„(Ez olyan mint amikor a lezuhant Ufókat próbálják kielemezni, néha 1-1 új anyag, vagy kisebb feltalálások születnek, de ezek csak cseppek.) A feladat akkor halad jobban, ha tehetséges a mester és valamennyit már konyít a témához. (Látott már vizet.)”
Ami azt illeti, történelemből magam is korrepetálásra szorulok. Annyit azonban megjegyeztem, hogy mindenkor a hajózó népek szereztek területet és alapítottak birodalmat. Kezdjük mindjárt a Sumérekkel, akik szerint az égből űrhajóval érkeztek az isteneik, majd a vízből kimászva alapították meg az első Földi civilizációt. Ettől fogva a hajózás a fejlődés motorja a mai napig. A bányászat, kohászat, vegyészet, a feldolgozó ipar, a hadviselés (művészete) ennek folyománya. (Az USA haditechnikai fölénye, az agyelszívásból, össznépi gyarmatosításból eredt. Most látjuk a birodalom alkonyát, amikor Kína vesz át tőlük a marsallbotot.)
Jelenleg az űrhajózás a húzóágazat, mivel a műholdak nélkül bajba jutna a Földi logisztika. Amikor elérkezik annak az ideje, hogy el kell hagynunk a Földet, egy csillaghajóval fogunk navigálni a felső vizeken, lakható földet keresve az „isteni generáció” számára.;-)
Most bepótoltan a töri leckéket, mert csak Hannibál az elefántokkal c. kép rémlik. Gimiből meg a Molotov paktum és ennyi. Szóval Róma elég merész volt az első háborúban, és megfogták az Isten lábát a zsákmányolt pun hajóval. A főníciaiak és az úgynevezett tengeri népek lesznek a hunyók, az biztos hogy Kréta jelentős helyet képvisel, mert ha volt bármi újítás, vagy ősi titok hajózásilag, akkor ott lehetett lekoppintani. A világ összes hajósa ismerte, valszeg közrejátszottak ebben a hiányos öltözetű papnők, a bika-játékok, a jósok, és az, hogy minden értékes dolog beszerezhető volt, ami létezett.
Tehát a hunyó alatt azt értem, aki birtokolta a technikai fölényt, esetünkben a hajózás terén. Az azért nem semmi, hogy egyetlen hajó visszafejtésével beindultak, szerintem azért össze kellett fogdosni szakavatott hajóácsokat is. (Ez olyan mint amikor a lezuhant Ufókat próbálják kielemezni, néha 1-1 új anyag, vagy kisebb feltalálások születnek, de ezek csak cseppek.) A feladat akkor halad jobban, ha tehetséges a mester és valamennyit már konyít a témához. (Látott már vizet.) Na visszatérve, a környezetükre, a görögök szerintem sokkal korábban virágoznak, és hamarabb voltak mint a római tyúk. Róma mindent összeszedett -előbb a szomszédaitól, majd célzott kirándulásokon-; és ügyes volt, adók, rabszolgák, és főleg kémek segítségével. Ahol nem segített a diplomácia, ott a harcok igencsak. Mezopotámia pedig a fasorban sem volt hajózásilag a nyugatiakhoz képest.
A föníciai civ. birtokolhatta a hajózási tudást, amit utána a római bir. szisztematikusan bekebelezett. Azért ez nem minden, még mindig van hiátus és zavar az erőben.
Igen, de a Syracusia rendes tengerjáró volt. Egyébként Phaszelisz érdekes városnak tűnik: rodoszi alapítás, ott őrizték Akhilleusz lándzsáját és egy forrás (Catholic Encyclopedia, 1907) még azt is említi, hogy a rózsáiról volt híres.
A wiki azt írja, hogy a Syracusia hajó 55 m hosszú és 14 m széles volt. Ez igazából nem is óriási! Jellemző, hogy a Nemi tavi hajók mindegyike jóval nagyobb volt ennél: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemi_tavi_haj%C3%B3k
Lehet, hogy Hieron hajója esetében a valódi méretek jóval nagyobbak voltak?
Valószínűleg fiktív, hogy Moszkhion Phaszeliszi lett volna (egy rodoszi sírkőről vették a nevet), ez az azonosítás csak neten létezik, s nem hivatalos történészi vélemény. Athénaiosz idézett a röpiratából egyedül, rajta kívül senki nem ismeri Moszkhiont. A leírás nagyon részletes és érdekes, valószínűleg Moszkhion nem történész, hanem olyan lehetett, aki részt vett a hajó építésében (technikus) vagy látta az építést (egy hivatalnok), ami i.e. 241 és 214 között történhetett (Wilamowitz). A német ókori lexikon, az RE 11 Moschion nevűt tárgyal, de egyik sem "Phaszeliszi" (a hajót leíró az 5.).
Az "én" AI-m rosszabb! Többször írta valamiről, hogy sajnos átnézett "mindent", de semmit nem talált róla, de ha beütöd a Google-ba, már rögtön van rá 3-4 értékelhető találat. De ez még mindig jobb, mintha kitalál valami sosem volt szerzőt, alkot nem létező sziklarajzot és hasonlót. Régebben erre mondták, "beviszi az embert az erdőbe"...
Ezeknek az egyik hajóépítési előképe lehetett a Syracusia nevű, Arkhimédész által tervezett óriási szállítóhajó. A történész Phaszeliszi Moszkión szerint több, mint 1600 tonna terhet és közel 2000 utast vagy katonát tudott szállítani, el volt látva biológiai lerakódások (biofouling) ellen védelemmel (lószőr és szurok) és olyan luxus szolgáltatásokkal, mint forróvizes görögfürdő, belső kert, könyvtár, tornaterem és még egy Aphrodité szentély is. A hajó egyébként II. Hierón szürakuszai király ajándéka volt III. Ptolemaiosznak.
És egy kifejezetten a topichoz tartozó érdekesség: az egyetlen dolog amit Phaszeliszi Moszkiónról találtam, az az, hogy mikor meghalt a szamothrakéi hívők közössége (Samothraikiastai) aranykoronával jutalmazta.
Mivel a mesteremberek bizonyos technikai dolgai ritkán szerepeltek ókori művekben, amiért is csodálkoztunk, hogy egyáltalán milyen szinten alkalmaztak fém fogaskerekeket, mint az antiküthérai szerkezetben. S nem gondoltuk volna, hogy olyasmiket csinálnak, mint a Lycurgus-kehely, Zhang Heng szeizmoszkópja, Hérón aeolipilje, Arkhütasz madara, aratógép és hasonlók. A hajózás volt az egyik legérzékenyebb találmány, amit igyekeztek titkolni egymás elől. Az első pun háború (Kr. e. 264–241) elején a rómaiaknak még nem volt saját komoly hadihajóflottájuk. Egy zátonyra futott pun hajót szereztek meg. Rómaiak erről másolták le a saját quinqueremiseiket.
Nemcsak a hajóépítés, de a navigációs eszközök is mind ipari titkot lépeztek. Általában halállal büntették az ilyenek elárulását más népeknek.
Mikor a két világháború közt kiemelték Nevi tavából Caligula két több mint hetven méter hosszú luxus hajóit, a technikatörténészek kezdték át írni az ókori hajók technikai szintjét leíró munkáikat. Két hajó hatalmas volt, márványpadlóval, mozaikokkal, oszlopokkal, fürdőkkel és kertekkel felszerelt úszó villák. A hajókon alkalmazták a golyóscsapágyakat: addig úgy tudták, hogy Leonardo da Vinci találta ki a 15. században. Ólomcsövek meleg és hideg folyóvízzel, Dugatyús szivattyúk a víz szállítására. Bronzcsapok, amelyek 2000 év után is tökéletesen zárnak. Kézi működtetésű láncos-vedres fenékvíz-szivattyúk (a legkorábbi ismert ilyen típusú bilge-pumpák). A meleg víz fürdőkhöz, a hideg szökőkutakhoz és ivóvízhez ment. Ez a vízvezeték-technológia később elveszett, és csak a középkorban jelent meg újra. Akkor ilyen apróság, min vas horgony összecsukható fa szárnnyal, amely szinte pontosan megegyezik a 19. századi brit „Admiralty pattern” horgonnyal (amit 1841-ben „találtak fel” újra). Precíz csap-hornyos illesztésekkel építették a hajókat. Vastag deszkázat, kettős lenvászon + szurok szigetelés, majd vékony ólomlemezekkel borítva (réz/bronz szegekkel) – ez tengeri hajókon a fúrókagylók ellen volt szokásos, édesvízen felesleges, de a minőségre utal. Több szakértő szerint a szegeket/szegecseket galvanizálhatták, azaz használták volna az elektromosságot, ami talán túlzás, hiszen ezek bronzszegek voltak, s nem vasszegek (mint azon a híres vikinghajón). Mindenkit meglepett ugyanis, hogy a szegek 1900 évig voltak ma vízben, de kiemeléskor még mindig fényesek voltak (többnek a fejét bearanyozták). Ettől függetlenül a hajók olyan mérnöki megoldásokat mutattak, amelyek évszázadokkal, sőt évezredekkel megelőzték a későbbi „feltalálásukat”. Még padlófűtés is volt a fedélzeten! (Sajnos mindkét hajó 1944-ben elégett.)
A hideg víz ilyen jól konzervál (és a szurok a patkányoknál). Meg persze az a tény amit Schenouda írt a hajóférgekről. Talán egyszer előkerül egy művelt viking görög könyvtára is.
Már-már Oopart ez a hajó! Iránytű, cipő, és patkányok, talán lesz ott más is. A patkány és cipőbőr DNS érdekelne, bár azokat idegen partokon is felvehették. Biztos lesz még ilyen hajó, csak legyen aki finanszírozza a feltárást, a fejlett technika lehetővé teszi a tengerfenék szisztematikus átvizsgálását. Ha én milliomos lennék csak ezzel foglalkoznék. Persze a fránya engedélyek.. attól idegbajt kapnék, az ember kénytelen kikerülni a szabályokat annak érdekében, hogy felszínre kerüljön a múlt.
Egyébként a Balti-tenger nagy előnye, hogy annak vizében nem él meg a Földközi-tengereken általános hajóféreg, és a vize is hidegebb. A fa hajók évszázadokig épek maradnak a fenéken. A Földközi-tengeren sok esetben pár évtized alatt gyakorlatilag elpusztították a fahajókat ezek a férgek, s csak a rakomány maradt meg. Viszont az ókorban nagyon kevés föníciai vagy görög hajó járt arra... (ha járt egyáltalán).
Specifikus témák esetén nálam az vált be, hogy körül kell határolni pontosan a kutatást, adott esetben úgy is, hogy az általad megadott vagy feltöltött könyveket vagy forrásokat használja csak. Egy ideje ezzel a módszerrel nem tapasztaltam amit írsz, de korábban nekem is feltűnt, hogy pl. simán hamisít szerzőknek könyveket. Persze, ha az ember épp új forrásokat keres, akkor ez a módszer nem működik.
A korábbi hajós témához még annyit, hogy Hulk (Holk) típusú középkori hajóroncs még nem került elő, annak ellenére, hogy elterjedt, 14. századi hajótípus volt! 2022-ben Tallinnban találtak egy roncsot, amit annak gondoltak, de most úgy néz ki, hogy az is inkább egy nagyobb Kogg volt. A lelet további érdekessége egyébként az eddigi legrégebbi fellelt európai iránytű. Szóval nem reménytelen, hogy előkerül ókori, óceánjáró vitorlás.
Ez valós veszély, mert összemozaikozik bármit, de szerencsére millió ellenőrző forrás is rendelkezésre áll. Sajnos sok plusz munka, de ma már egyre inkább szükséges.
Ez az, hogy még amit "merít" az is sok esetben fiktív, kitaláció! Ha rákeresel némely válaszára a neten, nem találod semmi nyomát! Egyszerűen az AI kreálta, s ha rákérdezel, elismeri hogy kamu. Nekem alkotott már őskori sziklarajzot, mert éppen kerestem valamilyen célirányos sziklarajzot, majd kutattam utána a neten, s némi kérdezgetés után bevallotta, hogy hamis.
Magam is azt tapasztaltam, hogy az AI hamis. Ahonnan meríti a mondanivalóját, az tele van hazugsággal, féligazsággal, kevés az igazság benne. Úgy, hogy nem is hagyatkozom rá többé. Számomra az a tény, amit tanult ember ír, vagy mond a neve és végzettsége alapján.
Én attól félek, hogy nem tudom már mikor mond igazat az AI és mikor hazudik egyszerűen! Nem értem, miért tanították meg a nyilvánvaló hazugságokra!? Kitalál sosem volt régészeti emlékeket, vagy akár történelmet. Nem szabad csak rá hagyatkozni!
A gránitburkolat és pillérek nélküli Szfinx megalitikus templomok csillagászati működésének modellezése - (A geológiai eróziós adatokkal együtt ez erősíti a multi-fázisú építkezés lehetőségét):
A Szfinxnél egy korábbi kultúra felépíthetett egy nyers, monumentális, kizárólag helyi mészkőből álló, nyitott udvaros naptemplomot, amely csillagászatilag hibátlanul működhetett. Évszázadokkal vagy évezredekkel később Khafré mérnökei ezt az ősi, már erodált szent helyet találták meg, és az asszuáni gránitmonolitok, valamint a 16 belső pillér odaszállításával zárt, fedett, fáraókori uralkodói kultuszhellyé alakították át.
Az egyenlítési (equinox) tengely: A Szfinx-templom mészkőmagja és a Szfinx szigorúan a kelet-nyugati tengelyre van tájolva. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a felkelő Nap pontosan a templom főtengelyében, a monumentális mészkőkapuk között kelt fel. Ehhez a fény-árnyék játékhoz a nyers mészkőfalak élei ugyanolyan tökéletes irányzékot (irányvonalat) biztosítottak, mint a későbbi gránit.
Gízában, a Szfinx mellett a Völgytemplom és a Szfinx-templom egyetlen, osztatlan funkcionális egységet alkotott, amely a napkultusz két különböző, de egymást kiegészítő kozmikus aspektusát ünnepelte.
Szfinx-templom (A Napéjegyenlőség): Központi fekvése és kelet-nyugati tájolása miatt a tavaszi és őszi napéjegyenlőség (Equinox) ideális mérőhelye volt. Ekkor a nappal és az éjszaka hossza egyenlő.
Völgytemplom (A Napfordulók és a delelés): A Völgytemplom kissé eltolva, délre helyezkedik el a Szfinx-templomhoz képest. A téli és nyári napfordulók (Solstitium), valamint a Nap napi legmagasabb pontjának (a delelésnek) a követésére a Völgytemplom falainak és kapuinak elhelyezkedése nyújtott csillagászati irányzékot. A két templom együtt így a Nap teljes éves bejárási útvonalát (az ekliptikát) térképezte fel a horizonton.
A Völgytemplom alaprajzának egyik legjellegzetesebb, legősibb tulajdonsága, hogy két külön bejárattal rendelkezik a keleti homlokzatán. Ez a strukturális kettősség a korai napkultuszokban rendkívül fontos szimbólum:
Az egyik kapu a felkelő, fiatal Napot (az újjászületést, az életet), a másik a lenyugvó, idős Napot (a túlvilágot, a halált) szimbolizálhatta.
Amíg a Szfinx-templom egy nyitott, exkluzív rituális udvar volt a déli áldozatokhoz, addig a Völgytemplom zártabb mészkőmagja a Nap éjszakai, alvilági utazásának (amikor a Nap láthatatlanul halad át a sötétségen, hogy reggel újra megszülessen) a földi leképezése lehetett.
Egy régebbi, fáraók előtti napkultuszos korban a Völgytemplom nem egy uralkodó múmiájának tartósítására szolgálhatott (mint ahogy azt a későbbi fáraókori egyiptomiak használták). Sokkal inkább a Kozmikus Rend (az egyiptomi Ma'at ősatyja) fenntartásának tudományos-szakrális obszervatóriuma lehetett. A Szfinx-templom mérte a tökéletes egyensúlyt (napéjegyenlőség), míg a Völgytemplom a Nap szélsőséges mozgásait és az éjszakai újjászületés misztériumát zárta kőbe.
Pontosítás: A Kefrén-völgytemplom T-alakú csarnokában nem 10, hanem 16 monolit gránitpillér található. Ezek súlya 50-100 tonna, ugyanúgy, mint az Ozireion esetén. A 150-200 tonnás tömbök a falak belső, láthatatlan vázát alkotó (kívülről helyenként a hiányoknál látható) mészkőtömbök - helyi kőzetből.
Az abüdoszi Ozireion és a gízai Kefrén-völgytemplom alaprajzi, geometriai és tájolási összehasonlítása
Bár a két épület belső térelosztása eltérő funkciót tükröz, a tartóelemek geometriája azonos mérnöki logikát követ: míg a Kefrén-völgytemplom belső elrendezése T-alakú oszlopos csarnok, az Ozireioné központi téglalap alakú sziget, amelyet egy vzesárok vesz körül. Viszont mindkét épületnél két sorban, 5-5 (összesen 10) hatalmas gránittömb alkotja a belső tér vázát, ami azonos szakrális vagy matematikai tervezési elvre utal. A Völgytemplomnál szűk, díszítetlen folyosók vezetnek a szoborfülkékhez és a feljáróhoz, az abüdoszi társépítménynél a vizesárok külső falában 17 sötét, falfülke (kripta) található.
Nyers brutalizmus: Sem Kefrén templomában, sem az Ozireion magvában nincsenek profilozott oszlopfők, nincsenek lábazatok, és nincsenek díszítő tagozatok. Az oszlopok egyszerű, négyzetes keresztmetszetű hasábok. Mindkét helyszínen a tartógerendák (áthidalók) és oszlopok súlya egyenként eléri a 50–100 tonnát, a Völgytemplomnál előfordulnak 200 tonnás építőelemek is.
Poliéderes falazat: Mindkét építménynél megfigyelhető az az Óbirodalomra jellemző technika, ahol a sarokköveket „L-alakúra” (poliéderesre) faragták ki. A sarok így nem két blokk találkozása, hanem a sarokelem magába a falba fordul bele, ami rendkívüli földrengésbiztosságot és stabilitást nyújt.
Kefrén-völgytemplom (Középpontban a Nap és a Piramis): Szigorúan a fővilágtájakhoz igazodik. Bejárata keletre néz (a felkelő nap felé), és a templom hátuljából indul ki az a meredek feljáró út (töltésút), amely egyenesen nyugatra, a fáraó piramisához vezet.
Ozireion (Középpontban a Víz és a Topográfia): Tájolása északkelet–délnyugati irányú. Az épület hossztengelye nem a csillagászati pontokhoz igazodik, hanem tökéletesen párhuzamos a 2022-ben felfedezett paleocsatorna futásával és a helyi vádik (sivatagi folyóvölgyek) vonalával. Az építők itt a föld alatti vízáramlást és a behajózási útvonalat követték a csillagok helyett.
Az Ozireion tervezője ugyanazt a geometriai nyelvet beszélte, mint Kefrén gízai építészei: a 10 központi oszlop, a díszítetlen vörös gránit és a monumentális egyszerűség közös tőről fakad.
Mind az Ozireiont, mind a Kefrén-völgytemplomot szó szerint a föld alól, az évezredes sivatagi üledék és homok fogságából kellett kiszabadítani, ami a modern régészettörténet legkeményebb, évtizedeken át tartó fizikai munkáját igényelte. Az, hogy mindkét helyet mélyen a föld alól kellett kiásni, természettudományosan azt bizonyítja, hogy mindkét monumentális struktúra rendkívül hosszú ideig volt kitéve a természetes üledékfelhalmozódásnak.
Az Ozireion közvetlen környezete a mai napig nincs teljesen kiásva. A 2022-es geofizikai kutatás nemcsak a paleocsatornát mutatta ki, hanem több olyan felszín alatti radar-anomáliát is jelzett I. Széthi és II. Ramszesz templomának környékén, amelyek masszív, mélyen fekvő kőszerkezetekre utalnak. Abüdosz szent körzetében, az ősi Umm el-Qaab királysírjai alatt a homok még hatalmas meglepetéseket rejthet.
A Nílus-deltában fekvő Szaisz az egyik legősibb egyiptomi város (Naqada-korú gyökerekkel). Hérodotosz görög történetíró leírása szerint itt hatalmas, monolit kövekből álló föld alatti sírok és szentélyek álltak.
A geológiai csapda: A Delta-vidéken a talajvízszint rendkívül magas, és az évezredes folyóvízi iszap (alluvium) akár 10–20 méter mélyen is eltemethette az ősi kőépületeket.
A Memphisztől délre fekvő piramismezők sivatagi vádijai (kiszáradt folyóvölgyei) kísértetiesen hasonlítanak az abüdoszi topográfiára. Az itteni, sokszor befejezetlennek hitt középbirodalmi vagy óbirodalmi piramiskomplexumok (mint a Mazghuna-piramisok) föld alatti szerkezeteit és völgytemplomait az évezredes sivatagi homokviharok eltemették.
Gíza régészeti tája sem merül ki a ma látványosan álló piramisokban. A piramisokhoz vezető egykori feljáró utak és a völgytemplomok maradványai a sivatag peremén, a mai lakott területek és a mezőgazdasági földek határán, mélyen a modern talajszint alatt fekszenek. Például a Khufu völgytemplomát a mai napig nem ásták ki teljesen, mert Nazlet el-Samman falu házai alatt fekszik mélyen a földben.
A kutatások nem álltak meg; a legmodernebb technológia folyamatosan igazolja a műholdas és földtani méréseket. 2026-ban a tudósok az ősi Buto (Tell el-Fara'in) városánál végeztek mélyre hatoló geofizikai (ERT) és radaros vizsgálatokat a Nílus-deltában. A mérések során a modern talajszint alatt több méteres mélységben egy 2600 éves, monumentális, rejtélyes templom- vagy sírkomplexumot mutattak ki. Ez a Buto-i struktúra – az Ozireionhoz hasonlóan – egy többrétegű, predinasztikus gyökerekkel rendelkező szent helyen fekszik, amelyet az évezredes folyóvízi iszap és üledék zárt el a külvilágtól. Az első próbafeltárások máris igazolták a radar által jelzett masszív falak létezését.
Lehetséges, hogy a dinasztikus Egyiptom monumentális építészetének egy része egy korábbi, késő predinasztikus monumentális hagyományból öröklődött, amelynek legmélyebb építési horizontjai ma még nagyrészt feltáratlanok.
Őszintén szólva, azért félek az AI-tól, mert nem ismerem annyira, hogy felmérjem a gyöngéit. Nincs okos telefonom, mert nem tudom kellően használni. Nálam a piros telefonfülke, a tantusszal van bevésődve. Ez a PC, amin ezt írom, már nagykorú. No de ne legyünk pesszimisták arra a kis hátralévő időre. Magam is csak a szépre szeretek emlékezni, ha valaki (az asszony) felidézi azokat.
S lám, tényleg mániáddá lett az AI, habár nagyon rajta vannak, nem fog sikerülni önállóvá tenni, legfeljebb csak annak látszóvá.
Veszettül gyors, de még nem szervezi meg a saját áramellátását, gyakran akkora szamárságokat ír, pedig csak annyit kérdezek, hogy mi van egy képen.
Mi nem maradunk e korban, az biztos. Már az újjszülöttek is tartalmaznak mikroműanyagokat, jobb sorsra érdemes fajunk díszpéldányai a mesterségessel állítanak elő vírusokat, csak merem remélni, hogy az ellenszert is. Ezzel jól meg lehet zsarolni egyedeket. Itt már minden a hatalomszerzésről és a pénzről szól. Minden ezzel ellentétes híresztelés csak mese. Mindig azt szoktam mondani, hogy tőlem már csinálhatnak bármit, én még láttam hóviharokat, nyáron lepkékkel teli kertet, hatalmas esőket, volt pár cicám, ettem fenomenális süteményeket a Nagymama által, ennél többre igazán nem vágyakozhatom. Ennyivel már meg lehet elégedni. Csak a jóra emlékezem, van egy ilyen képességem, a familiáris és egyéni rosszaságok csak egy keserű akkord, könnyen száműzhető. De ebben a pillanatban, hogy ezt leírtam érzem a múltat sajnos újra: az Anyukám három árva kislány egyike, kimennek a határba, hogy diót szedjenek arról a fáról, ami az övék volt, és elzavarják őket. A tanácsháza udvarán főzik az elvett birkákat, a három éhező nem kap belőle. A gyönyörű, szépreményű úrilány (akit egy "cseléddel" megcsal a vőlegénye) férjhez megy a mindenétől megfosztott Apához, s lesz a kislányok gondozója. Ezután teljesíthetetlen beszolgáltatások, börtön, s mégis nemes, hosszú élet. Másik oldalon az Apukám aki tizenéves korában látja utoljára az Édesapját amikor szólnak, hogy megállt az Oroszországba tartó vonat, hogy vizet vegyenek fel, majd jön még öt darab tábori levelezőlap. Állandóan kerülgettek mindenkit a hatalom emberei, nem lehet beszélni, arról, hogy az utcából elvittek fekete autóval egy bácsit. Az idegesítő szülői értekezletek, amikor közlik, hogy a jól olvasó gyerekem csak a középső, sárga csoportban marad, később felsőben lehúzták választott angolból, majd egyedül csinálja meg Londonban az NI interjút és elemegy az agency által kiutált munkába Golders Green-be. Itt megint eltűnik egy pillanatra a keserű, mert pinpongozunk és poénkodunk a parkban, és ha park akkor ott éltem át egyszer, hogy szinte repülök futás közben. Hopp már megint csúcsra jár az életkedvem, indulok is dinnyét venni.
„Az AI nem fog tőlünk függetlenül fejlődni, még akkor sem, ha létrejönnek önfejlesztő modellek.”
Amennyiben tőlünk függetlenül fejlődne, akkor már nem érhetjük utol a fejlődésben, hisz nagyobb a tudása. Ha pedig ezt a tudást nem vagyunk képesek „elménkbe befogadni”, akkor csak remélhetjük, hogy nem fordítja ellenünk. Különben az AI miatt, egyre lustábban gondolkodnak az emberek, ami nagyobb veszély, mint amit a GÉP jelent számunkra.
Az AI nem fog tőlünk függetlenül fejlődni, még akkor sem, ha létrejönnek önfejlesztő modellek. Egyébként én jónak tartom ezt a technológiát, sőt szinte utópisztikus lehetőségeket hordoz.
„Vannak ugyan összeomlások, sötét korok, és ezek tarthatnak akár évszázadokig is, de azt követően sikerülni szokott meghaladni az azt megelőző kort. Persze ez nem szokta vigasztalni azokat, akik hanyatló korban élnek...”
Mi van akkor, ha az emberiséget meghaladja az AI és mi maradunk a vigasztalan korban?
Én nem lennék ilyen pesszimista, szerintem a tradicionalisták általában tévedtek ezekben a kérdésekben. Vannak ugyan összeomlások, sötét korok, és ezek tarthatnak akár évszázadokig is, de azt követően sikerülni szokott meghaladni az azt megelőző kort. Persze ez nem szokta vigasztalni azokat, akik hanyatló korban élnek...
