A 768-as felosztás Karlmann és Nagy Károly közt. Összekeverték a színeket a képen, a zöld volt Károly része. a tengerpart, Neustria, Aquitania nyugati és Austrasia északi része.
Kis Pipin ( 714 - 768 ), Neustria majordomusa 741-751, Austrasia majordomusa 747-751, frank király 751-768.
Martell Károly fia, apjuk halála után testvérével Karlmannal felosztották a frank birodalmat, neki Neustria jutott, féltestvérüket Martell Károly második házasságából származó Grifot kiszorították a hatalomból, kolostorba záratták. Felkelések robbantak ki ellenük, Frízia, Alemannia, Bajorország, Aquitania fellázadt, ezeket közösen verték le. 743-ban hatalmuk stabilizálására trónra ültették az utolsó Meroving királyt III. Childericht.
747-ben Karlmann lemondásával ő lett az egész Frank birodalom ura, testvére Grifo okozott még gondot, aki ekkor megszökött Bajorországba, Odilo bajor herceg védelme alá. 748-ban Odilo halálakor Grifo megszerezte magának a bajor hercegséget. Pipin hadjáratot indított ellene és Odilo csecsemő fiát Tassilot nevezte ki bajor hercegnek. Grifo 753-ban halt meg, egy Pipin katonái elleni csatában.
751-ben elhatározta hogy megszerzi a teljes hatalmat a Frank birodalomban, összehívta a frank nemeseket, akik megválasztották királynak, Zakariás pápa támogatta ebben. Soissonsban felszentelték királynak, a korábbi király Childerich haját levágták és kolostorba küldték. A következő pápa II.István 754-ben Párizsba utazott és személyesen szentelte fel Pipint királynak.
Pipin hálából hadat indított Aistulf longobard király ellen, aki elfoglalta a pápa itáliai birtokat, a frankok visszafoglalták ezeket, ezenkívül elismerték a pápa birtokának Ravenna és a Pentapolis városait, ekkor jött létre a Pápai állam.
759-ben hadat indított a mórok ellen, kiszorította teljesen őket Galliából, Narbonne városát is visszafoglalta.
768-ban Waifar herceg halála után elfoglalta Aquitániát.
A szászok ellen akart éppen hadat indítani amikor meghalt.
Sok helyen és időben létrejött ilyen rendszer. A római birodalom vége felé a magister militum - katonai főparancsnok kezében volt a tényleges hatalom, a császár csak névlegesen uralkodott. Tulajdonképpen most is ez a helyzet a demokráciák többségében, az alkotmányos király utódja a köztársasági elnök névlegesen az állam feje, a tényleges hatalom pedig a miniszterelnök kezében van.
A monarchizmus elég idejétmúlt rendszer a mai világban, gyakorlatilag egy ócska népszórakoztató intézmény, ha szétesne a modern társadalom és újra eljönne a káosz kora, lenne értelme bevezetni.
"Kis Pipin királynak koronáztatta magát, megfosztották Childericht a tróntól, lenyírták a haját és kolostorba küldték, ott halt meg 752-ben, vele kihalt a Meroving-ház."
Bizonyos francia értelmiségi körök szerint a Karolingok tkp. trónbitorlók voltak és a Merovingok lettek volna a trón jogos örökösei, a jogos frank dinasztia.
Mindez ki van egészítve, meg van keverve egy kis ezotériával meg misztikummal, hogy a Meroving-ház tkp. Jézus Krisztus vérvonalának őrzője és továbbvivője volt ...:-)
Karlmann ( 706 - 754 ) Austrasia majordomusa ( 741 - 747 ). Martell Károly legidősebb fia volt. Apja halála után Kis Pipin testvérével együtt ( szintén apjuk első házasságából származott ) kiszorították apjuk második házasságából származó testvérüket Grifot a hatalomból. 742-ben elfogták Grifot és kolostorba záratták. Pipin lett Neustria ura. Karlmannak Austrasia jutott. Ezután egy felkelést kellett leverniük, ebben Frízföld, Bajorország, Alemannia, Aquitania vett rész. 743-ban hatalmuk stabilizálására trónra ültették az utolsó Meroving királyt III. Childericht. A két testvér jó kapcsolatban volt, rendszeresen katonai segítséget adtak egymásnak. Karlmann 742-ben és 745-ben küldött segítséget a lázadó Hunald aquitániai herceg ellen Pipinnek. Pipin 742-ben és 743-ban küldött segítséget Karlmannak a lázadó szászok ellen. 742-744 közt együtt harcoltak Odilo bajor herceg ellen, aki testvérük Hiltrude férje volt.
Karlmann támogatta Szent Bonifác térítéseit, földeket is adományozott neki. Az ő adománya tette lehetővé a fuldai apátság létrejöttét.
745-ben az alemannok testvérének Pipinnek tettek húségesküt, ezért megtorlásul hadat indított ellenük. 746-ban Canstatt városába hívta össze az alemann nemeseket és kivégeztette mindet, ezzel vége lett az alemannok eddigi autonomiájának és a Karlmann által kinevezett gróf uralma alá kerültek. A mészárlás hatására elfordultak Karlmanntól hívei, ezért elutazott Rómába és lemondott a majordomus tisztségről. Elvonult Monte Cassino kolostorába és ott halt meg.
Karlmann fia Drogo a lemondás után magának követelte Austasiát , de Pipin legyőzte.
Szintén a lemondás után testvérük Grifo megszökött a fogságból és Bajorországba szökött, itt Odilo bajor herceg támogatta. Majd hálából Odilo 748-as halála után magának akarta megszerezni a bajor hercegséget. Pipin kihasználta az alkalmat és hadat indított Grifo ellen, Odilo csecsemő fia Tassilo lett a bajor herceg, frank felügyelet alatt. Grifo elmenekült és 753-ban egy csatában meghalt.
Karlmann legidősebb fia Drogo volt ( 730 - 753 ), ő apja halála után örökölte apja majordomus címét, 753-ban Pipin megfosztotta címétől és kolostorba zárta, ahol meghalt.
3. Ilyen erényesen élve a frankok a maguk népe és a szomszédok fölött uralkodtak, az uralom pedig apáról fiúra szállt.
Akkoriban, amikor a gótok követséget küldtek hozzájuk, a frankoknak három királyuk volt. Úgy vélem nem volna most ezen a ponton helytelen, ha fölvázolnám röviden a dinasztia megelőző történetét, kezdve egy kissé korábbi időponttal, majd eljutva azokig a királyokig, akik a szóban forgó időben a trónon ültek.
2 Childebert, Chlotar, Theoderic és Chlodomer testvérek voltak. Atyjuknak Chlodwignak a halálát követően fölosztották a királyságot városok és népek tekintetében négy részre, úgy hiszem oly módon, hogy egyenlően részesedjenek. 3 De nem sokkal ezt követően Chlodomer hadjáratot indított a burgundok ellen (ezek egy gótfajú nép, rendkívül harciasak) és a csata sűrűjében mellbe döfték és meghalt. Mikor lebukott a burgundok azonnal észrevették amint a szabadon szálló, hátára leomló hajára pillantottak, hogy az ellenség vezérét ölték meg. 4 Ugyanis az a frank királyok szokása, hogy sosem nyírják a hajukat. Gyerekkoruktól fogva nem nyírják, s minden egyes tincs a vállak fölött omlik alá, mivel elől a homloknál kétfelé választják. Azonban ez nem hasonlít a türkökére vagy az avarokéra, ami gondozatlan, száraz és mocskosan van fölkötve egy csúnya csomóba. Éppen ellenkezőleg, mindenféle szappannal gondozzák és nagyon gondosan fésülik. A szokás ezt a gyakorlatot csak a királyoknak engedi megkülönböztető jelül és kiváltságul. Az alattvalók hajukat teljesen körülnyírják és szigorúan tilos nekik hosszabbra növeszteniük. (Agathias I, 3, 1-4)
III. Childerich ( 743 - 751 ) az utolsó Meroving frank király. II. Chilperich fia volt, Kis Pipin és Karlmann majordomus ültette a trónra. Hosszú hajú és szakállú ember volt, az volt a szerepe hogy fogadta a külföldi követeket és azt felelte nekik amit a majordomusok mondtak. Minimális vagyona volt, egy föld, egy villa, néhány szolga, mindenhova ökrös szekéren utazott. 751-ben Kis Pipin királynak koronáztatta magát, megfosztották Childericht a tróntól, lenyírták a haját és kolostorba küldték, ott halt meg 752-ben, vele kihalt a Meroving-ház.
Jó nagy területet laktak be a németek Csehország határvidékein, főként a Cseh-erdő (Böhmerwald), a Szudéta-vidék és az Óriás-hegység (Riesengebirge) környékén.
Érdekes, hogy a német nyelvterület majdnem teljesen körbekerítette a cseh-morva nyelvterületet.
Ezek után nem is csodálkozom rajta, hogy a kitelepítések ellenére Nyugat-Csehország népessége genetikailag nagyon közel áll a szomszédos német régiók népességéhez.
különben ahogy az elején írtam, elég lerövidítve írom le a német történelmet, a politikára koncentrálva, ha valaki szeretne, egy adott időszakról írhat még bővebben is kommentekben, gazdaságról, kultúráról, művészetekről vagy ami érdekli őt
Szent Bonifác ( 672 - 754 ). Angolszász volt, Winfrid néven született Wessexben. Az Exeter és Nhutschelle kolostorokban nevelkedett, 30 évesen lett pap. 716-ban három társával indult a szászok közzé téríteni, de a 716-ban kitört Radbod fríz király lázadása a frankok ellen és emiatt nem lehetett téríteni, visszatért Angliába. 718-ban Rómába ment felhatalmazást kérni a térítésre, II. Gergely pápa támogatta őt, ekkor vette fel a Bonifác nevet. Radbod halála után a frízekhez ment és 2-3 évig Szent Willibrord mellett térített. 721-ben már Hessenben térített sikeresen. II. Gergely magához kérette és kinevezte Germánia missziós püspökének 722-ben. 723-ban elnyerte Martell Károly támogatását a térítéshez. Meglehetősen vakmerő volt, egyik útján Geismar mellett szétverte Thor szent tölgyfáját és anyagából kápolnát épített Szent Péter tiszteletére. A közelében alapította a fritzlari kolostort. 724-ben Türingiában térített 731-ig volt itt. Angliából sokan jöttek hozzá téríteni, megbízásából kolostorokat alapítottak. A legjelentősebb alapítása a fuldai kolostor volt 744-ben.
732-ben III. Gergely pápa kinevezte érseknek, jogot kapott új püspökségek szervezésére és püspökök kinevezésére. 738-ban Rómába ment itt 739-ben kinevezték pápai legátusnak. Bajorországban tartott zsinatot és megalapította a Salzburgi érsekséget. a szász János lett az érsek. Regensburg, Freising, Passau újra püspököt kapott. Ezután Hessenbe és Türingiába ment. 741-ben Hessenben Buraburg lett püspökség, Türingiában északon Erfurt, délen Würzburg lett püspökség. Észak-Bajorországban Eichstatt lett az új püspökség. Nagy Károly idején Buraburg helyett Paderborn, Erfurt helyett Halberstadt lett a püspöki székhely.
742-ben Pipin és Karlmann kérésére nekilátott a frank egyház megreformálásának, több zsinatot hívott össze, ahol mint pápai legátus ő volt az elnök. A klérust fegyelemre kényszerítette, a kolostorokban Szent Benedek reguláit vezette be.
745-ben az általános frank zsinaton kölni érseknek választották, hogy egy ember alá kerüljön a germán,frank és fríz misszió.
747-ben mainzi érsek lett. 751-ben Soissonsban ő koronázta meg Pipint frank királynak.
753-ban lemondott a mainzi érsekségről és a frízeknél térített. 754-ben Dokkum mellett pogány frízek támadták meg a szállásán és 52 társával együtt megölték.
Ő volt aki megszilárdította a kereszténységet a Frank birodalomban. Meghonosította a római liturgiát és védte a cölibátus eszméjét. Az Angliából hozatott szerzetesek meghonosították a szabad művészeteket a frank kolostorokban.
Szent Willibrord püspök ( 658 - 739 ). Angliában született, Northumbria királyságban. A frízek megtérítője, Utrecht első püspöke.
Apja Szent Wilgis volt, aki visszavonult a világtól és épített egy Szent Andrásnak szentelt imahelyet, a király és a nemesek adományaiból. Willibrord Szent Wilfrid tanítványa volt, a bencés rend tagja lett később. 20 és 32 éves kora közt Rathmelsig apátságában élt, itt volt a 7.században az európai tudomány központja, Szent Egbert tanítványa volt, aki őt és 12 társát a frízekhez küldte téríteni, Herstali Pipin kérésére. Pipin kétszer küldte őt Rómába, ahol 695-ben a frízek püspökének szentelték.
Fríziában térített és sok templomot épített, köztük Utrechtben is egy kolostort és egy katedrálist. Ez lett a püspöki székhelye.
710-ben Dániában térített, 30 fiút hozott onnan, hogy misszionáriust neveljen belőlük. Ezután újra a frízek közt térített. 716-ban a pogány fríz király visszafoglalta Fríziát és sok templomot felgyújtott és megölték a misszionáriusokat. Radbod 719-es halála után visszatért Fríziába téríteni, itt is halt meg. 716-ban csatlakozott hozzá egy Wynfrith nevű angolszász fiatal, a későbbi Szent Bonifác.
