltozni látszik a megfigyelő helyzetének eltolódása miatt. A videó esetében a szóban forgó két test az autó (illetve az autóban ülő megfigyelő, a videós) és a levegőben haladó repülőgép. Az effektus akkor érvényesül, ha az emberi szemnek nincs referenciapontja, vagyis valamilyen olyan fix pontja, amihez viszonyíthatja a megfigyelt objektum mozgását.
Ha egy felszálló repülőgépet nézünk, amíg a földön van, könnyű követni a sebességét, a gyorsulását, mert az agyunk a kifutópályához, az amellett található objektumokhoz viszonyítja. A levegőben azonban nehezebb a dolgunk: ha nincs semmi, amihez mérhetjük a gép mozgását, az agy összezavarodhat. Jellemzően már akkor is lassabbnak látszik egy repülőgép mozgása, ha elhagyta a kifutópályát, pontosan az itt említett hatás miatt.
Persze ha az autós nem mozogna a repülőgép felé, akkor könnyebb lenne a helyzet: a gép mozogna a fákhoz, a felhőkhöz, a villanyoszlopokhoz viszonyítva. Csakhogy mivel az autó és benne a megfigyelő is mozog, a referenciapontok is folyamatosan változnak, az agy pedig nem tudja mihez viszonyítani a gép mozgását.
Érdekes egyébként, hogy a parallaxis-hatás miatt az ellenkezője is igaz lehet az optikai illúziónak: a távoli, mozdulatlan objektumok, például bolygók vagy csillagok közelinek és mozgásban lévőnek tűnhetnek. A Vénusz jól ismert példa erre a repülésben: a toronyirányítók gyakran hitték rá, hogy leszállásra váró repülőgép, míg a pilóták összetévesztették a bolygót egy közeli repülőgép helyzetjelző fényével.
Ez a fajta parallaxis-hatás különösen az éjszakai repülések során jelentkezik, amikor előfordul, hogy kevés vagy egyáltalán semmilyen látható utalás nincs a horizontra a levegőben. A NASA cikkében például megemlítenek egy esetet, amikor a pilóta azt hitte, össze fog ütközni egy másik géppel, pedig valószínűleg csak parallaxis-effektus áldozata lett, és a csillagokat, esetleg egy távolabb haladó repülőgépet mért fel rosszul. Ilyen esetekben egyébként a fáradtság döntő faktor lehet: a pilóták gyakrabban jelentenek ehhez hasonlót akkor, ha ők és a személyzet tagjai kimerültebbek."
"David Grusch kongresszusi vallomása úgy felkavarta az UFO, illetve hivatalos néven: UAP-ügy állóvizét, mint a Haditengerészet első, elismert felvételei, amelyek ezen ismeretlen repülő (vagy újabban akár űrrepülő, vagy víz alatt járó) tárgyakról készültek. Csak amíg az ominózus, 2017-ben nyilvánosságra került felvételből az derült ki, hogy léteznek az általunk ismert technológiai kapacitás alapján megmagyarázhatatlan repülési paraméterekkel rendelkező objektumok, Grusch vallomása ennél még tovább ment. Grusch, aki tanúvédelmi oltalom alatt áll – vagyis az úgynevezett “Whistleblower Act” által kínált lehetőségek alapján számolt be a kongresszusi meghallgatáson arról, hogy régóta létezik az USA-ban egy titkos program, amely nem csak ezen eszközök megfigyelésével foglalkozik, de a lezuhant eszközök aktív begyűjtésével, és ezek technológiájának a visszafejtésével. Grusch, aki erre a technológiára nem-emberiként hivatkozik, szerint még a pilóták testét is begyűjtötték ezen program keretében. Mindez nem új vád, de ami eddig az alufóliasipkás összeesküvések világába tartozott, az hirtelen a Kongresszus egyik bizottsága elé került. És az eset nem állt meg itt: egyrészt több képviselő ellátogatott az Eglin Katonai Légibázisra, ahol sikerült elég érdekes felvételeket is látniuk, másrészt elkészült már egy törvénytervezet is, amely leszedné a titkosítást az UFO és UAP esetekről, és a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos információk feloldására vonatkozó törvény mintájára készítenék el. A tervezetben egyébként akadnak elég meredek dolgok is: például államilag lefoglalnának minden olyan UFO roncsot vagy roncsdarabot, amely jelenleg magáncégek birtokában van.
Kérdés, hogy mindehhez miként viszonyul az AARO, a Pentagonon belül épp az UAP-esetek kivizsgálására szakosodott iroda.
Az már a kongresszusi meghallgatáson kiderült, hogy Grusch nem bízik az AARO vezetőjében, Sean Kirkpatrickban, aki fizikusként korábban a CIA-nak dolgozott.
Kirkpatrick egyébként az AARO legutóbbi nyilvános jelentése során azt állította, hogy nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ezek az eszközök, tehát az UAP-ok nem emberi intelligenciától erednének. Grusch az időrendben ezt követő meghallgatáson azt állította, hogy ő megpróbálta felvenni a kapcsolatot Kirkpatrickkal, miután megtudta, hogy Kirkpatrick fogja vezetni az AARO-t, és elmondta neki azt is, hogy el tudja igazítani őt azzal kapcsolatban, hogy hol érdemes kutakodni, de Kirkpatrick erre valamiért nem volt kíváncsi.
A Grusch-Kirkpatrick csörtére hamarosan visszatérünk, addig viszont itt a legújabb a fejlemény: az AARO kész meghallgatni, és a Gruschot védő whistleblower-programba bevonni mindazokat, akik az amerikai kormánynak dolgoztak egy ilyen titkos „UFO-visszaszerzési programon” – magyarán Kirkpatrick előzetes kritikájához képest, amit Grusch vallomása után megfogalmazott, úgy tűnik, az általa vezetett iroda valamelyest komolyabban veszi, vagy legalábbis mérlegre teszi egy ilyen program létezését is. Mindez tehát közel 180 fokos fordulat ahhoz képest, hogy Kirkpatrick úgy jellemezte Grusch kongresszusi vallomását, amelyet a képviselőház felügyelő bizottsága előtt tett, mint „ami rendkívül sértő a Védelmi Minisztérium és a Hírszerző Közösség tisztjei számára”.
Nemrég ugyanis az AARO egy kamerák nélküli sajtótájékoztatót tartott (a leirat itt olvasható), amelyen Kirkpatrick bejelentette a biztonságos jelentési mechanizmusuk második fázisának elindítását az aaro.mil weboldalon. Ez az új szakasz lehetővé teszi az Egyesült Államok jelenlegi vagy volt kormányzati alkalmazottainak, szolgálati tagjainak vagy vállalkozóknak, akik közvetlenül ismerik az 1945-ig visszanyúló, állítólagos UAP-hoz (Unidentified Aerial Phenomena) kapcsolódó amerikai kormányzati programokat vagy tevékenységeket, hogy önkéntesen jelentést nyújtsanak be. Ezek a jelentések szerepet kapnak majd az AARO Kongresszus által irányított Történelmi Nyilvántartási Jelentésében, amely tehát az Egyesült Államok állítólagos kormányzati UAP-programjaival kapcsolatos, és amely 2024 júniusában kerül a Kongresszus elé.
Sebtében szálazzuk is mindezt szét: tehát az AARO immár vizsgálódik egy ilyen program után, ehhez tanúkat gyűjt, és az egészről jövő nyárra kongresszusi jelentés is készül – mindez tehát komoly pálfordulás mindössze néhány hónap leforgása alatt.
Az AARO weboldala egy űrlapot is biztosít (ez szemben az eddigi hasonló űrlappal nem érhető el mindenkinek, hanem csak volt vagy jelenlegi kormányzati, katonai, hivatali személyeknek) a jelentések benyújtásához, amely első kapcsolatfelvételi pontként szolgál az AARO-val. A megosztott információk személyes és bizalmas jellegűek, és az AARO személyzete felülvizsgálja a beadványokat, és szükség szerint nyomon követi az egyéneket. A mostani biztonságos jelentéstételi mechanizmus tehát kifejezetten az Egyesült Államok jelenlegi vagy volt kormányzati alkalmazottainak szól.
Dr. Kirkpatrick hangsúlyozta a különbséget az Egyesült Államok állítólagos kormányzati UAP-programjairól szóló múltbeli jelentések és a jelenlegi UAP észlelések operatív jelentései között. Megemlítette a folyamatos erőfeszítéseket az érzékelők kalibrálására, az adathiányok elemzésére, valamint a kifejezetten erre a célra épített érzékelők telepítésére az UAP-ok észlelésének és azonosításának a javítása érdekében. Az AARO feje mindezek mellett kitért a konkrét incidensekre, a visszaélések bejelentésére, a külföldi kormányokkal való koordinációra és az UAP-hoz kapcsolódó felvételek nyilvánosságra hozatalának feloldási folyamatára vonatkozó kérdésekre is.
Kirkpatrick a sajtótájékoztatón egyben tehát arra is bátorította azokat a személyeket, akik első kézből ismerik az Egyesült Államok kormányának UAP programjait vagy tevékenységeit, hogy jelentkezzenek az AARO webhelyén található új biztonságos jelentési mechanizmus segítségével.
Arra az igen fontos kérdésre, hogy azok a jelenlegi és volt kormányzati alkalmazottak, akik közvetlen információkkal rendelkeznek egy ilyen rendkívül titkos kormányzati UAP-programról, miért bíznának meg az AARO-ban, Kirkpatrick azt mondta, hogy az ő irodája az UAP-ok felhatalmazott jelentéstevő hatósága, és bárki, aki jelentkezik, védve van a Whistleblower Protection Act értelmében. Mint fogalmazott:
„Az űrlapon benyújtott információk védettek lesznek. Ezenkívül minden olyan információ, amelyet egy későbbi meghallgatás során adnak, a besorolása szerint védett lesz.”
Kirkpatrick hangsúlyozta, hogy az emberek nem használhatják az űrlapot érzékeny információk benyújtására, és az amerikai pilótáknak és más katonai személyzetnek, akik UAP-ot figyelnek meg a műveletek során, jelenteniük kell megfigyeléseiket szolgálati és harci parancsnokságaikon keresztül, a 2023 májusában megállapított külön jelentési eljárások szerint.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a Pentagon elismeri egy ilyen program létezését?
A helyzet nem ez, egyelőre ami biztosra mondható, hogy vizsgálják, hogy létezett/létezik-e egy ilyen program. Mint Kirkpatrick mondta:
„Jelenleg nincs bizonyítékom arra, hogy valaha is létezett volna olyan program, amely bármiféle földönkívüli UAP visszafejtését végezné. A törvény előírja, hogy behívjuk azokat a bejelentőket vagy más interjúalanyokat, akik úgy gondolják, hogy ez létezik, és rendelkezhetnek ezzel kapcsolatos információval. Jelenleg nincs erre bizonyítékunk.”
Kirkpatrick szerint az új jelentéstételi mechanizmus által kapott válaszok puszta száma is segíthet akár meghatározni, hogy az Egyesült Államok kormánya eltitkolt-e egy ilyen programot a szélesebb amerikai nyilvánosság elől.
„Ha abból a hipotézisből indulunk ki, hogy van egy fokozottan védett program, amelyhez nagyon kevesen férnek hozzá, akkor azt várnám, hogy nagyon kevesen tudnának eljönni és beszámolni róla, mert így tehát elméletileg nem lehet olyan sok ember, akik be lettek ebbe vonva. Ha azonban azt tapasztalom, hogy emberek százai és ezrei próbálnak bejelentést tenni, mert azt hiszik, hogy tudnak valamit, az annak a mutatója lehet, hogy nem létezik ilyen program, mivel ennyi embert nem vontak volna be.”
Habár a fenti logika már eleve nem feltétlen kikezdhetetlen, de további kérdéseket vethet fel, hogy most lényegében az amerikai kormány nyomoz az amerikai kormány után, vagy pontosabban a Pentagonon belüli egyik iroda egy titkos program után, amiben Grusch szerint a Pentagon dolgozói is részt vettek. A szerencsétlenül festő képet tovább sötétíti, hogy Kirkpatrick maga sem túl hiteles figura sokak számára.
A múlt héten például Grusch nyilvánosan megvádolta Kirkpatricket, hogy hazudott hivatalának ezen állítások kivizsgálására tett erőfeszítéseiről. Sőt a Grusch-sal együttműködő többi tanú, néhány korábbi és jelenlegi védelmi minisztériumi tiszt, valamint a hírszerzési közösség munkatársai
„nem bíznak és soha nem is bíztak Sean-ban”
– állítja egy ügyvéd, aki segítette David Grusch és partnerei erőfeszítéseit.
Ténylegesen ezért vagy sem, de a Daily Mail információi alapján Sean Kirkpatrick még az idén lemond a posztjáról. A lap információi szerint négy jelölt neve merült fel a helyére, és úgy tűnik, hogy a Pentagon már döntött is. A lemondás a Daily Mail szerint egyébként valóban Kirkpatrick és az UFO bejelentők közötti nyilvános konfliktusok következménye. Ezt azonban, ahogy magát a lemondást sem, hivatalosan eddig senki sem erősítette meg. Amennyiben viszont a fentiek igazak, úgy az időbeli egyezés miatt valóban úgy tűnik, hogy a Pentagon is elismeri, hogy csorbult Kirkpatrick hitelessége, ami tehát épp a mostani, az állítólagos titkos programmal kapcsolatos adatgyűjtés miatt megengedhetetlen fordulat. Az eset azonban rávilágít egy szegletnyit arra is, hogy milyen rettenetes kavarás folyik a háttérben a kérdés kapcsán, amihez képest az X-Aktákban felvázolt, összeesküvések szövevényes és őrült hálója csupán könnyedén átlátható gyerekrajznak tűnhet."
Nem látom tisztán, hogy miképpen kapcsolódik ez a videóhoz , amit linkeltem (azon kívül, hogy az UAP kifejezés benne van a csatonra nevében, és ezen a "nem tudom milyen" oldalon is; és hogy a Tic Tac videó _is_ megjelenik az általam linkelt videóban).
"David Grusch meghallgatása ugyan eléggé magára vonta a figyelmet UFO/UAP ügyben (amíg azt a “mexikói idegenek” el nem vonták), de akadt a meghallgatás során egy mellékszál. Ez pedig Matt Gaetz képviselő kalandja a Légierő Eglin Katonai Bázisán. Mint az eset kapcsán a képviselő honlapján olvasható: Matt Gaetz amerikai képviselő felkérte a ház felügyeleti albizottságát, hogy idézzen be radaradatokat és képeket az Egyesült Államok légierejének pilótáival történt UFO-találkozásról az év elején Florida partjainál, a Mexikói-öbölben. Gaetz ezt azért szretné elérni, mert a tárgyról látott képek alapján azt nyilatkozta, hogy ezek technológiai képességeit
„sem az Egyesült Államokból, sem ellenfelünkből származó emberi képességekhez nem tudja kötni.”
Maga a sztori tehát Grusch meghallgatásán került elő, de Gaetz nem volt hivatalosan tagja az eseményt lebonyolító albizottságnak, viszont vendégként kérdezhetett a tanúktól, amellett mesélt a saját, az ügyben szerzett közelmúltbeli tapasztalatairól is.
Mint Gaetz elmondta, néhány hónappal korábban az okaloosa megyei Eglin légibázisról kapott az irodája egy bejelentést egy UAP-találkozásról Florida partjainál. Gaetz ekkor Északnyugat-Floridába utazott Tim Burchett tennessee-i kongresszusi képviselővel és Anna Paulina Luna floridai kongresszusi képviselővel – ez utóbbiak egyébként Grusch meghallgatásának a fő szervezői voltak. A légibázison a képviselők azt szerették volna elérni, hogy találkozzanak a pilótákkal, és lássák az incidensről készült képeket és radaradatokat. Mint Gaetz nyilatkozott:
“Nem férhettünk hozzá a hajózószemélyzet egészéhez, és kezdetben nem férhettünk hozzá a képekhez és a radarhoz (adatokhoz) sem. Ezt követően volt egy kis elbeszélgetésünk arról, hogyan működnek együtt a hatóságok az Amerikai Egyesült Államokban, és láttuk a képet, és találkoztunk a repülőszemélyzet egyik tagjával is, aki a képet készítette.
Gaetz elmondta, hogy a pilóta beszámolója szerint tesztrepülést hajtottak végre a Mexikói-öböl felett egy tiszta napon, amikor is négy tárgyat azonosítottak a radaron, amelyek gyémánt alakzatban repültek. Gaetz hozzátette azt is, hogy személyesen látta az incidenshez kapcsolódó radaradatokat.
Gaetz beszélt egy képről is, ez akkor készült, mikor az egyik pilóta közelebb repült a formációhoz, és látott egy hatalmas lebegő gömböt, amely a képviselő szerint tehát kívül áll az emberiség jelenlegi technológiai kapacitásán. A kép egyébként jó minőségű volt, de ezt a pilóta manuálisan tudta csak elkészíteni, mert ahogy közelebb repült a formációhoz, nem csak a gép radarja állt le, de a FLIR (infravörös kamera) is meghibásodott.
A másik fontos dolog, amit Gaetz elmondott – és ne feledjük, hogy tehát egy idei esetről beszélünk –, hogy a pilóta elmondása alapján a hasonló UAP-incidensek bejelentése nem ajánlott. Mindez érdekes annak a fényében, hogy már évek óta arról van szó, hogy fontos az UAP-ok kapcsán az elhallgatás kultúrájának a felszámolása a Légierőnél, hiszen csak így lehet közelebb jutni ahhoz, hogy kiderüljön, mik ezek az eszközök. Ráadásul, mint a fentiekből is látható, a Légibázison még a megfelelő jogkörrel rendelkező képviselőt is csak nagy nehézségek árán engedték, hogy hozzáférjen az adatokhoz.
Az Eglin Légibázis azonban már egy évtizede is előkerült – igaz, ebben az időben az UFO/UAP téma még jóval inkább kiszorult a fősodorból. Ekkor sikerült a The Black Vault-nak hozzáférnie egy bizonyos dokumentumhoz, amely a légibázis olyan radarmegfigyeléseiről szól, melyek a mélyűrben fedeztek fel objektumokat, amelyek akkoriban egyetlen más ismert égitestnek vagy műholdnak sem feleltek meg. Ezekből az úgynevezett Uncorrelated Target (UCT) jellegű objektumokból napi 5-10-et is sikerült érzékelni a mélyűrben.
A linkelt doukentumból kiderül, hogy a Millstone Hill radar 1975 óta a SPACETRACK hálózat része, és feladata a 10 000 km magasság feletti mélyűri műholdak követése. A hálózat világszerte különböző radarokból és optikai érzékelőkből áll össze. Mint a dokumentum írja, az egyik kihívás épp ezen “nem korrelált célpontok”, tehát UCT-k azonosítása, amelyek nem egyeznek a jelenlegi katalógussal.
Az FPS-85 radar például naponta 40-60 UCT-t is produkált a szoros korrelációs határok és a hasonló múltbeli objektumokkal való korreláció hiánya miatt. A Millstone erre keresett tehát megoldást, vagyis a napi mélyűri UCT-k kezelhető számra csökkentését tűzték ki feladatként a katalógusbővítés és a szelektálás révén. A dokumentumból kiderült az is, hogy a Millstone-ban kifejlesztett technikák jelentősen csökkentették végül a nem korrelált mélyűri célpontokkal kapcsolatos problémákat. A megoldás tehát a fentieknek megfelelően az volt, hogy kibővítették a katalógusukat. Mindennek a fontossága abban rejlik, hogy mint The Black Vault írja a Facebookon, egyesek úgy vélik, hogy UFO-k és ismeretlen járművek is bekerültek tehát ezekbe az adatbázisokba. Azt nem tudni, hogy akár az AARO, akár a NASA hozzáfér-e ezekhez az adatokhoz a saját vizsgálataik érdekében."
és még erre a nem sok "igazán érdekesre" is az áll, hogy "with an increase in the quality of the data secured, the unidentified and purported anomalous nature of most UAP will likely resolve to ordinary phenomena and significantly reduce the amount of UAP case submissions."
Jó gazdagok lehetnek ezek az ámérikánszkiak, hogy van pénzük evidenciákat kutatni.
Persze, hogy az UFO észlelések (bocsánat, UAP észlelések) java része magyarázható ismert, esetleg természetes okokkal. Ebben semmi újdonság nincs. Az általam linkelt videó is egy igen jó példa erre, a végén az elemzésnél kiderül, hogy a 10 bemutatott videóból mennyi az igazán érdekes (nem sok).
The number of accounts of unidentified anomalous phenomena, or UAPs -- which is the official name now used for what were known as UFOs -- has grown to 801, with an increase of 291 additional reports from Aug. 31,2022, to April 30 of this year, according to the new government review.
The total number of UAP sightings that is being examined by the Pentagon and intelligence officials stretches back decades and includes those made by both military and civilian personnel.
The report released Wednesday is the first to be compiled jointly by Pentagon and the director of national intelligence's office in light of new legislation passed by Congress.
The first-ever unclassified U.S. intelligence report on UAPs was released in June 2021, also due to congressional legislation, and detailed 144 incidents -- only one of which could be explained.
The new report states that the Pentagon office reviewing UAP incidents, known as the All-Domain Anomaly Resolution Office, or AARO, is making progress in analyzing and integrating the hundreds of sightings it continues to receive.
The report cites "gaps in domain awareness," such as a lack of information from sensor systems or other technological and mechanical issues, as the main reason for the continuing increase in the incidents being reviewed by AARO.
"These gaps are the direct result of insufficient data secured by radar, electro-optical (EO)/infrared (IR) sensors, the presence of sensor artifacts, such as IR flare; and optical effects such as parallax, that can cause observational misperceptions," the report states.
Because the government's original UAP focus was on reports filed by military personnel, the total number of reports being investigated still tilts heavily toward those near military facilities and airspace, though that number is decreasing as more than 100 incidents from the Federal Aviation Administration are now being reviewed, according to the government report. "Based on the ability to resolve cases to date, with an increase in the quality of the data secured, the unidentified and purported anomalous nature of most UAP will likely resolve to ordinary phenomena and significantly reduce the amount of UAP case submissions," the report states.
The report also plays down the potential aerial dangers that could be posed by UAPs by noting that the AARO had received no reports during the collection period that suggested that "UAP maneuvered to an unsafe proximity to civil or military aircraft, positioned themselves in flight paths, or otherwise posed a direct threat to flight safety of the observing aircraft."
In an ABC News interview this past summer, Dr. Sean Kirkpatrick, the head of AARO, said that being caught off guard by "intelligent or extraterrestrial technical surprise" remained a top concern.
"Data and science has to guide where you go, and we will follow the data," Kirkpatrick said then.
In late August, the Pentagon launched a new website to serve as a one-stop clearinghouse for unclassified information about UAPs.
The platform includes unclassified videos and photos of resolved cases as well as links to reports and other resources. It will soon have a feature enabling AARO to accept reports "from current or former U.S. Government employees, service members, or contractors with direct knowledge of U.S. Government programs or activities related to UAP dating back to 1945.
In June, the Pentagon issued a statement that "to date, AARO has not discovered any verifiable information to substantiate claims that any programs regarding the possession or reverse-engineering of extraterrestrial materials have existed in the past or exist currently."
The was issued in response to unconfirmed claims by David Grusch, a former intelligence official who said he was stepping forward as a whistleblower to say that the U.S. had been collecting non-human craft for "decades."
In late July, a House Government Oversight subcommittee held a hearing where Grusch went public with his allegations and urged Congress to investigate."
