Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.
Nem bizonyítékokat kértél hanem pluszt meg magyarázatot. Azt adtam.
Bizonyíték csak egyféle lehet, ha visszahoznak egy (néhány) órát és összehasonlítják a földi etalonnal. Ha másként járt az óra pusztán a sebessége végett akkor a relelm igazat mond.
Ha nem járt másként az óra repülés közben akkor a relativisták tévednek. Le kell hozni egy GPS órát, 30 éve keringenek fenn atomórák, bár igaz, hogy egy egy óra csak olyan 5-8 évig működőképes, ezen idő alatt nagyságrendileg 0.1 sec eltérést szedhet össze.
Értem, te azt mondod, logikusabb, felfoghatóbb egy olyan modell, amiben nincsenek mindeféle távolba ható láthatatlan mezők vagy egymásról távolból tudó részecskék, nincs benne görbilt tér, hanem egy egyszerű dolog van: az ütközés, ami létrehozza a hatást.
De belegondoltál abba, hogy ez valóban felfoghatóbb, logikusabb-e? Mi az az ütközés, hogyan működik? Az ember ilyeneken nem gondolkodik, hiszen annyira mindennapi dolog. Az egyik golyó nekimegy a másiknak és meglöki, a gyerek is ismeri ezt. De valójában mi történik? A két test megközelíti egymást, és amikor már nagyon közel vannak, akkor az elektronjaik közt lévő elektromos mező az, ami közvetíti az ütközés lendületét. Maga a két test nem ér egymáshoz.
Na most részecskék esetén még nehezebb a helyzet, mert azokról azt se tudjuk, valójőban mifélék, van e valami "szilárd" szerkezetük, és hogyan "lökök meg" egymást, ha ennek a szónak ott egyáltalán van valami értelme. Valószínűleg nincs, mert a részecskéke nem golyóbisok.
Tehát valójában nem egyszerűsítetted le, nem tetted logikusabbá a képet azzal, hogy a távolba ható erőket vagy mezőket kicserélted az ütközés fogalmára, amiről semmivel nem tudsz többet mondani.
Hiszen látod, amikor megkérdeztem, hogy akkor most ezek a gravitonok elnyelődnek a nukleonokban, vagy visszapattannak róluk, azt sem tudtad megmondani, beismerted, hogy ere vonatkozóan még elképzelésed sincs. Ennyire nem tisztázott tehát még benned sem az ütközés fogalma, a nyomó gravitonok pontos működése.
Úgy hogy az első érvedet (1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként) szerintem ezzel kilőttük. Semmivel sem "fizikaibb" ok a te rejtélyes gravitonütközésed, mint pl egy mező jelenléte vagy a térgörbület feltételezése. Különben is, mitől "fizikai" valami?
2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét.
A hagyományos fizikában sem kell. Csak el kell fogadni az idő másfajta definícióját.
3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.
De nem is tudjuk, hogy valóságban van e szingularitás vagy nincs, szóval ez sem dönt el semmit.
4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag
Ilyet a relativitás se mond.
5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen
Hogyan ad rá magyarázatot?
6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe
Arra a régi is tud. A fehér törpékre meg már válaszolt neked más: ha kihűl, fekete törpe lesz. Ha a fehér törpéket meg a Föld belsejét a gravitonok melegítik, meg szerinted egész csillagokat melegítenek fel több millió fokra, akkor a Hold belsejét miért nem melegítik, a holdon miért nincsenek vulkánkitörések? És ezt a melegedést minden anyagon észre kéne vennünk valamilyen mértékben, nem?
7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani
Szerintem egy fizikai törvény mellett nem lehet érv az, hogy azért jobb, mert tágabb lehetőségeket biztosít az emberiség számára.
8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik
Az, hogy teljesen más kozmológia következik belőle, mitől bizonyíték?
9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.
Hasonló az előzőhöz: Lehet, hogy a te moddelled mást mond a világ keletkezéséről, de ez miért bizonyíték mellette? Nem voltunk ott a keletkezéskor és nem filmeztük le, hogy ez bizonyíték lehetne. Amúgy a te elméleted szerint hogyan keletkezett a világegyetem?
10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel
Nem ismerem ezt a kísérletet, de gyorsan rákeresve úgy tűnik, hogy nem tartják hitelesnek és megerősítettnek.
11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is.
Ez megint nem bizonyíték, csak a te leméleted mást mond, mint a relativitás. De ahogy szerinted a GPS meg az órás kísérletek a relativitást nem igazolhatják, ugyanúgy akkor a te elméletedet se.
Szóval az összes érvből nekem csak egy maradt, az a bizonyos Allais effektus, amiről azt állítod, hogy a te elméleted a többivel ellentétben meg tudja magyarázni, ez a magyarázat érdekelne.
Egy új elméletnek akkor is nagyon sok értelme van ha csak ugyanannyit tud mint az általánosan elfogadott. A nyomó gravitáció nem ilyen.
1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként, míg a relelmnek halvány fogalma nincs mi okozza a gravitációt (már ezzel is bőven több mint a relelm)
2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés.
3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.
4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag és egy orbitális pályán fog összegyűlni csak azért mert te úgy véled látni.
5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen
6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe (mutass egy fekete törpét ivivan)
7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani
8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik
9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.
10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel, míg a relelm egy sikertelen nulla eredményű (MM) kisérlettel van összhangban, amely kétutas interferométer a fénysebesség mérésére nem alkalmas.
11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is. A valóságos relelmi idődilatáció egyetlen bizonyítéka egyetlen mérés, egyetlen nyomorúságos eredménye = 39 nanoszekundum. Ettől hiszi mindenki, hogy a visszatérő iker fiatal marad, míg a földi tesója már rég megöregedett.
A megfejtésekre reagálva küldted a 46604, 46605 hozzászólásokat, melyekből nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak fejtörőnek szántad, hanem ténylegesen nem érted a dolgot.
Gergő73 a 46608, 46609, 46613-ban tovább magyarázta, te a 46617-ben megmutattad, hogy továbbra se értesz egy hangot sem, és cáfolóhoz méltő stílusban írtad a butaságokat, mellébeszéléssel vádoltad.
Erre Gergő73 a 46634-ben már ezt írta: "Nem beszélek mellé, csak nem érted (többek között a matekfóbiád miatt, és mert úgy gondolod, a matek kikerülhető)."
Nem tudom, mit várnak el a vizsgán, engem ez már nem nagyon érint, de szerintem ez csak szőrszálhasogatás, én is tudom, meg szerintem itt mindenki, hogy kb milyen elméletek vannak ma a gravitációról, azok közül mi az elfogadott, ezért szerintem itt rajtad kívül senkit sem zavar, ha nem fogalmaz mindig mindenki halálpontosan, esetleg rövidít.
Egyébként a jelen esetben még igazad sincs, mert itt most nem a hivatlaosan elfogadott gravitációról volt szó, hanem az Astrojan nyomó gravitációjáról, és én egyelőre csak a hagyományos, newtoni gravitációval akartam összevetni, ezért igenis használhattam az "erő" szót és a tömegarányosságot is.
Astrojan vérprofi. Csak azokra a kérdésekre válaszol amikre tud valamiféle választ kreálni, azokat amikre nem tud semmit mondani fogyelmen kívül hagy. Így aztán persze nem hogy nem lehet cáfolni az elméletét, de még csak különösebben megvizsgálni sem lehet.
"Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét."
A fehér törpe egy haldokló csillag. Ahogy hűl előbb sárgára, majd vörösre végül a sugárzás megszűnésével feketére vált. (egyébként itt jegyezném meg, hogy a sokat misztifikált sötét anyag nem más, mint olyan kozmikus anyag, aminek nincs sugárzása, ezért nem láthatjuk)
Ezért valóban igazad van, mert 3400K-nél hidegebb fehér törpe nincs, mivel akkor már sárga lesz...
"Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle."
Ez sem igaz: ahogy hűl a bolygó folyamatosan összehúzódik. Persze írtó lassan, de ez a lehülés velejárója. Mivel a kéreg az alatta lévő magmán úszik, ezért a kéreg is összehúzódik: "kotyogás" kizárva. A hőt pedig jelen ismereteink szerint maghasadásból nyeri a Föld magja.
De akkor mindennek fel kéne robbanni, mint a szupernovák, vagy a gravitonoknak nem csak a föld belsejét kéne melegíteni, hanem nekünk is érezni kéne a saját bőrünkön, nem?
De ok, fogadjuk el, hogy nem ismered még a gravitonok pontos kölcsönhatását az atomokkal.
Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.
Igen, kb ezt válaszoltam volna én is, a gravitáció nem a felülettel, hanem a tömeggel arányos.
1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el.
A gravitonok nem ilyen egyszerűen viszonyulnak az (atomos) anyaghoz, hogy vagy lepattannak, vagy elnyelődnek. Az anyag és a gravitonok szerves egységet alkotnak, gravitonok építik fel az anyagot a töltések részvételével. Fogalmam nincs hogyan csinálják, a DVAG gravitonok működtetik az atomos világot, az atomok ugyanis örökmozgók.
Egy a lényeg, a gravitonok működését nem lehet a mechanikus világszemléletünkkel leírni, mert ha úgy viselkednének amint azt ismereteink szerint elvárjuk tőlük akkor ez ekvivalens azzal, hogy rég ismernünk kellene a gravitonok tulajdonságait.
Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.
Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle.
Azt is megkockáztatom, hogy az Ia szupernovák is felrobbanhatnak a gravitonelnyelés - tömegnövekedés miatt.
A relativitáselmélet görbült téridejét nem az abszolút geometria írja le. Az abszolút geometriában pl. igaz, hogy két ponton át pontosan egy egyenes húzható. A görbült téridőben ez nem igaz. Ott kezdődik, hogy az abszolút geometriában nincs is görbület nevű fogalom.
Jó, igaz, erre magam is tudok választ adni, lehet, hogy az elméleted szerint külön nukleononként kell számolni a gravitonkitakarást, akkor végül is mindegy, hogy hogy oszlanak el. Vagyis ha jól gondolom, 1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el. De akkor még mindig ott a kérdés, hogy visszaveri, vagy elnyeli. Ha elnyeli, akkor nő a tömege? Ha visszaveri, akkor ennek nincs hatása a környező testekre?
Köszi a részletes válaszokat, Astrojan, de a leginkább a geometriai problémára lettem volna kíváncsi. Vagyis, hogy hogy jön ki a gravitációs erő tömegarányossága, ha az atommagok keresztmetszete és tömege nem azonos hatvány szerint növekszik. Mert ugye a gravitonok "kitakarása" a magok felületével arányos, a gravitációs erő meg a térfogatukkal (tömegükkel)
Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen kísérletet, amikor az órákat vissza is hozták és összehasonlították..
Igen végeztek. Három ilyen kisérletről tudok, ezt itt a fórumon már teszteltük, eddig nem sikerült többet találni:
1. Hafele Keating kisérlet ami nyilvánvalóan szándékos csalás, ha szükséged van rá szívesen elmagyarázom miért.
2. Egy utasszállítón vitt egyetlen atomóra Európából Amerikába és vissza. Az eredmény 39 nanosec relativisztikus ugrás. A cikket nem találtuk meg.
3. Pár órás repülőgépes körözés Chesapeake bay felett.
Az összes többi kisérlet "menet közben" történt ahol nincs mód visszahozni az órákat. Ezek a kisérletek természetesen alátámasztják, hogy a relelm által hangoztatott (látszólagos) idődilatáció menet közben kimérhető, csak azt nem tudni, hogy a valóságban is megtörténik -e.
Ha szerinted az idődilatáció és a hosszkontrakció látszólagos, akkor nyilván a tömegnövekedés is az.
Egyáltalan nem nyilván. A hosszkontrakció szervesen összefügg az idődilatációval, ha nincs hosszkontrakció akkor nincs idődilatáció sem (valóságos) és fordítva.
A tömegnövekedés viszont energiabefektetést jelent így a részecske a valóságban is nyerhet valami pluszt, annak ellenére, hogy a tömegről egyedi véleményem van és nem bizonyos, hogy az állítólagos tömegnövekedés nem csupán energia/impulzus növekedés. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, a tömeg a részecskék együttműködésekor kialakított tulajdonság.
47331, Tehát valami olyasmiről van szó, hogy az univerzumból minden irányból egyenletesen érkeznek ezek a nyomó gravitonok, igaz? És ha két test egymás közelébe kerül, akkor ezek valamennyit kitakarnak ebből a gravitonáramlásból, és a másik oldalról érkező gravitonok egymás felé nyomják a két testet, amit mi eddig vonzásnak hittünk.
Pontosan.
47339, a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás.
47335, Honnan erednek ezek a gravitonok ? Igen ez gond. De gond az is, hogy a CMBR honnan ered, ami ugyanúgy (csaknem) homogén.
A kérdés az, valóban véges az Univerzum ? Valóban gömb ? Talán.
Lehet akár végtelen DVAG véges (ősrobbanásos) Univerzummal.
Azt se felejtsd el, hogy a DVAG = sötét energia. Tehát a kérdésed azt is jelenti, honnan ered a sötét energia ?
Ha viszont minden pontban mindenfelől érkeznek, akkor az valami olyasmit feltételez, hogy a gravitonok folyamatosan keletkeznek a tér minden pontjában,
Nincs kizárva a "keletkezésük" viszont egyáltalán nem szükséges, hogy a tér minden pontjában keletkezzenek, bizonyára nem is keletkeznek a tér minden pontjában. Már csak azért sem mert a tér végtelen sok pontból áll. Bizonyos kitüntetett helyeken akár keletkezhetnek is. A keletkezést itt felszabadulásnak értem, mert a graviton alkotórészei (A és B) elemi részecskék, tehát fizikailag nem keletkezhetnek. Kiszabadulásuk a BH -ból viszont elképzelhető, a tengelyirányban kitörő jetek szuperluminal sebességűek.
De also indexet a [ sub ] és a [ /sub ] használatával is el lehet érni (szóköz nem kell a zárójelek között), felső indexhez pedig a [ sup ] használatos. A hozzászólás editor ablak alatt van a "Milyen tagek használhatók Kód módban?" link, amire klikkelve eljutsz a help képernyőre.
Astronom, te mindig bezavarsz, mert mindig összekeverlek Astrojannal, bár kicsit alaposabban elolvasva a hozzászólásodat azért bizonyos árulkodó jelekből (kohézió meg hasonlók) azért rá szoktam jönni, hogy nem ő vagy. Meg a szinek hiánya is árulkodó. :)
Felső indexet úgy csinálsz, hogy IE explorert vagy Firefoxon belül IE plugint használsz és átváltasz a szerkesztőablak tetején a "Kód" üzemmódról a "Szerkeszt" üzemmódra. Utána látni fogod a sorkizárás és a betűnagyság opciók között a felső és alsó index kapcsolóit. Sok sikert Astrojannal!
Találtam egy cikket erről a nyomó gravitációról, gondolom, Astrojan írta, szóval lenne még egy kérdésem felé:
"Pontosabb képet kaphatnánk a világról ha a gravitációs sugarakat is képesek lennénk detektálni, mivel a gravitációs sugarak sokkal sokkal gyorsabban haladnak mint a fény, sebességük c2 körüli."
Most akkor a gravitációs sugarak sebességét miben mérjük? m2/s2-ben? (hogy kell felső indexet csinálni, segítsen már valaki :))
vagy ezt úgy értetted, hogy csak a fénysebesség számértékét kell négyzetre emelni? Akkor az eredmény viszont mértékegységfüggő lesz. Meg kéne mondanod, hogy milyen mértékegység esetén lesz c2 a sebesség? m/s? km/h? láb/perc?
Látszik, hogy te agyad még nem DVAG-elmélet kompatibilis. Ilyen kérdéseket nem teszünk fel, mert értelmetlenek!!! És különben is a BTOC-ról még nem hallottál? Na, amiatt árad mindenhonnan a DVAG. Meg ott van a kozmikus háttérsugárzás. Na ugye, csak gondolkodni kell, de ti ahhoz is lusták vagytok!
Ebből is látszik, hogy a relativitáselmélet hülyeség!
Igen, ez tényleg érdekes gondolat. Hívhatnánk akár ellentmondásnak is az elméletben. :) A gömbhéjjal én is eljátszottam, de ideig nem jutottam el a gondolatkísérlet folyamán.
