Vagy egészen egyszerűen úgy is lehet mondani, hogy az üzenet elküldése és megérkezése közt Annánál sokkal kevesebb idő telik el, mint Bélánál. Ez a különbség kompenzálja mindkét oldalon a dolgot. Annánál behozza Béla kezdeti lassúságát, Bélánál meg felemészti azt az időt, amit ő Anna lassúsága miatt kezdetben nyert.
Még annyit hozzáteszek, hogy Anna szerint az üzenet 1,85c-vel távolodik Bélától, tehát kb 140-szer gyorsabban, mint ahogy Béla szerint Annához közeledik. Az az aszimmetria az, ami gyorsabb munkára ösztönözni Bélát.
Privatti, elmondom neked akkor matek nélkül az én megoldásomat:
Béla valóban gondolkodhat úgy, hogy mivel Annánál fele olyan lassan telik az idő, ő ráérne totojázni a megoldással.
De Béla tovább gondolkozik, mert tudja, hogy az üzenetnek idő kell ahhoz, hogy eljusson Annához. Béla tudja, hogy az üzenete saját magához képest fénysebességgel fog haladni, de ez nem nyugtatja meg, mert Anna viszont szintén majdnem fénysebességgel távolodik őtőle (a te adataidat használva egészen pontosan 0,987 c-vel). Béla ebből kiszámolja, hogy az ő üzenetét továbító rádiójel és az Anna űrhajója közti távolság másodpercenként igen lassan, csak kb 0,013c-vel fog csökkenni. Vagyis a Béla kalkulációja szerint az üzenet csak a fényesbesség 1/80-ad részével közeledik Annához. Ezért Béla észhez tér, és elkezd iparkodni, mert tudja, hogy hiába telik nála gyorsabban az idő, az üzenet csak nagyon sokára fog megérkezni Annához.
Ezzel szemben mit gondol Anna?
Anna először aggódik, mert tudja, hogy hozzá képest meg Béla ideje telik kétszer lassabban. De rögtön megnyugszik, amint beleképzeli magát Béla helyzetébe. Mert ekkor rájön, hogy Béla kiszámolta az üzenet sebességét, és az neki 80-szor lassabbnak adódott, mint a fénysebesség, és ezt remélhetőleg figyelembe is vette. Anna viszon tudja, hogy az üzenet őhozzá igenis c-vel fog közeledni, akármit is számolt Béla, és ez a hatalmas sebességkülönbség (és Béla előrelátása) bőven kompenzálja majd azt a tényt, hogy Béla egyébként fele olyan gyorsan dolgozott.
Te ott követted el a hibát, hogy nem vetted figyelembe, hogy a fény mindkét megigyelő szemszögéből c-vel halad, függetlenül attól, hogy mennyi a sebességük egymáshoz vagy bármihez képest. Pedig ugye ez lenne a specrel alaptétele.
A SR kinematikai részét tökéletesen értem, a te kérdésedhez csak az kell. Az elméletnek ez a része tiszta matematika (nem kell hozzá semmiféle fizikai intuíció), másrészt az átlagos gimnáziumi szintet nem meghaladó szintű matematika. Most nem megyek bele annak taglalásába, hogy én milyen szinten művelem a matematikát (illetve már gimnazistaként milyen szinten műveltem), de megnyugtatlak afelől, hogy a gimnáziumi szintet jóval meghaladó szinten.
A te példáddal többek között az volt a gond, hogy még a kérdés is értelmetlen volt. Annak ugyanis nincs értelme, hogy "X meghalhat-e azért, mert Y ilyen meg olyan ismeretekkel rendelkezik vagy mert Y ezt meg amazt gondolja".
A tévedés nem jó szó erre. Nem érted. Azért nem érted, mert ahelyett hogy vennéd a fáradságot a matematika megértésére, idézetekből vett ismeretszilánkokkal reméled pótolni a tudást. Ezek a szilánkok azonban nem állnak össze használható tudássá.
Ez még nem lenne gond, nem kötelező ezt tudni. De te azt hiszed érted, és felháborodsz, ha valaki azt találja mondani, nem jó amit állítasz. A konkrét esetben kiderült, hogy semmit se értesz belőle, a magyarázatot még annyira se. És dühöngsz, mellébeszéléssel, hozzá nem értéssel vádolod azokat, aki megpróbálták elmagyarázni neked. Ahelyett hogy megpróbálnád megérteni, amit magyaráznak neked.
Unom a beteges stílusodat, az hogy a nemtudásodat tudásnak próbálod beállítani, nem különösebben izgalmas vitatéma.
Már egyszer kigyűjtöttem az űrkabinos kérdésben kifejtett hülyeségeid hozzászólás listáját. Hogy mi bennük a hülyeség, azt ivivan és Gergo73 vesézte ki.
Ok, precízkedjünk. Nyilvánvalóvá vált mindazok számára, akik értenek hozzá. :-)
"Gergő messze nem ért a relativitáselmélethez, csak próbált úgy tenni mintha értene hozzá."
Ez egy szabad ország. Hagyatkozhatsz a cáfolók szakértelmére is.
"Ti itt ketten előítéleteitekről - s vele párosult elfogódottságotokról tettetek tanubizonyságot, ti elvakultak."
Előítélet az lett volna, ha megeglőlegezem az ítéletet: Privatti tuti biztos hülyeséget fog mondani. Itt nem ez volt a helyzet. Először elmondtad a hülyeséget, aztán a magyarázatok ellenére kitartottál mellette, és csak akkor mondtam, hogy hülyeség. Ez tényeken alapuló állítás, nem előítélet.
Ahelyett hogy hamut hintenél a fejedre, fokozod a dolgot és égeted magad.
Ne ferdíts. Többszöri felszólításra sem voltál hajlandó megindokolni a két űrkabinnal kapcsolatos kijelentésedet. Sem az én sem Gergő részletes hozzászólására nem reagáltál érdemben (mert matek fóbiád van). Igen részletesen kiveséztük a két űrkabint, amit szerintem egyszerűen meg sem próbáltál megérteni... Nem tudom mit tehettünk volna még azért, hogy megértsd...
Érdekes még, hogy a 2-es pont vajon hogyan következik a nyomó gravitációból. Tényleg nagyon érdekes lehet ez az izé, amit ő kidolgozott!
"2Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés."
azt hiszem, egy új fogalommal bővül a tudományos diskurzus, mégpedig a "fizikai marketing" fogalmával. régebben az elméleteket használhatóság, pontosság, stb alapon próbálták értékesíteni, de ez elhibázott szemlélet. a fizika sokat kell tanuljon a mosópor és dezodorgyártó cégektől! nem az a fontos, hogy hányadik tizedesjegyben mutatkozik eltérés. kit érdekel, hogy a merkúr pályaváltozásait hány szögmásodperc per év pontossággal tudjuk jósolni?? nevetséges! az a lényeg, hogy az elmélet figyelembe vegye az átlagfogyasztó érdekeit. legyen egyszerű, ne tartalmazzon józan paraszti ésszel felfoghatatlan dolgokat (pl idő relativitása), ne tartalmazzon bonyolult matematikát, sőt, egyáltalán ne tartalmazzon matematikát, viszont mutasson izgalmas távlatokat, ígérjen hihetetlen fejlődési lehetőségeket, stb. szükség esetén tömegeket tudjon mozgósítani a szent ügy érdekében. a média kiemelten fontos, a jó elmélet TV-képes, de legalább bulvármagazinképes kell legyen. vastag szemüveges, fehér köpenyes, kopaszodó-őszülő, motyogó szobatudósokkal nem lehet ma már érvényesülni.
Tegyük fel egy pillanatra, hogy igazad (noha triviálisan nincsen). Mindez csak akkor számítana legalább légyfingnyit is, ha lenne egy modelled. De nincs. Mert az a középiskolás szintű álmodozás (amit sokan elkövetünk sci-fi regények hatására) amit te itt előadsz nulla, azaz nulla kritériumát sem teljesíti egy fizikai elméletnek. Ez nem egy elmélet, ez egy barbie-s ábrándozás.
Talán akkor lenne elmélet, ha megadná a következőket: 1. leírná a tulajdonságait a gravitonoknak 2. adna egy gravitációs képletet (mert ilyet eddig még nem kaptunk, azaz fogalmunk sincs, hogy a testek közötti gravitációs hatásra milyen képletek igazak!!!), illetve általánosabban szólva megadná az elméleted matematikai modelljét 3. magyarázatot adna az eddig felhozott ellenérvekre (visszaverődnek vagy elnyelődnek a gravitonok; mi történik egy gömbhéj belsejében; honnan jönnek a gravitonok; keletkeznek-e újak) 4. magyarázatot adna az eddig megfigyelt jelenségekre (pl.: GPS, müonok, elemi részecskék viselkedése gyorsítókban és akár már oszcilloszkópokban is, MM kísérlet, Merkur perihélium eltolódás, fényelhajlás gravitációs térben, Gravity Probe-B, gravitációs vöröseltolódás,...)
Természetesen sorban kell haladni, először kielégítően kell válaszolni az 1-es kérdésre. Van-e tömege, mekkora a mérete, van-e töltése, .... Aztán válaszolni kell a 2-esre, és ezután kerülhet szóba a 3-as és 4-es pont.
Addig amíg az 1-es és 2-es pont nincs kifejtve semmiféle párbeszédet nem lehet folytatni az úgynevezett elméletedről.
Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.
Nem bizonyítékokat kértél hanem pluszt meg magyarázatot. Azt adtam.
Bizonyíték csak egyféle lehet, ha visszahoznak egy (néhány) órát és összehasonlítják a földi etalonnal. Ha másként járt az óra pusztán a sebessége végett akkor a relelm igazat mond.
Ha nem járt másként az óra repülés közben akkor a relativisták tévednek. Le kell hozni egy GPS órát, 30 éve keringenek fenn atomórák, bár igaz, hogy egy egy óra csak olyan 5-8 évig működőképes, ezen idő alatt nagyságrendileg 0.1 sec eltérést szedhet össze.
Értem, te azt mondod, logikusabb, felfoghatóbb egy olyan modell, amiben nincsenek mindeféle távolba ható láthatatlan mezők vagy egymásról távolból tudó részecskék, nincs benne görbilt tér, hanem egy egyszerű dolog van: az ütközés, ami létrehozza a hatást.
De belegondoltál abba, hogy ez valóban felfoghatóbb, logikusabb-e? Mi az az ütközés, hogyan működik? Az ember ilyeneken nem gondolkodik, hiszen annyira mindennapi dolog. Az egyik golyó nekimegy a másiknak és meglöki, a gyerek is ismeri ezt. De valójában mi történik? A két test megközelíti egymást, és amikor már nagyon közel vannak, akkor az elektronjaik közt lévő elektromos mező az, ami közvetíti az ütközés lendületét. Maga a két test nem ér egymáshoz.
Na most részecskék esetén még nehezebb a helyzet, mert azokról azt se tudjuk, valójőban mifélék, van e valami "szilárd" szerkezetük, és hogyan "lökök meg" egymást, ha ennek a szónak ott egyáltalán van valami értelme. Valószínűleg nincs, mert a részecskéke nem golyóbisok.
Tehát valójában nem egyszerűsítetted le, nem tetted logikusabbá a képet azzal, hogy a távolba ható erőket vagy mezőket kicserélted az ütközés fogalmára, amiről semmivel nem tudsz többet mondani.
Hiszen látod, amikor megkérdeztem, hogy akkor most ezek a gravitonok elnyelődnek a nukleonokban, vagy visszapattannak róluk, azt sem tudtad megmondani, beismerted, hogy ere vonatkozóan még elképzelésed sincs. Ennyire nem tisztázott tehát még benned sem az ütközés fogalma, a nyomó gravitonok pontos működése.
Úgy hogy az első érvedet (1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként) szerintem ezzel kilőttük. Semmivel sem "fizikaibb" ok a te rejtélyes gravitonütközésed, mint pl egy mező jelenléte vagy a térgörbület feltételezése. Különben is, mitől "fizikai" valami?
2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét.
A hagyományos fizikában sem kell. Csak el kell fogadni az idő másfajta definícióját.
3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.
De nem is tudjuk, hogy valóságban van e szingularitás vagy nincs, szóval ez sem dönt el semmit.
4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag
Ilyet a relativitás se mond.
5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen
Hogyan ad rá magyarázatot?
6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe
Arra a régi is tud. A fehér törpékre meg már válaszolt neked más: ha kihűl, fekete törpe lesz. Ha a fehér törpéket meg a Föld belsejét a gravitonok melegítik, meg szerinted egész csillagokat melegítenek fel több millió fokra, akkor a Hold belsejét miért nem melegítik, a holdon miért nincsenek vulkánkitörések? És ezt a melegedést minden anyagon észre kéne vennünk valamilyen mértékben, nem?
7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani
Szerintem egy fizikai törvény mellett nem lehet érv az, hogy azért jobb, mert tágabb lehetőségeket biztosít az emberiség számára.
8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik
Az, hogy teljesen más kozmológia következik belőle, mitől bizonyíték?
9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.
Hasonló az előzőhöz: Lehet, hogy a te moddelled mást mond a világ keletkezéséről, de ez miért bizonyíték mellette? Nem voltunk ott a keletkezéskor és nem filmeztük le, hogy ez bizonyíték lehetne. Amúgy a te elméleted szerint hogyan keletkezett a világegyetem?
10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel
Nem ismerem ezt a kísérletet, de gyorsan rákeresve úgy tűnik, hogy nem tartják hitelesnek és megerősítettnek.
11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is.
Ez megint nem bizonyíték, csak a te leméleted mást mond, mint a relativitás. De ahogy szerinted a GPS meg az órás kísérletek a relativitást nem igazolhatják, ugyanúgy akkor a te elméletedet se.
Szóval az összes érvből nekem csak egy maradt, az a bizonyos Allais effektus, amiről azt állítod, hogy a te elméleted a többivel ellentétben meg tudja magyarázni, ez a magyarázat érdekelne.
Egy új elméletnek akkor is nagyon sok értelme van ha csak ugyanannyit tud mint az általánosan elfogadott. A nyomó gravitáció nem ilyen.
1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként, míg a relelmnek halvány fogalma nincs mi okozza a gravitációt (már ezzel is bőven több mint a relelm)
2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés.
3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.
4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag és egy orbitális pályán fog összegyűlni csak azért mert te úgy véled látni.
5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen
6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe (mutass egy fekete törpét ivivan)
7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani
8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik
9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.
10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel, míg a relelm egy sikertelen nulla eredményű (MM) kisérlettel van összhangban, amely kétutas interferométer a fénysebesség mérésére nem alkalmas.
11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is. A valóságos relelmi idődilatáció egyetlen bizonyítéka egyetlen mérés, egyetlen nyomorúságos eredménye = 39 nanoszekundum. Ettől hiszi mindenki, hogy a visszatérő iker fiatal marad, míg a földi tesója már rég megöregedett.
A megfejtésekre reagálva küldted a 46604, 46605 hozzászólásokat, melyekből nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak fejtörőnek szántad, hanem ténylegesen nem érted a dolgot.
Gergő73 a 46608, 46609, 46613-ban tovább magyarázta, te a 46617-ben megmutattad, hogy továbbra se értesz egy hangot sem, és cáfolóhoz méltő stílusban írtad a butaságokat, mellébeszéléssel vádoltad.
Erre Gergő73 a 46634-ben már ezt írta: "Nem beszélek mellé, csak nem érted (többek között a matekfóbiád miatt, és mert úgy gondolod, a matek kikerülhető)."
Nem tudom, mit várnak el a vizsgán, engem ez már nem nagyon érint, de szerintem ez csak szőrszálhasogatás, én is tudom, meg szerintem itt mindenki, hogy kb milyen elméletek vannak ma a gravitációról, azok közül mi az elfogadott, ezért szerintem itt rajtad kívül senkit sem zavar, ha nem fogalmaz mindig mindenki halálpontosan, esetleg rövidít.
Egyébként a jelen esetben még igazad sincs, mert itt most nem a hivatlaosan elfogadott gravitációról volt szó, hanem az Astrojan nyomó gravitációjáról, és én egyelőre csak a hagyományos, newtoni gravitációval akartam összevetni, ezért igenis használhattam az "erő" szót és a tömegarányosságot is.
Astrojan vérprofi. Csak azokra a kérdésekre válaszol amikre tud valamiféle választ kreálni, azokat amikre nem tud semmit mondani fogyelmen kívül hagy. Így aztán persze nem hogy nem lehet cáfolni az elméletét, de még csak különösebben megvizsgálni sem lehet.
"Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét."
A fehér törpe egy haldokló csillag. Ahogy hűl előbb sárgára, majd vörösre végül a sugárzás megszűnésével feketére vált. (egyébként itt jegyezném meg, hogy a sokat misztifikált sötét anyag nem más, mint olyan kozmikus anyag, aminek nincs sugárzása, ezért nem láthatjuk)
Ezért valóban igazad van, mert 3400K-nél hidegebb fehér törpe nincs, mivel akkor már sárga lesz...
"Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle."
Ez sem igaz: ahogy hűl a bolygó folyamatosan összehúzódik. Persze írtó lassan, de ez a lehülés velejárója. Mivel a kéreg az alatta lévő magmán úszik, ezért a kéreg is összehúzódik: "kotyogás" kizárva. A hőt pedig jelen ismereteink szerint maghasadásból nyeri a Föld magja.
De akkor mindennek fel kéne robbanni, mint a szupernovák, vagy a gravitonoknak nem csak a föld belsejét kéne melegíteni, hanem nekünk is érezni kéne a saját bőrünkön, nem?
De ok, fogadjuk el, hogy nem ismered még a gravitonok pontos kölcsönhatását az atomokkal.
Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.
Igen, kb ezt válaszoltam volna én is, a gravitáció nem a felülettel, hanem a tömeggel arányos.
1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el.
A gravitonok nem ilyen egyszerűen viszonyulnak az (atomos) anyaghoz, hogy vagy lepattannak, vagy elnyelődnek. Az anyag és a gravitonok szerves egységet alkotnak, gravitonok építik fel az anyagot a töltések részvételével. Fogalmam nincs hogyan csinálják, a DVAG gravitonok működtetik az atomos világot, az atomok ugyanis örökmozgók.
Egy a lényeg, a gravitonok működését nem lehet a mechanikus világszemléletünkkel leírni, mert ha úgy viselkednének amint azt ismereteink szerint elvárjuk tőlük akkor ez ekvivalens azzal, hogy rég ismernünk kellene a gravitonok tulajdonságait.
Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.
Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle.
Azt is megkockáztatom, hogy az Ia szupernovák is felrobbanhatnak a gravitonelnyelés - tömegnövekedés miatt.
A relativitáselmélet görbült téridejét nem az abszolút geometria írja le. Az abszolút geometriában pl. igaz, hogy két ponton át pontosan egy egyenes húzható. A görbült téridőben ez nem igaz. Ott kezdődik, hogy az abszolút geometriában nincs is görbület nevű fogalom.
Jó, igaz, erre magam is tudok választ adni, lehet, hogy az elméleted szerint külön nukleononként kell számolni a gravitonkitakarást, akkor végül is mindegy, hogy hogy oszlanak el. Vagyis ha jól gondolom, 1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el. De akkor még mindig ott a kérdés, hogy visszaveri, vagy elnyeli. Ha elnyeli, akkor nő a tömege? Ha visszaveri, akkor ennek nincs hatása a környező testekre?
Köszi a részletes válaszokat, Astrojan, de a leginkább a geometriai problémára lettem volna kíváncsi. Vagyis, hogy hogy jön ki a gravitációs erő tömegarányossága, ha az atommagok keresztmetszete és tömege nem azonos hatvány szerint növekszik. Mert ugye a gravitonok "kitakarása" a magok felületével arányos, a gravitációs erő meg a térfogatukkal (tömegükkel)
