(by the way, a 370-nek volt saját néven topikja, nem? nem találom, ahogy az AF447-esét sem. vagy nem volt nekik? doktor úr! mostanában olyan bizonytalan vagyok. ... vagy mégsem?)
Farkashegy repülőtéren a kora délutáni órákban egy Citabria Bellanca repülőgép bal főfutója leszállás után eddig ismeretlen okból kitört. A törés következtében a légijármű balra dőlt, majd bal irányba elhagyta a pályát, ahol az ott várakozó kötélhúzó gépkocsinak ütközött. Személyi sérülés nem történt, a légijármű jelentősen megrongálódott.
Az esetet a KBSZ munkatársának érintettsége miatt a Honvédelmi Minisztérium Állami Légiközlekedési Balesetvizsgáló Osztálya vizsgálja.
Az élet nem ilyen egyszerű, mert a fizika (terjedési körülmények, interferenciák) még a katonákra is vonatkoznak. A DSP ráadásul alapsávon (még) nem tud működni, tehát kellenek az analóg megoldások egy elfogadható frekvenciájú (digitálisan feldolgozható) KF létrehozásához...
kell nekik minden. Ka-ból (26.5-40 GHz) lenyúlják a 27.5-31GHz közötti katonai sávot fedélzeti telefonálni, Ku (12-18MHz) nagyjából már teljesen náluk van. S (2-4 Ghz)-ből elfogyasztanak 2×15 MHz-et. a C (4-8 GHz)-ből is kicsípnek, mert jobban bírja az időjárást, amikor a Ku már zavarosodik. L-meg már náluk van, azon a hajósokkal osztoznak. gurítónak marad az E (2.7-2.9 GHz), az F(3-4 Ghz), Ku (15-17 GHz), meg az X (8-12) sávból a 9-9.5 GHz. a legújabb gurítók már a W (75-110 GHz)-ben élnek. tipikusan 92-96 között.
csak kiegészítésként az "Immarsat alapú geolokáció"-hoz. "egy kommunikációs műhold - még ha régi is - megabites forgalmat biztos tud bonyolítani"
sajnos még nem tartunk ott. a legelterjedtebb, újabb block 4-es csomagkapcsoltan sem éri el a 1/2 megabitet, egy csatornán 64 kilobit megy át. és a nagy sávszélesség már amúgy is VoIP-re szánt, ami alapból nem is épül fel. a repülővel az adatkapcsolati kiépülés sebessége 4 - 10 kbps, és ebben az ütemben vándorol az ACARS is. (és ez az adatkapcsolati réteg sebessége, a csomóponti rétegé értelemszerűen kisebb.) block 5 fölött már bejön a megabit, de ahhoz folyamatosan vezetett parabola kell, plusz az L mellé a katonai Ka sávok. az egyelőre polgári légiközlekedésben nem játszik. katonainál is leginkább csak nagy hajón.
"rövidtávon milliomod másodperces időskálán dolgozik. Nem okoz gondot neki, hogy egy 2 tizedmásodperces oda-vissza jelet is ezzel mikrosec-es pontossággal megmérjen" 10 Mhz-s cézium oscillátorok vannak tipikusan a komm műholdakban, ez nem lenne akadály, de ennél rosszabb a helyzet. csak abból az adatból lehet következtetni a távolságra is, ami el van téve. már pedig nincsenek naplózva azok az alacsony szintű rétegek, amiken a kommunikáció zajlik. még ha mérné a műhold, akkor sincs nyoma. (nagy valószínűséggel, nem is méri) a műhold annak örül, ha szerény tárolási kapacitásával azt tudja nyilvántartani, hogy hol van, kivel beszélget éppen, foltozgatja a hibás csomagjait és tárolja/végrehajtja a földi kapcsolat utasításait. az van naplózva, amit a földi állomás maga naplóz. ebből meg összesen három használható érték van üzenetenként. az időbélyeg, ami hiába gps alapú, sajnos csak egy van, amikor a csomag készül. a másik egy műszaki paraméter, ami abban segít, hogy a földi állomás nagy biztonsággal tudja az időszeleteket ütközés mentesen kiosztani a műhold sávjaira az egyes kliensek (terminálok) között. ez a műszaki paraméter (BTO) a számolt és a valós válaszcsomag visszaérkezési idő eltolódást írja le kapcsolatonként, üzenetenként mikrosecundumban. ez sok dologtól függ, nem csak a műhold-repülő távolságától (pl. műhold/terminál belső késleltetései, pályaszög anomáliák, termikus hatások...) amiket bonyolult statisztikai módszerekkel szűrtek ki, így meg tudtak határozni sok ellipszist (üzenetenként egyet) a földön, potenciális tartózkodási helyként. mivel minden üzenetváltáskor "minden mozog", ezért ezek az ellipszisek is rengeteg területet fednek le. a másik naplózott műszaki paraméter, a haladó repülőgép miatt fellépő Doppler-hatást ellensúlyozandó alkalmazott frekvencia korrekció (Herz), amit a repülő terminálja végez el a fedélzeti repülési adatok alapján. ez valamennyire arányos a gép valódi sebességvektorának nagyságával. hogy miként, azt szintén statisztikai módszerekkel, levegőben repkedve egy ugyan ilyen berendezésű géppel és azt folyamatosan monitorozva állapították meg. (ebben is sok hibatényező van. a gép csak "sejti" a műhold irányát, nincs vertikális mozgás figyelembe véve, gömb vetületet használ...). a sebességvektorokat extrapolálták az ellipszisekre, leszedték belőle azt a részt, ahova már az üzemanyag nem lett volna elég és így határoztak meg keresőterületeket. ezeddig sikertelenül. arra következtetnek, hogy maguknak az ellipsziseknek a vonalát +/- 10 km-re sikerült belőni. de az ugye egyik sem becsapódási terület, csak egy hatalmas koordináta halmaz, ahol egy adott időpontban tartózkodhatott a gép egy becsült sebességvektor mellett.
"Egyébként a Pacific térség felett rendes, modern Inmarsat műhold lebeg, nem olyan régen lejárt élettartamú, gányolással pályán tartott veterán, mint a Dél-Indiai óceán felett"
Tényleg, legalább amit egy kattintással lehet ellenőrizni, arra nem kéne hülyeséget mondani. Tudod a sánta kutyás közmondás.
A Indiai-óceán felett kb ezek vannak: * Inmarsat-4 F2[57] IOR 64° East Ez 8 hónappal újabb, mint ami Csendes-óceán (magyarul így van) feletti Inmarsat-4 F1[56] APAC 143.5° East * (A Csendes-óceánnál van egy 9 évvel korábbi műhold is amúgy: Inmarsat-3 F3 178° East)
* Inmarsat-5 F1 (GX-1)[63][64] I-5 Europe, Middle East, Africa, ez valóban 2 évvel korábbi, mint ez: Inmarsat-5 F3 (GX-3)[66] I-5 Pacific, Asia, West Americas 179.6° East, bár kétlem, hogy ez bármit is számít.
* Ez viszont az 5. sorozatban a legújabb, és ez is Indiai-óceán: Inmarsat-5 F4 (GX-4)[67] I-5 Europe + in-orbit spare 56.5° East
Én komolyan nem értem, hogy miért kell amúgy technikai érveléseket ilyen politikai lózungokkal megtámogatni (korábban cionistázás, most meg "kapitalistázás"). Ráadásul te sem írsz túl okos dolgokat. De lássuk a tényeket:
1. Inmarsat kommunikációs műhold, nem navigációs vagy nyomkövető eszköz. Tehát bárki döntéshozó, aki racionálisan gondolkodik, legyen az kapitalista, kommunista vagy láb-fetisiszta, csak akkor fog új verziót felküldeni belőle, ha az elsődleges feladatát - ami a kommunikáció - a régi már nem tudja ellátni. Ha meg Lat-Long kell, akkor használj GPS-t vagy Glonasszt.
2. Hiába van a legszuperebb Inmarsat-hold a vonatkozó terület fölött, abból csak a gép műholdtól mért távolságát tudod meghatározni (fénysebességgel terjedő handshake-jel oda-vissza pattogásának idejéből). Vagyis fel tudsz rajzolni egy x km sugarú kört a műhold Föld-felszínre vetített pozíciója körül, hogy valahol ezen volt rajta a légijármű a handshake időpontjában. Nyilván több műhold esetén lehetne több ilyen kört is rajzolni és azokat metszegetni, de ahhoz az is kellene, hogy ezek mindegyikéhez a gép fedélzetén működő Inmarsat-berendezés kapcsolódjon. Ez viszont a kommunikáció szempontjából lenne nehezítés, de az viszont az alapfeladat (lásd 1. pont). 3. 10 fokos pontatlanság az circa 1000 km-t, és - figyelembe véve, hogy a fény sebessége 300e km/s - a handshake idejének mérésére 0.001 sec-os bizonytalanságot jelent (nagyságrendileg). Most azt azért tudni kell, hogy egy kommunikációs műhold - még ha régi is - megabites forgalmat biztos tud bonyolítani, vagyis rövidtávon milliomod másodperces időskálán dolgozik. Nem okoz gondot neki, hogy egy 2 tizedmásodperces oda-vissza jelet is ezzel mikrosec-es pontossággal megmérjen (ami km-es bizonytalanságot jelent a távolságban). Ami bizonytalanság lehet, az a gépen lévő berendezés válaszidejének pontossága, következetessége. Fogalmam sincs hogy ez mekkora, de ezen megint nem tud változtatni az, hogy új vagy régi műhold van odafönn. 4. A pályán tartás egy érdekes probléma, de semmi köze a híradástechnikai dolgokhoz. A geostacionárius pálya egy idealizált dolog, feltételez egy tökéletes gömb alakú Földet, illetve annak a gravitációs hatását, de azon kívül semmi mást, ami erőt tudna gyakorolni a műholdra. Valóságban viszont ott van egy kissé krumpli alakú Föld, meg a Hold, a Nap, a Jupiter + fú a napszél. Wikin megnéztem, ez évi olyan 50 m/s-nyi pályakorrekciót jelent. Amig futja erre hajtóanyagból, addig jó, utána meg tökmindegy, hogy mikor lötték fel a vasat, úgyis el fog mászni a kijelölt helyről egy-két éven belül.
Ezt a rengeteg sok okosságot az UFÓ-magazinban olvastad??
Az uránról annyit, hogy amit bárki egy reaktorból kiszed - hát, azt nagyon komoly védelmekkel kell elsüllyeszteni valami nukleáris hulladéktároló legmélyére, és biztosan nem akar a következő pár tízezer évben senki sem a közelébe menni...
Az a szegényített urán, amire te gondoltál - az magának a dúsítási (még tisztán vegyi) processzusnak a mellékterméke, az a fémurán, amiből a természetes állapotban ugyebár még olyan 0.72% körüli arányú U235 zöme már ki lett vonva. Amúgy tényleg nehéz, meg tényleg mérgező, legalább ez stimmel...
Azt egy profi OKJ-s műkörmös geolokalizálja éppen üveggömbből, csak múlt héten pár napra le kellett mennie a pincébe a sugarak elől, mert pont a háza felett keresztezte egymást két kondenzcsík. Állítólag kedden előjön és szerdán tart majd előadást róla a Műegyetemen a műszempilla-készítő hallgatóknak. Biztosan ejt majd pár szót az El Al 1862 roncsai között talált cionista cirkálórakétákról is.
> Ha felszáll Új-Zélandból elindul Chile felé és félúton eltűnik lesz olyan ügy belőle mint az MH 370-ből. Na ott találja meg valaki.
Nagyhatalmak azt találják meg, amit meg akarnak találni... Ha nem akarják megtalálni, annak politikai oka van.
Egyébként a Pacific térség felett rendes, modern Inmarsat műhold lebeg, nem olyan régen lejárt élettartamú, gányolással pályán tartott veterán, mint a Dél-Indiai óceán felett - ahová a minimális adatforgalmi igény miatt nem érte meg a kapitalistának újat fellőni. Szóval egy szögpercen belüli H és Sz koordináta adat lett volna rögtön a gépről, nem +/-10 fokos, mint az MH370-nél.
Abban az időben az ENSZ még nem volt olyan gittegylet mint ma, úgyhogy fegyverembargó volt érvényben ellenük a palesztinok aprítása miatt. Azért ment a csempészet, főleg Sidewinder és Hellfire rakétákkal volt megrakva a 747-es, papíron persze csak macesz volt, meg mirelit libanyak.
Az ilyen harci fejet egyébként angolul "continous rod"-nak hívják és nem csak az amcsik, de a ruszkik is használják, pl. az R-60 / AA-8 légiharc rakétában. Az urán használatának nem nukleáris területen az az értelme, hogy majdnem kétszer nehezebb az ólomnál, így kis darab repesz belőle is nagyot üt. Persze lehetne wolfrámból is, az is olyan nehéz fém, de az atomreaktorokban már elhasznált, kiégett urán kvázi ingyen van - plusz van egy önélező tulajdonsága, becsapódáskor a lövedék nem eltompul / felgombásodik, hanem folyamatosan repednek le a külső rétegei, miközben a magrész hegyes marad, így hiába relatíve puha fém, nagy átütő képességű. Továbbá szétporladva rendkívül gyúlékony az urán, így duplán árt. (Meg triplán is, mivel súlyosan mérgező, vegyileg is és sugárbiológiailag is, úgyhogy az urán lőszerrel, repeszekkel elszennyezett területeken még évtizedekkel később is szorgalmasan halnak meg az emberek rákban, meg tüdőbetegségekben.)
szerintem is ott vannak a csavarok. olybá tűnik, kifagyott vagy valamitől kilágyult és valami áramlat letépte. jóformán nincs olyan nap, hogy a Uniteddel ne lenne "valami". lehet inkább a maintenance-ra kellene fókuszálniuk a helyett, hogy 2030-ra feltöltik színes bőrűekkel és nőkkel a pilóta állomány 50%-át.
Azért az elég érdekes a videóban, amikor csak látszólag bekattintják a fedelet a helyére és elindul a szék. Kérdés, hogy ez a valóságban is megtörténhet-e?
