Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Azt, hogy működik a termosztát, természetesen tudom.
Viszont a régi gázkazán 220 voltot kapcsol, tehát simán rá lehetett kapcsolni, nem kellett feltétlenül a kazánból kivenni.
Az, hogy a kazánt fixen kell a hálózatra kötni, enyhén szólva is nevetséges. Miért is kellene fixen kötni?
MIvel tud többet ha fixen van kötve?
Majd szétszedem az elektronikát, de mintha láttam volna benne egy trafót. Ha valóban trafó, akkor nincs jelentősége ha felcserélem a fázist és a nullát.
Nekem is Computherm Q termosztátom van, piszokul nem érdekli a vevőegységet, ha fel van cserélve a fázis a nullával.
A kazánoknak általában rövidzár kell a két vezetéken, hogy fűtsön vagy szakadás ha ne (vagy a buszrendszer). Ennek az Aristonnak is.
Az elemmel működő digitális, vagy a mechanikus termosztátnál ez nem szükséges, mert azoknak általában egy váltókapcsolót vagy váltórelét működtetnek (NC, Közös, NO), és semmi esetre nem kapcsolhatnak rá feszültséget a kazánra. Szóval ebben az esetben nem szükséges relé.
Viszont ha egy komolyabb rendszered van, ami mondjuk 24V-ról, vagy 230 V-ról működik, és zónaszelepeket is vezérel, aminél fennáll a veszély hogy valamelyik egység meghibásodása esetén "rámehet" a kazánra a 230 vagy 24 V, akkor érdemes egy relével leválasztani a vezérlő rendszert a kazánról. Így azt a rövidzárat ami a kazánnak jelzi, hogy fűtsön, a relé állítja elő.
Villásdugót nem szoktak adni a kazánokhoz. Az én Aristonomhoz sem volt. Ezeket fixen kell a 230 V-os hálózatra kötni, és kazántól függően a fázis és a nulla sem mindig felcserélhető. Ezért is kell fixen bekötni, nem elég a dugvilla. Nálam egy olyan kapcsolóval van bekötve a kazán, ami a fázist és a nullát is egyszerre megszakítja. Ezzel egy mozdulattal áramtalanítani lehet, és a fázis-nulla felcserélése is kizárt.
Egyébként a termosztátom vevő egységénél (sokszor emlegetett Computherm Q7RF) is fix bekötést kell alkalmazni, mert a fázis és a nulla nem felcserélhető.
Némelyik nem komálja, ha felcseréled a fázist és a nullát, és egészen fura hibákat tudnak produkálni. Fixre kötve biztos nem sikerül fordítva adni neki.
Egy záró érintkező "rövidzár" kell neki az on-off termosztátról. Amennyiben 230V, vagy 24V ... kapcsol a termosztát, akkor egy relét kell közbeiktatni.
Nézem az elektromos bekötést, minden rajta van, csak az nincs, hova kell a hálózati áramot kötni. Szétszedem a gépet, ott van a 220-as vezeték. Gondolom ennyi pénzért még nem jár rá egy 200 Ft-os villásdugó. Szép fehér készüléket gondolom nemigazán lehetett fehér vezetékkel megoldani, csak feketével.
Minden csatlakozás megvan, megvan a BUS is, de mivel nem használok tömegközlekedési eszközt, csak egy sima On-Off termosztátot, azt nem tudja valaki, hogy ezen a kazánon ez hogy működik? Sima 220-at kapcsol, vagy csak 24 voltot? Ez nem derül ki a leírásból.
Csak azért lenne jó tudni, hogy a meglévő pufferes rendszeremet meg tudom e oldani sima átkapcsolóval, vagy kell közbeiktatni egy relét.
Igen, mert a ház alatt kiegyenlítődik a hőmérséklet egy idő után. A veszteség nem jelentős, mert nincs akár 40 fokos hőeltérés a két felület között. A passzív házakat persze 20 cm-es szigetelésre teszik, de az legyen az ő bajuk.
Valóban a főfalak mentén van jelentősége, kb. 1 méteres sávban. Csak a lépcsős kialakítás helyett egyszerűbb végig azonos vastagságú szigetelést tenni.
Az 5 cm az teljesen elfogadható. Amiket olvastam ott úgy irkálták, hogy a fal tövében kell csak vastagabb, sőt csak ott kell igazán... Nálam sincs több. Lehet, hogy a csövek távolsága sok, de akkor meg a DT kicsi, nem tudja leadni a hőt. Nálam 100 méteres regiszterekkel, hagyományos oxidifúz padlófűtéscsővel 20mm -es átmérővel 15 cm távolságra vannak megtekerve, szoba közepén visszafordítva. A Dt 5 fokra van állítva, és jól működik.
Nálam is mindössze 4-5 centi az aljzatszigetelés, plusz a hőtükör. Pedig az én házam csak 4 éves. Persze, ha tehetném, most már nem így csináltatnám, de utólag kár ezen bánkódni. Jövőre felrakatok egy vastagabb lábazati szigetelést a 3 centis pelenka helyett, és megpróbálok kialakítani egy szoknyaszigetelést is.
Az biztos, hogy van 5 cm hungarocell a csövek alatt, de hogy a csövek milyen sűrűn lettek betekerve, azt még nem láttam. Lehet, hogy manapság több szigetelést raknak alá, de ez a ház még 89-ben épült.
Csalóka az átmeneti időszak. Napközben happy vagy de múlt héten éjjel többször fagyott, és akkor bizony elkél a fűtés. A vegyes-tüzelésnél ilyenkor reggel nálam cidri volt.
