Csak kicsit irigykedve olvasgatom, kik voltak pecázni a hét végén, innét is. Ismerősök is itt-ott azért fogtak, többek közt a Tiszán is. Az autóm kifeküdt, de van ott az asszonyé... ám más volt a feladat... :)
Csaligilisztám nékem is lett volna, mert áthordtam a komposztot új helyre, s tele volt csalinak valóval. :) Kellett a hely a fém kerti háznak... Basszus, 4-5 embernek két nap volt, mire a terepet előkészítettük és összeraktuk... Az ikea bútorok fasorban sincsenek a dirib-darabjaikkal... :))) Rakott már valaki össze ilyet? A puzlét is utáltam... :)))
2 kapás gilisztára, 1 selymes d., fagyi kishalra semmi.
Most megnéztem a fejlámpámat, Brennenstuhl.
Azt hittem, az, amit itt dicsértetek, hát nem.
Már ezek is olyanok, mint a kínaiak, hogy Adiads?
Azért jó, szeretem. Nem a lámpában, hanem hátul van a 2 ceruca, így nem csúszik le a fejemről, mint a korábbi. Sapkában is jó, és a múltkori hanyattesést is bírta.
Sok helyen nem lehet csónakot használni, viszont akár140- 150 métert is meg kell hajítani ahhoz, hogy pl a régi patakmedret, tuskósort, törést, gödröt, platót elérje az ember. Nagyobb vizeken még sima mederfenék esetében is majdnem mindig bentebbről érkeznek a halak az etetésre. Ilyenkor a többiekhez képedt még 20 méter plusz dobástávolság is komoly fogásbèli előnyöket jelenthet..
A dobástechnikád miatt nem tudsz messzebbre dobni, vagy más okból?
Szerintem az a sporthorgász, aki a szabályokat betartva, a környezetre figyelve hódol a horgász szenvedélyének. Lényegtelen, hogy megtart-e halat, avagy sem.
Aki mindent visszaenged, az a Catch and Release(C&R) horgász.
Aki mindent visz, még akkor is, ha nincs rá szüksége, netán a korlátozások és tiltások alá esőeket is, azt hívják húshorgásznak.
Ha tényleg (és tényleg) így is van, akkor ... nem is tudom, nem ismerjük
egymást, lehet félreértés.
Nekem az etető hajó már nem fér bele.
Mindig az jut róla az eszembe, hogy a következő kütyü egy halfelkutató robot lesz,
ami megcsáklyázza a halat. Egy jó drága kütyü, amit csak a tehetősek engedhetnek majd meg maguknak, és ők a horgászat egy műfajának hívják majd.
Korábban kellemetlen tapasztalataim voltak az etetőcsónakot használók iránt.
Szóval nehéz érthető hasonlattal szemléltetni milyen is számomra ez (az etetőcsónak).
Olyan mint a szilikonos mellű nők a felnőtt filmekben.
Korábban nekem is nagyon tetszett, nagyon nagyon tetszett, persze sohasem volt ilyenem.
De ahogy fejlődik a filmek felbontása (SP-HD-UHT stb) már észre lehet venni, mennyire természetellenes. Sokszor látszanak a heggek, na ez borzalmas. Szögletes gyakran a formája,
és természetellenes az alakja., és még más egyébb.
(Persze ruhával fedve még ok, de valójában látva már ott vannak a hibái, és nem csak az esztétikai hibák, hanem: a nő szánalmas kisebbségrendűsége, ami ilyen beavatkozásra sarkallta...
(Vagy nagyravágyása, vagy a jó ég tudja miért csináltatott magának ilyet.)
Nem hiszem, hogy ezzel bármilyen testi, fizikai, vagy pszichés kielégülést nyert,
inkább csak egy hibás döntés amit már nem tud visszacsinálni.
Szóval a mai fejlődési szinten nem hogy tetszik, hanem már mindig visszataszítónak találom a műmelleket.
Inkább legyen kicsi, de természetes.
Nos hát valahogy így érzek az etetőcsónakkal kapcsolatban is.
Mindezentúl a válasz mint látod nem konkrétan a te személyednek szólt.
Inkább csak egy vélemény volt valamivel kapcsolatban, úgy általában.
Az etetőhajó még nem automatikusan behordás, de van ahol etetésre is tiltják.
Jogszabály erre biztos nincs, amit a vízkezelő előír, az van.
Vannak itt qrva érdekes dolgok is. Itt a Dunán pl. asszem a Pilismaróti öbölben úgy lehet ellenőrizni a behordást, hogy ha a horgász 3 dobásból nem tudja megdobni a csali távolságát (vagy 90 %-át), akkor az behordásnak minősül. Lehet, hogy nem pontos, de valami ilyesmi.
Én meg húshorgász vagyok... Haza is sikerült vinnem idén kb 5db 30as paducot, 1db 45+os márnát, 2db 25 feletti szilvaorrút... és ezzel nagyjából ki is merült az éves ehető méretű kifogott hal mennyiségem.
