Kell az alaperőmű. A bejövő újabb gyárakat nem tudja kiszolgálni a magyar energiaszolgáltatás. Sok import csak megnöveli a költségeket. Persze újabb atomerőműre szavaznék én is inkább, mint gázra. Tisza-tó mellett egy szép nuki?
Már most hiányzik egy 1.2GW-os SZET a magyar rendszerből, azt kellene építeni, nem 1.5GW gázerőművet, bár tartalékra is szükség van, csak az a baj, hogy a gázt nem tartaléknak, hanem alaperőműnek akarják használni.
Nincs ebben persze semmi elképesztő... illetve az talán mégis, hogy a rugalmatlan erőművi szerkezetünk miatt kénytelenek voltunk a megtermelt energia egy részét exportálni. Persze sokkal jobb az ingyen sütő Napből nyert energiát jó pénzért eladni, mint drága szénáramot vásárolni....
A mérések nem tartalmazzák a HMKE termelést, de jól követhető a fogyasztási görbe nappali huplijában, ami inverz a nagyerőművek termelésével.
Az erőművi termelés grafikonon jól látható a feladat. Nagy szükség van rugalmas, flexibilis erőművekre, amik csak akkor égetik a drága import földgázt, amikor ténylegesen igény van rá. Ehhez kapcsolódóan tározói kapacitásra amik először még a gáztüzelésű tartalék erőművek flexibilitását növelik, azután pedig egy 6 órás eltolás, a nappali többlettermelés esti többletfogyasztásra.
Hiányzik a széltermelés, de az nem kompatibilis az alaperőművekkel, mert éjszaka is fúj.
Green ugye a fa például. Mit tesz a fa a Föld energiarendszerében? Külső energiát, a Napét használva csökkenti az entrópiát.
Az atomenergia növeli a Föld entrópiáját, nem green.
Clean? Mitől lesz egy folyamat clean? Nem rombolja, nem erodálja a környezetet, a bolygó erőforrásait.
Az atomenergia föléli az urániumkészleteink, miközben toxikus hulladékot termel, valamint jelentős mennyiségű hulladékhővel szennyezi a légkört, sugárszennyezési kockázatot hordoz, tehát nem clean.
(Jelenleg nem létezik ugyan 100 %-ban clean energiatermelési technológia, de a napenergia felhasználása tetszőleges mértékben közelítheti zárt ciklusú termelésben.... nincs a termelésnek hulladék outputja)
Az atomenergia se nem tiszta, se nem zöld energia.
Fosszilis energia, véges üzemanyagkészletekkel.
Erősen környezetszennyező a hozzá szükséges üzemanyag bányászata és feldolgozása, valamint az atomerőművek hulladékainak sem a feldolgozására, sem az ártalmatlanítására nincs ipari működő megoldás.
Az elektrifikáció, vagyis a villamos energia szélesebb körben való használata jelenthet megoldást, de jelenleg a földgáz iparban (például acél- és cementgyártás) történő kiváltásához még rengeteg fejlesztésre van szükség. Összeségében mindenképpen az elektrifikáció segíthet a fosszilis energia felhasználásnak csökkentésében, ehhez viszont megbízható, és olcsó villamos energiára van szükség, amihez az időjárásfüggő megújuló források mellett a nukleáris energia elengedhetetlen, hangsúlyozta Aszódi.
A németek is ebbe buktak bele, most égethetik a szenet, mivel a gáz drága, és nincs annyi, amennyi erőművet ellátni akartak, így jár, aki orosz importra építi a stratégiáját, viszont a németnek legalább ott voltak a szénerőművei, azért nem omlott össze az áramszolgáltatás, nálunk az sem lesz, csak a kiszolgáltatottság növelése.
...a Tesla kalkulációi szerint akár 10-20 éven belül megugorhatjuk a fenntarthatóságot itt a Földön, és eljöhet a bőség ideje.
A VILÁGGAZDASÁG MÉRETE JELENLEG CSAKNEM 100 BILLIÓ DOLLÁR, 10 ÉVES IDŐTARTAM ALATT ÉVENTE 1 BILLIÓ DOLLÁRT BEFEKTETVE AZ ÁTMENETBE ELÉRHETŐ EGY TELJESEN MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL ÜZEMELŐ BOLYGÓ.
Musk belecsapott a lecsóba... nyilván társadalmi okok miatt nem tartható a 10 év, de maga a kijelentés is jelzi a lehetőségek mértékét. A szűk keresztmetszet, nem a forráshiányban, hanem a fejekben van.
Ígen.... úgy tűnik a kormányzati elképzelések is megújulnak. :-)
A gáztüzelésű erőművek építése egyértelműen a nap+szél penetrációt erősíti, nem jelent feltétlen többlet gázfogyasztást, mert ezek nem alaperőművek, 20-50 %-os kihasználtságon is képesek gazdaságosan működni, miközben a rendelkezésre állásuk 95 %-fölötti.
Elérkezett az idő a hálózati energiatárolók létesítésére. Egyelőre persze alapvetően szabályozási, kiegyenlítési célokra, hogy a lomha gázturbinás erőművek tartalékként való felhasználása zökkenőmentesebb lehessen.
SZINTE BIZTOSAN KIJELENTHETŐ, HOGY A KORMÁNY HÁROM GÁZERŐMŰVEL SZÁMOL.
Az előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők, a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne (ezzel szemben a kormány az említett prezentációban többször is hangsúlyozza, hogy prioritás „a földgáz arányának csökkentése az energiamixben”).
Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek
– emelte ki lapunknak az egyik piaci szakértő, aki hozzátette: a 2000 megawatt teljes kapacitás 90 százalék feletti kihasználtság mellett lehetne elérhető. A megkérdezett szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást: szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény miatt, főleg a CATL és az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt – itt fontos kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltünk, ő ezt a kijelentést biztosan árnyalná.
A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmas. A prezentációból az is kiderült, hogy három erőmű a Mátrai, illetve a Tisza II erőmű telephelyén vagy azok közelében lenne.
