" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos nekem csak langom van,de vettem ősszel kettő magonc növényről származó gyökérsarjat,de nem hajtottak ki,elfüstölgettek,de legalább olcsók voltak.....
Most esett le,ahogy olvastam,én úgy tudom h csak egy fajtája van,először izraelit hallottam utána törökör,de ezek ugyanazok a fajták,csak egyszer így,máskor meg úgy modta,nem 2 külön fajta!....
A szekszárdi kertész,Szabó Márton árulja. Most h melyik török vagy izraeli azt nem tudom,mert mindkettőt hallottam már tőle,viszont azt tudom róla,h hasonló a langhoz csak sűrűbben hozza a terméseit,Márton aszalja legfőképp. Bocsánatot kérek tőle,ha helyette nyilatkoztam... Én a facebookon vettem fel vele a kapcsolatot,több méretben árulja őket,11 fája van,mind erről a fajtáról van szaporítva...esetleg az emailt is megkérdezzem tőle?
jó cucc a kínai datolya :) én szeretem, bár sokan úgy írják le: "fűrészpor ízű" (ki evett már fűrészport? :)), figyelemre sem méltó... >> sokan egyenesen utálják, gyűlölik, ld. ezt a fórumot (is).
tény, hogy jó éretten (ráncosodva) vagy aszalva finom csak, bár aszalástmég nem csináltam, de idén lehet, lesz sok juju, így nekiállunk :)
a gond, hogy reped őszi eső hatására (főleg a LI, és/mert az később is érik, bár cserébe a legnagyobb) és akkor penészesedik... és eléggé potyog is éretten. idén sztem geotextil-agrofólia kerül ősszel alá, hogy ne legyen sáros-vizes és így ne rohadjon, ami lepotyogott.
én a 2 újat mélyárnyékban nevelgetem, ott szép zöld. a régi kiültetettek szenvedtek a naptól.
egyik ki is pusztult, a fagytól, de idősebb korában állítólag már nem annyira fagyérzékeny.
gojit nyersen ne sokat, szolanintartalma miatt, amit aszaláskor nagyrészt elveszt, én így olvastam. korábban én is legeltem nyersen (egy kertészetben:)
az én gojim kinyiffant (lisztharmattól?) a sárga változtatot lehet, hogy majd megpróbálom.
finom a fekete málna, semmi savanyú, csak édes-aromás íz, viszont eléggé tüskés, de mivel a hajtásvégeken hozza a bogyót, nem akkora gond, de vigyázni kell szedéskor ;) a termés átlagban elég kicsi, kis málna szemű, de vannak nagyobb szemek is. rezisztens (eddig).
rossz (kötött, kemény, száraz) talajban nem jól fejlődik, megtapasztaltam, de laza trágyázott, öntözött földben jól érzi magát. ez teljes napon van.
egyedül nem terem, bár valaki írta, hogy neki igen, de többen megerősítették, hogy nem,
és én is így jártam, lásd korábbi leírásom erről. egy jujubákkal megrakott konténeres csemetét vettem a vásáron, kiültettem egymagába, és a köv. 2 évben semmit nem termett...
a másik helyen, ahol van LI és Lang is vegyesen, minden növény szépen termett...
most kapott ez a magányos harcos (Lang) egy LI-t, virágzik mindkettő, remélem idén itt is siker lesz! :))
Jaj nekem ez az egyik kedvencem a jujubában. Őszintén szólva nem lepődök meg, hogy az indiaiak és kinaiak úgy oda voltak érte. Tényleg egy életfa, igy virágzáskor szerintem minden biológus hallgató álma. :D Ha nincs rajta legalább 30 fajta különböző rovar, akkor egy se. Az aszalványa is nagyon jó, nem olyan cukros mint az igazi datolya. Bár lehet idén csinálok majd mézeset is, különleges alkalmakra. :P
Már így is beleoltottam az egyikbe Wellst, de az az igazság, hogy sokkal jobban fejlődik az oltás ha erősen vissza van vágva az alany. Amúgy szerintem nagyobb az esélye a jövő évi termésemnek ha visszacsonkolom teljesen és úgy oltom újra.....de meglátom még, van pár éjszakám átgondolni addig. :)
Idei Nikita, 40 centi körül lehet, sajnos centis nem volt nálam...az öngyújtó meg messze került tőle. :D
Ez se lett jobb kép, ez olyan 35 körüli. A többi meg fajtától függően 10-30 között. Ezek különben április végén lettek oltva, 60%os eredési aránnyal. A május végieknél pedig 100%os lett az eredés! Szóval érdemes kísérletezni, én eddig hittem az "április közepében".
Önleoldó szigetelőszalag, olcsó, jó. :P
Kék babfa, de vajon mi baja? Sajnos szőlő mellett van, lehet a réz kapta meg?
Idei Wells oltás levele. Nem a tenyerem a kicsi. :)
Szépen eredt mindegyik, csak hogy lesz ebből értelmes kombifa? :) 4 fajta van ráoltva. A teteje a Wells. Egy kis goji, lehet nem túl finom, de én szeretem.
Bizonyíthatom, hogy egy rendkívül finom gyümölcshöz jutottál hozzá. Rubus occidentalis 'Black Jewel a neve. Nekem több mint 10 éve terem, egy tővel kezdtem, sokat szaporítottam már belőle, mi is most szüreteljük, nagyon bőtermő.
Szaporítása : a most meginduló hajtásokat kötözd fel , lehet karó mellé is. Nálam huzalos támrendszer van, a málnát cseréltem le .
A hajtás hegyét ne vágd le, kb. 2m után hirtelen elkezd hajtani vékony hajtást, megindul visszafelé a földre, őszig éléri a a talajt. és legyökeresedik. Ha még segíted is , hogy egy kisebb lyukba menjen , majd feltöltöd körülötte a földet, tavaszra egy nagyon erős új töved lesz.
Fontos, hogy a szüret után azonnal vágd ki az öreg vesszőket.
Az eperfa pajzstetű szokott megtelepedni a vesszőkön, ezt káliszappanos ecseteléssel jól vissza lehet szorítani.
Egyébként, ha már elég töved van, nem akarsz szaporítani, érdemes kb 2m után elvágni az idei vesszőt, mert már oldalhajtásokat is fejleszt, több termés lesz rajta.
Köszönöm a részletes tájékoztatást. Úgy gondolom, a szederrel megegyezően kell nevelni.
Én kaptam tavasszal 2 kis tövet. Egyik cserépben, másik szabad földben múlatja az időt. nagyon picit fejlődött eddig mindkettő. Akitől kaptam azt mondta, úgy a legkönnyebb szaporítani, hogy a vessző vége érjen le nyáron a földre, ősz végére meggyökeresedik. Én is ilyen kis gyökeres hajtásokat kaptam. nem lett ősszel kiszedve, csak tavasszal.
Jövőre szerintem még nem kóstolhatom meg, nem akarnak nőni.
Keményebb a húsa,mint a hagyományos málnáè, szinte nincs benne savanyú íz,édeskés,de nem sokkal édesebb,mint a rendes málna,nekem ízlik,aromás. Tavaly sokáig a bokron hagytuk minőségromlás nélkül,nem kellett naponta nézegetni h nehogy lerohadjon...Nekem jobban ízlik,tetszik,mint a rendes málna,rágósabb,nem annyira savanykás.Úgy neveljük,mint a rendes,hagyományos málnát,csak egyszerű,kb.4 mèteres bambuszkaróra lett felkötve tavaly két 3méter körüli hajtása,amiket most tavasszal széthúztunk és mindkettőt egy egy bambuszkaróra kötöttük. A termést kb.50-60 ventis oldalhajtásokon hozza. Tavaly termett először....Lehetne,jobb volna drótos támrendszer mellett nevelni,de mi nem oda ültettük,karózzuk egyenlőre. A ház mögött van nállunk,csak délelőtt éri a nap,nincs tapasztalatom h mi lenne vele tűzö napon. Június vége felé hoz tőhajtásokat,valamiért gyökérsarjakról nem terjed,legalábbis nállunk,de az új tőhajtásait mindig valami "megszúrja",ezért le szoktak konyulni,ez hátráltatja eléggé a növekedésben,ha jól emlékszek,akkor tavaly egy hét múlva újra felegyenesedett a hajtás én növekedésnek indult,de ebben most nem vagyok biztos,nem emlékszek rá pontosan. Lehet h legetne bújtással szaporítani,mint a szedret. Egy dugványt nehezen leszártam itt a nállunk lévő szürke agyagos földbe,hetekig bírta a dugvány,de elszáradt tegnap. Lehet h rendesen,jo laza foldben,cserepben lehetne dugvanyozni,mindesetre tegnap egy fiatal hajtásából dugványt készítettem,mert tőből vhogy kitört egy hajtása,ebből csináltam dugványt,hátha...Tüskésebb mint a rendes málna,de nem annyira talán,mint a vadszeder,sztem annál azért gyengébbek,kisebbek a tüskéi. A szára lila szokott lenni. Eddig poloskák nem szívogatták. Csak egyszer terem,az ez évi hajtásai,csak jövő tavasszal teremnek,mert nem áll le a növekedéssel és nem kezd el teremni ősszel a tőhajtása,mint a rendes málnáé. Határozottan kemény húsú egyébként,ezért gondolom jobban lehetne szállítani,mint a rendes málnát,nem törik úgy őssze,nem annyira leveses,érdekes,nekem nagyon tetszik,h a termést levéve a belseje fehéres. A legnagyobb termései,kb majdnem cseresznye méretűek. A szára legalul ujjnyi vastag,nem vastagabb,mint a rendes málnáé.Jó vétel volt,nem is volt drága,a lang jujubával együtt vettük anno 2016-ban a növényshoptól...Nagyon röviden ennyit tudok mondani erről a málnáról.
De jól néz ki! Milyen íze, állaga? Hogyan neveled? 1 db 3m-es hajtása van, vagy több is? Elágazó hajtásokon terem mint a szeder? Támrendszerre kötözted? Vízszintesen, vagy függőlegesen jobb vetetni az ágát?
Köszönöm az eligazítást! Eddig nem figyeltem fel rá,majd okvetlenül meg fogom nézni....most mar tudom is h hol kell keresni,eleg nagy a fuveszkert,csak ugy random nem lett volna egyszeru megtalalni. Nem tudom h ennek van e hírértéke,de nállunk már érik a fekete málna. Kb.3 mèteresre nőtt,de egy kicsit vissza lett vágva,csak egy tő van belőle sztem 100-nál is több gy. van rajta.
A napégés nyoma a fa déli oldalán. Soha nem árnyékoltam, kb. 30 cm-es volt amikor ültettem, de csak tavaly volt nyoma a napnak, az északi oldal teljesen ép volt. Gyakorlatilag egész nap éri a napfény.
It van mégegyszer a málna....
