Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Szerintem (amennyiben a kötelezőre ment) nem alkalmazható az avultatás.
A kormányrendelet szerint teljes személyi és dologi kárt kötelesek megtéríteni.
CASCO-nál cvan avultatás.
Az már szakkérdés, hogy egy díszlécen mit lehet egyátalán avultatni? Szerintem nem sokat.
De mivel ebben nem vagyok biztos, és a kormányrendeletben sem találtam rá utalást, ezért keresd mega MABISZT (mi a véleményük), és szerintem ne fizess, mert az elmondottak alapján nem hívták fel a figyelmed rá, csak utólag közölték.
Ha mégis avultathatnak, akkor nem olyan nagy összeg, hogy perelnének érte, de ha soknak tartod egyezkedj velük, vagy hárítsd a károkozóra, fizesse ki, akár per útján is. Nyugdotan mondd meg neki, ha a biztosító ragaszkodik hozzá befogod perelni, és rájön, hogy ez nem éri meg neki.
A következő kárrendezési problémával kapcsolatban kérném a segítségeteket:
2006 januárjában nekem koccantak. A vétkes elismerte a felelősségét. Kárfelvételre a Fóti úti Schiller Opelnél került sor (Dekra). 1 hét múlva jeleztek, hogy a biztosító fizet, vihetem javíttatni a kocsit. Pár nap alatt megcsinálták, de 1 díszléc még nem érkezett meg Japánból, hazavihettem. Amikor elmentem, akkor láttam, hogy olyan díszléc hiányzik, ami nem a balesetnél sérült meg. 2 hét múlva hívtak, hogy megjött a léc, mehetek be. 15 perc alatt felrakták, eljöttem és azt hittem, hogy ennyi volt az egész.
Az egészre rá 1-2 héttel hívnak a szervízből, hogy a biztosító mégiscsak avultatta a díszlécet, és fáradjak be hozzájuk befizetni 8000Ft-ot.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen lehetőségem vannak ennek elkerülésére? Elvégre mindent úgy csináltam, ahogy mondták és ennek ellenére nekem kell pluszban bemenni és fizetni. Ki hibázott? Hol verjem az asztalt?
A KGBF-ről szóló 171/2000. (X. 13. ) Kormányrendelet elég zavaros sok esetben, de ebbe most nem meygek bele, mindenesetr szabad értelmezésekre ad lehetőséget.
Azért egy dolgot nem értek. Ld. a 9. § (2) bek., és a 10. § (3) bek.
Most akkor ismeretlen jármű okoz kárt nekem, akkor fizetnek?
30 napig felel a biztosítás megszűnte után a biztosító, utána már a Kártalanítási Számlából fizetnek Aztán lerendezik egymás közt, (de nem is ez az érdekes), és utólag joggal hajtják be. Még nem évült el.
Meg kell őket keresni, hogy nem zárkózol el a fizetéstől, de szeretnéd tudni, mire mennyit fizettek, hogy ennyi lett a kár, szeretnél betekinteni a dokumentációkba. Erre nézve szabály nincs, a Ptk. szerint együttműködési kötelezettség van, illik megmutatni.
Ha nem juttok eredményre mutasd meg a képeket, hogy szerinted kisebb a kár.
Ha ez sem vezet eredményre, akkor add írásba, hogy kifogásolod, és csak történik valami. Ha más nem, mentek a bíróságra, aki majd dönt, de ezt célszerű nem megvárni. Erről csak konkrétan lehet dönteni, megéri-e, hogy vajon mennyivel lépték túl a kártérítést, ehhez látni kell a dolgokat.
Mindenestre meggondolandó, mert ha ellenszakértőt kérsz, az kb. 60-80 e Ft.
Sziasztok! A következő eset kapcsán kérem a segítséget:
2004.08.26-án koccanás történt az én hibámból - egy utánfutós autót löktem meg a pirosnál minimális sebességgel. A kár is nagyon csekély lett, az utánfutó - kölcsönzős volt és együtt vittük vissza, a kölcsönzős nem talált rajta semmi sérülést és visszavette. Az autó vonóhorga nagyon kicsit meghajlott kb. ennyi lett a kár (a baleseti bejelentőt kitöltöttük). 2004.09.05-én kaptam egy levelet a biztosító kárrendezési partnerétől amiben levő kárbejelentési adatlapon ismét leírtam mindent és elismertem a felelősségemet + hogy készítettem digit fotókat a másik járműről. Viszont! én megcsúsztam a díjfizetéssel és nem volt érvényes a bizutosításom abban az időszakban (2004.06.30-2004.09.28). Utánna ugyanennél a biztosítónál (KÖBE) újrakötöttem és év végéig ott is maradtam. Az év végén váltottam biztosítót és a KÖBE kiállította a kártörténeti igazolást A0-val ami előtte is ennyi volt. Azóta nem jelentkeztek semmilyen formában. 2006- Februárban kaptam egy levelet amiben leírják hogy kárt okoztam, és a károsultnak kifizettek 91000Ft-ot amit 30 napon belül fizessek meg nekik mert különben a mabisz jogi úton behajtja.
Nem akarok kibújni a fizetés alól, de érdekelne hogy itt minden jogszerű-e a biztosító részéröl? Mihez van nekem jogom: kérhetek-e a kárrendezés dokumentumaiból: számlák, fényképek, dokumentumok (miket, és mennyit fizettek ki) hiszen ha fizetek csak kellene tudnom hogy miért? Jogos-e igy ennyi idő után 30 napos határidővel felszólítani? Megjegyzés: se a levélen nincs pontos dátum (2006,Február), se a csekken nincs fizetési határidő...
na erre szoktam én azt mondani, hogy ide nem jogász kell, hanem józan és NORMÁLIS ember...
Ok, csak azért kérdeztem, hogy mi a helyzet, mert nem tudtam most mi is van.
Én sem minden esetben a jogi utat javaslom, csak a te történetedből az tűnt ki, hogy már nincs reményed. De ez így a legtökéletesebb megoldás, a konszenzus. A józan ész is segített.
Sok múlik azon milyen a másik fél, ki ül a túloldalon. ha nem olyanok, akkor kell a jogász...
Hát ez közlekedésigazgatás, biztosítás, polgárjog, van itt minden.
Egyelőre egy tanácsot tudok adni, ha nem akarsz pereskedni.
Ha elfogadod az állapotot az a helyzet, hogy tényleg B0-ba kerülsz új szerződés esetén. Ebből a szempontból, ha jobban jársz, akkor érdemes visszamenni a eredeti biztosítóhoz, a B8-ért. Persze, csak ha tényleg segítenek, mert hát úgymond nem kötelesek, sőt. De ez egy kompromisszum lenne mindkettőtöknek.
Első körben ezen kell gondolkodni, hogy ezt eltudod-e fogadni az előnyeivel, hátrányaival.
Természetesen nem korrekt ami történt, de elsőre ez tűnik a legjobb megoldásnak. Persze van más út is. De itt sok kérdés merül ám fel, aminek eredméynei eshetőlegesek.
Leírom szívesen, csak először számolj, megéri-e az első verzió.
Augusztus elején vettem egy autót, és megkötöttem rá a kötelező biztosítást. (Az AEGON-nál, mert a negatív reklámnak van létjogosúltsága...)
A fizetésre, a banki átutalást választottam. Az első részletet befizettem a küldött csekken (ahogyan kérték) majd megnyugodván, hogy a többi már a biztosító és abank dolga, én ezzel nem foglalkoztam.
Novemberben, az e célra szolgáló netes oldalon lefuttatva adataimat, kiválasztottam a legolcsóbb biztosítót, és megbíztam az alkusz céget, hogy intézze a régi felmondását, ill. az új megkötését. Ez meg is történt, az első negyedéves díjat, csekken, be is fizettem az új biztosítónak.
Majd, ez év első napjaiban kaptam kézhez a régi biztosítóm levelét, melyben közlik, hogy nem fizetés miatt, augusztus 30-al megszünt náluk a biztosításom. Így B8 helyett A0-ban indulhatok, stb. Érdeklődésemre elmondták, hogy a banktól vmiért nem tudták vonni a díjakat. Erről engem, sem a bank, sem a biztosító nem informált, az első hír ez a levél volt. Ez enyhén szólva is felháborító. Még november 11.-én is küldött a biztosító egy levelet, hogy minden OK, remélem jövőre is ott leszek, stb., de sehol nem figyelmeztetnek, hogy fizetési elmaradásom lenne.
Most azt javasolták, hogy mondjam föl az új biztosítóval a szerződésemet, menjek vissza hozzájuk, és akkor el lehet intézni azt, hogy megmaradjon a bónusz besorolásom...
Kérdésem: korrekt ez így?
Szabályos az, hogy engem egy december végén elküldött levélben (mikor a váltás ténye számukra kiderült) értesítenek arról, hogy nem fizetek (nem tudják levonni) a díjat, és már aug. 30.-ától nincs biztosításom? Nem kéne erről korábban értesíteni?
Ti mit javasoltok?
(Az valóban az én saram, hogy csak a biztosítónak adtam meg a számlaszámomat, a banknál elfelejtettem külön szólni. 2 év külföld után, sok dolgom, volt, és valahol azt hittem, hogy elég csak az egyik helyen megadni az adatokat és az igényt.)
Te a bizonyítottságra gondoltál, nyilván ez nem kérdés (ill. vitás, de a gyakorlat nem ez), és a felelősségre (tulajdnoson felleőssége), mai ott így alakult, de itt én nem érzek analógiát, mert a bérbeadás más eset szerintem, mint az elidegenítés.
Nos kezd érdeked lenni....) Én a jármű tuljadonosának jogai és kötelezettségei c. fejezetben kerestem. Ott nincs erre nézve utalás.
Egy márciusban hatályos verzió szerint szövegezés:
(4) A gépjármû tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesítheti.
(4) A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.
Gondolom utóbbira gondolsz. Nos akkor az első kérdés, hogy érdemes-e ezzel a kérdéssel foglakozni, az az, hogy mikor is történt ez?
Ha ez eldőlt, akkor azt kell megvizsgálni, hogy:
- a mulasztás jelentősége milyen összefüggésben van a büntivel; (van két ötletem);
(azért van nehézségük, mert ez nem szabálysértés, meg bcs. tényállás, mert ott vannak tényállási elemek, és teljesen mindegy, hogy valaki meghalt-e a szabálysétésében, attól még elkövette.
- polgárjogilag mi a helyzet; (van ötletem)
A visszamenőlegeséggel szerintem nem foglakozik a rendelet, lád az általad említett joghely többi bekezdését, szerintem visszamenőleg jegyzik be.
Addigis : nem biztos, hogy végrehajtják ezt az összeget. Másrészt már most érdemes a kedves Új-régi tulajdonost írásban megkeresni.
Egyébként a büntetőjog>közlekedési büntetőjog>közlekedés igazgatás keresztutak vonalán nem állsz ettől olyan távol.:)
Legutóbb 1999-ben volt autóügyletem. Amikor eladtam az autót, bementem a rendőrségre és ott láttamozták a szerződést. Ide az önkormányzattól küldtek, amikor a súlyadót akartam megszüntetni. Mondván, hogy kell.
Mindezt jogszabályi hivatkozás nélkül tettem. De mindenki úgy viselkedett, mintha természetes lenne. Nem csodálkoztak, iktattak, pecsételtek. :-)
Ez nem mentesítette a vevőt az átírási procedúrától.
A 35/2000 ben van egy szakasz amit tavaly módosítottak úgy hogy be kell jelentenie a régi gépjárműtulajnak az eladást az adásvételi szerződés egy példányával.
(complexben úgy keress rá, hogy a "régi" szót keresd a rendelet szövegében.)
Én abszolutt büntetőjog területes vagyok, ezért is merült föl bennem egy kérdés:
Az okmányhivatal, ha beviszi atyám a májusi szerződést ad neki egy igazolást kérésére hogy bevitte, de vajon elfogadják-e a májusi időpontot, ha csak most vitte be a papírt, és bevezetik-e visszamenőleges hatállyal a nyilvántartásba.
Mi az elvi döntés száma? Ugyanis nem találok arra nézve semmilyen jogszabályi hivatkozást, hogy az ő feladata lenne bejelenteni (pl. 1988. évi I. tv., 35/2000). Ugyan van valami sejtésem egy ilyen LB-ről, de nem emlékeszem (Parkolási társulások kapcsán). A vevő feladata szerintem.
Kérdés: faterom idén május végén eladta a kocsiját majd most a napokban kapott egy pótdíjbefizetési felszólítást, hogy lefilmezték novemberben valamelyik autópályán.
Írt szépen egy levelet nekik, mellékelte az adásvételi szerződést, amire azt a választ kapta, hogy a nyilvántartás szerint az ő nevén van az autó, és neki kötelessége lett volna az autó eladásánal ezt (15 napon belül) jelezni az okmányirodán.
Most az ügy ott tart, hogy beküldtem atyámat az okmányhivatalhoz, adja le az adásvételi szerződés másolatát, kérjen igazolást (ha lehet) arról hogy mikor adta el a kocsit, és ezt küldje el az autópályásoknak.
Másik vonalon meg kiderült: a vevő, aki cég nevére az autót már továbbadta a kocsit, azaz ő is tojt a bejelentési kötelezettségére. na most ha a véletlenül kiderül, hogy ki az új tulaj akkor reménykedjünk ő méltóztatik kifizetni...
A bűnügyi iratok között elfekvő földhivatali adatközlés - amely a bíróság megkeresésére adott válasz volt - azt tartalmazza, hogy az elkövetés helyszíne a vadászház bekötőútja volt, amely a vadásztársaság tulajdona. Ezt a helyszínt az elsőfokú bíróság közútnak minősítette. Az elsőfokú bíróságnak ez a megállapítása téves. A KRESZ rendelkezése szerint: Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). Az ország területén levő utak túlnyomó többségét az ezzel megbízott állami és önkormányzati szervek építik és tartják fenn, kifejezetten azzal a céllal, hogy azt közlekedésre bárki szabadon használhassa. Ezek az utak közutak. Vannak azonban olyan utak is, amelyeket egyes szervek saját céljaikra építenek, de megengedik, hogy azokat mások is használják. Ezek az utak a közforgalom számára megnyitott saját használatú utak(KRESZ Tankönyv 1997.).
A közlekedési bûncselekmények (Btk. XIII. fejezete) körében szabályozott egyes bûncselekmények törvényi tényállásai bizonyos esetekben a közlekedési útvonallal [pl. Btk. 184. §-ának (1) bekezdése], más esetekben a közúttal [pl. Btk. 188. §-ának (1) bekezdése] kapcsolatban tartalmaznak rendelkezést.
A közút fogalmára a módosított KRESZ 1. sz. függelékének 1/a. pontja irányadó. Eszerint „út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetõleg magánterület (közforgalom elõl el nem zárt magánút)”.
A fentiekbõl következõen, amíg a közlekedési útvonal fogalma a bírói gyakorlat szerint a közútnál bõvebb kört foglal magában, addig közútnak a KRESZ fenti fogalmának megfelelõ közterületek tekintendõk. Ezek körébe pedig az üzemek, laktanyák., kórházak stb. területe - mint magánterület - nem tartozik.
Ha ugyan el van zárva, de történt személyi sérülés, netán halál, attól még a Btk-t kell alkalamazani. Hogy ilyenor mi alpján ítélik meg jogellenes cselekedetet, azt nem tudom. Gondolom, pl. itasság, gyorshajtás, de nyilván ekkor nem hivatkoznak a KRESZ-re, csak a szakértői véleményre. Hasonló lehet ilyenkor a polgári per bizonyítása is.
Tehát a gond akkor van, ha el van zárva és magánút, és netán még KRESZ jelzések vannak alkalmazva. Szerintem ilyen helyzetre a jogalkotó nem gondolt. Nem tudom ezügyben van-e LB iránymutatás, jogagységi döntés, vagy ha nincs, akkor mi a bírói gyakorlat. Ha másnem, marad a polgárjogi igény, vagy a biztosítók packázása.
Szerintem a megoldás az lehet - tekintve, hogy erre nem gondoltak -, hogy a jogértelmezés jogtudományi szabályait kell alkalmazni, ha ezt még az LB nem tette meg. Sokféle értelmezés lehetséges. Pl. ajogalkotó szándéka szerinti megközelítés.
Tehát, állláspontom szerint:
Nyilván egy ilyen áruház parkolóban a az elzásárnak nem ez a célja, hogy kifejezetten elzárja minden jármű elől a forgalmat, hanem a védelem, parkolási díjak beszedése. Nem egy reptér, ahova csak engedéllyel lehet behajtani, henem az odaérkező vásárlók parkolását szolgálja. A sorpót a parkolót használó személy maga felnyithatja, nincs korlátozva a bahatás. Tehát igazából nincs elzárva. És szerintem ezt kell megragadni. Egy reptéren már más a helyzet, és gond is szokott lenni az ottani baléesetek miatt. Kérdésed azt is felvetette, hogy ugyan van sorompó, de nyitva. Ilyenkor én nem tekintem elzártnak.az utat, tehát érvényes a KRESZ.
De iure (a jog szó szerinti értelmében) ez a laza értelmezés nem lehetne használható, de ugyankakkor nem is lenne szerintem igazságos.
Ezt kell vizsgálni hogy a közút/magánút a közforgalom elől el van-e zárva, (sorompóval, kapuval, mindkét irányból behajtani tilos táblával, magánút felirattal), mert ha igen, akkor ot elvileg nem érvényes a kresz. Az már jó kérdés, hogy mi van akkor, ha nyitva van a sorompó vagy akapu. elviekbne akkor sem érvényes, ha én jól értelmezen.
Pár éve volt egy, egyébként külföldi állampolgárságú, földtulajdonosnak egy érdekes esete a helyi rendőrökkel. Valami szabálytalanságot láttak és eljártak ellene. De bizonyította, hogy a saját földjén, a saját útján történt. Ezért az eljárás megszünt.
Jogszabályi szinten ez teljesen egyértelmű. A kérdés csak az, hogy milyen ismérvek döntik el a gyakorlatban, hogy egy út nem közút vagy közúti közlekedés számára megnyított magánút. (Azt hiszem, így mondják. :-) )
Sok sikert a papírhoz. A közlekedési szakjogász nem úl kedvelt szak, mondván nem keres jól.
A közlekedési szakjog kaőpcsán az első érdekes probléma a területi hatály kérdése. Jó példa erre a hol érvényes a KRESZ témakör? Ugyanis ennek gyakorlati problémái lehetnek. Ld. pl. Ferihegy saját úthálózata. Másrészt a lassújel nicked is stílszerű, és ebből jutott eszembe, a vállalati utasítások rendszere. Milyen erővel bír pl. a Villamos F1-F2. Pl. emlékszel a lánchídi balesetre? Nos ott mi a helyzet?
