Támadásra fordulva két bealló egyszerre a pályán nem előnyös. Mivel távol helyezkednek a padtól minden támadás-védekezés átmenetkor megtöri a játékot a beállócsere. Egy átlövő sokkal praktiskusabb választás, főleg egy balkezes átlövő. Háfra vagy Zácsik azért jobb védők kettesben, mint Klujber, utóbbit mindenképpen cserélni kell védekezésben (és hát olykor támadásban is). Meglátjuk, hogy Kiss Niki mennyire lesz stabil hármasvédő Siófokon. Jó lenne, ha nem kettesben játsszatná Zovko.
Kiss Nikinek ahhoz, hogy opció legyen Szekeres (vagy Tomori) helyett hármasban, ahhoz Siófokon Tomorit kellene kiszorítania védekezésben (is). Debrecen ellen egyébként kb. egy félidőn keresztül hármasban is kezdő volt, de valószínűleg részben azért mert Tomori nem tudott edzeni Zovkoval a válogatott miatt.
Decembertől meg bőven el tudom képzelni a két beálló hármas védőt. Tóvizi, Pásztor, Szabó, Bordás, Helembai mind hármasvédők.
Planéta az olimpiai selejtezőre nem opció, túl sok kihagyás van mögötte, az olimpiára pedig kizártnak tartom, hogy bekerüljön egy 14-es keretbe. Tomori nem lesz kihagyva miatta. Kiss Niki talán már az olimpiai selejtezőn is ott lehet Szekeres helyett, Siófokon lesz játéklehetősége, hiszen egyedül maradt a posztján. Az olimpiai keretbe viszont Kiss Nikinek sincs sok esélye bekerülni. A vb-re valószínűleg a Kiss Niki-Planéta kettősből valaki szűk keretbe fog kerülni. Szekeres helyett kell egy hármasvédő és ez egy olyan poszt, amit nem fogunk tudni fiatallal feltölteni (nincs kire).
Planéta már lassan két éve nem játszott meccset. Ezek után kizárt hogy 2021-ben ő válogatott legyen. Decemberben talán, ha addigra formába kerül. Kiss Niki jóval valószínűbb.
Balátlövő/hármas védőnek a következő években Walfisch jöhet szóba, Termány Rita, vagy Mihálffy Adrienn. És hát nekik is formába kell kerülni ehhez.
(Erre a posztra akár honosítani is lehetett volna, például Kovacevic-et, aki Bcsabán játszott és utána Érden.)
Mindenképpen kell hármasvédő a válogatottba és szerkezeti szempontból a legjobb lenne egy balkezes átlövő. Egyrészt azért, mert Klujbert védekezésben cserélni kell, másrészt pedig azért, mert kellene egy kis távoli lövőptenciál jobbátlövőből akkor is, ha Keti nincs a pályán. Szerintem az első számú jelölt erre a szerepkörre Planéta. Ha Szimó nem tud eljutni a sérülése előtti szintre akkor pedig Kiss Niki. Hozzátenném, h Szekeres már most is felejtős történet, Tomori pedig a karrierje végén van.
Ezek a statisztikák azért eléggé relatívak. Nem mindegy kinek a feladata csapaton belül a rizikós helyzeteket felvállalni, illetve mennyire oszlik meg a teher a játékosok között. Ha éppen Kovács Annának a szerepe, hogy a többiek helyett vállalja fel a lövéseket, akkor lehet neki éppen rosszabb lesz a statja, míg esetleg mellette egy taktikailag kevesebb rizikót vállaló vagy éppen gyáva játékos meg jobbnak néz ki.
Neagunak is sokszor van mezőnyből simán 50%, többször 40% alatti lövőstatja, de ha kiveszed a csapatból, akkor hamar kiderül mennyire hiányzik.
Ettől még Kovács Anna gyenge volt a Siófok ellen, meg az sem biztos, hogy a válogatottban éppen most ő lenne a megoldás Klujber mellett.
Lakatosnak két jó meccse volt, 2018-ban és 2020-ban egy harmatgyenge román csapat ellen kijött neki a lépés. Ekkor sem irányítóként, inkább lövőként. Mondjuk már ez is valami...
Klujber leginkább a felkészülési meccsek és a "hátrányban elkezdek lövöldözni, hátha elkapom a fonalat" királynője a válogatott meccseket illetően. Fontos győzelmet még egyszer sem arattunk úgy, hogy abban érdemi szerepe volt. Igaz, nem is sok fontos győzelmet arattunk az elmúlt években...
Tóth Gabin és Kovács Annán sokat lehet vitatkozni, valójában a határon vannak, mivel nincsenek kiemelkedő teljesítmények a posztjukon, már Anna '18-as Eb-teljesítménye is nosztalgiát ébreszthet egyesekben. Csak hát ott volt például a tavalyi vb is.
Gabinak először és utoljára a '14-es Eb sikerült jól, akkor azt gondoltam, megtaláltuk a következő évek magyar válogatottjának meghatározó irányítóját. Aztán másként alakult...
Tóth Gabi teljesítménye az utóbbi 4 vilagversenyen nehezen értékelhető jónak. Még azt sem lehet mondani, hogy hullámzó, mert igazából egy meccs sem volt, amikor kiemelkedően játszott. Kovács Annának azért volt jobb időszaka (elsősorban a 2018-as EB), de azt mondani, hogy 'ezerszer magasabban van', mint az egyébként jóval magasabb gólátlagú (és az Eb legtöbb magyar gólját szerző) Klujber azért merész kijelentés és erőssen túlzó.
Kovács Anna talán, de Tóth Gabi?! Mit nyújtott ő 2017-ben, 18-ban es 19-ben? Egy nagy betli volt az összes meccsen, kivétel nélkül! Lakatosnak és Klujbernek voltak már jó meccsei a válogatottban.
Kovács Anna és Tóth Gabi ezerszer magasabban van, már ha Klujber és Lakatos (ne agyj´isten Vámos!) válogatottbeli teljesítményével vetjük össze. Értem én, hogy kéne ide egy Messiás, na de az még nem született meg!
Tóth Gabi többször is bebizonyította, hogy nincs helye a válogatottban. Aki most Vámos Petra/Kovacsics Anikó/Lakatos Rita helyett követeli, az teljesen hülye.
Háfrát és Klujbert is hasonlóan kellene megítélni, mint Kovács Annát és Tóth Gabit. Azzal, hogy a teljesítményértékelésbe bele kellene venni az ellenfél játékerejét is (pl a Rosztov és az Érd elleni jó játék ne egyenlőt pontszámmal essen latba). De ha lenne egy objektívebb statisztika, mint a lőtt gólok száma, akkor jobban látnánk azt is, ha valaki kis csapatban jobb teljesítményt nyújt, de pl nem vállalkozik olyan sokszor kapuralövéssel. Sajnos a statisztikák, amiket használunk jelenleg nem igazán alkalmasak a játékosok teljesítményének mérésére.
Húbazmeg, szegény Háfra és Klujbert vérszegény teljesítményét remélem nem veszed hasonlóan szigorúan, mer' k*rva szar évek elé néz a magyar kézilabda...
Tóth Gabi és Kovács Anna tipikusan rengeteget vállalkozik meccsenként, de érdemes lenne a hatékonyságot is látni. Vannak olyan meccseik, ami összejön nekik, de az esetek túlnyomó többségében a hatékonyságuk közepes, labdaeladásokkal és védekezési hibákkal tarkítva. Ezek azok a mutatók, amiket egy góllövési statisztika nem mutat meg. Csalóka kizárólag a gólok számát nézni - labdarúgásban már alkalmaznak olyan összetett algoritmusokon alapuló módszereket, amely egy adott játékos teljesítményét összességében elemzi (passzhatékonyság, technikai hibák, kulcspasszok (akkor is ha nem lesz belőle gól), megynyert/elveszített párharcok). Remélem, egyszer eljutunk kézilabdában is erre a szintre.
128 meccs elmaradt eddig az nb1-ben, de most hétvégére csak két meccs van kiírva. Szerdára meg csak három.
És hétvégén a Fradi másodszor játszik a Kisvárdával. Ha esetleg a végén csak egy fordulót lehet végig játszani, akkor az a biztos, hogy feleslegesen játszanak le meccseket, miközben nyolc csapattal még egyszer sem találkoztunk.
Az szerintem nem igaz, hogy Tóth Gabi ne hajtott volna végig és az sem, hogy ne vállalta volna fel a végén is a felelősséget. Nem véletlen, hogy 11 lövése volt akcióból. Csak a meccs első felében többnyire bementek, a végén meg többnyire elrontotta ezeket.
Egyébként meg ez egy meccs volt, lesz még sok ilyen (főleg Siófoknak a kupa miatt), majd utána érdemes megnézni ki hogyan játszott. Mindenesetre Tóth Gabinak és Kiss Nikinek játék szempontból nagy lehetőség a Siófok meggyengülése.
"....nem a mennyiségre, hanem a minőségre kellene menni..."
Igen, de ez nem ilyen egyszerű. Azt h kiből lesz 20 éves korban kiváló kézilabdázó nem lehet előre tudni. A mennyiségből lesz a minőség. Elkezdi az akadémia (mondjuk) harminc tehetséges tizennégy évessel, és négy év alatt kiderül nagyjából h hányan vannak köztük akik az igazi minőséget jelentik. Ezt a négy éves szelekciós folyamatot nem lehet lerövidíteni, vagy legalábbis nem célszerű. És az igazi minőséghez nemcsak tehetség kell hanem jellem, szorgalom, mentális erő, alázat és még sorolhatnám.
Ezért mindig jóval többen fogják ezeket az akadémiákat tizenévesen elkezdeni mint ahányan később nemzetközi szinten bizonyítanak majd. A lényeg az h azért mindig legyenek közöttük ilyen kézilabdázók is.
Az 3 ember ugyan mennyibe került? Fejenként egy milliárdba? Igen hatékonynak látszik.:)Figyelmedbe ajánlom, hogy a miniszterelnök, /a jelenlegi/ is beszél az akadémiák, köztük kézilabdát is említve, a számonkéréséről.
”Nem kis tétet helyezve a női kézilabda- és vízilabda-válogatottra. A lányok tehát igen jól tennék, ha kijutnának Tokióba? – Mindenki jól tenné, mert az élsportolókat Magyarországon nem tudjuk máshogyan megítélni, csakis a nemzetközi teljesítmény alapján. A teljesítményben pedig első helyen az olimpia áll, másodikon a világbajnokság, harmadikon az Európa-bajnokság”
“A sokak által korlátlannak nevezett források mellett egyre többen mondják, hogy a számonkérés is időszerű lenne. Akkor tehát az olimpia után esedékes ez? – Igen, de a szakmai számonkérést nem vállalhatja át a kormány. Ez a szakszövetségek feladata. Egyetlen területen látom szükségesnek, hogy valamilyen minőségbiztosítást a kormány vállaljon, ez pedig az államilag akkreditált akadémiák rendszere. Ez most három sportágra terjed ki: a labdarúgásra, a kézilabdára és a kosárlabdára,”
Szóval a számonkérés már nem csak szerintem, de a kedves vezető szerint is időszerű , s ha nem jutunk ki az olimpiára az komoly forrásvesztéssel járhat és ehhez még új kormány sem kell.
