Igen, de te felsoroltad azokat a nagyhatalmakat, amelyeket nem lehetet egy mélyütéssel padlóra küldeni, és kivételned írtad Fro-ot. Azt gondolom, hogy az olaszok még a franciáknál is gyengébbek voltak, ezért raktam melléjük őket.
Ez igaz, ezt hajtogatom én is. Mégis ott követte el a japán politika a legnagyobb hibát, hogy komolyan azt hitte, hogy ha birtokába veszi a keleti területeket, akkor ez tárgyalóasztalhoz kényszaríti az USA-t.
1. vh-s harci gázoknál ez lett volna a helyzet, de a német harci gázok megelőzték a korukat. Ebből repülővel is lehetett volna eleget a célpontra dobni és a rossz szélirány is csak kicsit tudta volna mérsékelni a veszteségeket.
Ha az amerikaiak is gázzal válaszolnak az nem lett volna vészes, egyrészt a technikai hátrányuk miatt, másrészt mert egy már harcoló hadsereg erre fel van készülve.
Én nem értem, hogy miért nem használtak gázt a vh-ban, szvsz pl. a lángszóró sokkal brutálisabb fegyver.
Japán a harmincas évek elején a válságból exportoffenzíva segítségével lábalt ki (ismerős... :-) ), csak akkor még nem hitech-et exportált, hanem könnyűipari termékeket, textilárut, fogyasztási cikkeket stb. A mandzsúriai majd főleg a kínai kaland aztán betette a kaput az exportorientált növekedésnek, mert a hadiipar lódult neki, aminek komoly energiahordozó- és nyersanyagigénye volt (szén, vasérc, olaj, alumínium stb.), ezeket a dolgokat meg a kínai hódítás egyáltalán nem segített megszerezni (Kína szénben leggazdagabb része pont Mandzsúria volt, azt meg 1931-ben megszerezték, a kínai incidens a továbbiakban már nem sok hozammal kecsegtetett), sőt éppenséggel egyre nagyobb függőségbe taszította Japánt a nyugati hatalmakkal és főleg az USA-val szemben, akiknek az érdekeivel ugyanakkor a fokozódó japán terjeszkedés folyamatosan szembenállt...
A japánok így tkp. előre elhatározott politika nélkül is sodródtak a háború felé, mert visszavonulni Kínából nem akartak és nem is tudtak (a döntéshozókat befolyásolta a szélsőséges merényletek lehetősége, amellett világosan látták, hogy a visszavonulás Japánt másodrendű hatalommá fokozná le), ugyanakkor a kínai kaland elhúzódása mindinkább a délkelet-ázsiai hódítások felé taszította őket, miközben a kétirányú Japán terjeszkedés már olyan mértékben sértette az amerikai érdekeket is, hogy a háború már Amerikával is elkerülhetetlenné vált...
Tudta, hogy Japán korlátozott gazdasági potenciálja nem tesz lehetővé egy háborút az USA-val szemben. Még védekezésre sem. Ez ugyanolyan anygaháború volt mint a többi és ezt Japán nem nyerhette meg. Az USA győzelme csak idő kérdése volt.
egy ideig kikapcsolja USAt a Csnedes-óceánon így Japán távol-kelet nagy részét magáévá teheti. Mindezt akkor, amikor éppen Németo leteperi a Szu-t (ugye 1941 dec), és megszerzi a teljes Európát (mert ugye a Szu leteperésével Anglia feladja). Az USA mire feléled, addigra Ázsia Japáné (az összes angol gyarmattal együtt) Európa-Afrika német-olasz fennhatóság alatt. Amerika egyedül és a világ minden más részén tengelyhatalmak. Szóval az a moszkvai ellentámadás nagyon kellett...
Az, mert a stratégiai bombázók onnan elérték volna központi szigeteket...de tudtommal a japánok célja annyi volt, hogy távol tartsák az amerikai erőket addig, míg a külső védőgyűrűt felhúzzák, onnantól kizárólag védekezni akartak, amíg az amerikaiak fel nem adják támadási terveiket...
A 3. hullám elhagyása nagy taktikai hiba volt. Ebben egyet értünk, a harci gázban nem. Ennek több oka is van: 1, repülőről annyit nem tudtak volna célba juttatni, ami valóbar érzékeny veszteséget jelent élőerőben ( tanulmányozd a WWI-es gázbevetéseket). Már ezen elvérzett az ötlet, de azért játszuk tovább:
2, tegyük fel megoldják a mennyiség célba juttatását, akkor jön az időjárás elég egy szellő, s elviszi a gázfelhőt a laktanya felől... ( igen macerás és időigényes feladat lett volna a közvetlenül föld felett fújó szél irányának meghatározása).
+1, az USA rendelkezett harci gázokkal (minden hadszintérre vittek magukkal tartalékba, ha az ellenség beveti, megtorlásul ők is használják, mikor Anconát 44-ben megbombázták egyszer a németek be is voltak tojva rendesen, mert a kikötőben 5 hajó horgonyzott harcigázzal megrakva).
Ezt mondom én is. A dolog abszurdítása, hogy a Pearl elleni tervet Yamamoto dolgozta ki, mégis ő volt a legszkeptikusabb, az egész támadással, és az, és az USA elleni háborúval szemben.
A manilai fontos volt. Először ott állomásozott a flotta de visszavonták Pearlbe gondolván az okos stratégák, hogy majd onnan tudják támogatni a Fülöp szigeteket ha Japán megtámadja. Bíztak a flotta elrettentő erejében. Nem jött be....
Kb. akkora flotta és támogató gyalogság kellett volna mint az okinawai csatában részt vett haderő. És ezt még utána el is kellett volna látni mindenféle jóval. Pearl-t és Midway-t mindenképpen el kellett volna foglalni de még ez sem segített volna rajtuk. Yamamotó jól látta, hogy nem győzhetnek.
Nem a védelemről beszélek, hanem arról, hogy ahhoz, hogy ne kelljen tizenvalahányezer km-t egyhuzamban megtenni a partraszállásig, ahhoz el kellett volna foglalni Midwayt, és Pearl Harbourt, ami akkor sem lett volna könnyű feladat, ha Midwaynél esetleg a japánok a fenékre küldik az amerikai hordozókat. E két támaszpont nélkül lehetetlen lett volna partraszállni amerikában, nem véletlen, hogy meg sem próbálták.
Azt meg már M.Zoli is említette, hogy a csendes-óceáni amerikai flotta elvesztette ugyan csatahajói többségét, de megmaradtak a cirkálók, a tengók, és a légierő is kapott gépeket az amerikai kontinensről, ezek a hosszú felvonulás alatt irtották volna a japán flottát.
Az lehet, hogy nem volt erős, és szervezett védelem, (bár én úgy tudom, hogy pont 41 december után alaposan megszervezték a nyugati parti védelmet) de nem szabad lebecsülni a Bögöy kollega által említett lélektani tényezőt, amiről már én is írtam.
Arról nem is beszélve, hogy a japánoknak nem voltak normális harckocsijaik, azt meg nem tudom, mennyire volt gépesítve a seregük.
Szerintem teljesen reménytelen lett volna egy partraszállás, ha egyáltalán eljutnak odáig.
Ha eleve így tervezik könnyen megoldották volna. Hol volt a nyugati parton bármiféle védelem? Ráadásul a flotta is támogatta volna őket zavartalanul. No meg a légierő.
(Az angolok is mertek fel viaszosvászonból úszó harckocsit csinálni...)
"Tele volt amcsi támaszpontokkal a térség. Tényleg csak ehhez az egy bázishoz volt kötve az egész flottájuk?"
A flotta végig Pearlben állomásozott, a kisebb támaszpontokon max. csak repterek voltak, komolyab flottabázisok nem. Ezért is tartották Pearlben a nagy olajkészleteket. Meg azért mert ott jobban védhető volt, mint egy Isten háta mögötti eldugott szigeten, ahol max. pár repülő képezte a védelmet. Ráadásul azok az amcsi bázisok pont a a vh alatt és után épültek ki, előtte nem nagyon voltak.
"De gyorsabb az USA-ból Pearlbe küldeni a hadianyagot, mint az új személyzet kiképzése."
Én hajókra, repülőkre gondoltam elsősorban, nem személyi felszerelésre.
"Az 1. vh-ban ment Brémábol Baltimoreba német tengó, szerintem ekkora távot a 2. vh-ban is képesek lettek volna megtenni. "
Ez igaz, csak a Bréma-Baltimore távolság (szerintem egyébként New Yorkba ment, a kapitányát egy nagy parádé keretében még végig is vonultatták a Fifth Avenue-n.) töredéke a Bréma-Yokohama távolságnak.
Ötször akkora élőerő veszteséget. Nem hiszem, hogy abban a zűrzavarban túl sok meglepett katonánál lett volna vegyvédelmi felszerelés.
"Azonkívül az olajtartályok elpusztítása nagyobb csapás lett volna, mint a csatahajók. Nem mellesleg volt még ott tangó bázis, ismerve a következményeket az is fontosabb lehetett volna, azonkívül volt ott még sok romboló és cirkáló is, hogy a segédhajókat már ne is említsük."
Mindezt meg tudta volna semmisíteni egyetlen hullám?
"Az a néhány olajtartály volt egyébbként az egyedüli üzemanyagforrás az egész Csendes Óceáni flottának néhány 1000 mérföldes körzetben."
Tele volt amcsi támaszpontokkal a térség. Tényleg csak ehhez az egy bázishoz volt kötve az egész flottájuk?
Otrantonak:
Lehet hogy egy ideig a túlélők felszerelés nélkül maradtak, de gyorsabb az USA-ból Pearlbe küldeni a hadianyagot, mint az új személyzet kiképzése.
Az 1. vh-ban ment Brémábol Baltimoreba német tengó, szerintem ekkora távot a 2. vh-ban is képesek lettek volna megtenni. Utána meg feltöltötték volna őket egy japán "kereskedelmi" hajóról.
Azonkívül az olajtartályok elpusztítása nagyobb csapás lett volna, mint a csatahajók. Nem mellesleg volt még ott tangó bázis, ismerve a következményeket az is fontosabb lehetett volna, azonkívül volt ott még sok romboló és cirkáló is, hogy a segédhajókat már ne is említsük. A 3. hullám elmaradása óriási hiba volt.
Az a néhány olajtartály volt egyébbként az egyedüli üzemanyagforrás az egész Csendes Óceáni flottának néhány 1000 mérföldes körzetben. Amíg azokat nem építik újjá és nem töltik fel, az amik Cs. Ó.-i ténykedése erösen korlátozott lett volna. És akkor még finoman fogalmaztam.
Az igaz, hogy kevés hivatásosuk volt az amiknak 41-ben, de ha belegondolsz, Pearl után azoknak akik megmaradtak, nemnagyon volt mit használniuk, hiszen a hajók nagy része a kikötő fenekén pihent, és a gépek többsége is elpusztult. A tartalékosok illetve az önkéntesek kiképzésének végére pedig már ott voltak az új eszközök. 41-ben szerintem még nem volt megoldott az, hogy a német tengók eljussanak Japánba, a fejősteheneket (tanker tengók) szerintem később állították szolgálatba a németek. nem véletlen, hogy az első német farkasfalka a Seehund csak 1943. februárjában jelent meg az Indiai-óceánon.
