Jól van Qq! Elmondom a történetemet, amiről nem tudom, hogy igaz-e vagy sem.
Szintén ábrázoló geometria vizsga. A vizsgázó rosszul használja a végtelen fogalmat, ezért a vizsgáztató elbocsátja azzal, hogy kolléga! Fogja a krétát, és menjen el vele a végtelenbe. A vizsgázó fogja a krétát és a tábla közepéről indulva húz egy vízszintes vonalat, de nem állva meg a tábla szélénél, hanem a falon is végighúzza a termen körbe. Mikor elér a bejárati ajtóhoz, azt kinyitja és kimegy rajta - miközben még húzza a vonalat, majd becsukja az ajtót.
A történetnek itt akár vége is lehetne.
Viszont öt perc múlva kinyílik a terem bejárati ajtaja és jön vissza a vizsgázó - még mindig húzza a vonalat a falon. Elmegy vele a tábla közepéig, és a kezdő pontnál végteleníti a vonalat.
Nem szól egy szót sem, csak ránéz a vizsgáztatójára.
A vizsgáztató értékelte: Kolléga ezt a szemesztert teljesítette egy gyenge kettessel. Adja ide az indexét.
Egy átélt sztori: tankörtárasm Csáki Frici bácsinál vizsgázik kihúzza a 3 fázisú indukciós motor jelleggörbéit. A srác matekból igen jó, szórja fel a levezetéseket, ábrákat, az öreg elmélyülten hallgatja. A srác végére ér, az öreg megdícséri: Így kell ezt átlátni! Beírja a jelest, mire a srác - már az ajtóban - "Professzor úr, kérdezhetek valamit?" Persze, mondja az öreg. Mire a srác: én ezt mind értem, de megmondaná a professzor úr, hogy ez mitől fog forogni?...
(Az öreg ordít,"Jöjjön azonnal vissza!" de addigra a srác már ajtón kívül van...)
Sajnos ez a fránya Wikipédia minden csalást meg tud cáfolni, most áldozata lettem. Pedig nem akartam hazudni, csak az emlékeimet fontam össze rosszul.
Az viszont igaz, hogy Strommer professzor rendszerint szombat estére tűzte ki a vizsgaidőpontokat.
A történetet pedig kb. 50 évvel ezelőtt hallottam egyik évfolyamtársamtól, akinek volt olyan szerencséje, hogy éppen egy szombat este vizsgázott Strommer profnál.
Na így jártam.
(Majd talán elmesélek egy másik történetet is, aminél nem tudom melyik professzorral történt meg.)
Pattantyús-Ábrahám Gézáról, a Műegyetem legendás professzoráról számos anekdota kering:
Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, zárás után a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik: A Patyi bácsinál vizsgáztam.Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól: Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
Nem kérem, én vagyok a Patyi bácsi.
Ez a történet A Wikipédián olvasható, Pattantyús Professzor Úr nevére kattintva...
Én a Zigány professzorral már nem találkoztam, viszont a Strommer Gyulával elég sokszor. Egy esetét elmesélem.
Strommer professzor - akkor már tanszékvezető prof volt - úgy időzítette a vizsgaidőpontokat, amikor a 20 éves fiatalemberek inkább udvarolni jártak volna. Tehát szombat estére.
A műegyetem központi épülete körül van kerítve, van néhány kapu, ahol be lehet járni. Ezeket a kapukat este nyolckor be szokták zárni az őrök, hogy "mostantól senki se ki, se be".
Viszont egyik szombat este kilenckor valaki mászik át a kerítésen. Az őr odamegy, megkérdezi: Mit keres maga itt?
- Kérem én vizsgáztam a Strommer professzor úrnál és most végeztem
- Na jól van. Mondta az őr, aki megértő volt.
Tíz perc múlva megint mászik át valaki a kerítésen. Az őr őt is lekapcsolta.
- Mit keres itt maga?
- Kérem én a Strommer professzor úrnál vizsgáztam és most végeztem.
- Jól van. Mondta a már tapasztalt őr.
Ez az átmászási dolog bekövetkezett tízpercenként, az őr már hozzászokott.
Viszont 10 óra körül megint mászik át valaki. Odamegy az őr, aki már megértő.
Középiskola után ilyen tárgykörrel nem foglalkoztam, aminek 51 éve.
Az az időszak viszont emlékezetes. Az osztályfőnökünk (Mile Ferenc) Első osztály közepe táján azt látta, hogy igen gyengék vagyunk matekból.
Lelkes ifjú tanárként kitalálta, hogy minden reggel 7-től 8-ig matek. Ofó óra, matek. Délután 4-től 5-ig matek. Szombaton is.
Még azért sem büntetett meg bennünket, hogy nagyszünetben kiugrottunk az ablakon és a Bozsik kocsmába keverteztünk. Matekból jók voltunk, tudtuk, hogy egy feles 3,60. Az volt a legolcsóbb.
Egyszer kijött a kocsma belső teréből. Közölte, hogy ott menjünk vissza, ahol kijöttünk. A feleseket pedig megitta.
A következő matek órán kaptunk egy, egy példát. Persze, hogy mindenkié karó lett.
Erről nekem a Zigány professzor jut eszembe, aki a műegyetem gépészkarán ábrázoló geometriát oktatott. Tanszékvezető volt.
Nála nem volt egyszerű vizsgázni. Egy diák jelest szeretett volna kapni a vizsgájára, mire a prof ezeket mondta: Nézze kolléga az ábrázoló geometriát jelesre csak a jóisten ismeri. Én magam a négyes osztályzatot érdemlem. A hármas osztályzatot a vejem, akit Strommer Gyulának hívnak és jelenleg a legjobb tanársegéd a tanszéken. A többi tanársegéd már csak a kettes osztályzatot érdemli.
Milyen osztályzatot adhatok én magának?
Lehet hogy nem pontosan idéztem fel, de ez a lényege.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Paralelogramma :-) A paralelogrammának kétféle belső szöge van, mert a négyből kettő-kettő szemközt egyenlő. A két különböző szög összege 180°. Ha ezek aránya 2:3, akkor az első a 180° 2/5-e, 72°, a másik pedig 3/5-e, tehát 108°.