Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Sorkatonaként, 1959 telén Pápáról vittem egy lovat Budapestre Gub kocsiban.
Alom, széna és víz volt a ló ellátmánya, nekem csak wc és egy priccs, kályha nuku.
A Déliből kantárral vezettem a lovat a Pasaréti Honvéd Lovardába, a Krisztina krt, Malinovszky (Erzsébet királyné) fasor, Hűvösvölgyi út és a Hidász utca útvonalon.
A Gup nem létező sorozat volt, hanem a Gub eltorzított változata. Egyébként a vasutas köznyelvben "Gub" kocsinak neveztek minden, a fertőtlenítés - mosás után katonák szállítására intézett fedett kocsit. (Intézett= iránybárcával ellátott, lezárva, leólmozva, üresen küldött, az előbbiekben felsoroltakkal felszerelt fedett teher - általában Ggs kocsi).
Az általam hivatkozott, 1956-ban megjelent könyv a "G" betűt fősorozatjelként határozza meg, jelentése fedett teherkocsi. Az "u" és "b" betű melléksorozatjelként van definiálva, előbbi a csak belföldi forgalomban használható, míg utóbbi a berendezései segítségével legénységi szállításra alkalmassá tehető kocsit jelöli. Sajnos berendezésére nem tér ki részletesen.
Úgy tűnik, a könyv kiadása után változhatott a melléksorozatjel meghatározás az általad említett megkülönböztető jelölés definicióra.
"a Ztz emlékeim szerint a katonai szállítmánykísérő tiszteké"
A Ztz 60 55 00-29 9xx a katonai kisérőkocsik, a 940-es (es-Termes 56) kivételével 2-tengelyesek. A korai kocsik nagy tengelytávolságúak, a 950-től fölfele rövid kocsik, mint a képen látható 960-as is:
Nem sorozatjelzés, hanem megkülönböző jelölés: 'berendezett gub'. Ggs kocsit vettek igénybe, amelynek a tetején nyílás is volt a kályhacsőnek. A jelentését nem ismerem. A berendezése: acélállványzat, felső- és alsó fekhelylap, alsó pótfekhelylap (ezekből állították össze a kocsi két végében az emeletes 'ágyakat'), szeneskályha, alátétlemez (a kályha alá a tűzvédelem miatt), tűzkivonó, szenesláda, rövid- és hosszú kályhacső, valamint lámpa. Ha jól emlékszem. Az utóbbi csak a legritkább esetben volt meg.
Igen, a kalauzkocsikat jelölték a nagy fehér X-el. Mintha egyszer azt olvastam volna valahol, hogy ezzel a jellel hívták fel a figyelmet a kocsik személyekkel elfoglalt voltára, de erre azért nem esküdnék meg.
Az én környékemen is elég sok katonai szállítmányt rakodtak. A helyi áfusok a Ggs kocsit is gupnak hívták, amik tetején volt a kémény céljára egy lyuk. A rakszeres v. ki a bánatnak kellett felszerelni őket a szenesládával, kevés ringfuza lappal. Volt rá példa, hogy Tapolcáról kerestek valami szenesládát, mert hiányzott...-:))) Azóta is az egyik nyugdíjas raktárnoknál az a csirkeudvar, óvoda...)))
A Gub sorozatjel egészen biztosan létezett, a Gup-ot nem tudom. Előbbiben azért vagyok ennyire biztos, mert az 1969-es "első herendi" balesetben egy ilyen kocsi is rommá tört, de hiába néztem át a vasúti kocsi jellegrajz albumokat, abban sehol sem szerepel ez a sorozatjel. Aztán a kezembe akadt a Vasúti raktárnokok kézikönyve c. viselő kiadvány, amiben szerepel a Gub sorozatjel, mint személyszállításra berendezett G soozatú teherkocsi. Ha jól rémlik a berendezés a fapadokat és a középre állított vaskályhát takarta.
Kösz ! És az a kis rövid deszkaoldalú tehervonatos kísérő kocsi aminek az ajtaján volt a nagy "X" ? Igaz akkoriban lehetett látni néha a barcsi személyen pakli kocsi gyanánt is. Igaz akkoriban előfordult, hogy pakli, vagy kísérő kocsi helyett egy-egy küllős kerekű "G" kocsi volt, az a rácsos ablakú, amolyan lapos, ill.enyhén ívelt tetejű....
"Az a kocsi a bobó mögött nem pakli volt, hanem a tolatóstehereken használt kocsi a gőzösnél a vonatvezetőnek, de gondolom a holtamberes bobóknál csak a "gyerekek", magyarán a fékező-gelettáknak a helye...Nem tudom, talán Ztz v. mi volt a jele."
Ekkor még volt a gépeken kenő is tehát a kocsi szerepe uaz volt,mint a csühösök idelyén,a Ztz emlékeim szerint a katonai szállítmánykísérő tiszteké,a katonáké meg(gub vagy gup teher)kocsi volt,de ma már a rosseb se emlékszik rá pontosan.
Az MD-s Indóház képei között van még kisszámos kép 1978-ból, de már van nagyszámos kép 1975-ből.
A kocsi nagy X-je jelentheti azt, hogy nem pakli, hanem tehervonati kísérőkocsi? Mert egyébként lehetne pakli, ha jól emlékszem, apám azt mondta, hogy akkoriban nyáron M44 is volt a személyekkel. A közvetlen pesti meg Bbmot. Arról sajnos nincs kép, még FF sem.
Ez érdekes, de valóban talán azért hogy nappal lássák hogy toliban megy. Mivel akkor nem kellett nappal kivilágítani, mert talán kb jó ha 20éve kell, igaz a 80-as évek eleje-közepe környékén a Sm-i ig. területén már kellett. Ha nem úgy volt, meg is fogtak bennünketÚjudvaron, hogy "nem ég az eleje!"
Érdfekes az MDa vezérlő, mert csíkos, de már a nagy osztályszámokkal. Eredetileg ha jól emlékszem még az eredeti kisszám, meg a bóháson a zománctábla volt...
Te koma ! Az a kocsi a bobó mögött nem pakli volt, hanem a tolatóstehereken használt kocsi a gőzösnél a vonatvezetőnek, de gondolom a holtamberes bobóknál csak a "gyerekek", magyarán a fékező-gelettáknak a helye...Nem tudom, talán Ztz v. mi volt a jele. Ezt majd talán valami kocsis ember jobban tudja. Nálunk még az atádi, meg a barcsi tolatósokon volt régen a kis kéttengelyes, deszkaoldalú kalauzkocsi, aminaek az ajtaján volt egy hatalmas sárga X....
"Köszönöm az észrevételt a lámpákkal kapcsolatban! Ha valakinek még van ötlete, amivel pontosabban be lehetne lőni a készítés idejét, ne tartsa magában :)"
Az MDa nem számított ingavonatnatnak,de a Btx-n ott a fehér ütközőborító sapka.
A képek általában a 130-as vonalon, Kunszentmárton és Nagytőke között készültek. A Truman elvileg Cegléden tolat.
Köszönöm az észrevételt a lámpákkal kapcsolatban! Ha valakinek még van ötlete, amivel pontosabban be lehetne lőni a készítés idejét, ne tartsa magában :)
Ja meg a majdnem fekete Bhv szerelvény Vk-val a csühös után,diákkoromban még volt ilyen inga Fehérvárról Budára 424-essel,majd M40-el,persze gőzfűtéssel(de jó volna látni ismét).
Ismertetésüket lásd: Ganz Közlemények - 15. szám 1934 október.
A Ganz gyár 1934-ben az ÁRPÁD távolsági sínautóbusz megépítésével párhuzamosan egy hasonló, de inkább helyi érdekű forgalomra alkalmas kéttengelyű sínautóbuszt is felajánlott a MÁV-nak.
Az ÁRPÁD szerkesztési elveivel megegyező kivitelű motoros jármű igen könnyű kivitelben (szolgálati tömege mindössze 12.000 kg volt), egy vezetőállással készült. A 6,3 t tengelyterhelésű jármű pótkocsi vontatására nem volt alkalmas - inkább sínautó mint sínautóbusz jellegű - 80 km/óra sebesség mellett 36 utas továbbítására volt képes. A poggyásztérrel, WC-vel ellátott, csupán 10.300 mm hosszú motorkocsi erőforrásaként egy 96 LE Ganz-Jendrassik rendszerű VIII JaR 105 típusú dieselmotor szolgált. Az erőátvitel négyfokozatú sebességváltóval lett megoldva.
A MÁV a két járművet 1935 tavaszán megvette és 1935. március 15.-től 7 és 8 pályaszámokkal a Budapest-Szeged viszonylatban közlekedő 708, ill. 703 sz. gyorsvonatok pótlásaként forgalomba állította.
