Az a mellékhatása, hogy kiirtja az élet minden csíráját (ez a "széles hatásspektrum" jelentése), azt is, amit egyáltalán nem volna szükséges kiirtania.
Lásd a kolléga írását a predator atkát betelepítéséről. Amelyek egyébként mindenhol jelen vannak és rendszeresen karbantartott kertben "kártételi küszöbérték alatt" tarthatják az atkapopulációt - ami _nem_ azt jelenti, hogy nincs atka a kertben! Lásd Vétek Gábor írását a dió nemezes- és szemölcsös gubacsatkájáról, amelyekkel szemben teljesen értelmetlennek nevezi a permetezést.
De ha már itt tartunk, a körtelevélbolha problémák alapkőletétele is az első piretroidos permetezéssel kezdődik.
irigylésreméltó helyzet, hogy az atkaproblémát képes voltál lerendezni. Én sajnos olyan környezetben lakom, ahol augusztusban a környező kertek bokrai tele vannak a takácsatka hálójával, és senki nem törődik vele. Nekem sem a szépérzékem bántja a látvány, hanem tudom, tapasztalom, hogy minden tavasszal újra kell miattuk kezdeni a küzdelmet, mert ha nem, akkor gond van az eperrel, a paradicsommal, az uborkával és a ribizlivel meg az egyik almafával. Jelentős terméscsökkenést az epernél, az uborkánál meg a paradicsomnál tapasztaltam, amikor elhanyagoltam az atka elleni védelmet. Meg a feleségem virágainál (mályva, rózsa). Jelentős terméscsökkenés az nekem úgy fáj, hogy a levelek tönkremenetele miatt hamarabb befejeződik a szezon, mint ahogy azt az időjárás engedné (házikert, nem árutermelés). Pedig meg lenne a lehetőség október, novemberben is a saját paradicsomra. Ennyi. Ha esetleg beválik a szőlővesszőkkel történő ragadozó atka széttelepítés, majd megírom. Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataid.
Hosszútávú megfigyelésem, hogy minden mindenre kihat. Éppen ezért végzem el azokat a növényvédelmi feladatokat, amelyek szükségesek, és nem pedig azokat, amikre azt mondják, hogy van hozadéka.
Nem teszek például piretroidot szisztémikus rovarölő mellé, mert a rezisztenciatörésen kívül annyi káros mellékhatása van, hogy hitelt lehet felvenni további növényvédőszerek beszerzésére.
Ugyanez a gyomirtó - ha már a tyúkhúrt említed-, a homokos talajoknál gyomirtózás után szinte kötelező érvényűen megjelenik a tyúkhúr, ha csak nem telepítenek a földbe valamilyen egyéb növényt, ami kiszorítja.
Az atkaproblémát nem ismerem, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal még importálni is sikerült őket külföldről, beszerzett növényeken. Azokat már a nissorun megtizedelte, a téli lemosózások pedig végleg kiirtották őket.
A környezet rendbetétele nálam úgy zajlik, hogy néhány hetente levágom a füvet. Na meg persze április legelején a kerítések tövében kinyomom a gyomot - és tele voltam tyúkhúrral! Mindkét szomszédom gondozatlan, elhanyagolt, a füvünk tele van a legkülönbözőbb gyomnövényekkel, más kérdés, hogy levágom/lekaszálom. De ennyi.
Csak azt akartam az egészből kihámozni, hogy a téli időszakban szerintem fontosabb az ellen védekezni, ami vegetáció alatt fejtörést okoz. A vegesol pl. az én értelmezésemben egy hobbikatyvasz, mindenre jó miközben nem jó semmire, mégis rengetegen fetisizálják...aztán persze szívnak mindennel :)
Saját idei tapasztalatom, hogy a libatop eszméletlenül jó levéltetű-nevelde...
Ha hagyom, több helyen is látom, hogy vastagon fekete a tetűtől. Imádják!
(Most, hogy írod a tyúkhúr atkás vonatkozását, beugrott, hogy többet is láttam, ami olyan furán tarka és nyeszlett volt. Akkor az lehet, hogy atka miatt olyan? Na, ezután majd jól megnézem a nagyítóval és ha atkás, akkor különös gondot fordítok erre is.)
Nézd, sokféle piros atka van... a piros gyümölcsfa-takácsatka első sorban szőlő és gyümölcskárosító. A bársonyatka egyik sem, mert ragadozó, pontosabban élősködő, elhalt állati (és emberi) hámszövettel táplálkozik, a növényen csak dekkol, és várja, hogy valaki arra járjon... nem csíp, vért nem szív, de allergiás kiütéseket okozhat az erre érzékenyeken az emésztőváladéka. A piros madáratka - "madártetű" - meg vérszívó ragadozó, mint a kullancs...
A Cyperkillről még nem hallottam, hogy szaporítaná az atkát meg nem is tapasztaltam - igaz, hogy én az anno ajánlott 1,5 ml/10 l (valójában jó, ha 1,2 kijött az ampullából) adagban soha sem használtam, (igaz akkorában se, mint írod, az szerintem már pazarlás), én 2 ml-t adok érzékeny kártevőnél (most már ez a hivatalos is) - mint a feketetetű - 3 ml-t a molyoknál és 4-et az üvegházi molytetűnél a 10 literhez. Szóval a piretrinekre azért nem egyformán igaz, amíg a deltametrin (Decis) az ugye szaporít, addig az alfametrin (Fendona, King) meg tapasztalatom szerint elég jól írtja a pókszabásúakat is... a Cyperkill meg az izomérek keveréke.
Na ya... meg atkagondok esetén kerüljétek a Decist - annak szokvány adagjai valami okból kvázi "viagraként" hatnak az atkákra - serkentik az atkák tojásrakó kedvét.
Meg a túlnitrogénezést.
2.2 Takácsatkák
Az utóbbi évtizedekben szaporodtak fel, amelynek több oka van:
- a gyümölcsösök méregmezőben tartásával kipusztítottuk természetes ellenségeit,
- a piretroidok (Decis, Chinetrin) stimulálják szaporodásukat, megnő a tojásprodukció,
- a nitrogén túlzott adagolása miatt a növény szövete lazább szerkezetű, amely jobban megfelel az atkáknak,
- számos inszekticiddel szemben fokozott tűrés, sőt rezisztencia alakult ki.
természetesen én is fontosnak tartom a szakszerű, célirányos lemosózást. Csak. Egyre több mozaikinformáció (információmozaik) utal arra, hogy a környezet rendbetétele nélkül nem lehet eredményesen védekezni. Arra is! komoly gondot kell fordítani, munkát és pénzt kell áldozni rá. Gyomírtás jó minőségben és alaposan. A takaró növényzet fajtaösszetétele sem mellékes. Antisystem kibányászta valahonnan, hogy a tyúkhúr az egy atkanevelde. Én is találtam olyan információt, hogy pl a kakaslábfüvet nagyon kedvelik az atkák, nevezetesen a piros gyümölcsfa atkák. Most, egy molyolós új ültetvény tisztogatásnál kihúzkodtam a frissen ültetett szőlők közeléből a gyomokat, és már az öt-tíz centiméteres kakaslábfű tövén ott voltak a pirosas atkatojások.
Szóval: természetesen egyetértek azzal, amit írtál, de tapasztalataim szerint a lemosózás csak addig hatásos, amíg a földből, vagy valami ideiglenes lakásul szolgáló gyomból vagy a környezetben ott levő másik növényből vissza nem költöznek.
Hogy valami pozitivat is írjak: kipróbáltam a ragadozó atkák betelepítését. Ez szőlőnél úgy tűnik, bevált. Gyümölcsfáknál és ribizlibokroknál egyelőre nem. A nehézséget az okozza, hogy a tetvek és cseresznyelégy ellen alkalmazott piretroidok kinyírják a ragadozó atkákat is. A szőlőt meg egyelőre bogár ellen nem kellett permeteznem. A következő lépés az lesz (nem saját ötlet), hogy kora tavasszal a lemetszett szőlővesszőket sem el nem égetem, sem el nem ajándékozom, hanem a rajtuk pihenő ragadozó atkákkal együtt széttelepítem a kertbe. Talán...
Ha az atka ennyire elterjedt akkor meg kéne próbálni az olajos mészkénleves lemosózást mind késő ősszel, mind kora tavasszal. A környezet permetezése jó tanács, plusz a poliszulfidkén gázosodik, mostanáig érzem a szagát a fák alatt.
A nissorunt a virágmonília elleni permetezéskor szoktam bekeverni, szezononként egyszer.
"A piros pók atka irtásban vajon hol követem el a hibát ? Azokkal is hetek óta küzdök"
Természetesen nem tudom, hogy hol követed el a hibát. Ugyanakkor van egy növényvédelmi szakmérnöktől kapott tanácsom, amit kipróbáltam és ezennel továbbadok, mert bevált. Nemcsak a növényt magát kell permetezni, hanem a körülötte levő földet is. Ezeknek olyan az életmódja, hogy a földben telelnek át, és április elején bújnak elő. Megjegyzem, hogy most, paradicsompalánták átültetése során, mikor belocsoltam őket, a tócsában ott voltak a piros pókok, tehát most is keresnek valamit a földben, nem csak teleléskor. Én nissorunt és flumitét használtam (egyik évben ez, másik évben azt) és mindkettő bevált. A flumite mintha gyorsabban hatott volna, a nissorun viszont tartósabb hatásúnak tűnik. De totális győzelmet így sem (a föld permetezésével sem) sikerült elérni. Viszont egyértelmű tapasztalat, hogy a föld permetezése nélkül sokkal kevésbé eredményes az atkaírtás.
Az a helyzet hogy nem olvastam vissza és csak arra emlékeztem hogy ledobálja a termést mert nálam is néha előfordul hogy ha megtámadja a monilia akkor megfeketednek vagy inkább barnulnak a termések és beszárad vagy lepotyog. A vesző betegségben igazad van szerintem.
Én inkább az írt megaklaszpódiumos varrasodásra tippelek - olyan tudományosan hangzik:))) - de voltaképp tök mindegy, mert mindkettő ellen kb ugyanazok a szerek működnek, a Topas, a Score, a Chorus, a Folicur, stb...
