Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.”
Ez tényleg azt jelenti, hogy a jegyző által engedélyezett kutakhoz nem kell tervező.
Az első részével saját tapasztalat alapján nagyjából egyet értek.
Viszont mivel én helyi információkat ismerek így az,hogy a dunántúlon illetve az ország más részein mi van és mi történik érdemi információm nincs és nem is akarok belemenni tudatlanul.
De a helyi viszonyokat és ez értendő kb 10-15 km sugarú körre jól ismerem.Ha beszélek akkor csak erről van szó és nem az egész országról.
Itt a homokvidéken és abból is tizen pár faluban már meg van önerőből oldva az öntözés,arról most nem beszélek legál vízkivétellel vagy nem.A mai technológiákat nézve elég jó színvonalon víztakarékosnak mondható megoldásokkal. Az,hogy a takarmánynövények termesztéséhez is kell lassan az öntözés és ők eddig magasról tettek az egészre,mert ott eddig aránylag működött öntözés nélkül is az ne az én illetve aki eddig már megoldotta az öntözést zsebből,gondja legyen,mi már megtettük a magunkét és nem hallani,hogy siránkozunk.
Ennyit a homokvidék öntözés fejlesztéséről.Mivel ide felszíni vizet nem is akarnak juttatni akkor miről beszélünk?Marad a kút és kész vagy bezár a bazár.
Ezt a vidéket a saját adottságaihoz kell tovább gondolni és nem hasonlítani a többi vidékhez és ez persze vissza felé is így van.Mindegyiket az adottságokhoz és a lehetőségekhez kell próbálni adoptálni.
Az,hogy itt kismillió kút van arra úgyse hoz megoldást ha kicserélnek pár méter csövet vastagabbra,az csak stucc politika,adunk neki nevet de éppen semmit nem tettünk de van róla pecsétes papír. El kell fogadni ami van és abból kihozni amit lehet a többi csak mellébeszélés és önámítás.
A végére egy szakmai kérdés kíváncsi vagyok.Hogy állapítja meg a kismillió kútról,hogy nincs rétegzárás?De egyenként,mert általánosítani nem illik ugye.Attól,hogy leenged egy kamerát ott erről nem lesz információ.
Ez jelent meg az újságokban: "A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. Ez elvileg jelentheti azt is, hogy ezekre a kutakra nem kell tervet készíttetni."
Nem a "legális" vagy "illegális" a fő kérdés szerintem, hanem hogy "szakszerű" vagy "szakszerűtlen". Attól hogy valami "kamu adatos" kérelem doksira a jegyző kiadja a fúrt kútra a fennmaradásit attól az még lehet komoly szennyező forrás. Nem sok aláírásra jogosultról tudok aki kamerával megnézi a kutat mielőtt kitölti a jegyzői fennmaradási engedély kérelmet. Sok csak beereszt egy mélység mérőt. Aztán hogy az 20-25 méternél a behorpadt béléscsőben, esetleg a korábban beszakított búvárszivattyúban stb, vagy a kúttalban akad e meg ki tudja.
- Nyilván volt időszak amikor nem kellett engedély, de az magánszemély esetén volt igaz és akkor is voltak szabályok a kivitelezésre. A bajok alapvetően nem a talajvízre vagy parti szűrésű vízadókra fúrt kutakkal vannak hanem azokkal amikor egybe van fúrva több réteg és minden keveredik mindennel csövön kívől és belül is, vagy épp a pár méternyi béléscső alatti több 10 méteres csövezetlen lyukakban, amiből erre felé azért van bőven. No meg azokkal az ásott kutakkal amikből szennyvíz derítő lett.
:) Az "egységsugarú felhasználó" számára a kút egy olyan pont a kertben, ahol lemegy az áram és feljön a víz. A működése nem érdekli jobban, mint, hogy hogyan működik a tv vagy a számítógép. Ide kell kattintani és akkor jön az ingyen pornó. ;)
„Másként fogalmazva ez is csak egy sima lenyúlásnak tűnik,”
Nem, legális lesz a kútja.
„ hogyan oldja ez meg a valódi problémát.”
Ez attól függ kinek a problémája.
A tulajnak megoldja az államnak/hatóságnak nem ,csak részben.
Mivel sok milliárddal támogatnák az öntözést ezért nem ártana tudniuk,hogy a
pályázott területen a víztest pl. milyen terhelésnek van kitéve (hány kút ,milyen fogyasztás stb. )
mielőtt beleölnék a pénzt.
A másik : „Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája van, amiben világviszonylatban is egyedülálló célt tűztek ki. Elhatározták, hogy 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén. A cél elérését a világ legambiciózusabb jogszabályával - az EU Víz Keretirányelvével - tették kötelezővé.”
Mint láthattuk ez országszerte megtörtént. :-)
Na kb. „ A másik” is úgy teljesült mint az összefurkált rétegek szétválasztása/legalizálás.
Az egy másik szakmai/geológiai kérdés,hogy hol szabad rétegeket összenyitni.
Nem fogom fel "ellenséges hangulatnak" de ami tény az az,hogy lopni sem szabad mégis
"a 32-40-50-es kutak felső csövét kicserélik 63-asra és kész"
Már ne haragudj, de attól, hogy a felső pár méter csövet felbővítik 63-asra még nem lesz rétegzárás - szerintem. Még akkor sem ha melléöntik a betont. A talajvíz lejutásához ez édeskevés, a felszíni víz lejutásának megakadályozásához meg felesleges felbővíteni. (Az eredetileg 63-assal meg mit csinálnak?)
Másként fogalmazva ez is csak egy sima lenyúlásnak tűnik, ráadásul a direktbe szívott kutaknál egy plusz bonyodalom...
De ne "ellenséges hangulatnak" fogd fel, hanem nem értem, hogyan oldja ez meg a valódi problémát.
Kicsit olyan ez mint a környezetünk védelme érdekében bevezetett enrgiatakarékos villanyégők esete. Európában igaz kevesebb erőmű kell az áram előállításához és így kisebb a szennyezés, de a Távol-Keleten az égők alkatrészeinek előállításhoz ötször annyi füstöt "okádnak" a gyárak. Úgy teszünk, mintha az nem ennek a Földnek a légkörébe menne...
Ezt a jogi/időbeli dolgot már lejátszottuk/ták itt (nincs kibúvó).
Vannak olyan kútfúrók akik megbízást kaptak/nyertek a kutak legalizálásához és a
korábban említett példámban a 32-40-50-es kutak felső csövét kicserélik 63-asra és kész.
30-40eFt a munka és papírozás.
„Feldman Zsolt elmondta, hogy 2019 márciusában döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására,”
„A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel. "
Ha jól emlékszem volt olyan pár évtized, amikor nem kellett semmi engedély a kútfúráshoz. Ezt utólag visszapapírozni - mikor talán már sem a kútfúró sem a megrendelő nem él - enyhén szólva is kicsit furcsa. Főleg ha azt vesszük, hogy kifizeti a delikvens a kútja után most utólag az 50-100 ezret, aztán jó eséllyel kap egy határozatot, hogy meg kell szüntetni a kútját (megint csak jó pénzért), mert nem felel meg a mai előírásoknak. Holott halvány fogalma sincs az utólagos terveket készítőnek, hogy anno a fútásnál mi és hogyan történt. A döntéshozónak meg még annyi se. (Itt Csongrádban garantálom, hogy a kutak 95%-a rétegzárás nélkül készült, és nem csak a "mosogatócsövesek"! Csak itt a megyében 10- 20 ezer kút tuti van ilyen, és legalább 2/3-a vascsöves, 30-50 m-es.)
A vidékfejlesztési támogatás és az öntözési támogatás két külön dolog. Nem kéne összemosni a kettőt!...
A dolgot én is tudom igazolni. A Budai külső kerületekben, amik a 40-es években még önálló települések voltak (Budafok, Hidegkút, stb) voltak az ásott kutak.
A villany után a vezetékes vizet vitték oda.
Ekkor az összes kutat elkezdték pöcének használni. Dolgoztam építkezéseken, láttam, ahogy a szippantósautó odaáll az aknafedél mellé, és az összes nála lévő csövet ledugja a lukon ameddig leér, és kiszippantja a szennyvizet a kővel kirakott ásott kútból.
A bilógus, laborban dolgozó ismerősöm a konyhakertet akkor szüntette meg, amikor kielemezte, hogy miket szívtak föl a növények a talajból.
Ezek az ásott kútból lett pöcék a talajvízszintet is feljebb húzták, ráadásul erősen szennyezett vízzel. Az mind benne volt a konyhakerti zöldségekben.
Azért a kilencvenes években ezeket a részeket csatornázták, és jobb lett a helyzet.
Kishazánkban qurva szar a helyzet, mert aki törvénysértést követett el és azt akarja,,hogy amnesztiát kapjon annak a pert le kell folytatnia és az állam nem fizeti az útiköltséget,perköltséget,ügyvédi költséget!
Hallatlan!!!!
„csak 50-100 "nagybirtokos" ”
2018
„Még aznap a Miniszterelnökség is közölte, hogy közel 1800 gazdálkodó számára újabb mintegy 30 milliárd forint vidékfejlesztési forrás odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség.” (nincs ennyi gázszerelő)
Az alföldi csőgyártó mondja,hogy viszik a menetes csöveket mint a cukrot ,már kapacitáshiánytól
tart.
Az,hogy kinek hol milyen területre adnak engedélyt és milyet az is egy szakma: Vízgazdálkodás
"A link része lehet a kutak felmérése ,bejelentése ,engedélyezése és persze az EU-ból
lehívható több 10milliárd forint amit a gazdák öntözésfejlesztésre kapnának,
csakhogy ahhoz papíros kút kell."
Ez a magyar viszonyokat ismerve azt fogja jelenteni, hogy több tízezer kiskert tulajdonost jól megsarcolnak, közben az EU-s támogatásra - jó estben is - csak 50-100 "nagybirtokos" adhat be pályázatot mert a "papíros kút" csak a sokadik kritériuma lesz a támogatásnak. (Ezután meg már az sem lesz túl meglepő ha csupán egy "főcsővezető" pályázata fog megfelelni a kiírásnak...)
3 élű lépcsős és konkáv vídiás fúrófejek is több száz darabos tételben elérhetőek 4-10 coll közötti méretben. Gyere és válogass, vagy ha kéred ingyen postával küldöm őket Neked.
„A fenti rétegtani okok miatt - lencseszerűen elhelyezkedő mésziszap, szikes iszap, réti dolomit és réti mészkő rétegek a futóhomokban; jobb vízvezető-képességű betelepülések az agyagos szintekben - a talaj- és a rétegvíz nehezen különíthető el. Az egységes hidraulikai rendszerre utal ezen kívül az is, hogy a nyomás alatti rétegvizek szintje több helyen is a talajvíz szintje fölé emelkedik, s a talaj-és a rétegvíz szintjének évszakos változásai is hasonlóak. A talajvíz pótolhatja a rétegvizet, de a rétegvíz kitermelés is csökkentheti a talajvíz szintjét.”
„ E rétegek nem akadályozzák meg teljesen a nyomás alatt álló „rétegvizek” feláramlását. Sokszor nem feltétlenül a víz áramlik, hanem a nyomáshullám terjed. A félig vagy teljesen vízzáró rétegek lencsehálózata felett elhelyezkedő vizeket érdemes talajvízként elkülöníteni, mert ezek sokkal érzékenyebben reagálnak a csapadék és a párolgás változásaira, mint a rétegvizek. Az egyes agyagszintekbe ékelt „ablakok” ellenére Duna-Tisza köze vízadó rétegei különálló vízemeletek, a köztük lévő rétegek pedig vízzárók.”
A fentiek okozhatják azt ,hogy azon a vidéken készítenek "majsai"típusú kutakat.
De mint az utolsó bekezdés mutatja érdemes volna elkülöníteni a rétegeket.
Az,hogy egy jogi végzettségű jegyző geológiai beütés nélkül mit engedélyez azt nem tudom.
De lehet,hogy ezért „szakembereket” bízott meg.
Olyan helyeken ahol ilyen „ablakok” helyezkednek el sűrűn ott a rétegek „összenyitása”
megtörtént kútfúrók nélkül is.
Csakhogy ezek az Alföldi kútfúrók bejárják(ták) az országot és oda is eljutottak (ahol az egyes rétegek átjárhatósága, átfejtődése nem hetekben mérhető )ahová nem kellett volna.
Erről van szó és nem csak 1 konkrét rétegtani adottsággal rendelkező területről.
És ,ha megfigyeled nem az „alföldi kútfúrók” ágálnak a minden réteg összenyitása ellen.
Rendben nem akarok a múltról vitázni,mert úgyse értünk ebben egyet.Viszont speciel az önkormányzatnak fúrtak kutat és simán leszámlázták az,hogy felel meg a szabályoknak?Egyszerű semmi rétegzárt "majsai"típusú kútról van szó.Ők tehetik mi kis halak nem?
Rengeteg az biztos, csak ugye a felnőtt ember nem purcan ki tőle azonnal, csak a csecsemők. Aztán hiába forralják, ez nem megy ki belőle.
Csak ugye meg se érezni, nem is látni a vízen hogy problémás. A mosogatócsöves kút létesítésénél meg gyakran drágább a vízvizsgálat így szinte sosem végzik el.
De ha el is végzik, ismételni kellene gyakran. Csodálom hogy nem írják elő az otthoni kutakra is a kötelező vízvizsgálatot, hogy ez nem része a dokumentációnak.
Sajnos ez nem mese. Egy bizonyos szint felett a nitrát és nitritszennyezés okozza. Ha visszaemlékezel a képekre amit feltettem látható is a magyarázat. Persze tudom ezzel nem növelem a népszerűségem de nem is az a cél hanem a tájékoztatás.
- Sokan gondolják úgy ha fúrnak a kertbe egy Y méter mély lyukat és ha dugnak bele X méter ilyen olyan csövet akkor van kútjuk és ha van akkor az bármire használható. Hát manapság már nem.
Konkrét eset az egyik legdurvábbak közül : Vettek egy kertes házat. A kertben fúrt kúttal kútaknával búvárszivattyúval többé kevésbé még nem is nézett ki rosszul. (Még vízvizsgálati labor erdmény is volt csak nem tudták mi mit jelent. ) A víz is folyt a slagon. No de kinek van ideje slagot tartva nap mint nap öntözni a facebook és netes chatek korában ezért automata rendszer kell. Lett, csak ugye a slagon jött kb 15 liter percenként, de az öntőző rendszereket (néhány valóban hozzáértő telepítőt kivéve ) 40 liter/ perc körüliekre csinálják aztán majd kiderül hogy győzi e a kút vagy sem de az már nem az öntözős problémája így részéről a munka elvégezve minden ami ez után jön az pedig nem garancia mert homokol a kút. - hát homokolt ott is.
Mi legyen ? - kell egy kútfúró. Itt kerültem be az eseményekbe hogy ki kell tisztítani a kutat. Kivonultunk kameráztunk, méregettünk kompresszoroztunk. Jött a víz a vízre pedig a madarak. Senki nem gondolt semmi rosszra amíg az egyik rigó már az oldalán fekve vergődött a tócsában. Elpusztult. Hű mondom a tulajnak itt valami nagyon nem frankó. Erre elő került a labor papír amin a határ érték 100 szorosa volt a nitrit tartalma a víznek, a nitrát pedig "csak" 10 szeres.
Mi történt ? Volt egy "kút" a fülétől a farkáig szűrőzve ahol a felső erősen szennyezett talajvíz volt a domináns vízadó hiába a viszonylag nagy kútmélység. Mivel végig szűrőzött volt így "minden" víz bejutott a harántolt rétegekből, de ha nem lett volna végig szűrőzva akkor is bejutott volna mert nyitott talpú kűt volt rétegzárás nélkül, tehát csövön kívül is lejut a szennyezés. Mitől vot ennyire magas a szennyezettség ? Sűrűn lakott csatornázatlan városrész volt korábban és néhányan a szükségtelenné vált ásott kutakba engedték a csapadék és szennyvizeket.
Rengeteg olyan területen is van fúrás ahol soha nem is laktak csak a puszta közepén van. Sok helyen az olyan kutakat körbekerítették és lezárták fémmel a tetejét. Van amelyiket karbantartják, van amelyik az enyészeté, sőt régen sok pozitív kút is volt, le volt zárva de mégis ömlött belőle a víz.
Egyetlen egy kutat sem találtam amire bármit is kiírt volna pedig telefonról meg 3 különböző böngészőből is próbáltam. :-( Pedig az ilyen vízműves kutaknál pl tuti van valami infó.
