a másodikat nem így gondolták. De tény nekik is csapda volt a helyzet, mert akkora megalakült a lublini kommunista bizottság, tehát a kérdés számukra az volt, hogy ők (lehetnek/maradhatnak) a lengyelek vezetői, vagy a kommunisták veszik át a hatalmat.
Majd keresek adatot az akkori hadműveleti helyzetre, de én is úgy gondolom, hogy ha akartak volna a szovjetek, akkor tudtak volna segíteni...
Végül a lengyelek győztek, mert végül miattuk kezdett a szovjet birodalom felbomlani... ...ez persze már nem 2vh...
Azért volt politikai vetülete, mert Churchill is arra hivatkozott tartoznak a lengyel népnek, Roosevelt meg a lengyel szavazatokat féltette... végül is az elvesztett keleti területekért kaptak németet. Ebben benne volt a kiegyenlítetlen számla hatása is, amit valahol Sztálinnak is figyelembe kellett venni.
Lenyino után az egész ,,Wojsko Polskoje" (mar, ami a szovjetek oldalán harcolt) elvérzett. Teljesen! Még személyesen is találkoztam olyan öregekkel, akik anno - orosz létükre - a ,,Lengyel Hadseregben" szolgáltak. A lengyel Fehér Sas- érdemkereszt vagy a ,,Partizansky Krest" ott feszített a mellükön.
Nem tudhatták mi az igaz belőle, ügye a németek is szerettek hazudni... Szibériából meg nem igen tért vissza senki ( akkor).
A felkelés sikere a Honi Hadseregnek lett volna óriási bizonyítás. Valamint sokkal nehezebben lehetett volna kihagyni őket a háború utáni politikából. Nyilván az öreg Zsugás erre is gondolt, mikor eldöntötte, hogy kivérezteti a lengyeleket. Utána a komcsi lengyeleket is megcsapolta rendesen. Onthatták a vérüket.
A siker nem jelképes lett volna. A németeket meg kalapálták rendesen az oroszok. Nyugaton a szövetségesek. Sajnos Sztálint nem ismerték rendesen. Ellenkező esetben akkor kelnek fel, mikor megkezték az átkelést:)
Varsó is egy újabb fejezet minden idők legvérengzőbb diktátorának az életrajzához. Bár lehet, hogy azért álltak bosszút, amiért a lengyelek megállították 1920-ban Lenint a proletárforradalom exportálásában Európába.
Jaja, ráadásul a németeké lett a leszórt cucc nagy része. Egyébként simán kiértek a Visztula partjára, Praga városrészt el is foglalták. Aztán szép kényelmesen megálltak. Még a vörös lengyeleket se engedték akciózni. Pár embert átküldtek szétnézni, meg egyszer eljátszották, hogy segíteni akarnak, aztán várták, hogy a németek mikor takarítják már el a lengyeleket.
Igen, bár asszem a végére (amikor már úgyis látszott, hogy vége) Sztálin engedélyezte, hogy néhány brit vagy amerikai szállítógép orosz területre települjön, és onnan ledobjon pár csomagot a felkelőknek. (Asszem kb. akkor engedélyezte, amikor már nem volt repülőterük a felkelőknek.)
Az oroszok azt állították, hogy már kifulladt az offenzívájuk lendülete. Ez igaz is. Viszont ettől függetlenül Sztálint máskor sosem érdekelte egy kis plusz emberáldozat, ha valamit nagyon el akart foglalni... Azt a pár kilométert - ha nagyon akarják - megtehették volna még. De nem akarták nagyon, sőt azt akarták, hogy a németek verjék csak le a Honi Hadsereget, annál kevesebb dolguk van nekik...
Az újabb, lengyelekkel foglalkozó publikációkban már benne van. Egyébként nem csak hagyták kivérezni a lengyeleket, de még az Angliából küldendő légi ellátást is akadályozták.
És azért állt meg az orosz támadás varsónál, mert a felkelést nem a lengyel kommunisták robbantották ki.Sztálin arra gondolt, hogy így legalább elpusztulnak a komcsik ideológiai ellenfelei Varsóban.
Azt tudtátok, hogy egy magyar hadosztály is volt Varsó ostrománál?
A ő vonalukon jártak ki-be a futárok,és a magyarok némi muníciót is adtak.
A terv szerint át is akartak állni, de előbb meg akarták várni a szovjet támadást.
Ez nem következett be,viszont a németek gyanút fogtak, és árvezényelték őket.
A lengyelek tudnak róla, de magyarországon nem sokan.
...vészhelyzetben kinek van a legnagyobb esélye, hogy belőjön egy pici nyíláson?...
Ha az a pici nyílás egy 30 km/h-val robogó, néha fordulgató tankon van, akkor olyan nagyon senkinek... Nagy mázli kell ahhoz. Plusz nem árt átlőni a páncélüveget sem. Erre talán a PzBüsche jó volt, de nem tudom biztosan... A kar98 biztos nem.
A mesterlövészek infóim szerint inkább hk. parancsnokokra vadásztak, tehát a csatazónán kívül, meglepetésből, mikor kigombolkózott a tank.
Erre azért nem vennék mérget... Egyébként nem sokat számít, hogy lassú vagy gyors a célpont, ha nagy a lövedék kezdősebessége, messzire lő és jó az optika is. Márpedig a 88-asnál ezek megvoltak. Legfeljebb nem 2, hanem 4 lövésből lövi ki.
Amire gondolsz, az sztem a Panzerfaust és a Panzerschreck, de ezek csak 1944-re jelentek meg. A tárgyalt időszak 1941, itt ami gyalogságnál szóba jöhet, az nagyjából: gránátok, gránátkötegek, aknák, meg Panzerbüsche pct. puska.
szélessávú netkapcsolat előnyben... MSN-t javasolnám. Ha jó minőségű a felvétel, akkor eltart egy ideig az átlövése még ott is. Nem árt darabolni, ha közbejön egy kis szakadás, legalább nem kell elejétől ismételni.
Igazad van, összpontosított gyalogsági tüzet említ a szerző, a mesterlövészekre én gondoltam, lévén a szükség törvényt bont. Minden német harccsoportban voltak (ha le nem szedték addig őket), s vészhelyzetben kinek van a legnagyobb esélye, hogy belőjön egy pici nyíláson? Egyébként, ha nem is lehet biztos a személyzet megsebesítésében, de abban biztos lehet, hogy igen kellemetlenül érzik magukat, ha zárt térbe beszáll egy kis "szeretetcsomag"...
Sajnos en csak a nemet front-roplapok es a harckocsi-vadaszok szamara kiadott kis kezikonyvek birtokaban vagyok:((( Hol lehet ilyen filmhez jutni, ha nem titok?
Olvastam a konyvet. Olvasd el meg efyszer. Nem mesterloveszek lottek, hanem a gyalogsag OSZPONTOSITOTT tuzerol volt szo! Nem mindegy! Az altalad emlitett modszert MINDENKI hasznalta. A mesterloveszekrol: A HARCKOCSI EGYIK KORBAN SEM TARTOZOTT A MESTERLOVESZEK ELSODLEGES, MASODLAGOS, VAGY HARMADLAGOS celpontjai koze. Az osszes mesterloveszt, mar az oktatas elejen, figyelmeztetik - csak akkor lohet, ha biztos a celpontban. Egy tankban gubbaszto szemelyzet nem az.
Az a harmadik. A negyedikben a románokat nem megmenteni akarta, hanem közösen támadott velük, csak összeomlott az orosz sereg, a románok még kitartottak, de egyedül vereséget szenvedtek. A harmadik sikerén felbuzdulva léptek be a románok a háborúba, Erdélyért. Az oroszok közben tehermentesítő támadásokat intéztek, majd a román haderő szétesése után átvették az arcvonalat.
Nem számoltam össze hány támadást indított, de ami Bruszilov offenzívaként vonult be a hadtörténelembe az 1916 június 6-án vette kezdetét. Később is kezdeményezett nagyszabású támadást, pl. a románok megmentésére.
másfél millió halálos áldozat volt egy pár hét alatt -Igen, hülyeséget írkáltam, az összes offenzívára vonatkozott. Mondjuk az oroszokkal kapcsolatban a becslések is nagyvonalúak.
Ilyet az amerikaiak is csináltak. Talán nem ötvenezer fővel, de csináltak. -Sőt a franciák is, de nem ötvenezer sorkatonával.
Haig támadásai alapján akkor te nagyon rossz véleménnyel lehetsz az angol mentalitásról... :-) -Hmmm, voltaképpen a Monarchia tisztjeinek a mentalitásáról is nagyon rossz a véleményem. Pontosabban az osztrákok mentalitásáról a legrosszabb a véleményem. Az ángliusok legalább próbáltak másban is számolni, nem csak emberéletben (konkrétan a tankokra, repülőkre célzok)
