na, kiderítettem. "sursum corda": a cor (=szív) szó van itt benne, ablativusban, vagyis határozói esetben. így már érthető a jelentése is a kifejezésnek.
a kordé eredetét nem tudom, csak annyit, hogy kocsit, taligát jelent (sőt, erős a gyanűm, hogy csak fából készültet). viszont most rendeltem meg bárczy szófejtő szótárát, már pénteken meg is jött, csak nem voltam itthon, be kell mennem érte a postára. ha benne lesz a kordé, megosztom veletek.
"sursum corda": a liturgikus szövegekhez nem értek; csak annyit sikerült kiderítenem, hogy a latin sursum annyit tesz: felfelé. a sursum cordát olyan értelemben is használják (akár köszönésként is), hogy ne csüggedj, bízz. nem tudom, mi köze van a szerzetesi kötélövhöz , hacsak nem az, hogy a szívünk a fölött van :)
az utóbbi időben munkám során többször is találkoztam azzal a közismert kifejezéssel, hogy "kordában tart". jelentése világos: valamilyen (erőteljes) ösztönt megfékez, megzaboláz. de vajon mi az a korda? - tűnődtem el.
ez, mint megtudtam, a szerzetesek madzagból készült övét jelentette, mellyel megkötötték csuhájukat a derekukon. kézenfekvő lehet a jelentésátvitel a szerzetesi, visszafogott, önmegtartóztató életmód és eme ruhakellék mint szimbólum között; majd általában a szenvedélyek, ösztönök megfékezésére használatosan. később ismeretes volt egy "ostor, korbács" jelentése is a korda szónak nyelvünkben. nem tudni, hogy a korbács mint nevelő-, fegyelmező eszköz volt-e a "kordában tart" alapja, vagy a szerzetesi öv; bárhogy legyen is, mindkettő logikus (de a szerzetesi öv szerintem jobban: az tényleg megtartotta a cuccost).
szép példája annak, amikor egy-egy szó már csak ilyen rögzült kifejezésekben hagyományozódik tovább a nyelvben, s önmagában nem (mint a "hónalj", lásd lentebb).
1) Tiszta víz a ruhám, és ez a te lelkeden szárad! 2) Mostanában a szép dús haj olyan ritka... 3) Az üzleti találkozómat egy evõeszközboltnál beszéltem meg. Kések. 4) A hóhért grimaszversenyre küldték. Eszméletlen fejeket tud vágni! 5) Honnan jött ez, hogy mindent becsmérel? - Ócsáról. 6) Impotens vagy? - Eddig ezt senki sem állította! 7) Hogyan lehet egyszerûen repülõt hajtogatni? - Repülõ, repülõ, repülõ... 8) Kannibál harcosok kínálják egymást: "Kérsz egy katonát?" 9) Egy tudóscsoport lázasan kutatja a malária ellenszerét. 10) Szondi vásárláskor egy százdukátos aranytallérral fizetett, mire az eladó megkérdezte tõle: "Jó uram, apród nincs?"
Éppen most akartam írni, hogy a gyökér jelentés tünt számomra a legvalószínübbnek; hiszen ma is mondjuk, hogy 'gyökerestül kiírtani ---> írmagja sem marad.
ez szép munka volt :) igen, jófelé keresgéltél; itt az írmag a gyökérrel kapcsolatos. még a 19. században is élt egynémely magyar nylevjárásban az "ír" szó gyökér értelemben. az "írmagja sem marad(t)" kifejezést eleinte olyan növényre mondták, amely nemcsak maga pusztult ki, de még a gyökere is, meg a magva is, tehát nem képezhetett utódokat. egyszerű analógiával ez aztán az emberekre is használatos lett. (forrás: "mi fán terem" o. nagy gábortól)
Isten a balkezével
jelöltjét sóval irtja –
a Föld sója, az írmag
jobbjából hull a porba.
(A lélekzet)
Öszevonva: Isten írmagot teremt. Botrányos, ha van érzékünk a botrányokhoz. Hiszen az írmag a pusztítás szó helyett álló népmesei fordulat, az „írmagja sem marad” átírása. Utánanéztem, szó szerint azt jelentené, hogy valamiből az utolsó, a maradék, az az írmag.
Vegyük az ír szót: ez jelent egy népet (mn.) , egy tevékenységet (ige), és az írmag szócskában lévő, mára nehezen értelmezhetővé vált, jelentését vesztett gyököt. Az első két alak vélhetően teljesen véletlen egybeesés, azaz homonim. Vajon mit jelent a harmadik alak, és milyen kapcsolatban van az előzőekkel, valaki nem tudna-e utánanézni?
A harmadik ír történetileg bizonyosan független az elsô kettôtôl, de nem teljesen tisztázott az eredete. A TESz szerint lehet éppen ôsi örökség az ugor korból (vö. vogul te:r `orvosság'), de kialakulhatott az ér szóból is a magyaron belül. (Az ér `gyökér stb.' persze maga is finnugor eredetû.) A jelentésének az alakulása is vitatott, de a `gyökér' > `gyógyszer' nem tûnik elfogadhatatlannak. Úgy tûnik, az írmag-ban is `gyökér' értelmû lehetett, míg a gyógyír szóban inkább `szer' vagy `kenôcs' értelmû.
A magyar nyelv finnugor elemei szerint az ír ige eredete vitatott, de olyan vogul és osztják példákat hoz (rajzol, vés, vonalaz -féle jelentésekben), amelyek nekem elég meggyőzőnek tűnnek. A kétségeket az okozza, hogy török származtatása is elképzelhető, és az obi-ugorban is lehet török jövevényszó. Más ír itt nincs, írmag sincs.
nem inkább verjük? verjük fel. a szalmát; amikor még szalmával töltötték meg a derékaljat az ágyban. vagy aratáskor leheveredtek a szalmakazalba éjszakára aludni.
közben kutakodtam, hogy más nyelveken mit jelenthet. angolul pl. vagy sleepy head, (=alvó fej, mákfej??) vagy slug a bed (=ágyban lopja a napot??), ha jól értelmezem. németül schlafmütze, ami hálósapkát jelent, de ők ezt mondják az álomszuszékokra. a németben viszont van egy olyan szó, hogy siebenschläfer, azaz szó szerint hétalvó, ez a mormotának a megfelelője, de az állatnak (tehát ők nem használják az emberre, az álomszuszékra). viszont a siebenschläfer = mormota, hétalvó német elnevezése onnan ered, hogy a kis állat 7 hónapig alussza a téli álmát. szerintem innen jött át a magyarba is.
Biztosan átalussza a hetet. Vagy az sem kizárt, hogy régen a parasztok körében a reggel hétig való alvás már henyélésnek számított. Egyébként nem tudom.
(Az előzmények nélkül valószínűleg bele sem gondolok, de így, hogy ilyen letargikusan, belenyugodva mondta egy parasztasszony, felsorolva, hogy a cseresznyét elverte a jég, meggy nem is volt, mert virágzáskor fagyott, a dinnyét öt forintért vették át, az almát csak léalmának tudták eladni, most meg a dió csupa fekete, még van a torma, remélik, annak talán jó ára lesz...)
Valamiért az járt a fejemben, hogy nem elég, hogy az ember elrontja a gyomrát a lopott barackkal, de a nagy hasmenés közepette még a csős(z) is jól megkergeti.
nem, nem csősz; a -stul, -stül rag van ott, mint a csapatostul-ban. "csőstül" = tömegestül. de miért éppen cső, annak megpróbálok utánanézni. talán a régen a cégeknél használt csőposta adta a kifejezéshez az analógiát, nem tudom (egyelőre).
Rájöttem, hogy az egész életünk a táplálkozásról szól. Rengeteg olyan kifejezés van a magyarban, ami valamilyen módon a kajával kapcsolatos. Például amikor perecelsz egyet. Vagy elmész csak úgy céltalanul kolbászolni a városban. Vagy rizsázol valakinek, például abból a célból, hogy később megrépázd, de az is lehet, hogy ő meg közben megmogyoróz. Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted. Veled ne kukoricázzon. Persze ha "olyan", akkor tejelned kell, mert kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy be vagy sózva, hogy borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel paprikázva, hogy majd' becsokizol.
Kábé.
Most persze lehet azt mondani, hogy ez elég harmatos, de én erre elhárítólag közlöm, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem. És ha erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van :)
na, azért úgy korrekt, hogy be is fejezd a magyarázatot :) tehát a sznob azt jelentette először - a rövidítést felhasználva -, hogy az arisztokráciát utánzó, hozzájuk hasonlítani akaró. ma már ennél szélesebb körű persze a használata. (bár én "sine nobile" alakban ismertem, de ez nem jelent semmit, mivel nem tudok latimul)
