Badeni kultura jellemzői a Balaton déli partját Zamárditól Ordacsehiig, Keszthelyig, Nagykanizsáig,
A késõ rézkori badeni kultúra lelõhelyei gyakoriak, csaknem minden kijelölt feltárási helyen megtalálhatók.
Nagy kiterjedésük mellett további jellegzetességük hosszú élettartamuk. Azaz: tulmutatnak a Badeni kulturán és még a következő kostolaci kulturát is magkuba foglalják az kb 1 500 évet jelent!
A legcsábítóbb lehetõség maga a Balaton lehetett.
A leletanyag és a településszerkezet elárulja, hogy ún. szezonális települések lehettek, (ma is azok, a Balaton üdülő-övezet), amelyek helyét ismerték, és vissza-visszatértek oda, de nem laktak ott állandóan.
A telepek folyamatos láncában lehettek viszont frekventált, a közösség számára egyfajta központot képviselõ telepek: erre utal a környék néhány magaslati, várjellegû települése (Keszthely–Apátdomb, Fonyód–Bézsenypuszta, Balaton-magyaród–Kiskányavár).
Ez az a csoport, amely halomsír alá temetkezik, az emberi maradványokat elhamvasztja, és emberi alakokat formázó ún. antropomorfurnákba helyezve temeti el A sírokat „kõ-jelenségek” (kõpakolás, láda, sztélé) jelölik.
A badeni kultúra idõszakában megindult a törzsi szállásterület és társadalom felbomlása, és regionálisan törzsek fölötti együttmûködéssé alakulhatott.
Ennek bizonyítékait látjuk abban, hogy:
a) A Kárpát-medencénél nagyobb területet elfoglaló egységes anyagi mûvelõdésrõl beszél
hetünk, amelynek élettartama is hosszú. Ezt a terület intenzív, nagy területeket behálózó kereskedelmének köszönhette, amelynek minden addiginál nagyobb fellendülését a kerék és a kocsi elterjedése okozta.
b) Megjelentek a rangsoroló társadalmakra jellemzõ presztízs-tárgyak, amelyek elsõsorban
agresszivitást, erõt, hatalmat fejeztek ki, nem csak világi, hanem kultikus vonatkozásban is.
c) Ismét megjelentek (a késõ neolitikum után újra) a központosításra jellemzõ magaslati, várjellegû, erõdített települések
Hogy szó volt-.e??? Pont itt a hozzászolásod alatt!!!! Nézd csak azt a filmet! 627-es hozzászólás .Hegyessy János a szigetvári főszolgabiró és Gelencsér József igaz története... Hegyessy az Igmándy Hegyessyek őse. Volt róluk is szó a tv-ben? Mert ha Szigetvár akkor kellett :) Na meg Soromfai szigetváron halt meg ha jol emlékszem 94 éves korában, ott dologzott a városnak (szintén a 627-es hozzászolás) és bizony nem durrantotta le a felesége, talán ez az egyetlen fontos eltérés a valóságtol.
Aztán még 149 hsz,
Aztán még 161 hsz,
és leginkább 289 hsz., ez a Rigóczi csata eredeti helyszine, ezt a csatát amit megint csak a 627-es hsz filmjében játszanak le.
One of their findings is that the burials are organized around biological kinship. Perhaps they weren’t so terribly different from us today.
The data suggests that the cemetery in Pannonia, Szolad, shown in burgundy on the map, may have been a “single-generation” cemetery, in use for only a limited time as the migration continued westward. Collegno, in contrast, seems to have been used for multiple generations, with the burials radiating outward over time from the progenitor individual.
And yes, this first sample really is rare haplogroup T. Each sample is linked to the Family Tree DNA public tree. We find haplogroups G and E as well as the more common R and I. Some ancient samples match contemporary testers from France (2), the UK, England, Morocco, Denmark (5), and Italy. Fascinating!
Ez kés a kipusztulás elméletesek és őstagadók szivébe.
Érdekes ez a badeni vagy más néven baden-péceli kultúra témakör, állítólag egy elég fejlett, kifinomult rézkori kultúra volt, még az indoeurópai terjeszkedés előtti korból.
Rézkori idol Somogyból. Badeni kultura Kr. e. 3 600 - 2 800.
Érdekessége: sirmellékletként került elő. A korai badeni kulturában hamvasztottak, majd a hamvakat a sirgödörbe szorták, áldozati edényeket helyeztek el majd pedig kövekkel fedték le a sirt. Késübb a csontvázas temetkezések terjedtek el, méghozzá magzati püzban helyezték el az elhunytat: "ugy távozz, ahogy a világra jöttél", étel ital áldozatokkal látták el, igy kerültek ezek a figurák is elő. A régészek ember alaknak nevezték el, amit én kétlek, szerintem inkább késő neolith kori mitológikus figurák lehettek. Ebből a korból irásos emlékek is maradtak fenn (predinasztikus kor) itt a figurák a tulvilági életbe való biztonságos átjutást segitették.
A somogyi badeni kulturábol, maradt fenn egy érdekes lelet is, itt 12 embert temettek el egy sirban Balatonbogláron.
Gyakori volt a csoportos temetkezés is, amikor 3-4 embert temettek el egy sirba. Ezeket EGYIDEJŰLEG temették el. Emberáldozat?
Természetesen ez is darabokban került elő, de szerencsére minden darabja meg volt. Össze lehetett rakni és ragasztani.
A lényeg, pont ott van, lásd amit betettél cikket:
"Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységével hozható összefüggésbe – magyarázta a régész."
Amit tudunk erről.
Az idolokat csaknem valamennyit (neolitikus, nem paleolith!) darabokba törve találták meg.
Itt azt irja "valószinűleg" de a többi szakirodalom bizonyitotta a szándékos összetörést.
Zala-somogyi térség legjelentősebb épületéről még néhány kép, aztán majd a belseje és a története is.
Zala történetében a legfontosabb családhoz kötődik.
Ha a szökökutnak forditasz hátat a aé szárnyat, a park felöl a jobb szárnyat épitette Kristof.
A mai kialakitását Taszilónak köszönheti. Hamilton Mária Victoria Monaco örökös nagyhercegnéja válása után feleségül ment Taszilóhoz és a harcegi cimet bászajándékul az uralkodotol kapta.
Szerintem az Academia edun olvastam egy cikket, de már nem emléxem, a lényeg, hogy ne ájulj el, mert ez egy régészeti adatokon alapulo rekonstrukcio, ami vagy igy volt, de inkább nem.
Ennél sokkal jobb a 137 hsz térképe. mert az már kibontja az egyes népeket, és egykori területüket római irásos források alapján.