Fót és Pest között.... Ugye ez egy szakasz, aminek nincs egy iránya. Csak hossza van egy. :-) Ha látott már reptéri futópályát, akkor talán azt is látta, hogy mind a két végére egy-egy szám van felírva, annak is két iránya van. :)
Nem, nem erre gondolok, hanem arra, hogy van egy könyvecske (amolyan tankönyvszintű, tehát egy jegyzetnél komolyabb), amiből a nebuló megtanulja, hogy mitől megy a vonat (engedélykérés mikor, hogyan stb.), és van egy, amit elővesz, amikor megáll a tudomány. Tőlünk (neem nem nyugatabbra, hanem) minden irányba kicsivel kevesebb rét van a sokrétű utasításokban, könnyebben követhető a "mi van, ha ..." gondolat. Hónapokig lehet rugózni olyan dolgokon, hogy akkor a Flirt az most motorvonat vagy motorkocsi, illetve hogy ki és hogyan köteles fékpróbát tartani, ha ... Ahol egyszerűbb a világ az egész utasításköteg nem tudja lehúzni az ember zsebét, ott valószínűleg nincs szükség ilyenekre. Azonban mivel a Szilik az eddigi tendenciák helyett nem féktuskóként, hanem 3000-es, 4000-es, 5000-es stb. (mi lesz 9000 után?) sorozatokban élednek újjá, úgy érzem, a mozdonyvezetőkre hárul annyi felelősség, hogy érdemes pár tényadattal megtámogatni őket. A csodamasina úgysem indul el, ha baja van. De azért egy harminc éves Ganz gép (akármelyik) és egy Taurus, Flirt stb. között van némi különbség a mozdonyvezető számára elérhető lehetőségekben (a "mit hogyan kell átkötni" kérdéskörre gondolva).
>Egy járatgépen azért vannak ketten, hogy az egyik rosszulléte stb. esetén se haljon meg feltétlenül az a párszáz ember.
KétharmadOFF és harmadON, mert baleset, de nem magyar és nem vasúti... Van ott két embernek is munkája, ha mindketten jól vannak is.
Vonat: te egy átszerkesztett, esetekre rendezett utasításra gondolsz? Ilyen pontokkal, hogy "egyvágányú pálya, szabad állású biztosított főjelző", "egyvágányú pálya, megállj állású bejárati jelző", stb. ?
Vasúton a világon sehol sincs ilyen. Talán nem véletlenül :-)))))
félOFF Egy járatgépen azért vannak ketten, hogy az egyik rosszulléte stb. esetén se haljon meg feltétlenül az a párszáz ember. Meg persze valóban vannak olyanok, amiket egyedül nem biztos, hogy meg tudna csinálni (pl. orrfutó reteszeltségének ellenőrzése gravitációs kiengedésnél), miközben vezetni is kell. De láttam én már egyszemélyes (na jó, kétszemélyes, mert oktatógép) Cessnában angol-magyar nyelvű checklistet. És a mozdonyon sincs mindig egyedül a vezér, ugye? :) Ha egy non-normal checklist (vagy mi a neve) anyaga nem lenne teljesen mélyen megtanulandó a mozdonyvezető-kadétok részéről, akkor a képzési idő és így a képzés költsége csökkenne, annak ellenére, hogy az elkészített útmutatók szájbarágósan meghatároznák a teendőket (amit persze elő kell állítani, mind tartalmilag, mind mennyiségileg és naprakészen is kell tartani). Természetesen ezzel egyrészt nőne a hibakeresés és -elhárítás ideje, mert lapozni kell, nem menne fejből. De csökkenne is, hiszen nem kell gondolkodni a dolgozónak (ami nagyon jó szokott lenni a munkáltatóknak) és nem kell sok olyan dolgot ellenőrizni, amit előtte, a leírás készítésekor már kizártak (mert nem olyan hibajelenséget produkál). Az eredőt nem tudom. Ki kéne próbálni. :) félON
>Egyszemélyes Cessna vezetője a PPL-A jogsival vajon hogyan oldja meg a kérdést? :)
Bár OFF, de erről első kézből van információm. A Cessna checklistje a pilóta fejében van. Mint ahogy a mozdonyvezetőnek is ott kell lennie a saját közlekedési módjára. Egy nagy járatgép checklistje akkora, hogy nem fér egy ember fejébe. Ezért kell mellé másik ember. (nem hogy a fejük kétszer akkora legyen, hanem hogy lapozza a könyvet) ON
Nem hiszem, hogy könyv formájú checklist mozdonyon használható lenne.
Akár fékezett, akár nem, ez már történelem. Az azóta odatett csapórúd "visszatartó" erejéről az arra rendszeresen járó kollégák (velem együtt) tudnának mesélni ezt-azt. Ez persze nem csak arról az átjáróról mondható el. :(
Egyszemélyes Cessna vezetője a PPL-A jogsival vajon hogyan oldja meg a kérdést? :) Checklisten én most nem erre gondoltam, amire te, hanem arra, hogy nem kell pontokba szedett tennivalókat a forgalmásznak feladnia a vezérhez, mert a lista a gépen lenne, és csak odalapozna a vezér. Lenne mondjuk egy olyan oldal, hogy "Közlekedés önműködő térközjelzős pályán, M! kijárati jelző mellett", és alatta pedig a tennivalók, jól kiemelve, hogy a max. seb. az mennyi is...
A checklist csak két személyes vezetésnél használható, gondold el, a mozdonyvezető a bejárati jelző megpillantásakor elővesz egy könyvet, és olvassa: "a jelzésnek megfelelő fékfokozat alkalmazása, ..." ...
Ez rendes kitolás lenne mondjuk a Rákosrendezőn tolatást végzővel...
Szerintem az lenne a leghasználhatóbb megoldás, ha bevezetnék a "biztonsági menet" fogalmát (én vagyok a keresztapja). Ez az általad is idézetből indulna ki, mely szerint: "Csak egyetlen módja van a hibák elkerülésének: az, hogy ne cselekedjünk semmit, vagy legalábbis ne kíséreljünk meg semmi újat cselekedni. Ez azonban úgy lehet a legnagyobb hiba minden hibák között."
A lényege az, hogy amint az mv. vagy a forgalmász úgy érzi egy BIZONYTALAN helyzetben, el lehet kezdeni a "biztonsági menetet"... Egy sornyi indoklás a fejrovatosban/menetigazolvány megjegyzések rovatában és elrendelheti/megvalósíthatja a tolatóra való átállást. Ez egy egyszerű, rugalmas forma, a kapkodó és így hibázó forgalmász problémájára is némileg gyógyírt jelent, mert ha ezen forgalmász érzi, hogy kezd összedőlni a rendszer, akkor ezt gyorsan elrendeli mindenfelé és reménykedik, hogy a többi dolgot jól csinálta... Kiküszöbölhetné azt is, amíg az irányítás töketlenkedik azon, hogy vajh jelentse-e ki a térközbiztosító berendezés használhatatlanságát és ezzel az állomástávot, vagy sem... Ezalatt a vonatok egyszerűen tolatóban tennék meg az adott állomásközt, amennyiben a körülmények (pl. útsorompó) indokolja, természetesen alacsonyabb sebességet kellene alkalmazniuk. A mozdonyvezető számára a nem egyértelmű helyzetekben csökkenti a döntési feszültséget - 15-tel megy pedig nem kellett volna, vagy vmax. és lehet, hogy találkozik egy másik vonattal...
És ha azt mondom, hogy ha tolatóban irányváltás nélkül, 30 km/h feletti sebességgel megtesz több mint 1000 métert, akkor megszólal egy csak megállva eltörölhető éberségi felhívás? (Azért nem kényszerfék, mert azért 1000 méter nagy út, és szinte biztos, hogy el is felejtette a dolgot a vezér, és csak hosszan keresné, hogy miért.)
Volt egy féknyom az átjáróig, kb. a képen a fehér x-től kezdve, így szerintem észrevette a pirosat. Akkoriban nem volt még csapórúd sem, ráadásul a páratlan vonatok (balról érkezők) az épület miatt még takarásból is érkeznek.
Ez a része nekem kimaradt a történetnek, úgyhogy ebben az esetben visszavonom. Igazából egyébként ilyen esetre sokkal jobb ötlet volna írásbelin elrendelni a tolató módba kapcsolást (amennyiben lehetséges) és emellé odaírni hogy legfeljebb 15 km/h, mert így legalább 35-40 körül megfogja, és még ha ennyivel fékezés nélkül belemegy is az akár álló vonat végébe, akkor se lett volna ekkora tragédia. Könnyen meglehet, hogy beszélgetés közben az ember elfelejti, mi mellett is ment el, és hajlamos túlzottan felgyorsítani. És erre nem az a válasz, hogy "beszélgetni se szabad", meg "mit kerestek a JV-k a vezetőálláson", mert ezek jogos kérdések, azonban a vasútnál egyszerűen túl kell biztosítani mindent. És sajnos nagyon sok dolog értelmetlen mértékben túl van biztosítva, míg egy ilyen üzemzavar esetén azért legalább a tolikapcsoló 40-es korlátja megvédhetné az embereket. Ha az ütközéstől nem is, a haláltól mindenképp, és ennek mindennél fontosabbnak kell lennie.
Lehetséges. A kolléga még a helyszínről hívott. Bukósisak biztosan nem volt a motoroson. Arra azért kíváncsi lennék, hogy ezt a "későn vette észre" dolgot ki állította. Mert az áldozat aligha. A kolléga szerint nagy sebességgel, lassítás nélkül hajtott be az átjáróba a motoros. Az átépítés előtt ott egy fénysorompó "biztosította" az átjárót. És szólt a mozdony kürtje is.
->fatar37 Helybeliként egy kicsit pontosítanék. 2004-2005 körül lehetett az eset. Aznap valami rendezvény volt a falu benti részén, és a főút le volt zárva. A motoros ennek ellenére behajtott erre az útszakaszra, amit a rendőrök is észrevettek, és "üldözni" kezdték a fiút (állítólag). A vasútállomás felé vette az irányt, és végigszáguldott a falun. Az állomáshoz közeli kocsma után (kb. 50m) vette észre a piros jelzést, de ekkorra már késő volt megállnia, és egy páratlan gépmenet elé csúszott be (hosszú féknyomot hagyott az aszfalton). Ő a kereszt helyéig "repült", a motort viszont majdnem a peron végéig görgette maga előtt a mozdony. A szili emlékeim szerint nem sérült túlságosan, max. a fényszórója törött be.
E.1. 2. melléklet 4.2.2., második mondat. Olvasd el, értelmezd! Majd vesd össze a baleset után kiadott NKH-féle ajánlással. A törlés ugyan nem az előírt módon és helyen történt meg, ám ez megint csak mellékes. Ha egy kocsit kellett volna kisoroznia Pilisen, és azért kapcsolt volna utasítás szerint tolatóba, majd vissza, mennyiben változott volna a helyzet? Semennyire. Gyorsan ment. Hogy miért, majd kiderítik. Legalábbis bízom benne.
Közben felkeltette a figyelmemet ez a hozzászólás:
"Nekem legjobban az csípi a szemem, hogy egy - a végkifejlethez kapcsolódóan - teljesen irreleváns cselekedetére hivatkozva helyezték vád alá (menet/tolatás kapcsoló kezelése)."
Csak annyira irreleváns, hogy ha nem törli el a vöröset, a VB miatt esélye se lett volna utólérni az IC-t.
