Én évekig BKV-ztam egy katanával, természetesen engedéllyel. A 14-es villamoson volt is mindig ülőhelyem. Egyedül a 21-es buszt nem szabadott megközelítenem.
a vasúttársaságnak finanszíroznia is kell, amit vagy akar, vagy sem
Nem nagyon töri magát a fővárosban ezzel.
Fura módon a kalauzokat szokta kísérni szekuritty, akkor is, ha az ellenőrző csapat több főből áll.
Ellenben az éjszaka közepén a nagyvárosban vonatozó egy fő mozdonyvezetőt nem kíséri senki.
Vannak esetek, de ezek szerint a számokkal a vezetés meg van elégedve, nem látja szükségét források bevonásának.
Ja, igen, kaptunk egy brosúrát, hogy miként kell kezelni a "túlkapásokat". Nagyon vicces.
Mint minden nagyvárosban, Bécsben is megtalálható az a réteg, akik provokálnak. Mindegy, hogy miért, de úgy gondolják, feles energiájuk levezetésére a legalkalmasabb, ha a közösségi terekben vonják magukra a figyelmet, és kínálnak programot a nagyérdeműnek, a biztonságiaknak és a hatóságoknak.
Pár éve láttam egy pasast, aki a főpályaudvar nagycsarnokában egy, a hátára szíjazott karddal flangált. Nagyon nem akadt fent rajta senki, kellett egy negyed óra (meg gondolom némi sürgetés pár aggodalmaskodó fizetővendégtől), mire a szekuritty tisztes távolságból körbejárta, majd a beavatkozást nem megtérülő műveletként értékelve a rendőrségre hagyta a mókus begyűjtését.
Az ötlet nem rossz, persze a vasúttársaságnak finanszíroznia is kell, amit vagy akar, vagy sem. Ha akarja, akkor már "csak" arra kell ügyelni (és ez szintén pénzbe kerülhet!), hogy az illető veterán ne induljon el a két, esetükben valamelyest törvényszerű irány valamelyike felé: a.) Folyékony (vagy akár fű-szerű) pótszerek túlzott élvezete. Ha az illető a konfliktus csecsenebbik oldalán volt, akkor a folyékony többnyire kiesik, de a másik sajnos nem. b.) A tanultak/tapasztaltak (újbóli) gyakorlati alkalmazása iránti vágy. Olvastam többük visszaemlékezéseit, egyikük például teljesen logikusan kifejtette, hogy egy-egy "történés" során, az öt tár mellé, dobozolva még százötvenet dobj a táskádba (mármint 5,45x39-esből), ne többet és ne kevesebbet. Na most, ha a néha balhézó, de amúgy nagyjából polgári életet élő utasok egyszercsak fogyni kezdenek, annak nem lesz jó vége...
Nekünk ütemes menetrendben van ilyen éjszakai partyvonat. Vagyis több is irányonként egy éjszaka. A 70m-es motorvonaton van két kalauz, meg két külsős Security.. Valami veterán csecsenek...nem néznek ki szépen, de barátságosak, ha meg kell kiraknak 10 nagydarab négert is. Már láttam élőben...Szóval rend van és van jegye mindenkinek...
Egyrészt, érdekelnének a sztorik, ha elmondható...
Másrészt: szomorú, mert utasként meg az van, hogy a helyzet gáz, és inkább nem utazik, vagy megy autóval, vagy sehogyse. Valahogy ennek úgy kéne lennie, hogy minden esetben van segítség, megoldás, és a bit-agyakban egyszercsak lecsapódik, hogy balhézás--> baj.
De nyilván nincs ember a rendőrségnél se, nyilván ez ma illúzió.
Teljesen megértelek! Én Vjv-ként dolgozom, tudom mi a helyzet. A környékünkön a kavésből én vagyok az egyik aki mimdenbe beleáll. Tudom, nagyon rossz szokás, voltak ebből problémák. Erről tudnánk szerintem sokat beszélgetni...
Mondjuk hozzám már a bordón is jött be utas, mert azt hitte, az a klotyó. Jó, az nem prokarióta volt, értett a szóból.
Van a partyvonatunk, szombat éjjel, egy egység.
Na, abban a végállomásra nem marad poroltó.
Meg más se nagyon.
Arra rá van szánva mindig a legkoszlottabb gönc.
Szerinted hátramegyünk szólni, hogy dohányozni tilos?
Meg ha kitámasztja az ajtót, mert várja a haverjait, szerinted szólunk neki, hogy nem kéne? Szerinted volna értelme?
Egyszer lefújta egy graffitis a vonatom a tárolón. 14 perc alatt jött rendőr, húsz felett volt a szekuritty.
De olyan is volt, hogy mögöttem a lecsaphatón húzták ki a csíkokat. Az övben nagykalapács, szabóolló.
Ha valami agresszív barom, vagy drogos beindul, hát, még bepácolni is van ideje, nem hogy megsütni, ha arra érez indíttatást, mire odaér valami segítségféle.
Szóval nem, nem állunk bele olyan helyzetbe, amiből nem nagyon lehet jól kijönni. Minek?
Hú de szépen leírtad! Én sem csináltam volna jobban! ;-)
Nem előváros, nem is nagy falu, csak KN. Nagyatád-Somogyszob. Augusztus 20... KN jön a vonat Nagyatádról 38951-nek este fél 11 körül 50-80 utassal. Somogyszobtól a Bz 8281 sz. Vonatként személynek indul Kaposvárra 23:06-kor. Utasok Ötvöskóny, Beleg, Kutas bermudából, 90% részeg, 80% jegynélküli. Kalauz dilemma a 8281-esen : jegyvizsgálat, nem normálisan viselkedők (félmeztelen tesztoszteron túltengésben szemvedő egysejtűek) , ittasok , jegynélküliek kiszűrése, menetrend tartása úgy, hogy nélkülözzük a rendőri intézkedést. Hát... Nálam volt, hogy nem indult a vonat. A legjobb, amikor a 38951-en a mv-re rán,it az egysejtű és nekiáll a bránert előkapni, hogy csőtörés van. Persze a Nyugat-Dunántúl a leprpobléma mentesebb a Start szerint. (Tudom miért ez a hivatalos, azért mert kevesen mennek bele a pronlémába és még kevesebben írák le! ) De ilyenkor elgondolkodom, mi lehet ott, ahol nincs nyugi... :-{(((
Az elegancia - vagyis hogy mozdonnyal vidd a lopott holmit - valószínűleg praktikum is volt egyúttal. Az emberünk félt magából a mozdonyból lopni, aminek meg is van az alapja, hiszen akár a KLUB, akár a BLOK mozdonyfedélzeti berendezések dízeles verziójában léteznek a gázolaj "túlzott párolgása" elleni módszerek, ti. hogy jelzi a karbantartó központ felé, amikor jelezni tudja, hogy valami nem kerek. Na de egy kiüzemelt, ám gázolajjal feltöltött dízelmozdony esetében ez a jelzés nem történt volna meg azonnal.
(Ebben a műfajban nekem a jó öreg Ukrán Vasút csapi telephelyén egykor (?) divatos módszer "tetszett meg". KLUB arrafelé hébe-hóba van (2014 óta valószínűleg még kevésbé), de azért létezik saját fejlesztésű "párolgás-figyelés", amely az átlagos fogyasztást viszonyította a ténylegeshez. A dízelautó-tulajdonos munkavállalók azt tették, hogy a CsME3 sorhatos motorjának az egyik hengeréről lekötötték a nagynyomású csövet, és alátettek egy kannát. Műszak alatt fokozatosan megteltek a kannák, miközben a CsME3 a tolatószolgálatot 5 hengerrel is el tudta látni. A motornak mondjuk nem tesz jót hosszabb távon az ilyesmi (kenés, hőmérsékleti eltérések, forgattyústengelyre ható erők egyensúlya), de hát az egyszeri alkalmazottat - akit nagynevű, nemzetközi tanácsadó cégek újabbkori útmutatásai alapján, és mellesleg maguknak az alkalmazottaknak a talán erre adott reakciója alapján csak egy lecserélhető gépnek kell tekinteni - ez miért is kellene hogy érdekelje?)
"Ha már lopsz, csináld elegánsan" jeligére: Idén márciusban, a BAM Novij Urgal állomásán működő telephelyre (Amuri karbantartó telephely fióküzeme) beosztott szerelő úgy gondolta, hogy gázolajból sosem elég. Tizenöt kannányi, összesen kb. 150 kilogrammnyi tüzelőanyagot tulajdonított el. A kannákat a telephelyen tartózkodó dízelmozdonyra pakolta, majd - vasúti jármű vezetésére feljogosító engedély nélkül - beindította, és az állomás területén mozgást végzett egy közeli erdősávig, ahol a saját személygépkocsija parkolt. A kannákat áthordta az autóba, és a mozdonnyal visszaállt a színbe. Sajnos a buli hamar véget ért, mert az állomáson szolgálatot teljesítő biztonsági őrök észrevették és lekapcsolták. A habarovszki terület bíróságán felel vasúti jármű önkényes eltulajdonítása és lopási szándék bűntette miatt.
Oké, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az itt is felvetett problémák egy része már régebb óta fennáll, mint a nevezett igazgató regnuma, és valószínűleg Keresztes sem fog tudni érdemben változtatni ezen, de lehet, hogy még a majdani utódja sem.
Na most akkor azt képzeld el, hogy 150 méteres, 400 ülőhelyes duplaizékkel járunk KN.
És akkor képzeld azt is el, hogy történik valami. És bizony sokkal gyakrabban történik, mint szeretnénk.
Pár téllel ezelőtt egy degeszre tömött elővárosival (negyvenéves szerelvény) megálltam egy állomáson, se peron, se semmi, nem utascserére berendezett hely. A váltó nem áll be, cserélj meg, húzz vissza, állj át, miközben hóvihar, cudar világ, és persze késés. És azért agyon se üssenek, le se szálljanak, legyen minden rendben!
És akkor még nem döglött be a gönc. Mert olyan is van, hogy szakadó esőben térdelsz a gönc mellett, és próbálod legalább elvontathatóvá tenni, miközben nem csak a lom, de a "rakomány" is a te gondjaidra van bízva.
Olyan is volt, amikor a hangosítás adta meg magát, és az egyik motorvonattal kellett körbejárni a másikat. Mikrofon, és együttműködő forgalmista nélkül nem egyszerű mutatvány körbejárni úgy, hogy persze nem üres a szerelvény, mert mire végigmentél az egyik végén, már beszálltak a másikba.
És nagyon kellemes az is, hogy harcolsz a technikával, közben rádión, céges mobilon mindenki is tudni akarja, hogy hol, hogyan merre, mikor, meg még a (joggal) türelmetlen néped is lázong.
Lehetne mondani, hogy erre szerződtünk, de ez nem igaz, ez úgy közben lett, senki sem kérdezte, hogy mit szólunk hozzá.
Két eset elképzelhető, vagy azt mondja az ember, hogy köszi, nem kérem, és keres magának más elfoglaltságot, vagy felveszi a kesztyűt, és csinálja ezt is.
Van annak egy diszkrét bája, amikor - akár egy szolgálaton belül - meg kell oldani a kalauznélküli elővárost, a puccos gyorsvonatot, meg a tehert is, adott esetben leállítással, sarupakolással, egyebekkel. De na, ez ilyen, itt ez a feladat.
Egyes vonalakon (bizonyos vonatokon) az utasok türelmesek más vonalakon meg úgy kérdeznek, olyan agresszívan lépnek fel, hogy csoda ha nem lincselik meg a vasutast...
Nem csak a vasutasokkal van baj, a másik az információhiány. Vasutas se tud mindent nem tudja mennyi lesz a késés stb.
A Kerékgyártó előtti időszakban a (most már) volt feleségem vjv-ként nem egyszer vitt egyedül 6-7 kocsis zónázót, míg más már hisztizett az öt kocsis szerelvény miatt is (bár többnyire azok is elvitték a vonatot).
Most nem tudom, hogy van-e még, de volt 15,7 órás műszakjuk (3.20-19.02), vagy az embert próbáló 19.58-as kezdés másnap 10.42-es végzéssel párosítva. Ugyan 8-9 napra egyhuzamban nem emlékszem, de olyanra igen, hogy gyakran az előírt 11 órás pihenő gyakorlatilag a kertkapun belépéstől a kertkapun kilépésig volt meg. Persze, hogy tele is lett a hócipője néhány év után (talán 6 vagy 7 évet töltött tengelyen).
Min visz ez előrébb (miért lesz számunkra jobb, ha tudjuk, ho ismerik az ügyfélkapcsolati problémáinkat, de nem igazán hatja meg őket mindez)?
Egyszer beszélgettem egy felelős szerkesztővel.
(Itt jegyezzük meg, hogy a közönség szélsőértékeit tekintve egyáltalán nem emelkedik a mávon megszokott színvonal fölé, sőt, gyakori a konfliktus és a tettlegesség is, sajnos. Az átlag sem kooperatívabb, sőt, mint az itthoni.)
Megemlítettem neki, hogy teljesen elbutítjuk a masszát.
Mire ő huncut mosollyal megjegyezte, hogy a felhasználók nincsenek elbutítva, nekik csak magas az információigényük.
Nos, mit lehet erre mondani? Ez az elvárás, ennek kell megfelelnünk.
Nálad a pont! Ebben teljesen egyet tudok érteni! Nyilván nem így kellett volna ezt, de hidd el a végrehajtó személyzet (vjv,jv) nagyon értékelte a videót. Megint hangsúlyozom , nem azért mert így van és buta minden utas, hanem azért, mert fentebb is látják a problémákat!
