Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Nem vagyunk egy véleményen. Ne keverj bele. És ahhoz képest hogy még kezdő vagy eléggé gyorsan elutasító is. Ő másként gondolkodik mint te. Lehet, hogy ezt egyszer majd megérted? Bár talán mégsem.
Szerintem ezt a kérdésed valamelyik krea vs. evo topikban kéne felvetned. (úgy rémlik ott sokat vitatkozgattál, csak nem meguntad őket?)
Biztosan nincs igazam (szörnyű analógia), de aki egy autót akar vezetni, nem kell tudnia ki építette az elsőt ahhoz, hogy ezt sikerrel tegye. Csak meg kell tanulnia biztonságosan használni. Szóval ez a topik szerintem nem erről szól, ebben úgy látom még öCcsi-vel is egy véleményen vagyunk.
Ne legyél kényelmes bumbucska, ha valóban érdekel. Írj a szervezőnek, aki nem én vagyok. És ne írj olyan butaságot egy olvasható és megadott kapcsolatú rendezvényhez, hogy titkos.
No, mostmár leszállhatsz a lóról. Amit beírtál, annak semmi köze az általam elővezetett kérdéshez. Arra akarsz-/tudsz-e válaszolni, mint felkent együtttudó?
Kösz, bár az elmondottnak semmi köze a biotechnológiához, egy hasonlót én is el tudok mesélni: Egy barátom, első munkahelyén dolgozott egy Mizujs nevű fazon. Az intézeti pályázatok bírálatához ő volt a szakszervezeti megbízott. A cimborám napokig olvasta a pályázatokat, könyvtárba járt, beszélgetett ezzel-azzal, mint a fiatalok képviselője, hogy aztán a nagy nap reggelén az igazgató köhécselő sorrendje után (aki személyiségi jegyek alapján ítélt – kövér, kinyúlt pulóverben jár, korpás, lópofájú stb.) ő legyen az első megszólaló. Azt mondta: Nekem ugyan nem volt időm elolvasni ezeket a pályázatokat, de amit te mondasz Főnök azzal tökéletesen egyetértek.
Mivel nem a biotechnológia a szűkebb szakterületem, így sok önálló (és esetleg értelmes...) gondolattal sajnos nem tudok hozzájárulni a topik főtémájához. Ismereteim alapján leginkább Arth-ur véleményével tudok egyet érteni...
Itt azért az is kiderül, hogy mi ebben a mikroközösségben tudunk-e erről valamit. Én hallottam SzJ-nek egy előadását, de nem szívesen vezetném elő helyette. Talán nem is tudnám. Bizonyosan vannak itt olyanok, akik ezt örömmel elmondják majd neked. Talán nem csak sajtszakértőkből rendelkezünk fölös készletekkel. Egyébként, pl. a megboldogult Biotechnológia, bioetika topik eleje próbálkozott ennek a meglehetősen eklektikus megvitatásával.
(http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9131084)
Megpróbálkozhatnál ennek zanzásított változatával vitára ingerelni bennünket.
Szét kellene választani mi az, amit te nem tudsz és mi az, amit valamennyien nem tudunk? Próbáld meg egyesével.Szét kellene választani mi az, amit te nem tudsz és mi az, amit valamennyien nem tudunk? Próbáld meg egyesével.
Kedves öCcsi !
Boldogan belemegyek, mert így tényleg szétválasztódhat! De, hogy mi az amit csak én nem tudok, az valóban csak így megy
Ha szabad, az elején kezdeném: hogyan keletkezett az első gén, a maga felépítésével, információtartalmával, információátadási képességével ? (nem akarom több alkérdéssel bonyolítani)
Nem hinném, hogy félreértettelek. Találkoztam már ezzel a kérdéssel. Eddig minden esetben az határozta meg a választ, hogy a kérdező mely vallásnak/szektának volt a követője. Most sem hinném, hogy ez másképp van, hiszen maga a kérdés ugyanaz
Nos akkor - eddig először - tényleg tévesen ítéled meg ! Kiragadott egy elemről van szó a felvetett kérdések közül, s nem ez a leglényegesebb.
A leglényegesebb: adott egy objektum - ez esetben biológiai - amelynek nem ismerjük az előállási módját, nem ismerjük a "programozottsága" mikéntjét, ezáltal megbizonyosodni sem tudtunk eddig, hogy az egyik környezetben egyféleképp viselkedő (feladatot végrehajtó) objektum vajjon nem szubjektum-e.? Vajjon más környezetben, más - őt érő - információk hatására nem viselkedik-e szubjektumként, azaz másként reagálva, más dolgokat "művelve" mint ahonnan vettük ? És ennek a próbája azért is lehetetlen, mert lehet hogy csak az "x." áttételnél jön ilyen elő, s akkor már nincs mit tenni, hisz ha elindult szétfelé, nem lehet visszahívni, s nem lehet az adigi lehetséges elterjedtségi területét sem megsemmisíteni. Erről ké'ne inkább elmélkedni szerintem mint a "'vallásosok" káros hatásairól. Ez sokkal szörnyűbb dolgokat idézhet elő. Szerintem.
(Most nincs időm ezzel a színvonalas vitával foglalkozni. De csupa öröm olvasgatni.)
Viszont érdekelne mi ez a rendezvény, amiről írtál. Van valami netes oldal ahol utána lehet járni? A felsorolt emberek tartanának előadást és vitáznának? Van bővebb infód a rendezvényről?
Ne is nagyon minősítgess öCcsisajt, mert olyasmibe szóltál bele, amihez nem értesz!
Nagyon szép a szabványosítás, de amíg a németek írhatják Gliphosat-nak, a spanyolok és a franciák gliphosate-nak, sőt az angolok is helyenként glyphosat-nak (e nélkül) a glifozátot, addig nem sok értelme van "ISO szabványos" írásmódra hivatkozni...
„ISO: International Organization for Standardization. Agency responsible for developing international standards; over 160 technical committees, 650 sub-committees and 1500 working groups; more than 6000 ISO standards published; represents more than 90 countries. Founded in 1947.”
A szabványosítási törekvések Magyarországra is vonatkoznak, ha már ekkora nemzetközi erőket (http://www.iso.org/iso/en/ISOOnline.frontpage) összpontosítanak ilyesmire.
Még egy megjegyzés. A DNS, szénhidrát stb. nem ISO által szabványosított nevek. Rájuk a magyar kémiai helyesírás szabályai vonatkoznak, pl. Erdei-Grúz és Fodorné (1972).
A magyar helyesírási szabályzattal kapcsolatos lehetőségek lásd még #151-#152.
A megvitatás egyébként továbbra sem ennek a topiknak tárgya.
Én továbbra is értelmetlennek tartom az átírást, mert félrevezető és akadályozza a nemzetközi ismeretek összekereshetőségét. Én az ISO által megállapított neveket fogom a továbbiakban is használni, te pedig majd ferdíted őket. Én ez utóbbit tartanám szamárságnak, ha lenne kedvem a minősítésedhez.
"A hatóanyag jóváhagyott nevét jogtalan megváltoztatni és értelmetlen is."
Nem akarok helyesírási topikba átmenni, de szamárság, amit leírtál! Értelmetlennek te találod, azt, hogy "jogtalan" meg nem tudod semmivel bizonyítani.
Ez nem egy Registered Trade Mark - aminek írásmódját valóban nem szabad megváltoztatni, hanem egy hatóanyag köznapi neve.
Mellesleg az MTA által az 1980-as években kiadott, ma is érvényes, A kémiai helyesírás szabályai - elvben - kötelező érvényűek minden magyar kiadványra, fordításra.
Gondolom, te sem írod a széleskörűbb érthetőség kedvéért DNA-nak a DNS-t, carbohydrate-nek a szénhidrátot és calcium phosphate-nak a kalcium-foszfátot...
(Ja, a glifozát, azért nem lehet "glájfozát", mert a glicinből ered a "gly" az angolos glyphosate-ben.)
„Milliárdos állami támogatások a magyar biotechnológiai sikertörténet mögött
Bodoky Tamás
2007. március 14., szerda 14:37
Az elmúlt három évben különféle pályázati forrásokból több mint egymilliárd forint vissza nem fizetendő állami támogatást ítéltek meg a magyar biotechnológiai iparág üstökösének, a transzportfehérjékre specializálódott Solvo Zrt.-nek. Ebből több mint 800 milliót adott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, ahol ifj. Duda Ernő, a Solvo tulajdonos-vezérigazgatója tagja a pályázati stratégiáért felelős Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak. A kutatócsaládból származó, a magyar biotechnológiai ipar fenegyerekének tartott menedzser cége tavaly kivásárolta pénzügyi befektetőjét.A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatási gyakorlatát vizsgáló cikksorozatunk előző részében a megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésére megítélt közpénzek sorsát vizsgáltuk, és különös összefonódásokra bukkantunk az egyik feltűnően sokat támogatott konzorciumban, melynek prominensei Nagy Imre, a KISZ utolsó első titkára, Kovács Kornél professzor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője és Németh Sándor, a milliárdos áfacsalással gyanúsított makói nagyvállalkozó. Ezúttal a biotechnológiai kutatás-fejlesztésre kiírt pályázatoknak és egy ezeken feltűnően jól szereplő magáncég, a Solvo Zrt. állami támogatásainak jártunk utána.”[…]Tény, hogy a gazdasági miniszter felügyelete alá tartozó - 2004-ben életre hívott - NKTH pályázatain három év alatt önállóan vagy különféle konzorciumok tagjaként több mint nyolcszázmillió forint vissza nem fizetendő kutatás-fejlesztési támogatást nyert el a vállalat (lásd a táblázatot) úgy, hogy közben ifj. Duda Ernő végig a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagja volt. Az NKTH által kezelt KTIT-nek előzetes egyetértési joga van a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra vonatkozó felhasználási terv és a pályázati stratégiák kialakításában. […]Pedig működik az országban egy másik biotechnológiai ernyőszervezet is, a multinacionális GMO-cégek által támogatott Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület. A BZBE elnöke Dudits Dénes akadémikus, a Solvo laborjainak is otthont adó MTA SZBK főigazgatója. Forrásaink szerint azonban a BZBE lokális lobbiereje messze alulmúlja az ifj. Duda-féle szervezetét. […]Ifj. Duda Ernő egy sokadik pozíciójával érintett az NKTH történetének legnagyobb - kétmilliárd forintos, önerőt nem igénylő - pályázata, a 2006-os Teller Ede program nyertes konzorciumában is; kuratóriumi tagja a pályázat legnagyobb kedvezményezettjének, az új biotechnológiai laboratórium létrehozása céljából 1,4 milliárd forinttal támogatott szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványnak. […]Ugyanezen a pályázaton további 300 millió forintot nyert az MTA SZBK vezette konzorcium egy magyar-német gabonanemesítési projektre, és a Vichem Kft. vezette konzorcium az influenza leküzdésére szolgáló szerek és molekuláris diagnosztikai eljárások kifejlesztésére.”
