Köszönöm hasznos válaszodat. Igen, általában túlaggódok mindent, de inkább aggódok valamire előre, mint hogy utólag bánjam, hogy nem tettem meg mindent az ügy érdekében.
A tanácsaidra reagálva, köszönöm, mi is valami hasonlóra gondoltunk...
Ebből már ki tudunk indulni.
Nem ismeritek esetleg a Ceresit Ceretherm Repair a sérülések javítására szolgáló rendszert? Még ezzel szemezek, mert ez egy egyszerű ragasztó lényegében, amit a lyukba nyomhatnánk, bár a színezést akkor is meg kell oldani a végén.
Mindennel tisztában vagyok. Utolsók között vagyunk, akik klímát fúrattak fel. A lakók hozzájárulása megvan, mert mindenkinek van körülöttünk. A szövetkezeti elnök elsők között tetette fel, mikor megszáradt a vakolat. De nem ez volt a kérdésem ugyebár, mint amire reagáltál, de köszönöm az okító sorokat...
Adott egy ház aminek egyik oldala vályog es le van vakolva, igaz sok helyen lehullott a vakolat. Kerdesem szigeteles előtt verjem e le a vakolatott vagy a lehulo reszen vakoljam ujra?(
Ásd ki mélyebbre és készíts egy 12cm vastag betont két réteg 8-as halóval benne, (távolságtartók kell szerelni a rétegek közé), a 15 cm-res kavincstőltésre, aztán arra a vízszigetelést és az aljaztbetont, stb.
Írd le a helyzetet pontosan legközelebb, mert harapofogóval húztam ki belőled az infót, hogy érdembe válaszolni tudjak.
Emlékszem a házadra, de hogy a francba nincs szerelőbetonja?
-1o-12cm kavicstőltés rá 4-5cm színtelőbeton (majd befolyik egy kevés a kavics közé is de nem számit), arra bitumenes vízszigetelés, 4.2kg/nm, melegen (de csak 15 nap mulva).
-5cm XPS.
-6 cm aljzatveton 4mm vashalóval, ha kell esés akkor ebből old meg, de a fürdő egyik sarkába, vársz 3-4 hetet, a beton színt kell váltson, ha esés is van akkor a fal mellett 7cm a beton, a szifonnál 6.
-Erre egy kenhető vizszigetelés, amire rendesen rádolgozod a karimás padlószifonodat (élszallag és 4o cm felvinni a falon is, a tuskád mellett egészen 2 méterig)
Fürdő lesz, kb 3 m2. Lefolyók vannak a földfeltöltésben(újak). A ház beton lábazaton áll, egy kb 5 centis beton volt csak alatta, plusz egy 2-3 centi vmi, és azon a burkolat.
Nálam úgy nézne ki, h öntenénk 6 centi betont a földre, arra menne vízszuigetelés, max 5 centi hőszigetelés, és utána van a kérdés. H beton v szárazpadló. A beton nagyon pepecselős, ezért vonzana a szárazpadló. Nem ártana haladni. Amúgy kaptam olyan tanácsot is, két emberkétől is, h vékony betonréteg legalul(3 centi), hőszigetelés, és erre a vastagabb betonréteg.
Nyilván egyszerűbb mint a beton, viszont elég drága. Két rétegben kellene 4 tábla, táblája 2800 ft, össz 11200. amiból kijön 6 centi zsákos esztrich is.. A beton az meg csak beton.. Szal ezért kérdeztem szárazpadlóból miért elég 2 centi, betonból miért kell 6? :)
A panelünk falán 20 cm-nyi szigetelés van, mindennel együtt. A balfax kílmás felfúrt 4 furatot, aztán rájött, hogy nem jó a csavarja bele, és hogy nem tudja becsövezni, mert túlságosan oldalra tette...utóbbiról hallgatott.
Kihívtunk mást, aki profin feltette (előző esethez csak annyit, hogy a kereskedő klímás, a garanciánk feltétele). Nos, maradt 4 furat ugye kb. 10 cm-mel arrébb, mint a tökéletes rögzítés, ami látszik, hisz így a szép krém színű falon 4 db szürkés, egyelőre szilikonnal kitöltött furat- kb. 1 cm átmérővel - a szigetelt, színezett falban, amit szeretnék nagyon gyorsan eltüntetni. A panel falán a bedübelezett EPS lapok vannak (16cm), majd a habarcs vagy mi, hálóval, egy alapozó réteg és rajta a színezett vakolat.
A lyukakba (min. 22 cm mélyek) szerintetek lehetne purhabot nyomni? Majd a végére egy kis vakoló anyag vagy glett kicsit mélyebben és rá szereznünk kellene hasonló színű homlokzati festéket - ráadásul utóbbi ilyen bordázott -, vagy van jobb ötletetek? A közös képviselőnek nem merem jelezni, mert rettegek, hogy ránk verné, hogy e miatt nem lesz garanciális a ház szigetelése, pedig teljesen ártatlanok vagyunk ebben az ügyben. :(((
Engem már kicsinál ez a hülye klímás. Nem tudom, mi lenne a legjobb megoldás. És még a homlokzati festék színét is meg kell találjam és megvenni egy egész vödörrel, feleslegesen...Ránézek a klímára és máris összeugrik a gyomrom (hosszú évekre terveztünk és el kellett előre dönteni, hogy csináltatunk-e, mert később talán nem fogja engedni a ház).
"Ha vastagabb a lábazati hôszigetelés a homlokzatinál, akkor meg kell tervezni a kiálló lábazati THR felsô zárását, szükség esetén ferde lecsapását, burkolását, lefedését."
Adott a következő helyzet: pár hónappal ezelőtt egy házrész körbe fel lett ásva alapig vízszigetelés miatt. A kialakított rétegrend: valami fekete kenhető réteg, 2 réteg modifikált bitumenes lemez, 10 cm xps, dörken lemez.
Ezzel a rétegrenddel akkor felálltak a talajsík fölé fél méterrel, hogy majd ehhez kapcsolódjon a 15cm-es grafitos.
A gond most az, hogy az egyik falnál nem 15cm fog felülre menni, csak 5 cm. Nincs hőtechnikai jelentősége, viszont a vastagabb elcsúnyítaná a kontúrokat.
A kérdés tehát az, hogy hogyan lehetne szakszerűen egy 10cm-es xps-t 5cm-es anyaggal folytatni?
Nem szeretnék latható visszaugrást, ezért talán a talajsíkig vissza lenne vágva a 10es xps, és onnan folytatnák 5össel.
De a csatlakozást hogy kéne megoldani?
A talajsikra a munka végével kerül még betonjárda, és rá viakolor...
a beton macera, a 6cm nem 6 hanem 8 ( ha nagyobb a felulet es vannak szinelteresek), 2 honap amig rendesen kiszárad
A szárazpadlot ki lehet szintelni ragasztóval és homokkal (vagy perlittel, stb) (csak egy kis türelem kell hozzá) és 1omm vastag, ha kell 3cm, akkor szerelsz 3 réteget, betonból min. 6cm+4mm hegesztett háló és azt le is kell tudni húzni vízszintesre.
Épp a szigetelőanyag megrendelése előtt vagyok, vannak tapasztalatok a a kerülendő márkákról? (amiről kaptam: Hőplusz Premio, Polifarbe EPS, Lamda Systeme - Adeplast (román?)
"A PIR habot lehet lábazatra használni úgy mint az XPS-t?"
PIR habból nagyon sokfélét lehet csinálni. Amelyiknek mindőssze 1,3% a TARTÓS (tehát a 28 napos) vízfelvátele,az valószínűleg teljesen zárt cellás, tehát lehet tenni lábazatra (fordított rétegrendű lapostetőre),
De léteznek olyan (olcsó) PIR/PUR habok is, amelyekben alig akad zárt cella, ezeket a magasvízfelvétel miatt nem szabad vizes környezetben alkalmazni.
"Vannak anyagok amik tartósan elviselik a 75% feletti párát, sőt, még némi vizet is."
Sokan nem tudják, hogy a legtöbb penészfajtának nincs szüksége vízre a megélhetéshez, elég nekik, ha a páratartalom eléri a 75%-ot. Tehát ahol tartósan számíthatunk 75% feletti páratartalora, ott borítékolhatunk egy szép kövér penésztenyészetet is.
de amúgy a fenti szobákban tegnap 24-25C fok volt, klíma nincs.
Sajnos lesz ez még rosszabb is, persze. De két dologtól javulást várok:
- az a 15 cm grafit csak ér valamit a korai átmelegedés ellen (tudom, utána kihűlni is nehezebben fog, de a hőmérséklet csúcsokat kiátlagolja szerintem)
- komplett nyílászáró csere volt az elmúlt hetekben. Az új 3 rétegű ablakon van valami bevonat is. Nem gondoltam volna, hogy ennyit számít, de úgy néz ki rengeteget. Van egy nagyobb üvegfal is, ahogy az a rajzon látszik. Na ha eddig ott álltam az üvegfal mögött ilyenkor, akkor kb 2 perc alatt megsültem. Most meg épp csak langyosságot érezni, óriási a különbség.
Persze télen sem lesz teljes napsütésben meleg (eddig tél közepén is átforrósodtak a dolgok egy felhőtlen napon), azaz a szoláris nyereség jelentősen csökken az új ablak miatt. De azt gondolom, hogy az a téli veszteség jóval kevesebb, mint az az energia ami a nyári lehűtéshez kellene. Már csak azért is, mert télen ritkán süt úgy a nap, nyáron meg látjuk mi van....
Egy kicsit visszatérve erre-mert sokat agyalok :)-, mivel tud többet ez a szárazpadló a betonnál, hogy elég belőle kb 2 centi vastagság, betonból meg 6 kéne?
A tetőfóliák összeillesztésénél, lehet/szoktak betenni utólag kis eps kockákatamik eltartják egymástól a két réteget és így intenzívebben kiszellőzik. Persze ehhez felül nyitni kell megfellően a padlástér felé.
Egy-két cserepet feltologatva megoldható. Persze csak ha nagyon aggódsz, vagy pancsolós helység (fürdő/konyha) kerül a tetőtérbe. Ha eddig nem volt gond és lényegében nem változtatsz az életvitelen akkor ezután sem szabad.
A PIR habot lehet lábazatra használni úgy mint az XPS-t? Nem találok a PIR-ről érdemi leírást a neten. csak annyit, hogy 1,3tf% a vízfelvétele, de az is csak az éleken meg, hogy több mint 90%-ban zártcellás. Ez az infó innen van. Nem tudom ez az osztályos PIR ami itt kering is tudja ezt a tulajdonságot? Ilyen paraméterekkel is lehet használni lábazati szigetelésre? Nekem a föld alá is érne belőle. Egy sor 5 cm az alaptesten és egy sor 16-20cm a zsalukőn amiből 20cm még a talajszint alatt van.
A legfontosabb hogy ellenőrizd a belső párazárást ,aminek valahol a Heraklit alatt kéne lennie a szoba felé,ha az jól megvan oldva (száraznak tűnik minden)akkor nyert ügyed van ,a padlásra minél vastagabb gyapotot rakni a jó hőszigetelés javítására !:-)
Ha esetleg kérdéses a dolog, akkor megnézem Winvattba is, bár az sem tud többet, viszont ha mindkettő problémát jelez, akkor érdemes vele foglalkozni.
E program szerint a 45°-os tetőrészbe a köztes alu párazáró réteg alatt a Heraklitba fel tud menni a páratartalom 100%-ra, Igaz, hogy közel a párazáró réteghez csak.
A Winvatt programba nincs minden anyagról az adott részletesen megadva, így sok anyagnál 75%-os páratartalom elérése felett nem megfelelőre minősíti a szerkezetet.
A fenti link nem minősít, csak leírja az esetleges problémákat és képet ad a szerkezet hő és páratechnikai tulajdonságairól.
Akkor a fólia és a cserép közötti rész rendben van,de a tetőtér beépítésed páráját nagyon fontos lenne párazárni ,hogy a szigetelésbe ne ,vagy alig jusson a lakótér felől ,ha jut azt meg a padlás belső átszellőztetésével tudod onnan kiszárítani nem a 80 centiméterenkénti réseken ,mert ott szigetelő anyag nem fog tudni rést biztosítani a Bramac fóliádon ! :-)))
ilyen volt a padlás mielőtt nekiálltam ráteregetni új réteget.
Itt látszik fentről is a sárga cucc, meg kasírozott üveggyapot, amik nem érnek össze.
A 45 fokos részen is ezek vannak letéve, de amiket próbából onnan kihúztam, nem voltak ennyire megzuhanva. Gondolom azért sem, mert azok felülről jobban védve vannak, mint a vízszintesen fekvők.
aztán elkezdtem rátenni még 20 cm-t, ez menet közben van:
ezek pedig most készültek a tetőablak cseréjekor. Próbáltam befényképezni a cserép alá.
na, szeritem ezekből már nagyjából egyértelmű hogy van :)
most az egész házra felkerül 15 centi grafit, egyértelműen a tető 45 fokos része marad a gyenge rész, a padlás 30 centivel egy darabig jó lesz, még ha 10-20 év múlva össze is zuhan egy kicsit.
a heraklith nem kasírozott, a ráterített üveggyapot alján van kasírozás. De ezek marhára nem érnek ám össze egy teljes körbekerítést alkotva.
Sajnos nem ismerem a tetőszerkezet megfelelő szakszavait, de kb 80 centinként megy lefele 45 fokban egy jó vastag gerenda végig. Ezen gerendák által határolt térbe vannak ezek a gyapotok befektetve. De a gerendához érve az megszakad.
na mindjárt keresek valami fotót, amin talán látszik fentről is
Ácsmester vízszintesen kihúzza a szarufákra a sárga hálóerősített fóliát és a cseréplécekkel rögzíti.
Szépen halad felfelé, a sorokat egymásra fedi 15-20cm átfedéssel, tehát kb. 80cm-enként van egy szellőzőrés.
Évekkel később kitalálják, hogy tádámmmmm, padléstérbeépítés. Szigetelés, falkiképzés, ennyi.
Azok a vízszintes rések a gyakorlatban bőven kiszellőztetik a kisebb páranyomás odaerőszakolta párát. Ahogy a példa mutatja is, nics 27 év után semmi gond.
Üdv ! Lassíts !:-( Van ellenléc a szalufa tetején vagy nincs/van-e kb 5 cm a fólia és a cserép között?:-(( Ha jó a lakótér felőli párazárás és az kérdéseimre is Igen a válasz ,akkor minden Ok !:-)
Ui: Próbálj nem Ógörögül fogalmazni ,mert 4x kell elolvasnom hogy mire gondolsz!:-)
Amúgy az a fura, hogy berakták azt a sárga, szálerősített fóliát, és felette pedig ott van bizonyos távolságonként a szellőztető cserép, végig a tetőn körben.
Értem én, de a külső fólia már ott van bajnak, ez egy adottság.
Igaz ahogy mondtam, 27 éve ott van, és az alatta levő üveggyapot mindössze picit piszkos, de semmi más látható baja nincs. Nem esett össze, nem csomós. Tehát van a tiszta elmélet, ami modellez, és van a valóság, ami nagy pontossággal már jóval nehezebben modellezhető.
Mindazonáltal -abból kiindulva hogy a külső rétegszerkezet nem megbontható- erre jött a javaslat, hogy belső vastagítás esetén érdemes egy párazárást beépíteni, hogy a külső rétegbe tényleg minimális pára jusson.
A belső páratartalmat pedig ellenkeresztáramos -akár lokális- masinával lehet kontroll alatt tartani.
"*: ezt lehet hogy fordítva mondta, már nem tudom"
és nem találtam ki. Láttam jópár munkáját, amik elég impresszívek. Emellett aktív műszaki ellenőr. Ő az adott megszorítások és szituáció mellett mondta, amit mondott, nem azt hogy hogyan kell megépíteni egy új házat.
Valószínű amúgy fordítva mondta, de ezt jeleztem is.
De pusztán csak a játék kedvéért kérdezem, mert tényleg nem tudom:
mi a gond azzal, ha úgy van, ahogy elsőre írtam? tehát: gipszkarton, belső üveggyapot réteg, párazáró réteg, újabb réteg üveggyapot, párazáró, cserép (utolsó 3 réteg nem módosítható).
A belső üveggyapotban nem fog kicsapódni a pára, mert a külső oldala mögött van 3.5 cm heraklith, és 12 cm üveggyapot. A hőmérséklet ott tuti nem alacsony. Amúgy télen mértem a heraklith falhőmérsékletét, kb 19-20C fokos volt.
"halványan azt gyanítom, hogy a felettem lévő betonfödémben is lehet valamennyi hőszigetelés"
25 éve épült háznál már valószínűleg van a födémben 5 centi eps.
"tehát előbb "közösíteni" kéne valahogy a csőkígyót (minden lakásban, horror pénzért..."
Egyszer majd arra vetődik valaki, aki ért a számológép használatához és egy lakógyűlésen kiszámolja nektek, hogy a ház közös költségéből évente hány millió(!) forint megy el erre a pazarlásra - és akkor már nem is fog olyan soknak tűnni a fűtésrendszer átalakításának költsége.
Építészmérnöknek tegnap -szintén csak teoretikusan- felvetettem a dolgot. Azt mondja ezt simán meg lehet úgy csinálni, hogy a mostani tetőtér alatti helyiségeket megfelelő anyaggal belülről lepárazárózzák (hogy kenhető anyagra, vagy összeragasztgatósra gondolt, azt nem tudom). A helyiség térszerkezete meglehetősen egyszerű. Ha ez megvan, erre simán rá lehet tenni bentről egy megvastagított szigetelést, majd azt eltakarni mondjuk gipszkartonnal. Amúgy is elég minimális az emeleten a páraterhelés (18m2-es hálószobák, 1 max 2 fő tartózkodik ott esténként).
Ez így szerinte bőven megfelelő és működő megoldás, és jóval olcsóbb mint kintről bármit machinálni.
Padlás felől simán ki lehet húzni, ha 1 darabban van. Vagy valami kis kampós végű bot kell, és abba beakad.
De a 12cm-nél sztem nem fér el több vastagságban. És akkor ott van még felette a párazáró fólia is felszegelve.
Mondjuk nem ismerem ezeket a befújható anyagokat. Ha azoknak mindegy, hogy mi van felettük, akkor akár még jó is lehet. De annak is tényleg csak úgy van értelme, ha jobban szigetel mint a mostani, huszonéves gyapot.
Az eresz felől nem lehet hozzáférni h ki lehessen húzni a gyapotot? Vagy fentről a padlás felől. Mondjuk, ha nem fér el amúgy se vastagabb a szarufák közt, akkor mind1 is, max fújt purhabot lehetne betenni oda, az már elég jól szigetel kis vastagságban is.
Mihelyt a házadban bevezetik a fűtés egyedi mérését, a lakásod értéke abban a pillanatban 20-40%-ot fog zuhanni.
Ez ellen csak egy (több) évnyi fütésszámla felmutatásával tudsz védekezni, amit viszont befolyásolni fog a tető hőszigetelés VASTAGsága is.
nem fog, mert egyrészt lakásonként 4 strang van, tehát előbb "közösíteni" kéne valahogy a csőkígyót (minden lakásban, horror pénzért...), másrészt a méretlenség okán minden lakó ablaknyitással fűtésszabályoz, ennélfogva 2 tökig fojtott radiátorral is 23-24 fok van télen, kb a tűzforró szabad csövek már felfűtik a lakást, még legfelül is.
(így már most egekben a közös költség, kb duplája a fűtési ktg annak, amit egy ilyen méret indokolna...Pedig a majd 25 éves házon kívül van vagy 5 cm fehér EPS is, a kor divatjának megfelelően.)
Sőt..., halványan azt gyanítom, hogy a felettem lévő betonfödémben is lehet valamennyi hőszigetelés, mert a lépcsőházból a padlástérbe lépve nagyot kell felfelé lépni, tehát valamiért a lakások feletti födém érdemben vastagabb, mint a lépcsőház fölötti.
Hogyan tudom én ezt valahogy megtudni, anélkül, hogy megfúrnám...?
Mert ugye ha már van (monjduk 5 cm) lépésálló EPS a födémben, akkor relatíve kisebb lenne a javulás még 10 -20 cm szigetelés rápakolásától, mintha csak a csupasz betonra pakolnám ugyanezt.
Azt tudom még, hogy alulról, a lakás felől nézve ki lehet venni a betongerendák vonalát, tehát nem egybe öntött VB a födém; felülről, a padlás felől nézve viszont teljesen homogén a felület. Persze ez sem garancia arra, hogy az öntött beton alá tettek is valamit 25 éve, vagy éppen nem lopták ki...
Tavasz óta várom tőle 2 háznak az energetikai tanúsítványát, egyiket ki is fizettem, hosszas telefonálgatás után megkaptam a másikét, úgy h totál hülységek vannak benne, használhatatlan. ( nem számolt a ház 10 cm grafitos szigeteléssel és a kicserélt ablakokkal valamint a födém 10 cm kőzetgyapotos szigetelésével sem).
Nem értem, mi történt Kömkellel, eddig rendes pali volt... Megértem ha nem ér rá, de akkor hajtson el, keresek mást. Adjon lehetőséget a választásra.
Tud vki olyat aki valóban meg is csinálja 2 ház energetikai tanúsítványát? Pénzért, határidőre?
Földfeltöltésre lehet tenni hőszigetelést? Beton alá. Tehát mondjuk kátránypapír(van elfekvőben, amit a tetőből szedtem ki :D)-xps-fólia-beton? Csak mert akkor a beton is benne lenne a hőtároló tömegben :) Vagy:vékony betonréteg-vízszigetelés-XPS/EPS-fólia-vastagabb betonréteg(vagy szárazpadló).
Egy új építésű házról beszélünk, ahol a villamos hálózat méretezve, tervezve van.
Egy-egy fázishoz több, különböző biztosíték tartozik. Zárlat esetén tuti old valamelyik.
A hagyományos izzó ha kiég már az oldja a biztosítékot.
Nem lesz házilagos kókányolás. Szépen minden szabályosan.
Sok helyre szereltettünk be áramtalanító kapcsolót, Azaz pl.: a mikró, TV, Sütő, Mosógép nem használja a készenléti áramot, ha azokra épp nincs szükség.
Szakszerűen van kivitelezve a vezetékezés, védőcsőben, kötő dobozzal, igényes sorkapcsokkal.
Laktam olyan házban is, ahol alumínium vezetékek is voltak a falba és a lakáselosztó biztosítékai nagyobb Amperesek voltak mint a villanyóra biztosítékai.
Volt jó pár alul méretezett vezeték is és hosszabbítóba dugott hosszabbító. :)
Mégsem volt tűz. Sőt, biztosítás sem volt a házon :)
Így utólag kicsit felelőtlenség volt, de mégsem volt gond :)
Jól értelmezve a mondat azt jelenti, hogy a tűz által elégetett ÁRAM ALATT LÉVŐ vezetékek összeégésekor ne keletkezhessen további elektromos tűz.
Fi relé zárlatra nem csinál semmit.
Csak annyira cizellált a működése, hogy konyhanyelven fogalmazva a fázison bemenő és a "0"-án kimenő áram különbségét figyeli ha eltérés van akkor old.
A jelenleg érvényben lévő szabványok szerint minden olyan új építésű elektromos szekrény (kapcsolószekrény) kötelező része, amelyet A képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára telepítettek.[1] A régebbi kialakítású és hasonló célú elektromos szekrények pótlólagosan felszerelhetőek érintésvédelmi relével.
Érintésvédelmi relé alkalmazása a következő esetekben szükséges:[2]
általános használatú fémházas elektromos készülékek testzárlatakor előforduló áramütések elkerülésére;
vezetékek vagy feszültség alatt álló részek véletlen érintési lehetősége miatt;
tűzvédelmi célból: a kialakult tűz okozta károk mérséklésére, illetve az elektromos tűz kialakulási esélyének csökkentésére;
készülékvédelmi célból: az aszimmetrikus áramok kárt okozhatnak a többfázisú berendezésekben;
kisgyerekek véletlen csatlakozó aljzatba nyúlása esetére (bár erre a célra vakdugók vagy speciális védett csatlakozó aljzat beszerzése ajánlott, a FI relé lehet a második biztos védelmi szint, ha a vakdugó véletlenül kint maradt stb.)
kisállatok esetleges vezetékrágásából eredő károk megelőzésére;
speciális, nem szokványos hálózati áramokat és feszültségeket használó munkakörnyezetben."
Illetve a fenti fürdőszoba ki van kenve valami speckó anyaggal, látszik hogy tök más festék, fényes és vastag. Mintha pont a növekedett páraterhelés miatt lenne így.
na, ez világos. Ez így van 27 éve. Amiket kiszedtem a fólia alól szigetelő anyagok, nem voltak túl rossz állapotban. Nem mondom, hogy szépek voltak, de nem voltak csomósak, csak kissé piszkosak.
Értem az elméletet, és tényleg rossz így, de valahogy nem tűnik vészesnek. Persze a szigetelés lehetne vastagabb, de akkoriban ez volt.
majd lehet egyszer valahogy megcsináltatom, évek múlva.
A grafitolás most megy, a lambéria visszarakása 1-2 hét múlva megy. A mögötte levő részt most kell megoldani valahogy, a helyzetből a legtöbbet kihozva.
Télen, kint hideg, bent meleg, kialakúl a páranyomás kifele. A nedvesség meprobál kijutni.
Mivel a tetősík is szigetelve van (azt üveggyapott kell legyen), a manzárd külső falainak és mennyezetének olyan párazárása kell legyen, hogy egyáltalán ne tudjon kijutni a szabadba, mert ott beleütközik a hőszigetelésbe és az üvegvatta nedvesen csomósódik.
Abba biztos lehetsz, hogy a párazárást nem csinálták meg légzáróra, nagyon nehéz megoldani, most nem részletezem.
A páraáteresztő tetőfólia gondoskodik arról, hogy a szigetelésben rekedt nedvesség szép lassan kiszáradjon.
A jelenlegi párazáró tetőfóliádat kicserélni fentről a cserepek, a cseréplécek és az ellenlécek bontásával lehet, ami elég bonyolult - ha nincs deszkázat a szarvazaton (amit nem látok), hiszen min járnak majd az ácsok a tetőn.
Elkezdték lebontani az eresz alatt futó lambériát. Részben azért, hogy cserélve legyen egy világosabb színre, részben azért, hogy a hőszigetelés a lambéria mögötti emeleti térdfalra is fel tudjon kerülni.
A tető rétegrendje nem túl kor-/szakszerű, de ez van, azt most nem piszkáljuk meg.
A régi rendelet szerinti E tüzveszélyességi osztályba tartozik az a PIR ami nekem van. Azaz nem éghető anyag.
Vagy talán a fa tetőszerkezetre gondolsz? Az is kezelve van égés gátlóval. Egyébként meg a PIR magasabb hőmérsékletet bír tartósan, mint az EPS alakváltozás nélkül. Rövid ideig a 250 C-t is elbírja alakváltozás nélkül.
Az a rövid idő nem is olyan rövid. Pl.: a hőkés nem hat rá, max a fűrész :)
Folyamatos 70-80-90 C a tetőtérbe meg sem kottyan a PIR-nek.
A szabályosan gyártott (tehát nem fekete import) EPS nem fog tüzet. Lehetetlen meggyújtani, mert égésgátló van belekeverve. .
Ha valami más dolog ég a közelében, akkor persze megolvad, de önmagában nem ég.
"a felettem lévő 40 m2 betonfödémre ledobálok 10 cm keményebb EPS-t"
Járkálás súlyát a legpuhább eps is lazán kibírja (EPS30 = 3 tonna/m2).
Én a helyedben a felület 80%-ára legaább 20 centi olcsó üveggyapotot tennék és csak a "kozlekedési utat" csinálnám 20 centi eps-ből.
De ha akad még 1 kis péz a ládafiában, akkor sz egészet felhizlalnám 30 centire, mivel a nyáron 50 fokos padlás ugyanakkora hőterhelés a 25 fokos lakás felé, mint télen a mínusz három fokos padlás a 22 fokos lakás számára.
Pont ezen gondolkoztam én is, mert a TÁRSASHÁZBAN a legfelső szinti garzonban, a felette lévő, sehogy nem átszellőztetett, és nem szigetelt tetőtér fantasztikus hőpárnát képez egész éjjel, fűtve felülről a lakást...
Így arra jutottam, hogy a felettem lévő 40 m2 betonfödémre ledobálok 10 cm keményebb EPS-t, rá néhány deszkát, hogy aki akar, járhasson rajta.
De nem nagyon akar, mert SEMMI nincs fent, se ablak, se gépészet, se semmi, senki nem megy oda alulról nézni a masszív Bramac cserepet, tehát ha valakinek szemet szúr, akkor legfeljebb kicsit elvitatkozgatunk... Elvinni senki nem fogja a 16 bála anyagot, nekem meg 100e alatt megvan, olcsóbb mint egy klíma.
Igen ám, de ha egyszer valamiért tüzet fog, akkor engedély nélküli átalakítás / építkezés miatt csúnya vége lehet...
Annak az alsó "gerendáira" jön majd egy 23 mm-es OSB lap és arra fogom a 2 réteg PIR-t lefektetni. A PIR és az OSB között lesz PE fólia 0,2 mm-es, lehet, hogy 2 rétegben.
Ami kering Magyarországon osztályos PIR és ami nekem van annak nagyon alacsony a ľ értéke (56+/-2).
Vigyázz vele! Nem csak időben csúszik és totál eltűnik határidők környékén, ennél komolyabb gondok is lehetnek. Bárcsak engem figyelmeztetett volna itt korábban erről valaki... :(
XPS habot szeretnék venni az alap és a lábazat szigetelésére. Mik a vélemények a Fibrostir márkával kapcsolatban? A lábazatira a mart vagy gofris való gondolom. Itt találtam elég jó áron, van tapasztalat az oldallal kapcsolatban?
Attól függ hányan vannak és mennyire balfaszok . Ha összeszokottan dolgoznak ( egy keveri az anyagot , egy keni a táblát , egy rakja a falra és igazítja ) akkor gyorsan megy .
A teljes dryvitolási munka (alap előkészítéstől az utolsó ecsetvonásig) kb hány százaléka a táblák vágása és és felragasztása (tehát ekkor még csak a táblák vannak fent ragasztóval, dűbelezve még nincsenek!)
Ha ez vigasztal, te talán erősebb kézzel fogod a tieidet, mint én az enyémeket (egyszerűen nem volt rá energiám egy idő után és feladtam) és remélhetőleg teljesen jó irányba haladsz. Mindenesetre már tudom, mit csinálnék másképpen. (Igaz, szépnek szép, ami lett, kívülről hibátlan, de...)
Én már annak is örülök egyelőre, hogy most már az "úgy csináljuk ahogy te kéred" elvhez tartják magukat. Most legalábbis tényleg úgy csinálják. Ez azért annyiban még mindig gond, hogy én nem vagyok szakértő, és ha hülyeséget mondok, még a végén azt is megcsinálják (pedig a szerződésben van egy kitétel miszerint kötelesek figyelmeztetni, ha a szakma szabályaival ellentétes dolgot kérek).
Mondjuk nagy segítségemre vannak ezek a fórumok, illetve egy elég 'modern' építészmérnök, akinek még nem tudtam olyan anyagot említeni, amiről ne tudott volna szinte mindent. Csak hát ő is csak heti 1x néz rá a házra, nem ülhet ott egész nap. Megpróbálom túlbiztosítani magam, hogy ha csak a fele sikerül is, még az is jó legyen.
Az építőipar kivérzett , kontárok , meg segédmunkások maradtak csak . Szóval ne legyél szívbajos és a 20%-ot vedd le a munkadíjból . Tavaly én is belefutottam egy elkurvult vállalkozóba , idegeskedtem szívtam miattuk eleget . A végén ennyit vettem le én is a munkadíjból , húzta a szája szélét , de nem mert reklamálni . Csak a pénzen tudod őket büntetni .
Bocsi hogy itt, de az építős fórumban nem válaszoltak, szóval: újra kellene betonozni egy helyiséget a házban, nem nagy, 3 m2. 4-5 centis beton volt alatta fólia, a beton felett 3-4 centi misungréteg. Lábazaton van a ház.
Úgy néz ki hogy zsákos beton lesz, mert azt egyszerűbb beszerezni hirtelen. Kérdésem: esztrich vagy "száraz", vagy egyéb beton legyen? 1 zsák esztrichet már vettem, de akkor még nem tudtam hogy az egészet újra kell betonozni..
még egy konkrét példa: közeli családtag most cseréltette a nyílászáróit. Meleg szívvel ajánlotta az ablakost, hogy milyen tuti egy brigád. Aztán kimentem megnézni. Van náluk pár kb 50x50es ablak. Az ablakos simán kicserélte, és ugyanoda rakta az új ablakokat. De tudta, hogy kerül fel 13 cm szigetelés, mégsem hozta kicsivel sem kijjebb, nem hogy külső síkra. Most úgy néz ki a ház oldala azzal a pár ablakkal, mint valami atombunker.
De ő nekik eddig fel sem tűnt, nem is tudták hogy lehetne.
Szóval ez a sok ajánlás csak akkor ér valamit, ha olyan adja, aki a kérdésben 'számít'.
Sajnos az az érzésem, hogy az esetem bőven nem egyedülálló. Ezek is azt mondják, hogy nagyon sok házat építettek már, szigeteltek, újat is, régit is, de sosem volt panasz.
Több ismerősöm is azt mondta -náluk persze mások dolgoztak- hogy náluk sem volt gond.
Én meg azt gondolom, hogy ezek a 'korábbi ügyfelek' és ismerősök olyanok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kell ezt első osztályúan elvégezni. Nem tudják -hisz 1-2 hete még én sem tudtam- hogy hogyan kell az ablaknyílást körbeszigetelni. Azaz fel sem merül bennük, hogy valami nem stimmel, és így panasz sincs. Így könnyű referenciákat mondani, és hogy 'korábban nem volt panasz'.
Tegnap több hőszigetelő cég honlapját megnéztem. Volt amelyiken sok referencia fotó volt, tuti szép házak. Aztán megnézed a fotót közelebbről, és ott figyel a nútosan, egész táblákkal körberakott ablaknyílás. Mind boldog, elégedett ügyfél. Persze nem az ügyfél hibája, hogy nem olvas át 50 oldalnyi műszaki leírást, mert akkor olvashatna burkolásról, festésről, ácsmunkáról. Ez egészen képtelenség volna.
Csak én mérnökemberként veszem a fáradtságot, és próbálom kihozni/kihozatni a maximumot abból, amit lehet. És ezen úgy látszik meglepődtek.
De 90%-ra veszem, hogy ha hívtam volna másik 5 céget, 4 cégnél ugyanez lett volna a helyzet.
Aztán amikor készen vannak , a munkadíjból nyugodtan Vonjál le 20%-ot . Ennyi a te munkád , utánajárásod , idegeskedésed díja , meg az ő büntetésük mert kontár munkával át akartak baszni , megkárosítani . Ne legyél szívbajos !
Valamikor rengeteg ilyen készült. Általában kevés vagy semmi cementet raktak bele és a homok se vakolathoz való volt.
De a hőszigetelő lemezek elfedik ezt és pár tíz évig jó és szép lesz."
De ugye ezzel nem azt mondod, hogy erre most nem kéne rászigetelni? Mondjuk így látatlanban úgysem lehet megmondani, mert így szavakban nem lehet leírni hogy konkrétan milyen a minősége.
Maga a fehér vakolat rajta van az alapon, mint az atom. Csak ezek a pici, milliméternél kisebb kiálló kövek vagy 'rücskök' amik a textúráját adják, azok tudnak róla letörni, de szerintem ez normális.
No hétfőn lemostam nagynyomásúval a vakolatot (ami amúgy ilyen meszes, 'szúrós', megfogja a kezem ha végighúzom rajta, és apró darabkák válnak le róla), és mélyalapozó is került rá.
Ettől sokkal jobb lett, már nem fogja meg a kezem, és csak a nagyobb rücskök pottyannak le. Nem tudom hogy hívják ezt a fajta vakolatot.
Most már minden tábla pont peremmel készül, a korább elválókat visszabontották. A tegnapi ragasztás ma reggelre nekem elég masszívnak tűnt, nem láttam semmi nyomát leválásnak, a síkot tartják. Az ablak körül most már kivágással csinálják, a ház szélén pedig megvan a kötés rendesen. Remélem most már komolyabb gond nem lesz.
A 220mm-es dűbelek egy részét cseréltetnem kell 300asra, mert van ahol 18cm került fel, plusz ragasztó és a vastag vakolat. Azért kellett 18 cm alul a 15 helyett, mert a szuterén szinthez képest valamiért a lakótér falazata kijjebb van, és ez így síkba lett hozva.
Azért mert egy házfal nem tökéletesen függőleges , meg tökéletesen sík , még nem néz ki szarul , sőt a házak többsége ilyen és mégsem hánynak a járókelők a látványtól . :-) Szóval azért érdemes ésszerűen kezelni ezt a témát .
"11.7. THR építés folyamatában egyik felületet sem szabad benedvesíteni!"
Illetve:
Hibák - következmények - javítások fejezet:
"H4. meglocsolják a falat a felragasztás elôtt (nehogy elszívja a kötéshez szükséges vizet. Tévedés!) Következmény: nedves alapon lelassul a vízleadás, kitolódik a kötési idô, még másnap is csúszkál(hat)nak a beágyazott hôszigetelôtáblák a falon. Hátráltatja a munka hatékonyságát. Javítás: ha nem romlik a ragasztó mûszaki teljesítménye, a kiszáradást követôen helyreáll a rend."
Tehát úgy látom még ezen a fórumon sem egységes a vélemény a kérdésben .... ?
közben átbeszéltem kömkellel is és arra jutottunk, amit Te is írtál (hagyjam a francba). Kicsit buzerálja a tudatalattim, de úgy vagyok vele, hogy megtettem, amit meg lehetett.
Felrakom az XPS-t és a térkövet aztán koncentrálok a kerítés burkolására. :-)
Ha a fal rendesen le van melyalapozva, akkor a ragasztas elotti nedvesitesnek valoszinuleg nincs sok ertelme, mert az eltomitett porusok nem szinak fel vizet. Ugyanezek az eltomitett porusok akadalyozzak meg azt, hogy meleg idoben a fal tul gyorsan "kirantsa" a vizet a ragasztobol.
Nem tudod mekkora hasa volt/van a falnak, és mekkora a ház, szóval lövésed sem lehet hogy mennyi plusz idő és pénz lett volna, vagy hogy mennyire látszik most, ezért csak tippelgetsz.
11m magas a csúcsfal, 7m az eresz, több mint 400 m2 a falfelület, kb. egy hónap és 3m körül állt meg a történet, plusz 1m és plusz minimum egy hét lett volna ha tökéletesen egyenest akarok.
Több ismerősöm vett az elmúlt években házat, (én kísérgettem őket, mert náluk azért jobban értek hozzá), egyik sem hívott építészt, és nem nézett bele a falba senki sem.
Szóval legyen 99%.
Ha el akarom adni majd megvárom azt az 1%-ot, vagy megmondom neki is amit most neked: attól hogy hasa van még tökéletesen szigetel.
24 méter hosszan elválasztottam a járdát a ház aljzatbetontól, de maradt 13 méter a terasz részen.
Múlt héten levágtam a terasz részen a betonig leérő EPS habot, hogy ki tudjam cserélni XPS-re:
Ma megpróbáltam az ajtó mellett a fal sarkánál (4. kép jobb oldalán) egy fúróval átfúrni a betont a fal előtt 10 centivel, de 22 centi után megálltam, mert a 12-es fúróm csak ekkora és nem láttam értelmét berakni hosszabbat, mert egy 22 centinél vastagabb vasalt betont úgyse tudok átvésni.
Az ajtók előtti (és alatti) részen kicserélem az EPS-t XPS-re meg felrakom a falra az XPS-t.
Ha van valakinek jó ötlete a hőhíd megszakításra, az ne tartsa magában. ;-)
Egy olyat el tudok képzelni, hogy a lehető legsűrűbben megfurkálom 16-os fúróval a betont a fal előtt és a lukakba fújok purhabot. Csak nem tudom, hogy ennek van-e értelme. Jobb-lesz e tőle, vagy csak küzdök, mint disznó a jégen.
Amikor eladod a házad, a vevő hoz majd egy építészt, aki a hasat meglátja és elkezd alkudozni.
Ebbe 1oo% lehetsz. Már az ingatlanügynök is belekötnek: ami látszik egy házan, az jó kell legyen.
Nem egymillió az. Az egész, amit leírtam 2 nap plusz munka egy lakóháznál, ami fel van állványozva, de még az sem biztos, hogy plusz. A munka nem a ragasztás, hanem a halózás, élvédőzés, spalétázás, glettolás és a nemesvakolatozás. A legutálatosabb, amikor az iparos a hálozás utáni glettolásnál szarakodik a 3 méteres vonalzóval, hogy hozza ki a nagy hasat (majd a ragasztóval, amit te vettél). A glettolás a hálóra úgy van elképzelve, hogy éppen takarja el a halót. Másodszór kihúzva (ezt kevesen csinálják meg) épp egy hajszálvékony réteget kell felvinni, hogy nehogy kockás legyen. A ragasztó tiszta cement, nincs semmi zsirossága és rugalmasága.
Ha színtelni kell a hálózás után, akkor a második rétegnek más anyagot kell használni, nem ragasztót.
Nem lenne egyszerűbb nagyjából körbemérni a falat , hogy hol milyen vastag tábla kell és venni még pár bála egyéb méretűt is ? A toldozgatás helyett az odaillő vastagságú táblát feltenni az adott helyre ?
- egy jó erős fényű (nappal is jól látható) szintező lézert felszerelnék a falsík egyik sarkára
- a lézer 90 fokos fény "legyezőt" vetítene a tervezett sík ELÉ néhány centivel (mondjuk egy ujjpercnyi távolságra)
- ragasztás közben amíg a táblán látszik a lézer fénye, akkor még befelé kell nyomni
- ha már eltűnt róla a fény, akkor a táblához érintett kézen (ujjakoon) látszik a lézer
- addig kell nyomni a fal felé, amíg a lézer eléri az első ujjperc htárvonalát (akinek nem szabványos az ujja, annak filctollal rajzolunk rá körben egy etalon-vonalat ;)
(magadnak elkészítheted, de a megoldás nyereségérdekelt célú hasznosítása kapcsán minden jog fenntrtva)
köszi. Na de azt mondd meg nekem, hogy a síkolásra használt első 1-2-3 cm-es réteget hogyan ragasztod, és erre hogyan ragasztod rá a 15-öst? mindkét ragasztás pont-peremmel? Olyan lesz mint a nápolyi?
Vagy a 15-öst a 2 centisre már csak vékonyan, telibe?
függőt én sem kértem, csak síkot. Ha felfele picit dől kifele a fal, hát tegye, szemmel nem igen látszik. De azt megbeszéltük, hogy hasa nem lehet, sík kell.
Nálam konkrétan megbeszéltük hogy hagyják a fenébe az egyenest meg a függőt, túl sok idő és pénz lett volna kihozni tökéletesre.
Ránézésre nem hullámos, ha oldalról rásüt a nap akkor nem matracmintás, de ha belenézel a falsíkba látod hogy hasa van, meg az élek sem fedik egymást, mint ahogy az ablakok sem egyfoma mélységben vannak.
Szóval ha nagyon keresed van hiba rajta bőven, de ha csak úgy ránéz egy laikus akkor szép, és a feladatát is ellátja, hiszen hőszigetel.
Viszont mint mondottam volt ez nem utólag derült ki, előre megbeszéltük, hogy ér-e nekem a függő, meg az egyenes plusz egy milliót.
A két függőleges zsinor generál egy sikot, hiszen párhuzamosak és függőlegesek (ezeket függőonnal kell beállitani).
Hogy a fal síkjához képest ennek a függőlege síknak mi a szöge, azt a két viszszintes zsinor (ami ugyancsak egy síkot generál) határozza meg. Ez a négy zsínor (azaz általuk generált két sík is) egy síkba kell essen. Ide kell eljutni, ez a színtelés.
A lapok ragasztásánál minden sornál ki kell húzni egy vízszintes zsínort úgy, hogy azok éppen csak elérjék a két függőleges zsínort és azt rögzíteni kell. Ha nagyon hasas a fal, akkor vékony: 1-2-3 cm-res poliszirénlapokkal egyszer ki kell színtelni a falat, aztán mehet telibe a vastag. Ez sokkal gyorsabb módszer, mint minden vastag lappal szarakodni és minden másodikat visszavenni (ilyenkor jó vastag a pogácsa).
Ezt minden tisztességes kőműves tudja. Amikor házat vakoltak 3oo éve, akkor is így jártak el.
A falazat fugáiba ütöttek be léceket, merőlegesen a falra és ezeket használták a zsinorok rögzítésére.
Nagyon hosszú épületeknél, az állványzatra szerelünk fel plusz kikőtő lábakat és arra feszítjük ki a zsinorokat, két függőlegest a két sarokra és minden színten 3 vizszintest. Lehet, hogy ez nálad is működne.
Még az ablakok szerelésénél egy ilyen zsínorrendszert használunk, egy képzeletbeli síkhoz képest- ami majd a kivitelezendő homlokzattal párhuzamos lesz.
Nemtom mi a pálya nálad, de dolgoztam Váradon magyarországi kőművesekkel, akik az ablakok miatt 3mm-res hibáért is szóltak 3 méteres magasságon. Pontosan tudták miről van szó.
Köszi, ez épp most történt meg. Megmutattam az ellenőrrel együtt a hibákat, és elmondtuk hogy mostantól mit csináljanak másként, itt volt a főnök is, ő is utasította az embereket, hogy min változtassanak.
Most elmentek mélyalapozóért, tegnap lemostam a fél házat. Ma végzünk egy főpróbát ragasztás erősség miatt. Porlik ez a meszes vakolat.
Az ablakok körbeszigetelését tisztáztuk, és azt is hogy pont perem legyen mindenhol, szükség esetén ragasztóhabbal javítanak.
Nem genyózott a főnök, meg akarja oldani. Meglátjuk ma mit tesznek le az asztalra. Ha kell kicserélteti a ragasztót más termékre, de sztem a mosás, mélyalapozás megoldja a gondot.
A műszaki ellenőr négszemközt sem igazán bíztatott arra, hogy azonnal hajtsam el őket, célravezetőbb ellenőrizni őket és számonkérni. Nagyon nehéz lenne igazán jó brigádot találni, és csak azért elhajtani, hogy 1 év múlva legyen egy másik, akikkel más gond van, nem biztos hogy célravezető.
Az emberek azért betaníthatók és számon kérhetők, csak kérdés ki fogja elvégezni a feladatot.
Elvben a vállalkozó dolga lenne a szükséges képzés+számonkérés.
Eljött az ideje, hogy újra átbeszéljétek a vállalkozóval: miként tudja megoldani, hogy az emberei szakmailag helyesen dolgozzanak.
Mert mindkettőtöknek az a jobb, ha az embereivel elrendezi a dolgot...
Ha nem tudja/akarja megoldani, akkor pedig szembesíteni kell vele, hogy: akkor bizony leállás és majd kártérítés lesz, mert másra bízod, drágábban és a felárat+kárt ő fogja fizetni.
Pókerarc, nyugalom és hiteles fellépés, hátha összejön a változás.
Illetve mi lenne a helyes módja a ferdeség kiegyenlítésére lapvastagság módosítással?
Ha csak mondjuk 2cm-rel kell kiegészíteni, akkor azt inkább a 15ös táblára kell ráragasztani, nem? Nehezen tudom elképzelni, hogy előbb ragassza fel a falra a 2cm-t (pont peremmel? Tök vékony a lap), és arra megint pont peremmel a 15öst? Nekem ez így nem adja ki..
zsinórt láttam, de csak az alsó, kezdő sornál. Utána hosszú vízszintezőt rakosgattak mindig hogy nézze a függőlegest, meg azt hogy a táblák és a szintező között ne legyen rés.
Tehát hogy is kéne rendesen síkolni? A négy sarokra kirakja a szintezò táblát, összeköti őket vízszintesen és függőlegesen? Vagy máshová is kellenek még zsinórok?
Üdv ! Nagy valószínséggel szemre dolgoznak,és mennek a egyik tábláról a másikra !:-( A lap tetejére rádobnak 3 fangli ragasztót ,aztán addig nyomják /billegtetik míg a másikhoz nagyjából stimmel !:-( Gyalázat ,hogy vannak ilyen szakik,de az sem semmi ,hogy van aki ezt hagyja,pedig az egész projekt így egy kalap szart sem ér,csak a pénz fogy el anyag+munkadíjra !:-( Én leráznám az állásról a "mestert",és a káromat megtérítettném vele/ük !:-(((((
Mond meg a szakinak, hogy jól nedvesítse be a falat, akkor a ragasztó nem szárad ki a kötése előtt.
De kenje a széleket is rendesen. Ilyen centi rés nem lehet a fal és a polisztirénlap között. Ha a fal gőrbe, előszőr színtezze ki vékonyabb polisztirollal, aztán szerelve fel a vastagot.
Hol vannak a zsinorok, amikkel színteznek? Hogy lesznek egyformák az ablakok külső spalétai?
A falsík két alsó és felső sarkába kell felszerelni egy-egy szintelő táblát, az után kihúzni a síkot zsinorokkal.
Igazából ez a 2 hiba amit írsz elég ahhoz hogy nagy és költséges problémáid legyenek később.
Kivitelezési tapasztalataim nincsenek. Apróbb próbálgatásaim voltak, hogy felkészüljek majd az sk kivitelezésre. Ott azt vettem észre, hogy a dübel az kb. arra való, hogy a szigetelést az aktuális állapotába ott tartsa. Tehát ha elválik a ragasztó a faltól és keletkezik, mondjuk 1 cm rés, azt nem biztos, hogy a dűbel maradéktalanul ráfeszíti. Marad, mondjuk 2-3 mm rés. A szél szívó hatása mozgatni fogja a táblákat a dűbel szép lassan süllyed a szigetelésbe, nő a rés, mígnem akkora szívóhatás éri, ami esetleg le is szakíthatja a dűbel ellenére is.
Tehát a ragasztás pontossága nagyon fontos. Főleg, hogy fizetsz is érte :)
Olyan a ragasztó, mint a masni kötésénél a leszorító új. Ha nem szorítod le, laza lesz a masni :)
Voltam én is hasonló cipőbe, mint te most. Én nem tudtam őket elküldeni, mert nyár közepe volt és az összes ács olyankor foglalt (a tetőszerkezet meg kész volt). Helyette maradt a utójavító munka és a besegítés, folyamatos felügyelettel. Így csak élve kellett utána eltemetnem őket :) Na jó az utóbbi csak vicc, de az építkezés alatt az állandó meszesgödör fenntartása sokszor megfogalmazódott :) Na jó ez is csak vicc :)
Egyébként a saját építkezéseden szakmai képesítés nélkül a törvényben leírt módon végezhetsz sk. munkát.
A ragasztási hibán, és a rossz ablak táblavágáson kívül látaz egyéb hibát is? Holnap reggel jönnek, és szeretnék mindenről magyarázatot kapni.
(amúgy kiszúrtunk még egy hibát, ez a képen is látszik: a fal jobb végénél a síkban végződik az xps, ez még nem lenne gond, de a felette levő sor eps lapja is ugyanott végződik, pedig annak már túl kéne lógnia egy lapvastagsággal, hogy meglegyen a fésűs, kötésben levő sarok...)
Pont van egy tetőterem ahol rém egyenetlen a beton tehát szintezni kéne, ugyanakkor a kerámia béléstetstes födém hanggátlása csapnivaló.
Gondolkodtam rajta hogy kiszintezem homokkal, fektetek rá osb-t, de nem hiszem hogy tényleg olyan stabil lesz, mintha betonozva lenne, és nyugodtan lehet rá mondjuk taposót rakni, anélkül hogy eltörne a szekrény vagy az ágy lába alatt.
Hogy árban hogy viszonyulna a betonhoz azt meg sem tudom tippelni.
Hogy viselkedik mondjuk ha véletlenül kiborítanak egy felmosóvödörnyi vizet?
Ennek van némi hátránya is. Azért az a ragasztó hab is tágul. Nehogy púpos legyen utána. Próbálkoztam én is hasonlóval mondván, hogy úgysem dagad...., de dagad :)
Elvileg te minőségi munkát akarsz. A képek meg egyértelműen azt bizonyítják, hogy ők az olyat nem is ismerik és nem is képesek rá. Egyvalamire képesek, hogy jól átverjék a fejed, arra viszont mester fokon.
Én annyira nem bízom meg ilyen téren a helyi "szakemberekben", hogy inkább én csinálom. Nálad is fontolóra kellene ezt venni. Szerintem ha semmit nem tudnál a szigetelő táblák felragasztásáról, akkor is jobban csinálnád. Annak meg még olcsó is a m2 ára :)
A hoszigetelo lapok kozeperol lesporolni a dubelt butasag volt.
Vennek par doboz polisztirol ragaszto habot,
a hoszigetelesbe csinalnek lyukakat (ahol kong),
a ragasztohab csovenek a veget ferdere vagnam,
benyomnam a lyukon a falig
es nyomnek egy-egy ket masodperces gombocot.
Én mondjuk a szigetelésnél még időben elkezdtem feltenni a kellemetlen kérdéseket, pár négyzetméter után. Én ott szúrtam el, hogy ugyanez a brigád az első hétben csak bontott (ahhoz sok ész nem kell). Vakolatot vertek, 30m2es teraszról burkolatot, komplett korlátot, etc. Ha most elzavarm őket, akkor ezek sem lesznek visszajavítva, és burkolat és korlát nélküli nélküli terasszal, csupasz fallal, alapig kiásott gödörrel megyek neki a télnek...
Üdv ! Miért nem akkor nyomkodtad mikor még ott voltak !:-(((( Agyrém ,hogy utólag akarsz okosságot hallani ,de gyakorlatilag Szerintem javíthatatlan drasztikus beavatkozás nélkül ,szigetelő hatásfok nagy ????,első nagy viharban lehet a szomszésból szeded össze a habodat !:-(((((
-Nem tudom mióta irkálsz ide ,de sok minden nem ragadt meg a lényegből, legyen az bármely szakterület amiről érdeklődsz !:-(
Még egy ügyes brigád. Komolyan mondom az ilyen munkákat valami szakvizsgához kellene kötni, ezeket meg kiegyensített kaszával elkergetni. Ezek nem szigetelő szakemberek, hanem szigetelő táblákat felrakosgató majmok.
Sziasztok. 14 centi grafitost raktal fel kb masfel honapja fejeztek be. Ma kopogtatom olyan mint a konga dob sok helyen. Egy helyen nekidoltem es megmozdult kb egy mm-t lotyog. Azert kezdtem el atkopogtatni. Van erre javitasi modszer ami megmozdult es a kongo reszek le fognak valni ? Csak a szelekre raktak dubelt es rendesen haloztak. 220as muanyag szegest raktak.
A mely hangok gom alaku bhullamban terjednek, tehat nincsen "iranyuk"". Magyarul hiaba hangszigetelned a haz egyik oldalat, bejon a masik oldalon.
Raadasul a mely hangok nagy energiajuak, ezert jelentosen csillapitani csak nagy tomegu membrannal leherseges, a kozetgyapot onmagaban semmit sem er a mely hangok ellen.
Na most a következő a szitu: az alsó szint B30, a felsőnél a tűzfal tömör tégla, de futóra rakva. Tehát ott kb fele annyi a falvastagság. Az emeleten sokkal jobban hallani a kinti hangokat. Pl van olyan hogy lent szinte semmi, fent meg azért jól hallható. De gondolom nem csak ezért, lent lehet h felfogják a fák is(bár ezek az alsó szint fölé is érnek..), meg fent ugye a tető mégiscsak gyenge pont, nem olyan mint egy falazat.. A gyapotot jól kitömtem, bár a talpszelemenen EPS van, de sztem gyapotra lesz cserélve. A koszorú(ha van, de úgy néztem van, mármint a felső szinten a szelemen alatt) még nincs szigetelve. A tető ferde sík kint 10 centi gyapot-rétegelt lemez-belül 5 centi gyapot-gipszkarton. Ja, az egyik oldalon az ereszdeszkázat még nincs fent, talán ez is számíthat valamit, de nem hiszem :) Igazándiból ahpgy írta, a basszussal, testhangokkal(?) van gond. Pl tegnap is kint az udvaron nem szólt nagyon hangosan a szomszédban a zene(mert most a szomszédnál volt buli, miért is ne..), de fent jól hallhatóan beszűrődött a basszus, dobszó, vagy nem tudom hogy mondjam :), alul sokkal kevésbé hallani.
Az ablakok 1 éves Kömmerling 70es, 2 rétegű, falsíkon..
Amire még gondoltam: csak a felső szintre rakni gyapotot, az nem egy nagy felület. Az egyik oldalon még akár benti módszerrel, gipszkartonnal is meg lehetne oldani, mert oda a tetőkinyúlás miatt nem esik az eső, és a nap se süt be nagyon :) Ha ez olcsóbb mint a vakolható gyapot, de lehet h hülyeség :)
Hát itt lehet a gond. Nekem ezt 3500/m2-ért vállalták. Én nem alkudoztam semerre. Megmutttam a munkát (nem kis ház, néhol sok flik-flakkal), világos volt a legelején hogy a falak nem egyenesek, kell majd menet közben igazítani a rétegvastagságon. És azt is világossá tettem, hogy első osztályú munkát kérek. Mert megértem, hogy van ház ahol azt mondják, hogy 'csak szórja fel mesterúr, de olcsó legyen', de ez nem az a hely. Ha az lenne, akkor nem 15 ezerért venném a teraszburkolat négyzetmézerét. Ha ezekből nem volt neki világos, hogy itt jó munkát várnak el, és alálőtte a munkadíjat, az az ő baja, de akkor tárgyalni kell róla, és megegyezni egy olyan árban, amitől nem fognak sietni.
Csak kétlem, hogy azután már a segédmunkás pihenetetni fogja olyankor is a ragasztót, amikor nem vagyok ott...
A tömör téglának és a B30-asnak a legjobb a hanggátlása (50db fölött) erre már felesleges gyapotot rakni (az ár miatt is). Viszont a nyílászáróid milyenek? Mert szerintem az lesz gyenge pont. Esetleg a padláson a gyapot a széleken is jól ki lett töltve a stáblon fölé a koszorún át?
ha csak szemre csinálja, esküszöm behúzok egy-egy a vödrön egy-egy csíkot, hogy eddig a vizet, eddig a ragasztó anyagot, aztán öntse össze egy harmadikba őket.
Lehet amúgy hogy mentek volna tovább. Bár a műszaki ellenőr is kiszúrta volna. Ő a pár tábla felrakása után rájuk szólt, hogy pont-perembe ragasszanak, de a fickó vitatkozott, hogy nem egyenes a fal,,hiába keni körbe, a pogácsa már ott van, a körbekenés csak lefolyik neki. Aztán mikor elmegy a mérnök nekem -szintén mérnöknek- hülyézi le, hogy ez is csak papíron csinált még ilyet (pedig az is felhúzott már jópár házat, csak ezt nem tudja)
Okés, nem nagy dolog szerintem körbemenni a nagynyomásúval. Csak több helyen már fent van az xps a lábazati indítóval a tetején. Nem tudom gond-e, hogy a vakolatrol lefolyó víz szépen ráfolyik erre a cuccra (mondjuk az legalább az xpst az élénél is körbenyomták, így alá nem igen folyhat a víz).
Nagyjából igen, vízzel leveretni a port, aztán az alapozó, nem egy nagy tétel árban.
Csak halkan gondolom, hogy ha nem vetted volna észre akkor simán rakják tovább, majd a dűbellel odafogták volna az egészet, hálózás, színezés, pénzmarkolás, viszlát.
Sosem jöttél volna rá, de természetesen ha fizet érte az ember akkor csinálják meg rendesen. És nem a dűbelnek kell tartani a lapot, az csak biztosítás (túlbiztosítás), anélkül is állnia kell csak a ragasztással 100%-osan.
Kicsit off, hangszigetelés téma: sztetek ha gyapottal lenne szigetelve a ház, érezhetően kizárná a zajt? A gond az hogy zenés mulatságok vannak 7végenként a környéken, és minket zavar.. Főleg a basszus az ami bejön. Azt reméltem majd a tetőben a 15 centi gyapot ér vmit, de nem igazán.. Persze, a kőzetgyapot qrva drága homlokzatra, viszont belülről? Tudom h belülről problémás, de csak a tetőtérben kéne, ott meg a homlokfal tömör tégla. Az oldalfalat nem tudom, az elvileg B30, de majd legfeljebb megnézem.. Esetleg az érne vmit ha csak a homlokfalra tennénk belül? Abból az irányból jön a zaj. Őszinte legyen nem hiszem hogy bármit is érne, mert a másik emeleti szobában is ugyanúgy hallani, ami pedig a ház ellentétes oldalán van, tehát a zajforrás irányától egy szoba és egy előszoba is elválasztja..
No akkor kifogtál egy kontár csapatatot . Mert ugye a ragasztásnak az előkészítés az alapja , a fogadó felületet meg kell tisztítani a portól , szennyeződésektől , a laza vakolatrészeket leverni és pótolni , majd az egész felületet mélyalapozóval kezelni , hogy stabil és nem túl nedvszívó felületre kerüljön a ragasztó . Az a csapat , amelyik ezt nem tudja , nem alkalmazza simán csak a lehúzásra megy . Zavard el őket a picsába ...
Neki csak a levált pogácsát adtam a kezébe. De tudja ki a kivitelező, ezer éve ismerik egymást.
De akkor sem értem, mert ezért így tőlem tuti nem kapnak pénzt. Annyi, hogy az anyagot én vettem/veszem, de szerencsére semmilyen előleget nem kértek a munkáért. Azért szeretném a békés megoldást választani, mert jól itt maradok a trutyiban ennyi anyaggal, ha elzavarom őket. Ráadásul ablakok már kicserélve, purhab szikkad a napon, hamar el kéne takarni.
Mondjuk erről az alapozásról nem nagyon olvastam a műszaki ajánlásban, mivel kellene ezt csinálni?
Vízzel leveretés hogy nézne ki? Van nagynyomású mosóm, azzal végigmehetek rajta nem túl közelről?
Amúgy bementem az előbb a ragasztó forgalmazójához, megmutattam neki a két oldalról is levált pogácsát. Annyit mondott, hogy a grafit ilyen. Pontosabban ha a felragasztás után viszonylag hamar napsütés éri, akkor akkorát mozdul a panel, hogy letépi a ragasztót. Ezért nagyon hamar kell dűbelezni. De nem említett sem felülelt tisztítást, alapozást, rossz keverést.
És pont ugyanezt mondta a kivitelező is, azaz azt, hogy ilyen napsütésben ezt nem lehet rendesen felrakni.
Huhhh, mélyalapozása megvolt ennek a falnak? Vagy legalább egy vízzel leveretés?
Hogy keverik azt a ragasztót? Nem tudom elképzelni, de szemre úgy néz ki, hogy baj van a konzisztenciával és/vagy oda sem nyomták rendesen a falhoz. Tudják, hogy kétszer kell átkeverni, közben pihentetni? Lapra feltett ragasztóval nem állunk le kajálni, sörözni, cigizni. Nem tudják mi lehet a gond? Nem irigyellek.
A fal nem volt kezelve sehogy. Mondjuk nem is tudom, hogy a renszernek van-e mélyalapozója, rákerdezek.
A ragasztót szerintem szemre keberik be, bár ezt nem figyeltem.
Ami a minőségi munkadíjat és a ráfordítandó időt illeti: ha a sok szöszölés végére nem marad munkadíja, akkor még ennél az is sokkal jobb, ha a kivitelező jelzi, hogy ilyen minőségi kívánalmak mellett többe fog kerülni. Sosem kértem gyors, de olcsó munkát.
Mindeközben azt nem értem, hogy a girbegurba fal mellett is kínosan ügyelnek a táblák síkjának pontosságára, és az eddig elkészült illesztések pontosak.
Az elhajtásról: ez lassan egy két éve szerveződő meló, ti is tudjátok hogy lehetetlen (jó) embert találni csak úgy. Nem érdekem elhajtani őket, mert nem lehet válogatni kivitelezők közül, valahogy meg kell egyezzek velük.
Szia! Le volt mélyalapozva a fal? Lehet vastag a ragasztó és elkezdett bőrösödni mire az összes pogácsákat felrakta a lapra. Ezért nem ragad fel a falra.
Üdv ! Hű-ha,ha nem megy nekik jobban a ragasztás ,akkor állítsd le Őket ,mert a drága anyagot szarúl felrakni nem lenne értelme!:-( Nekem grafit reflex lesz ,de Én teliben kenetem velük a lapok hátúlját 5mm-es fogas gletvassal !:-( Csak megfelelő technikával engedd felrakni a habodat ,mert SZERINTEM csak akkor fog funkcionálni !:-(
A legtöbb ragasztóra azt írják rá, hogy +5 és + 25 °C között. Szerintem abba simán belefért a mai nap.
A keverési aránynál van aminél megadják a hőmérsékletnek megfelelően, van ahol csak azt írják rá, hogy X L vízhez a hőmérsékletnek megfelelően keverni.
Nem vagyok jártas kivitelezésben, de biztos vannak technikák a melegebb időben is arra, hogy fel lehessen ragasztani. Pl délelőtt csinálják csak. Lefröcskölik a falat vízzel. Hígabb keveréket csinálnak.
A Grafitos EPS max. a felületén lehet meleg a színe miatt. Láthatóan nem a grafitos EPS-ről jött le, hanem a sima fehérről. Ha szívná magába a meleget, akkor nem hőszigetelő, hanem hőtároló anyag lenne :)
ma reggel elkezdték felpakolni a 15 cm grafitos táblákat, egyelőre csak egy pici részen.
A reggel 8kor felragasztott táblákat kb délután fél4kor kezdte sütni a nap. A napi maximum hőmérséklet 27C fok volt itt.
Mindezt azért mondom el, mert az előbb megnéztem hátul hogy áll a ragasztás. Hát így:
Ez nem mindenhol van így.
Mondjuk nekik folyamatosan, hogy a peremet is ragassza, de ez itt most nem az a probléma, mert szerintem az is ugyanúgy elválna. Itt pár helyen nagyon vastag a ragasztó pogácsa, de találtam olyat is, ahol max 1 cm, és mégis simán levált vagy a lapról, vagy a falról (utolsó kép)
Azt mondja a kivitelező, hogy itt a nyár, és a grafitos tábla szívja magába a hőt, és a ragasztó túl gyorsan szárad meg, és igazából nem tudja mit lehetne tenni.
Tényleg lehet ez a baj, vagy ez csak mellébeszélés?
Nincs még azért olyan hőség, hogy ne lehetne ezt megcsinálni, nem? És ha van, is akkor max a lapok széleinek olvadását szokták emlegetni, de valójában úgy tudom erre sem sok az esély.
mit fuserálhatnak el?
hétfőn kijön a műszaki ellenőr, de addig is szeretnék egy kis muníciót.
Már felraktátok a falra? Kíváncsi vagyok a véleményedre milyen felrakni/felrakva. Nekem is 20 cm grafitos lesz, de kicsit félek a legolcsóbbat megvenni.
Egyébként nem ismerem amit linkeltél, de kb 2 gyártó van aki gyárt mindenkinek polisztirol táblát. Már mindenre szabvány rendszerek vannak és ezek szerint vannak beállítva a gépsorok, nem olyan egyszerű átállítgatni (pl rontani a minőségen ami felesleges, mert a sajátját is a szabvány értékekre centizi) így kb mind egyformának kellene lenni mégis lehetnek különbségek, inkább méretpontosságban, így a gyártó a saját minőségi szabványán át nem menő termékeket olcsóbban eladja más cégeknek így lehet kifogni az ilyen "akciókat" + a gyengébb minőségű (raktáron maradt régebbi) ragasztó, háló... Ezzel nem azt mondom hogy az sz.r csak lehet van benne a táblákban pár mm mérethiba + több ragasztó kell, így magadnak rakni (ha még nem csináltál ilyet) már nem is olcsóbb...
A polisztirol "energosystem" márkájú, erről tudunk vmit? Gagyi, vagy megfelelhet?
Kivitelezőt nem találok viszont, egy országost hívva azt mondta az itteni emberük nem volt jó, ezért nincs, egy maszek csapat már nem tudja idén vállalni, egy másik 2-3 hete igérte h visszahív, azóta se.. Szal lehet SK meló lesz ez is :D
Ennyi ev utan mi a tapasztalat? Mivel vakoltataok En sem szeretnek ragasztani, egyenlore a geranda, koze celluloz befujva es farost lemezzel lezar, vagy kenderbetont huzatnek fel. Levertnem a cementet kivul belul es meszhabarcsot kennek fel (ugyanolyan sz*r mint a hungarocell, teljesen bezar). Ablakcserenel mar probaltuk a meszhabarcsot, kemeny mint a beton es joillatu ; ) Csakhogy nalam is utolagos szigeteles lenne es szintkulonbsegek vannak a haz korul, meg mennyi eski vallalna??? Hazilag is kivitelezheto? Koszonom a valaszod!
- Nyílászárók cseréje előtte vagy együtt, hogy ne kelljen később újra megbontani.
- Nincs olyan jó kivitelező, akire nulla hozzáértéssel mindent ráhagyhatsz.
Ha se időd se kedved belemerülni, akkor be fognak csapni, ez ilyen egyszerű.
Június van, a jó szakembereknek már jövő márciusra is van munkájuk, én ebbe az idén már nem vágnék bele a helyedben, addig olvass utána a témának.
-Homokkövet lecsiszolni, levésni, levakolni is lehet, csak el kell dönteni.
-Ha EPS-ből 15 kell, grafitosból elég 12 is, de van vastagsága a ragasztónak, színes vakolatnak is, lehet jobb lenne kicsit odébb tenni az ajtót, ha lehet.
Ablakcsere kizarolag energerikai celbol ritkan jo (tehat gyorsan megterulo) befektetes. Nagyon at kell szamo!ni.
...persze az ablakkereskedok szamologepe optimistabban szamol ;)
Budapesti családi házunk homlokzatát szeretnénk leszigeteltetni valószínűleg 15cm EPS-el, de egy csomó kérdés felmerült már az elején:
- Nyílászárók cseréje előtte, utána, együtt? (födém már kész)
- Nem ismerek egyetlen kivitelezőt se. Nekem se időm, se tudásom nincs rá (ezek miatt kedvem se), hogy magam csináljam. Tudtok valakiket jó szívvel ajánlani? Jó lenne, ha még idén el tudna készülni a fűtési szezon kezdete előtt... Nem baj, ha a nyílászárók cseréjét is vállalják! :) (nem akarok offtopicolni, de ha nyílászáróst is tudtok ajánlani, akár mestereket, akár egy másik fórum threadet, azt is köszi!)
- A lábazat a régi házrészen homokkő, ami eleve kintebb van, mint a fal síkja, ráadásul nagyon nem sík a felülete. Ezt le lehet csiszolni síkra, mielőtt ráteszik a szigetelést, vagy mit lehet vele kezdeni, hogy lehet rátenni a szigetelést?
- Vannak falfelületek (többek között az előző homokköves lábazati rész is ilyen), ahol +15cm kifelé eléggé sok teret elvenne a ház gyalogos bejárójából, és két bejárati ajtóból is elvenne 15-15cm-t, mert azokat pont közvetlen egy fal mellé, azzal 90 fokot bezárva tervezték anno 35 illetve 80+ éve. Ilyenkor mit lehet tenni? (ebből már én is sejtem, hogy a nyílászárókat valszeg előbb kell cserélni vagy egy időben) Vékonyabb, de jobb hőszigetelő tényezőkkel bíró (és így drágább) szigetelést tenni, vagy belülről szigetelni ezeket a falakat? Mondjuk belül se jó elveszteni 15cm-t a térből, de talán ezen esetekben jobb...
Végeztem a járda részeknél az átvéséssel és az xps ragasztással (és vissza térkövezéssel). 20 méter volt összesen. Nagyjából 3 teljes munkanap ment rá.
A szoba padlószintje alá 25 centivel ér le a 4 centi vastag XPS. Azt én nem tudom kiszámolni sajnos, hogy fűtésköltségben mennyit jelenthet ez a javítás.
Eljutottam a szívatósabb terasz részhez:
Elkezdtem leszedni a falról a szigetelést, hogy 4 centi XPS-re cseréljem. Eléggé elszomorít, hogy egy 2009-es építésű háznál, amit saját részre építettek (após a kőműves vállalkozó) elég ostobák voltak, hogy EPS-t rakjanak a lábazatra mindenhol. Annyi fogalmuk volt azért, hogy rakjanak szigetelést a terasz ajtó elé, de oda is EPS-t raktak. Megfogtam kézzel és tele van vízzel.
És amúgy a tető rendben van? A párazárás hiánya miatt kérdezem. Az enyém sem etalon: sima nem áteresztő tetőfólia, a légrés változó 1-2-3 centi körül lehet :) Bár kókány a tető, de ellenlécezve van. Belülre raktam párazárást, dehát az tudod mikor zár 100%osan :D De most ezzel kell beérni évekig. Nincs pénz tetőcserére.
Hát akkor ennyi erővel az enyém is vacak :D a 15 centivel. Padlásfödémre mondjuk 20at raktam, ott elfért. De itt még 26 fölött nem volt eddig. Aztán nem tudom h a szigetelés miatt e :)
Na ha már szóba jött a téma: tetőtérben 24-26 fokos hőmérséklet mostanság, mit mutat? :) Most szigeteltem le a tetőt 15 centi gyapottal, az egyik tetőoldal full délre néz és süti a nap.. A fenti szobákban 24-26 fokok voltak eddig. Most pl 25, kint 30.
Megpróbáljuk. Eddig hibás volt a koncepció, azt hittük, ha le van húzva teljesen, akkor járunk a jó úton, de így ahogy mondjátok, befülled a sötét alu redőny és a 3 rétegű nyílászáró között a levegő. (A külső határolófalazat 40 % ablak, vagy erkélyajtó...)
Sziasztok! Két helyről is kaptam építőanyagra árajánlatot, egyedül dűbelben adtak más termékre / márkára árat.
15cm-es AT grafitos szigetelésem (30-as Leiertherm) lesz ehhez kaptam "dűbel műanyag beütűszeggel LTX 10x200" és "fém beütűszeggel 210mm Orbay" árat. A műanyag 20 ft / darabbal olcsóbb. Kell a fém? :)
Nappal zárás/sötétítés, éjjel nyitás/szellőztetés.
A redőnnyel nem tudod megcsinálni, hogy alul kitámasztod valamivel kb. 10cm hézagot hagyva és arra engeded rá úgy, hogy felül 3-4-5 sorban a lamellák között nyitva maradjon a likacsos hézag?
Talán segít valamit, beindul annyira az áramlás a redőny és az ablak között.
Igen, ebben biztosan igazad van. Ezért is írtam, hogy sötétbarna alu redőnyökről van szó. Ja és ráadásul a 4 ablakon kívül van egy szép nagy erkélyajtó is...
Mikor le vannak húzva a redőnyök, kinyitom az ajtót 5-6 körül, érzem, hogy ömlik a meleg, beszorul egyszerűen mögé... Mondjuk erre speciel nem tudom mi a jó megoldás.... Télen nyílván ezek piszok jól jönnek, ez a fűtésszámlán is látszik, ilyenkor viszont tényleg egyfajta radiátorként üzemelnek...
Padlason huzatot csinalni okos dolog.
De szerintem nalad a fo hoforras a 4 db nagy radiator, amit te ablaknak hiszel. A nap felmelegiti 60-70 fokosra a redonyt, egyuttal a mogotte mozdulatlan levegot is, ezen ho nagy resze bejon az uvegen/ muanyagon at a szobaba. Ha megerinted a tenyereddel, biztoan erzed, hogy meleg, mint egy radiator (be kene szerezned egy infra homerot).
En olyan arnyekolot alkalmaznek, ami nem 5 centire van az ablaktol es folyamatosan jar mogotte a levego.
Tavaly lett kész házunk és kérdezném, hogy ti normálisnak tartjátok-e, hogy egy korszerűen szigetelt ház ilyen felmelegszik közel 25 fokosra ilyen időben. Ezt az értéket a déli, délnyugati oldalon lévő nappaliban mérjük, aminek falain 4 db 210x90 cm-es ablak van, viszont napközben többnyire a (sötét) alu redőnyök le vannak húzva.
A házon 15 cm-es EPS szigetelés van, alul 10 cm, felül pedig 30 cm ásványgyapot. (30 cm-es klíma K+F tégla, illetve betonfödém van).
Egy ismerősünk azt mondta, hogy a probléma valószínűleg a tetőtérben lesz keresendő, oda szorul be a meleg levegő, amelyet tetőablakkal lehetne szellőztetni. (A ház egyébként a szigetelés során hőkamerával is át lett nézve és minden megfelelő volt....)
Lehet, hogy tul keso van, de en ugy latom, hogy ezen a kepen a polisztirol ragasztobol sikerult valahogyan parafekezo reteget csinalni..
nem lett veletlenul osszekeverve a mu es az sd ertek?
Ez így szép és jó, de ez ugye végtelen méretű falra van így. A vályogfal elég vastag és elég jó hővezető, tehát egy vastag hőhíd a talaj felé. És nem csak a hideg jöhet fel, hanem a talajpára és a kapillárisan felszívott talajvíz is. Ha nincs beton sávalap, akkor statikailag problémás lehet úgy körbeásni és hőszigetelni, mint egy téglaházat.
A szálas hőszigetelés ad egy biztonsági tartalékot, ami itt szükséges, mert ha nedvesedik a vályog, az a stabilitását is veszélyezteti.
En a rajzaidat azert nem veszem komolyan, mert trukkos (a valo eletben elo nem fordulo) epitoanyagokkal, ertekekkel, kornyzeti valtozokkal sok mindent meg lehet rajzoltatni ezekkel a szoftverekkel (vegyuk csak azt a szuper kepessegekkel rendelkezo valyogfalat, amire folyton hivatkozol, de a valosagban talan nem is letezik)
Probalj megy hasonlo gorbeket kicsalni a Winwatt szoftverbol, azt talan komolyan veszeem majd (ha hihetok lesznek a kornyzeti feltetelek).
OK, győztél, bebizonyítottad, hogy a vályogra is jó a PIR, sőt jobb, mint a gyapot, mert az szar, szárít.
Csak ezzel az a baj, hogy sokan keresgélnek ebben a fórumban és a sok marhaságtól végül nem fogják tudni mi az igazság, nem elég, hogy a forgalmazók maguk felé ferdítik a fizika törvényeit, hanem még egy "szak"fórumban is összevissza látnak mindent. Ez a része a bosszantó, az nem különösebben érdekel, hogy neked fogalmad sincs a dolgokról (nekem sincs)
"Én azt hittem ott az emlegetett mű56-al számoltál."
Az olvasási tudás nem hit kérdése. Zárójelbe direkt oda írtam a számolási példához, hogy az sd:1500-al számoltam.
"Így aztán már semmi értelme semminek, de legfőképp az EPS-t egy lapon emlegetni a párazáró PIR-el."
Mivel csak te nézted el és voltál figyelmetlen, így szerencsére nem a te figyelmetlenségedtől függ az értelme annak amit leírtam.
Mondjuk jól összekeverted a dolgokat, mert én sosem próbáltam egy lap alá venni az EPS-t és a PIR-t.
Én számolásokkal grafikonokkal támasztom alá amiket mondok, és meghagyom azért a tévedés lehetőségét is, te meg semmiféle ellenpélda nélkül mondod amit mondasz teljes meggyőződéssel.
A páratechnikai adatokat ezen program segítségével kaptam, tehát nem én találom ki. LINK
Ez nem valasz a kerdesemre: honnan szarmazik az 56-os sd ertek?
Nyilvanosan hozzaferheto hivatalos gyari adat / meresi jegyzokonyv, vagy Jozsi bacsi megsugta negyszemkozt?
A relatív páratartalom lényegében a telítettségi állapotát adja meg az abszolút páratartalomnak egy adott hőmérsékleten, tehát a 3 adatnak egyértelmű hatása van egymásra.
"Így ha a vályogfalba a hőmérséklet hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom csökkenésével is jár!"
Ezt is sikerült elírni. :) Helyesen:
Így ha a vályogfalba a hőmérséklet csökkenés hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom jelentős csökkenésével is jár!
"Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor az abszolút páratartalom is."
Elírtam: Helyesen: Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor a relatív páratartalom is.
"Azzal, hogy a fal hőmérséklete a gyapot alatt magasabb lesz azzal a relatív páratartalma bár alacsonyabb lesz, de a fal nedvességtartalma attól még nyugodtan emelkedhet."
Belülről kifelé haladva ha a vályog hőmérséklete és relatív páratartalma csökken, akkor csökkennie kell az abszolút páratartalomnak is! Tehát száradnia kell.
Most 10,7 g/kg a levegő abszolút nedvesség tartalma.
A relatív páratartalom 68,2 %
Hőmérséklet: 21,1 C
Reggel 6 körül volt a leghidegebb, 17,5 C körül. 11,4 g/kg volt az abszolút páratartalom. 91,2 % a relatív páratartalom. Csökken az abszolút pára ezért csökkent a relatív is, nőt a külső hőmérséklet, ami szintén csökkenő hatással volt a relatív páratartalomra.
Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor az abszolút páratartalom is.
Ugyan ezen a napon 16,6 C mellett 67,9 % volt a relatív páratartalom, úgy, hogy az abszolút csap 1-2 tizedet csökkent. Tehát itt belátható, hogy viszonylag állandó abszolút páratartalom esetén a hőmérséklet csökkenés hatására növekszik a relatív páratartalom.
Így ha a vályogfalba a hőmérséklet hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom csökkenésével is jár!
Szerintem ha egyszer raszanna tiz percet es megtanulna hogy
1: mi az, hogy abszolut paratartalom / paranyomas
2: a para aramlasa NEM a relativ, hanem az abszolut paratartalomtol fugg
...ezek utan maga is mosolyogna egyes sajat bejegyzesein.
Szerintem ott téveszt meg a dolog, hogy te a relatív páratartalmat nézed/látod a grafikonokon.
Azzal, hogy a fal hőmérséklete a gyapot alatt magasabb lesz azzal a relatív páratartalma bár alacsonyabb lesz, de a fal nedvességtartalma attól még nyugodtan emelkedhet.
Tehát butaság a "szárítja a falat" megállapítás, meg az is, hogy a vályog szárazon szarabb.
Építkezés fórumban már kérdeztem, de onnan nem jött válasz, szerencsét próbálok itt:
hőszigetelési kivitelezés zajlik nálunk, még a legelején járunk.
Egy szuterén rész feletti terasz burkolata vissza lett bontva ragasztóstul, hogy új járólap kerüljön rá.
Ennek a terasznak az egyik oldala annó kissé 'hasasra' sikerült, ezt megpróbáljuk síkba rakatni rendesen.
A kérdésem az lenne, hogy működhet-e olyan megoldás - valamivel vastagabb hőszigetelő réteg felhelyezhetősége érdekében - hogy a képen látható felső betoncsík oldalára is hőszigetelés kerül (XPS), és arra rányúlik majd a járólap. Nem sok, mondjuk 3 cm vastagságban. Aztán erre jönne a vízorr profil.
Erre nem is a képen látható oldalfal vastagabb szigetelése miatt lenne szükség (a fal mögötti helyiség csak ritkán fűtött), hanem amiatt mert az megy tovább hátrafelé, ahol már fűtött tér van. Oda szeretnék vastagabb réteget, de nem szeretnék ugrást a síkban, így elöl is vastagabb kéne.
Nemesvakolatot kellene valasztanom az eps homlokzatra.
Szilikatosra gondoltam. Lenyeg jo minoseg legyen, tartos es szintartos. Sok a por felenk, szoval ez gond.
Mit javasoltok?
Szeletelt teglat is szeretnek. Azt mondta a szaki, hogy ebben a melegben, erre a forro homlokzatra nem meri felrakni. Ezt hogy lehetne megoldani?
Eloszor nemesvakolni fog, majd szeletelt teglazni. Kihagyja a szeletelt tegla feluleteket a nemesvakolasbol. Jo ez a sorrend, eloszor nem szeletelt teglat kellene rakni?
Ez teljesen logikus írás... de oldalfalra is vonatkozik?
Saját példa: régi felújított ház 30cm kisméretű tömör tégla fal. Régi (lehet, hogy nem is működő) vízszigetelés. Hőszigetelésnek kőzetgyapot, vagy hungarocell a megfelelő? És a páragörbe/áramlás milyen lehet? Jelenleg nincs semmi, télen a hideg északi falon van alul lecsapódás...
A vezetek nem jelentos hohid.
A melegviz cso sajat hoszigetelo burokban fut, ezert nem jelentos hohid.
A hidegviz cso sajat ZART CELLAS (parazaro) hoszigetelo burokban fut, ezert nem jelentos hohid.
A polisztirol golyocskakat szerintem felejtsd el, a csovek kozotti reseket perlittel toltsd fel.
Polisztirol betonbol ketfele letezik;
- jo hoszigetelesu, de rohejesen gyenge
- jo eros, de rohejesen szar hoszigetelesu.
Segítséget szeretnék kérni vélemény, illetve tapasztalat formájában. Biztos leírtátok már, de hiába kerestem nem találtam. Új ház építésénél jövő héten érünk el az aljzat szigetelésig. A villany vezetékek egyrésze és a víz csövek meg teljesen a szerelő betonon futnak. Az eddigi rossz tapasztalatok alapján már nem bízok a mester emberekben a "jól lesz az úgy is" aranymondatok miatt és a cseppet sem lelkiismeretes munkájuk miatt. Szóval a padló csövezés nem teszi lehetővé a lépésálló szigetelés hőhídmentes lerakását. Olvasgattam arról a bizonyos polisztirol gyöngy szigetelésről amihez csak vizet kell adni. Van erről valakinek tapasztalata?
Nyilván, a legolcsóbb falazóelemhez is lehet számolni, de akkor mit veszünk összehasonlítási, viszonyítási alapnak?
Ytong Start alatt valószínű nem érdemes tovább szigetelni a talaj felé oly mértékben, mint ha nem lenne hőhíd megszakítás.
A te számolási példád szerint elvileg 55 fm fallal számoltál. 10 cm vastag XPS-ből körbe ha a hőhíd megszakító alkalmazása miatt csak 10 cm-el rövidebbre kell lelógatni, akkor 19.000 Ft-ot spórolsz.
Igazából arra akarok célozni, hogy akit érdekel a tartófal menti hőhíd megszakítás az a legolcsóbb és legjobb módon az Ytong Startal tudja megoldani.
Egy ilyen haz magyarorszagi kliman egy ev alatt magatol osszedolne.
Ha egy cikkben valamilyen epitoanyag kivalo paraszabalyozo kepessegerol olvasok, ott tudom, hogy a szaktudas helyet atvette a marketing/ parasztvakitas.
Nem azonos a B30 U értéke az Ytong Startal, viszont a Porotherm 30 N+F-é igen.
A 10 cm XPS-t a vastagságára értettem. Szélességre 50 cm-el számoltam.
2800 Ft/db áron áfával már megkapod.
Ha mindent leszámolsz róla ami nem a megtérülési időhöz van, akkor az egy olyan kis tétel lesz, hogy szerintem nem a megtérüléstől függ, hanem attól, hogy valakit érdekel e ez a dolog vagy sem.
Gondolj bele, van aki Foamglassal csinált hőhíd megszakítást. Arra számolj megtérülést :)
És vagyok én, aki lemezalap alá XPS szigetelést tett"jó olcsón" :) Akkor még nem volt Ytong Start, de ha újra kezdeném, tuti azt tennék.
Gyakorlatilag nem letezik olyan valyogfal, amely ne lenne tele szalmaval es/vagy illesztesi resekkel.
Innentol kezdve a magas paraszamu pir kulso alkalmazasa ongyilkossag szerinten.
Egy sor b30-as tegla nem 70.000 ft ;)
10 cm szelessegu labazati hoszigeteles szinten nem 70.000 ft.
Egy profin hoszigetelt haznal a labazati hohidmehszakitas annyira keves extra haszot hoz, hogy szerintem csak passszivhaz szint korryeken erezheto.
Szoval szivesen latnek egy "megterulesi ido" szamitast (eletszeru adatokkal!) erre a 3000 ft/db-os csodateglara.
"NEM IGAZ, hogy egy zart cellas pir hoszigetelest ra szabad tenni egy valyogfalra."
Pl.: A döngölt vályog fal és a nehéz vályogfalra nem problémás a PIR, de az EPS sem.
Vakolható közetgyapotot szoktak rá írni a vályogra, de azzal meg az a gond, hogy túlságosan kiszárítja a vályogot. A PIR pont megfelelő értéken tartja, tehát nem hogy nem igaz, hanem erősen ajánlott rá olyan szigetelés ami nem szárítja ki a falat nagyon.
Ne feljetsd számításba venni, hogy 1 sor téglával kevesebb kel, ami kb 70.000 Ft.
Így a lábazati szigeteléssel sem kell olyan mélyre menni. Azzal is lehet spórolni. (10 cm XPS esetén kb 70.000 Ft)
A spórolás, meg mindig attól függ, hogy mit veszünk alapnak.
A hőhídmegszakításnak nem csak fűtési költség csökkentési előnye van.
Ha mindent beleszámolsz, akkor kb 110.000-120.000 Ft külömbségről beszélünk a hőhíd megszakító Ytong Start és a Porothertm 30 N+F között.
Ha főlfelé figyelsz a szigetelések átfedésére a homlokzati és tetőszigetelés esetén, akkor a padlónál miért ne kéne? A talajszintbe lelógatott XPS csak lassítja a hő útját kifelé, de a ház alatti talajt lazán melegítí.
NEM IGAZ, hogy egy zart cellas pir hoszigetelest ra szabad tenni egy valyogfalra.
:)
Altalaban elmondhato, hogy a pir hoszigetelesek 90 szazalekat nem sazabad ratenni a hazak 90 szazalekara, tehat aki a hazat pir tablakkal hoszigeteli, az igen magas valoszinuseggel hulyeseget csinal eppen. Termeszetesen itt is vannak mukodokepes kivetelek (pl. belulrol sem tilos hoszigetelni), de ezek a kivetelek pontos adartokkal vegzett okos szamitasok eredmenyei.
Na akin azt latod, hogy nincs annyi esze, hogy utanajarjon ezeknek a kiveteleknek, annak csak annyi mondhatsz, hogy NEM es kesz.
Mondjuk az ablaknyilas (ablakkava) aljan ott van 10 centi XPS, erre ul ra az ablak..
Ez az xps kifut a hoszigeteles kulso sikjaig.
Mit akarsz azon meg hoszigetelni?
Manzárd nélküli háznál OK, ha manzárd van rajta számolni kell, egyszer asszem kiszámoltam és nem passzolt. A Ytongnak max a fele a nyomószilárdsága mind egy tartófal téglának, csak egy régebbi szabványom van- akkor még nem volt Ytong- ámbár nem hiszem, hogy valami változott volna ezen a téren.
A "zart cella" azt jelenti, hogy viz es para elol zart ureg. Egy zart cellas hab jellemzoit gyakorlatilag nem befolyasolja sem viz, sem para, mert a hab belsejeben egyik szamara sincs hely. Azt a kicsi elterest a nem zart, tehat a HIBAS cellak adjak. szoval ha egy "zart cellas" hab nem viseli el tartosan a vizer vagy a parat a hoszigeteles romlasa nelkul, az nem zart cellas hab, csak annak hazudta calaki.
A para a levegoben lebeg, ezrt nem kepes szamottevoen befolyasolni a hab hoszigrtrleset.
A para a levegoben lebegve nem tud megfagyni, szoval aki a para megfagyasatot tart, az hulyeseget beszel :)
Megfagyni csak a viz tud, de a viz nagyon nem azonos a paraval.
A para egymastol fuggetlenul lebego vizmolekulakbol all.
A viz viszont egymashoz tapadt molekulak csoportja.
Egy bogre makszemet siman kersztul tudsz onteni egy tesztaszuron, de nedves makkal ugyanez nem fog sikerulni, mert egy ero osszetapasztja oket.
Igy lehetseges egy rakas olyan anyag, amely teljesen vizzaro, de ekozben jo paratereszto is. ( festekek, paraatereszto folia, stb)
Ez nem muto. Ne az egesz padlas legyen pormentes orokre,
csupan a ragasztado felulet legyen pormentes addig a tiz masodpercig, amig ranyomod a ragasztot.
Vegighuzol rajta egy tiszta nedves/nyirkos rongyot, KOZVETLENUL a ragasztas elotti pillanatban.
A zárt cellás szigetelésektől kerekedett a gondolatmenet.
A zárt cellás ugye ellenáll a víznek, a párát meg valamennyire átengedi.
A páratechnikai programoknál ha zárt cellás szerkezetben a pára eléri a 100%-ot a szigetelés rétegben, a pára kicsapódása még jóval alatta levő hőmérséklet esetén sem megy végbe.
Egy példa rá: 380-as tömör tégla (2000kg/m3-es) + 14 cm PIR zárt cellás szigetelés esetén Külső -29°C / 100% , 21°C / 40 % belső légállapot esetén 0,001 kg/m2 a pára lecsapódás mértéke.
A viznyomas nem vetheto ossze a paranyomassal, a viz ezerszer erosebb.Ugy us mondhatnank, hogy nem !etezik olyan magas paranyomas, anely kepes visszaszoritani egy helyrol a viznyomast.
Ez persze nagyon nem tudomanyos magyarazat, de a lenyeg benne van.
A hivatalos (de nehezebben felfoghato) valasz valami ilyesmi lehet: adott kornyezetben elofordulhato maximalis paranyomas nem lehet tobb, mint a levego abszolut viztartalma (gramm per kobmeter) harmatponton,, tehat 100% paratartalom eseten. Folyekony viz jelenlete eseten viszont nincs ertelme a levego viztartalmarol beszelni :) ott paranak, paranyomasnak helye nincs.
Az eps80 neveben a 80 azt jelenti, hogy 1m2 ilyen eps 8 TONNA sulytol lapul ossze 10%-nyit. Tehat egy 10 x 10 x 100 cm- es csik 800 kiloval terhelheto. Szoval ha a padlason nem zongorakat akarsz tarolni... :)
Ytong Start nem jobb? Az homogénen egyformán szigetel minden irányból.
Ezeket a szigeteléssel töltött téglákat vízszintes irányú hőszigetelésre tervezték, nem hőhíd megszakításra függőleges irányba.
Ráadásul rengeteg a vázszerkezetből adódó hőhíd amit ha kiszámolunk m2 re vetített U értékre (függőleges irányba), akkor a legjobb Porotherm Grafittal töltött is az Ytong start alatt marad jócskán.
A hidrofobizalas ahhoz hasonlo eljaras, mint amikor egy egyszeru szovetet vizlepergetove tesznek.
Tehat a para aram!asat nem akadalyozza, a folyekony viz felszivasat igen.
A téglafal alatt 2 réteg Copernit Fiberpol HP Light lesz, a lábazaton 20cm XPS, de burkolatot nem írt ki rá a tervező(csak Silikat Top vékony vakolatot.)
Az gondot okozhat, hogy a malter nem tud befolyni a téglába(első sor tetején), mivel ott teljesen lezár a perlit?
Én is arra tippeltem, hogy fölösleges a hidrofobizált, de gondoltam rákérdezek, hátha hatással van a "pára útjára".
Talán ez a megfelelő topic a kérdésemhez, ha mégsem, elnézést.
Lábazati hőhíd megszakítás céljából K-s téglát töltök perlittel. Könnyedén megy, 8 liter/tégla az anyagszügséglet(30K). Kérdésem a következő: hidrofobizált, vagy normál perlitet használjak? A víztaszító perlit nem zárja le a "pára útját"? A falra kívülről gyapot kerül majd.
Az is eszembe jutott, hogy az alsó sor hidrofobizált(3*ár), a második sor normál.
Tök normális hangnemben érdeklődtem arról, ki mit tud a PIR szigetelésekről, mert számomra az tűnt optimálisnak,
majd megköszöntem a segítséget, azoknak, akik válaszoltak.
Erre az első hozzászólásod ez volt:
"A dolog para reszet nehez roviden elmagyarazni, de ha lesz annyi eszed, hogy nem hoszigetelsz hazfalat parazaro habbal, akkor nem is kell elmagyarazni."
Ergo nem én rúgtam be a kocsmaajtót, te voltál egy lekezelő seggfej, a nulladik perctől kezdve.
Ezek után ne csodálkozz a hangnemen.
Általában a fórumok arról szólnak, hogy segítenek egymásnak az emberek, a többségnek itt is sikerült,
de látom, több fórumban is te vagy a helyi "megmondomatutit" ember, aki bárkit,
aki nem a te elképzeléseid szerint TERVEZNE megcsinálni valamit, és ezzel kapcsolatban bármit kérdez,
azonnal, indoklás nélkül, lekezelő módon lehülyézed (elég gyakran úgy, hogy neked sincs lövésed a konkrétumokról,
Idejossz kozenk, berugod a kocsmaajtot es leorditasz mindenkit aki nem a te kottadbol enekel?
Mire szamitottal, udvarias megalazkodasra es keszseges segitsegre? Oruljunk, hogy ingyen szivesseget tehetunk neked?
Mondok egy (szamodra ) megdobbento dolgot: az a kinti 80-as para ALACSONYABB, mint a benti 40-es para.
Nezz utana a gugliban az "abszolut paratartalom" es a "paravandorlas" kifejezeseknek.
Tehat ha jol ertem, akkor
nem akarsz 30 kilo (eghetetlen) eps-t apadlasodra,
helyette szerinted kevesbe tuzveszelyes egy 300 kilos (jol ego + draga) fa-szerkezet.
A kérdés továbbra is az, hogy pontosan mi történik pára ügyben, ha a lakásba 40% körüli a páratartalom folyamatosan.
Mert eddig úgy tudtam, hogy csak akkor van para, ha a lakásban túl nagy a pára, vagy szar a vízszigetelés valamelyik oldalról.
Nem az, hogy milyen vastag szigetelés az optimális.
Amúgy azon filózunk éppen, hogyan lehet az utólagos vízszogetelés mintájára (mikor végigvágják az alsó fugasornál koppra a falat, befűzik alá a lemezt, és visszafugáznak)
Képzeld azt, hogy kinn allsz a hoviharban, egy kiskabatban, derektol lefele meztelenul es rohadtul fazol.
Mennyivel fogsz kevesbe vacogni, ha a kiskabatot lecsereled egy tizszer vastagabbra?
A gyonyoru szikla labazatod hoszigeteles nelkul rohadt sok futespenzt fog elvinni (plusz vizesedes es penesz).
"én geotextillel fedtem be egyébként, bár most már ezt nem ajánlják itt a topikban, de 3 éve még igen :)) és én akkor csináltam."
Miért nem ajánlják? Én is így csináltam, s tegnapelőtt tetőjavítás miatt fel kellett szedjek kb 20m2 -t, s a gyapot állaga mintha új lenne.
más
Ki akarok alakítani egy kis járható részt a szigetelésen. Ha OSB-t rakok akkor annak a párazárása/fékezése nem gond? Vagy ha 150mm-es hálóméreten 3mm-es furatozást készítek az butaság?
Milyen közön kéne alátámasztani a 22-es OSB-t 1m, 0,5m? csak mászkálni, némi lomot rárakni kéne.
(ami bazinagy gránit tömbökből van rakva, ergo nem lesz szigetelve, mert szép)..."
Lassan jönnek a + infók, jól van.
Ebben az esetben teljesen felesleges a falra 14-20cm szigetelésben gondolkodni.
Tegyél annyit amennyit még SZÉPnek gondolsz és annyi. A meleg nagyon nagy része úgy is a lábazaton fog röhögve kilógni.
Ilyen esetekben szokott még utóbb kiderülni, hogy a kérdést feltevőnek van még más kőbevésett ötlete is. Jellemző, hogy a "padlást használjuk pakolásra, úgyhogy a födémre csak picit és járhatót (mert drága) rakunk"
PIRre megmondták, hogy drága és páratechnikailag aggályos, mert még az EPS is határeset.
Nem vagyok nagy híve az "olvass vissza okos leszel" dolognak, de vannak esetek amikor jól jönne.
Talán ha visszaolvasás közben látnád az összefüggő infókat és nem a te kérdésedre adott válaszokban, akkor nem vennéd személyes sértésnek.
Leírtam, hogy PIR-ből is alsóhangon 14cm-t rakok, ez grafitosból már 20 körül lesz.
+6cm vagy több optikailag már elég szarul néz már ki, mert túlzottan elállna a lábazattól
(ami bazinagy gránit tömbökből van rakva, ergo nem lesz szigetelve, mert szép)
Az továbbra sem jött le, hogy a pára majd mit fog csinálni a pur táblával, illetve honnan kerül oda, amikor a lakásban 40% körül alakul páratartalom, plusz egyik oldalról vakolat van, másikról pedig egy bazinagy téglafal.
A falazat egyes retegeinek homerseklete eltero, tehat a harmatpontok is elteroek.
Miert jo RELATIV paratrartalomban meghatarozni a fal megengedett viztartalmat?
Nem az egyik pillanatról a másikra változik a páratartalma a falszerkezetnek, hanem egy nagyon lassú ütemű változás.
Sajnos igaz ez a száradásra is. Ezért van meghatározva a 75% a téli időszakra. Hiba van kint 1 napig -20°C, az idő alatt nem gyülemlik fel a pára a szerkezetben a számított értékre.
A mérésekben az állandósult időtartalmat általában 30 napra szokták számolni. Tehát amiket írtam pára értékeket, az ha folyamatosan -5°C van 30 napig, akkor alakul ki.
Ezért szoktak átlagosan -5°C / 80% párával számolni. Gondolom ez valami súlyozott téli átlag.
kingoftailor-nál ezen a hőmérsékleten még nincs pára kicsapódás. Igaz, hogy csak pár százalékra van tőle, de ha mondjuk hosszabb időre lemegy -10°C környékére ott már lehet gond.
Az, hogy Purhabbal ragasztod vagy sem nem változtat a párán.
Próbáltam keresni okosságokat a neten a megengedett falszerkezet víztartalomra, de konkrétumokat nem találtam, csak utalásokat, 100% pára a max. megengedett. Víztartalomról nem is beszélnek.
Ideális a 60%, elfogadható a 85% pára. Nálad a szigetelés rétegbe mindenhol (-5°C alatt) 85% felett lesz a páratartalom.
Van ahol azt írja, hogy ezt az értéket az építőanyagok tartalmazzák, ha nem, akkor átlagosan a határ 75%.
Erre a mennyiségre (75%) írja azt, hogy jelentősen nem befolyásolja a hőszigetelési képességet és az anyag szerkezetét.
Ezekből a leírásokból következtetve a víz, azaz a 100% pára nem igazán megengedett sehol sem.
Találtam egy döntési algoritmust a téli falszerkezetre. Abban ha a 75%- felett van a pára, az nem felelt meg.
Persze ez a komplett téli időszakra vonatkozik. Amit vagy átlagolva vagy súlyozottan kell számolni, ezt nem tudom.
Mindenesetre megnéztem és nálad +3 °C-ba 82,2% ez az érték. Ha az átlag számít, akkor elvileg páratechnikailag nem felelne meg a falad.
Megkérdeztem Kömkeltől telefonon. Azt mondta, hogy Ő már több ilyen plusz szigetelést csinált/látott és nincs probléma vele. Ragaszthatom purhabbal és persze legalább a sarkoknál dűbelezzem meg.
A ferde vágásra egyelőre nem volt szükség, mert a 3 centi ágyazóhomok magasság megenged így 3 centi átfedést a falon lévő XPS és a talajba kerülő XPS között:
A felszedéssel eljutottam a terasz részig, ahol is a járda alatti 5 centis beton helyett már 10-12 centi vastag beton van hozzábetonozva az alaphoz és az EPS le van engedve a beton tetejéig.
Itt a homok erősen nedves volt a térkő alatt:
Bízok benne, hogy a hőhíd csökkentésén kívül a falba jutó nedvesség is csökkenni fog, ha leszedem a falról az EPS-t az XPS tetejéig és kicserélem XPS-re . Ezen kívül az XPS előtt lesz egy pár centi rés, amit homokkal töltök fel és így a nedvesség le tud majd szivárogni a talajba a fal előtt (ahogy a 12 centi vastag betonon keresztül már nem tudott).
Elég szar meló, de szerintem érdemes foglalkozni ezzel.
Amit én vettem másodosztályú PIR-t az zárt cellás, de viszonylag alacsonynak számít a μ értéke és a Silka falam is kedvez neki pára szempontjából. Persze ha nem kívülre rakom a grafitos EPS elé :) Bár -15°C-ig úgy sem lenne gond, de inkább menjünk biztosra. Most -24°C esetén jelenik meg az első páracsepp.
Padlóba viszont nagyon frankó. 150 kPa a nyomó szilárdsága.
Egész más rajta lépkedni, mint a sima 100-as EPS-en.
Sokkal merevebb és a cipő talpának a nyoma sem marad meg benne.
A 8 centis XPS en kivul csomo repedes van. Kulteri eps ragasztoval felragasztva, dubelezve, halozva, simitva 2x ugyanazzal amivel felragasztottak. 2-3 hete fejeztek be. Erdekes hogy keleti oldalon sokkal tobb delin alig.
Szerinted a Baumit OpenTop rendszer jó lett volna második rétegnek?
Elvileg az EPS-ben vannak lyukak, amik elég jól áteresztik a párát...
Sajnos amikor csináltuk a második réteget, ezt feleslegesnek tartottam, mondván hogy az első EPS réteg úgysem nagyon ereszti át a párát...
Sajnos még tényleg kevés információt lehet találni a dupla szigeteléssel kapcsolatban...
Amit viszont szerintem jól csináltunk: a második réteg EPS-t eltolással rakattam fel, úgy, hogy eltakarja az első réteg illesztéseit. Így elvileg kevesebb lett a hőhíd (a régi vakolaton a páralecsapódások már nagyon megmutatták a táblák széleit, persze nyilván technológiai hiba is volt annak idején...)
Nyitott cellaszerkezetu (alacsony mu erteku) PIR tablaval nyugudtan lehet hazat kivulrol hoszigetelni. Csak az a pillanat nem lesz nyugodt, amikor kiszamoljuk(pl Winwatt), hogy a csodahabbol milyen maximalis vastagsagot szabad alkalmazni ;)
Magyarul mindossze kb 6% falvastagsag-csokkenes miatt bevallalt egy rakas para-problemet.
...pontosabban a "bevallalta" akkor lenne igaz, ha a vasarlaskor tudja, hogy mit csinal :)
Te nem tanácsot vársz, hanem azt, hogy igazoljuk az elgonolasodat.
Ha valaki nem dicser agyba-fobe, az csak rosszindulatu lehet, mikozben nevetseges vastagsag-ertekekkel dobalozol, tehat szemmel lathatoan fogalmad sincs a dologrol.
En megertem, hogy szar erzes, amikor kiderul, hogy rossz anyagra koltotted a penzedet (vajon ki beszelt ra), de ne a rossz hir hozojat buntesd.
200 m2-re kaptam a tüzépen 48 zsák ragasztót. 25 kilós 1 zsák. Így akkor az elvileg 300m2-re elég, de mivel tényleg nem sík a fal, ezért 200-ra csak elég lesz már.
igen, pontosan ettől tartok én is. Erre fizetem az ellenőrt, akivel jó sok dolgot átbeszéltünk már alaposan, és a kivitelező is elfogadta, hogy az a fránya ellenőr meg fogja követelni az elérhető minőséget.
Illetve készült egy komolyabb szerződés is. Persze elérni nem, csak törekedni lehet arra, hogy tökéletes legyen. Remélem ez a két dolog hozzásegít valamelyest.
"Szerintem kb. ezt bizonyítja az is, hogy nem emlékszem és a kereső sem hoz semmit arra, hogy bárkinek is lefagyott volna a porotherm faláról az EPS."
Ha jól értem, arról az esetről polemizáltok, amikor valaki az eredeti (ma már vékonynak gondolt) 4-8 cm szigetelésre x év múlva még egy réteget rak. Ez esetben lehet, hogy a kereső azért nem ad ilyen találatot, mert MÉG nincs meg a "divatja" (most van kialakulóban) a második réteg szigetelésnek. Lehet -LEHET- hogy 3-5 év múlva több találatot kapsz...
perszehogy neked van igazad. neki viszont azt a sok ragasztot be is kell kevernie, meg fel is kell pakolnia. és nem számolt ennek a munkaidejével, amikor az ajánlatot adta. így tudott olcsó lenni. ha lefolyik, akkor túl hígra keverte.
tegnap a kivitelezőm embere elkezdett nekem magyarázni, hogy a héten elkezdődő hőszigetelési munkálatokat, nem pont-perem ragasztási módszerrel akarja csinálni, hanem csak pogácsákkal.
"tisztára felesleges peremet is ragasztózni, csomó anyagköltség neked, és a fal felső részén az egészet kipurhabozzuk neked, nem megy ott be semmi. Másrészt meg lefolyik a peremről a ragasztó amint rakja fel majd a falra"
Én meg mondtam, hogy azt bízza rám, hogy nekem emiatt több zsák anyagot kell vennem, és csinálja csak úgy, ahogy azt kell.
Itteni olvasgatásaim arra ösztönöznek, hogy mindenképp követeljem meg ezt a pont-perem ragasztást. Nem tévedek, ugye?
Látok a 2 érték között 2,5X-es szorzót ami azt jelenti, hogy, ha a durvább értékre számolsz és kívül belül EXTRÉM páratartalmakat adsz meg akkor éppen határeset a szerkezet. Ahol télen 50% felett van a pára magától ott valami baj van és kint sem jellemző a 80%. :)
Tehát a több összetevőből bármelyiket is elmozdítva az életszerű(bb) értékek irányába kijön, hogy tökéletesen biztonságos a szerkezet páratechnikailag.
Szerintem kb. ezt bizonyítja az is, hogy nem emlékszem és a kereső sem hoz semmit arra, hogy bárkinek is lefagyott volna a porotherm faláról az EPS.
Megtennéd, hogy ugyanezen falat modelleznéd 30% belső és 50% külső páratartalommal is?
Kb. ugyan az a helyzet, mint kingoftailoresetében.
Mivel nálad vastagabb a szigetelés így a külső szigetelés rétegben is el kezd gyülemleni a nedvesség.
Nem sok nedvesség, de ki tudja mit kezd azzal a szigeteléssel ami nem zárt cellás, tehát képes a szerkezetében tárolni a vizet, mint egy szivacs.
Mivel az EPS elég rugalmas így kevés víz felvételét biztosan bírja és azt is, ha esetleg az megfagy benne. Hogy ennek mi a határmennyisége, azt nem tudom.
Kozepen, ahova pakolsz, oda tegyel eps lapokat,
a gyapotot meg told ki a szelere, ahova ugysem pakolsz.
A lenyeg, hogy mindenutt meglegyen a 20 centi vastagsag.
Legy szives aruld el, hogy a manapsag gyartott gyapotok kozul melyiknek a szala okoz szilikozist?
Vagy azt aruld el, hogy miert irsz ekkora butasagokat?
Van hogy 3-4 havonta egyszer, tényleg csak tárolásra. Konkrétan zavar, hogy belélegzem, utána prüszkölök egész nap. Ha nem rákkeltő vagy hasonló akkor nem gáz, de elég zavaró így is.
Nem tudom milyen gyapot, nem is tudtam, hogy üveggyapotból is többféle van, építkezéskor ajánlotta a "tüzép" még 2007-ben.
mennyi időt töltesz ott? ez a kérdés. ha havi két órát, akkor nemhiszem hogy ebből bajod lenne. amúgy milyen gyapot? mert nekem is van egy kevés fedetlenül, de nem éreztem hogy zavarna. persze az ember is különbözik...
Most lett tele a t..köm és az orrom, szám...a betonfödémen lévő üveggyapot szigeteléssel és szeretném lecserélni.
Bár nem sokat járunk a padlásra, de néha azért használjuk (tárolásra).
Kidobom az üveggyapotot, de mit érdemes helyette feltenni, ha most arra nincs keret, hogy a szigetelés fölé lécezzek a járkálás miatt maximum egy-két helyen, ahova pakolni fogok?
Továbbá értékesíthető-e a levetett üveggyapot? (amúgy igaz, hogy tüdőbe kerülve nagy károkat okoz a szervezetben?)
A dolog para reszet nehez roviden elmagyarazni,
de ha lesz annyi eszed, hogy nem hoszigetelsz hazfalat parazaro habbal,
akkor nem is kell elmagyarazni.
Latom te akkora szakerto vagy, hogy elore megmondod nekunk, hogy milyen hoszigetelo megoldasokat javasolhatunk neked. Egy ekkora szakertonek en nem is merek tanacsot adni.
ÉRDEKLŐDNI SZERETNÉK TETŐTÉR SZIGETELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN. AMELYET EGY 1930-BAN ÉPITET NYEREGTETŐS HÁZ TETŐTERÉT SZERETNÉM BEÉPÍTENI. A HÁZ OLDAL ÉS SZÉLESSÉGÉNEK MÉRETE: 9*10M A SZARUFÁK HOSSZÚSÁGA 6,5M. 6,5M *10*2=130NM-ES TETŐVEL RENDELKEZIK AMI 40° tetőhajlásszögű. 88-90 CM-KÉNT VAN A SZARUFA KIOSZTÁS AMI 12CM MAGAS ÉS 7CM SZÉLES. A SZARUFÁK NAGYON ENYHÉN HAJOLTAK. A TERRÁN SYNUS COLOR SYSTEM KÖNNYŰ BETON CSEREPET NÉZTEM KI.
A CELULOZ ÉS A PURHAB BEFÚJÓS SZIGETELÉSEKET NEM AJÁNLOTTÁK.
IGY MARADT 3 FÉLE SZIGETELÉS: A SZARUFA FELETTI Poliuretán SZIGETELÉS(PL.Bachl Pur) AMELY AZ ÁRA MIATT NEM JÖHET ÖSSZE.
A szálas hőszigetelés:AZ ÁRA TETSZIK,DE A MAI KÖVETELMÉNYEKNEK NEM IGAZÁN FELEL MEG A HŐSZIGETELÉSE,A SZARUFÁKNÁL KELETKEZET HŐHIDAK MIATT ÉS A BELSŐ TÉRBŐL SOKAT VESZ EL.
Prokoncept tetőelem:TALÁN EZ TETSZIK A LEGJOBBAN AZ ÁRA A Poliuretán ÉS A szálas hőszigetelés KÖZT VAN,DE NEM TUDOM,HOGY MENNYIRE JÓ. A SZARUFA ÉS A PROKONCEPT TETŐELEM KÖZT,HOGY LESZ SZELLŐZÉSE A SZARUFÁNAK HA RAJTA FEKSZIK? NAGYON TANÁCSTALAN VAGYOK EBBEN A DOLOGBAN. NAGYON VÁROK VÁLASZOKAT! ÜDVÖZLETTEL GÁBOR
Köszi a kimerítő választ és a linkeket PIR témában mindenkinek :)
A félreértés elkerülése végett, a homlokzatra nem valami gané, hepehupás másodosztályú PIR-t akarok rakni, hanem valami szépet :)
Viszont a tetőtérben, illetve a pincében már játszik a másodosztály is.
38cm kisméretű tömör tégla falam van, és hővisszanyerős rendszert is tervezek, ez gondolom pára-para szempontjából kielégítő lehet.
De a pára részéhez nem értek a dolognak, szóval ezt valaki elmagyarázhatná részletesebben :P
Mivel a fal már eleve rohadt vastag, a szigetelés vastagságát nagyjából limitálja az esztétikum
(gyönyörű, bazinagy kövekből rakott lábazat/pince van, ergo hülyén nézne ki, ha nagyon elállna), leszámítva a ház északi oldalát,
ami nem látszik, így leginkább a PIR jöhet szóba.
A tetőnél kb hasonló a szitu szarufák között limitált a hely, fölé meg már amúgyis PIR-t raknék (de erről később).
Szóval igazából a kérdés, ami maradt: Hogy megy ennek a PIR-nek a vakolása, ill egyáltalán melyik vakolható (kasírozott, kasírozatlan, stb), és melyik nem,
Ki beszél itt tetőről? Én a járda alá vitt XPS-ről, pontosabban az XPS és a járda között megmaradt 3 cm-es hézag kitöltéséről kérdeztem. Azt azért nem szeretném, hogy a járda mellé / alá folyó víz megfagyva romboljon.
Tömör falszerkezetnél nem problémás a PIR tábla homlokzati használata.
Porothert, Ytong esetén nem annyira javasolt.
A legjobb a beton fal, aztán a mészhomok. A tömör tégla is elmegy még.
Az EPS grafit λ: 0,032 W/mk
A PIR λ: 0,023 W/mk -től
10 cm λ: 0,023 W/mk PIR = 14 cm EPS grafit λ: 0,032 W/mk
10 cm PIR 2413 Ft/m2 - 14 cm EPS grafit 2738 Ft/m2
Persze az a PIR amit a másodosztályba árulnak, az nem λ: 0,023 W/mk-es, hanem λ: 0,025 W/mk és az EPS grafit λ: 0,032 W/mk sem λ: 0,032 W/mk hanem λ: 0,033 W/mk, így a helyzet változatlan marad.
Amit árulnak másod osztályba PIR táblát az valójában Stiferite Class Sk névre hallgat aminek a μ értéke (párafékezés) 56+/-2 az EPS Grafitoké általában 20-50. Elhanyagolható a különbség párafékezés terén.
Porothermre és Ytongra egyik sem igazán javasolt nagy vastagságban. Betonnál és mészhomok falnál mindegy melyiket használja.
A másod osztályú PIR-nél számolni kell azzal, hogy az lehet akár méret pontatlan, hordós, ék alakú, tehát gyártási és-vagy tárolási hibás. Így rengeteg utómunka van vele a homlokzatra való felhasználás esetén.
Ha Porothermed van, akkor inkább gyapotot rakj a homlokzatra. (nem vagyok gyapot kereskedő :) )
Igen, az ábra szerint és a kiinduló állapotok szerint.
Ugyan azon kiinduló állapotok szerint -10°C-ban a belső vakolat rétegbe lemegy 0°C alá a hőmérséklet és megfagyhat a víz ami akár le is nyomhatja a régi vakolatot.
A dűbelek még lehet, hogy tartani fogják, de a vakolat elválhat az EPS-től (belül).
Kiszerkeszthetem más légállapotokra is, de akkor is ugyan ez a helyzet. Vagy alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten jelentkezik.
A külső légállapoton nem nagyon tudsz változtatni, a belsőn tudsz.
Ha lejeb viszed 21°C-ra és 40%-ra a párát, akkor nyersz 3 °C-t.
Tehát még -8 °C 80% pára mellet sincs pára kicsapódás a szerkezetbe.
A hőmérsékletet ha jól szabályozható fűtésed van, azt könnyen leviszed 21 °C-ra, feltéve ha akarod.
A párát leviheted párátlanítóval vagy szellőztetéssel. Ha nincs alapból egyik se, az költség.
Lehet, hogy akkor érdemesebb megfontolni a vakolható gyapotot a falra.
A felgyülemlett pára, hogy kiszáradjon és ne fagyjon bele, kőzetgyapottal 0 nap, EPS-el 13 nap (-5°C 80% pára esetén).
-10°C 80% pára külső paraméterek alapján a száradási idő gyapottal 3 nap, EPS-el 34 nap.
Alapvetően van egy minimális mértéke az engedélyezett pára mennyiségnek a szerkezetbe (ezt nem éri el egyik esetben sem még -15 °C esetén sem), de ha az pont egy ragasztó rétegre esik és lemegy a hőfok 0 °C alá a rétegben, akkor a fagyás miatti térfogat változás lelökheti, megszakíthatja a ragasztó kötését az EPS felületével.
Az eddigi tapasztalat sajnos az, hogy a DuoTop-os rendszer egy nagyon gyenge termék. A vakolat valamennyire víztaszító, de nagyon puha és ezért nehezen tisztítható.
Sajnos ragaszkodtam a Baumit-os rendszerekhez - ezen a fórumon is többen ezt a márkát tartották a legjobbnak. Az egyébként szimpatikus, 15 éve működő kereskedő is azt szajkózta hogy "a Baumit egy prémium kategóriás termék", a DuoTop-ról egyenesen azt állította hogy "ellentétben a Revco akril vakolattal, nem penészedik". Kevés időnk volt a döntéshez, ráadásul menet közben belefutottunk egy erős EPS áremelésbe ezért a Baumit-os alaprendszernél maradtunk.
Aki most szigetel annak azt ajánlom, hogy ne ragaszkodjon feltétlenül a "gyári" rendszerekhez, hanem egy olcsóbb EPS-hez (pl.T-cell Plasztik) válasszon egy jobb minőségű vakolatot. Pl. A Revco Variomax csak kicsivel drágább mint a DuoTop, de lényegesen keményebb, jobban tisztítható felületed ad.
Az a baj, hogy a piacon nagyon sokféle termék van és ezeket nagyon nehéz összehasonlítani, főleg ha valakit sürget az idő. Ha lenne egy "skanzen", ahol minden gyártó összes terméke ki lenne állítva (és persze már 5-10 éve sütötte őket a nap és/vagy porosodtak), rögtön el lehetne dönteni hogy melyik terméket érdemes választani az adott árkategóriában...
Léteznek különböző szakmai kategóriák ("SzuperBrand", "kiváló építési termék"), amire esetleg lehet támaszkodni a választásnál. Pl.itt egy árlista, ahol ezek a kategóriák fel vannak tüntetve: http://www.tivadarkft.hu/akcios_arjegyzek.pdf Utólag értettem meg, hogy a "kiváló építési termék" az ami számít. A DuoTop "SzuperBrand" kategóriás, ami ha jól értem csak ismertséget jelent.
Sajnos sok félinformációt kaptam arról (a területi képviselőtől is) hogy mikor érdemes mindenképpen szilikonos vakolatot választani. Itt egy tudástár, hátha másoknak segít:
http://www.winklertuzep.hu/letolt/katalogus/tudastar_1447670826.pdf Ha jól értettem egy átlagos családi házas környéken kis szerencsével EPS-re elég a hidrofób akril vakolat (4.3.8, 4.3.9. fejezet) Persze aki teheti, vegyen nanoporos / szilikátos / szilikonos csodákat, mert az a tuti...
Ami jó dolog, hogy a plusz réteggel határozottan javult a ház hőszigetelése. Tehát a B30-ra tényleg kell a 15 cm EPS... Azért a két réteg közötti páralecsapódás miatt én is izgulok egy kicsit, remélem nem lesz gond...
Ez hogyan lehetséges? "30éves vegyészmérnök vagyok, és 40 év tapasztalattal a hátam mögött" De hogy hogy konstruktív is legyek: Ha elfogadod a cikk azon álítását hogy mérgező, fogadd el azon állítását is hogy betiltották, ergo abban amit most veszel már nem lesz, aki meg már beépítette nem fogja emiatt leszedni.
Egy teljesen szabalyos tetoszigetelesi modszer:
- fodem
- xps
- soder
Kesz, ennyi az egesz.
Sem a kavicsnak, sem pedig az xps-nek nem lesz semmi baja sem a viztol, sem a jegtol.
Remélhetőleg napokon belül megkezdődik a teljes ház külső felújítása/hőszigetelése. A nyílászárók lényegében már ki vannak cserélve
Még nem döntöttem el, hogy a szellőztetés miként lesz hosszú távon megoldva. Egyelőre persze marad az ablakok gondos nyitogatása, és a páratartalom figyelése.
De két lehetőséget fontolgatok:
- teljes belső hőcserélős szellőztetés, padláson elhelyezett egységgel, ez csak később tudna megvalósulni és nyilván nem olcsó mulatság
- az emeleti és földszinti fürdőszobába beszereltetek egy lokális, hőcserélős, falon átvezetős szellőztetőt.
A második megoldás esetén a kivezetést már most ki kéne alakítani a hőszigetelés/vakolás előtt.
Ezért az lenne a kérdésem, hogy ismertek-e megbízható márkát/gépet? Inkább jó legyen, mint olcsó. Nem szeretném folyamatosan üzemeltetni, csak akkor amikor használjuk a fürdőszobát.
Viszont amikor nem megy, akkor gondolom ennek jól le kéne zárnia, illetve jó lenne ha kinti szélvihar esetén nem zörögne.
Szigetelni készülünk, viszont 2 éve még nem készültünk, amikor beragasztottam a mészkő ablakparkanyokat, méghozzá elég alaposan. A mester urak azt mondják, hogy ők ki tudják venni, de én félek, hogy megsérül az ablak keret. Nincs valakinek ötlete, hogyan tudnám megtoldani a parkanyt? Nem szeretnék sem műanyagot, sem badogot rakni
Kedden hozzák a polisztirolomat, ezért kicsit megijedtem, amikor elolvastam a cikket. De a válasz felerészben már benne van, figyelnie kell az evszamokat. Aztán ha tovább keresel, megtudhatod, hogy már több mint egy éve nem gyártanak és nem forgalmaznak hbcd-t tartalmazó hungarocellt
De egy másik kérdés: Felvágattam a járdát a fal mellet, leküldtük az XPS-t a járda alá. A járda és a szigetelés között maradt kb. 3cm rés. Lefelé kitöltöm hulladék polisztirollal (vagy sóderrel?), de felülről le kellene zárni valamilyen rugalmas vízzáró anyaggal. Valaki javasolt valamilyen vödrös akrilt, még számolt is hozzá 1*1cm-re mennyiséget. De ez 3cm széles hézag, akrilból már túl sok és drága lenne. A Bitugél rugalmas marad ha kiszárad? Vagy összemegy, megkeményedik? Vagy valami más ötlet? Mit használtatok ami már "bizonyított"?
De ha ez a kérdés egyáltalán befogadásra talált már nálad és nem tudsz rajta magadtól (saját tudásodat használva) túllépni akkor -sajnos- azt kell mondanom nincs értelme sem elmagyarázni.
Ez sajnos nagyon igaz. Nagyon sokszor találkozni teljesen értelmetlen, fogalmatlan emberekkel.
Méghogy csodálkozunk ha a "befülled a ház a szigeteléstől" kerül szóba? Ez csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, vagy a COP1 cekászos fűtés hatásfokának "növeléséről". Kész, kipusztulásra van ítélve az emberiség.
