"Valutaérték ezen a szerkezeten nem állítható"természetesen nem.Egy pénznem értékét többtényezöhatározzameg ,az egy mástéma .. egy érdekes gazdaság, gazdaságpolitikai téma ..melynek a "csucspontja"a dollárnak nincs aranyfedezete (aranyhozkötve)..mégsem vesztett az értékéböl..csak "természetesen"ingadozik...
a szerkezettel kapcsolatban még 1.a szerkezet csak "kerekösszeget "tud jelölni..cent,Reichspfennig stb-it nem ,minden levél csomag amelyet bérmentesítenek az ára kerekösszeg,kivan zárva...
Nemzetközi forgalomban levél,csomag bérmentesítés,milyen jogi ,politikai alapon ,egy országon ,egy birodalmonbelül természetes ..
Tudom, hogy utángyártott, mert magam készítettem. A jobb olvashatóság érdekében.
Ennél a táblánál nálam a szöveg a fontos, nem az eredetiség.
A kép felső részén van egy eredetibb tábla alu lemezen, de nehezen olvasható. Lehet hogy ez is utángyártott, mert ha az eredeti zománctábla megsérült, a járműjavító üzem sérülten nem adhatta ki a kocsit.
Ez holtbiztos utángyártás. Számítógépen szerkesztett szöveg. Ezt a helvetica betűt a MÁV a kilencvenes évek előtt sose használta, a feliratokra megvolt a szabvány betűtípus. Az alumíniumtáblák vastagabbak voltak és minden esetben lekerekített sarkúak.
A szöveg alapján ez eredetileg zománctáblán lehetett, valami ilyesfélén:
Az ellenség az elsőnél meglátta, a másodiknál megcélozta, a harmadikra rálőtt.
Ez a babona. Ami miatt nem szerencsés harmadiknak lenni a rágyújtásnál. És ezt még a 20. század végén kocsmában is emlegettük. Elég jól beépült, ha 1. VH-s hagyomány. De akkor is, ha 2. VH-s.
A cigivel, rágyújtással, lövészárokkal, szerencsétlenséggel kapcsolatban van egy babona is. Hallotta valaki más is rajtam kívül? Illetve ha már itt vagyunk ebben a topikban, felteszem találgatásra a kérdést: mi ez a babona?
Biztosan tudod, hogy a Gilette az I. vh-ban futott fel, mert a lövészárkos katonáknak nem volt szabad szakállat viselni, ami újdonság volt számukra. Ugyanis gáztámadáskor a gázmaszk csak akkor védett valamennyire, ha a katonának nem volt szakálla. (Légmentes zárás - a kulcsmegoldás.)
A rágótabakot itt Magyarországon úgy nevezzük, hogy bagó. Az I. vh. alatt terjedt el a bakák soraiban, mert nem volt parazsa, amit a muszka lövészek célba tudtak volna venni.
Úgyám, a postai és a vasúti acél keletbélyegzőkkel csak gumilemezre rakott borítékot/jegyet stb. volt szabad pecsételni. Így is komoly gyakorlat kellett a szép lenyomathoz. A bélyegzőtisztítógép nagy ötlet, én ilyet nem láttam még. A pénztárbélyegzőket ha elkoszolódtak, akkor az állítótüskével lehetett kapirgálni, ami egy nagyon vacak meló volt. Persze erre a postán nagyobb volt az igény, mert ott többet kellett bélyegezni, és még a keletbélyegzőket is óránként kellett állítani, nem naponta mint a MÁV pénztári bélyegzőket.
Szerintem a hengerben volt a tinta, és a pupakja alatt lehet az ecset, a pupak a tintázó eszköz fogója. Ez csak feltételezés! Semmi felirat nincs rajta, a szériaszámon kívül. Ilyen esetem még nem volt a tizenhárom év alatt, hogy ennyire ne találjak gyűjteményi tárgyamról semmi infót (főleg a pontos nevét, ami a lajstromba vételhez feltétlenül kellene)...
Szerintem inkább tintatartó, és a kis piros fedő egy ecset lehet. Be is van ragadva, nem tudom szétszedni, gondolom a festék beállt alatta. A benne levő hengert, kézzel kell tintázni olajbázisú festékkel. Az UK-ból való egyik jegykiadó gépem is így működik.
Szerintem német gyártmány lesz, de sehogy nem találom meg a neten. Harmadik napja keresen mindhiába. Próbálkoztam angolul és németül is beírni, mindenféle szóösszetétellel, de semmi.. Majd lesz valami :)
Megérkezett a mai napon a készülék, és alábbi dolgokra jutottam vele kapcsolatban.
Általános adatok:
Súly: kb 1.7 kg
Méretei: hossza: 15,5 cm; magasság (a legmagasabb pont): 13 cm; szélessége: 9 cm.
Sorszáma: 127206
Gyártó: ?
Ez egy posta valutakódnyomó gép lesz, melyen az alábbi valuták és számok szerepelnek:
KVC: szerintem Karbovanec (Ukrajna - feltehetőleg a Német megszállás alatt)
HFL: Holland Forint
$: Dollár
Ł: Font sterling
S: ezt nem tudtam kideríteni
RM: Reichsmark
valamint 1-9-ig számok + 0 (gondolom ezek is valutakódot jelöltek, változtathatóak voltak)
Működése:
A kart lenyomva bélyegez, felhúzva állítható a tárcsa, amin a valutakódok és számok vannak. A kis gomb az oldalán, pedig fixálja a papírt, hogy ne mozogjon.
A festékpárna a képeken látható módon van elhelyezve. A kis piros pupakos henger nyitjára még nem jöttem rá.
Igen, ez egy postai keletbélyegző tisztító eszköz. Mellékelten küldöm a Postamúzeum darabját, amit a museum digitar oldalukról mentettem le, több fajta is létezett belőle.
Elárulok egy titkot ,régebben a postai fanyenyű stemplik vasból készültek.És amiért pucolni kellett az a bélyegzőpárna festék ami beleszáradhatott.Szedek elő ilyet és mutatok is.
Aztán onnan kezdve lehet majd kételkedni.)irod ,szerintem vanráok:
1) Ha jol gyanitom,egy erössdrotkefe ami tisztit,régen, és ma,is ,a béjegzök gumibol/ keménygumibol ,olombol stb.készültek ,még egy rézböl ,vasbol készölt béjegzöt is megsért (megkarcol )egy ilyen drotkefe ..
2) Ebbe a tisztitoba behejezett (csak gömbalakú??)béjegzönek csak a közepét ,egy csikot tisztit a drotkefe,ahol érintkezik a tisztitando béjegzövel ,a többifelület koszosmaradhat???nem logokus
3) Forgatod a béjegzöt ,miközben tisztitod, az egészfelületet tisztitja az igaz ,de az a tényeken nem változtat..
4) A nyithato,zárhato tetö (ahol a bejegzötbehejezed)egy bizonyosméretü tisztitandótárgy rögzitésére utal..
Ez egy alumínium (esetleg alaménium) tábla - valószínűleg egy Magyarországon közlekedő személyszállító vasúti kocsiból származik. (Bolhapiacról származik.)
Fölhívom a figyelmeteket a 8. pont pontos betartására!
Ez egy postai pecséttisztító szerkezet. (Onnan sejtem, hogy az a nyugdíjasnak látszó bácsi, aki a bolhapiacon árulta elmondta. Mikor eljött nyugdíjba, ezt megmentette magának.)
Egyébként tele van festékpiszokkal, egyszer veszek három liter mosóbenzint és megtisztítom. Aztán onnan kezdve lehet majd kételkedni.)
A legutolsó képen látható, hogy le lehetett satuzni az íróasztalra, de a satuzó részt nem kaptam meg hozzá.
Véleményem szerint még mindig a bérmentesítőgép a legvalószínűbb tipp erre a készülékre. Vasúti jegynyomtató-gépek már a XIX. században is léteztek, főként Angliában és Németországban. https://www.bahnwelt.de/ausstellung/fahrkartenausstellung
Köszönöm ismét! Igen, szerintem sem vasúti, mert a háború előtti gépesített vasúti jegykiadás, valamint érvényesítés, külföldön is még gyerekcipőben járhatott. Itt még gondolok főleg a mobil, cipelhető mechanikákra.
Köszönöm szépen! Már próbálkoztam német nyelven is rákeresni a dolgokra, nem sok sikerrel. Az eladó elképzelése szerint, valutanemek lehetnek a betűjelzések rajta. Megvettem kíváncsiságból, majd kiderül :)
A Galeria Savarián RENGETEG hamis tárgy van, festmény, ékszer és minden más. Az ott árult tárgyak legalább 40%-a hamis, nem felel meg a leírásnak.
Sajnos ez a valóság. Ugyanolyan a helyzet, mintha bolhapiacon vásárolnál. A Savarián csak annyiból jobb a helyzet, hogy a problémás, sok negatív értékeléssel rendelkező eladókat/vásárlókat kitiltják. De rengeteg olyan furfangos eladó is van ott, aki addig csűri-csavarja a szót, hogy jogilag minden rendben van, mégis megtéveszti a vásárlót.
van 100%megbizható forrás aranyatvenni ,minden országbann... világviszonylatbann a Good Delivery listán szereplögyártok a legmegbizhatobbak..
"mintha senki se vállalt volna semmi következményt", ha ez van feltüntetve ,(vagy érezhetö)az nem az arany "minöségére"vonatkozik,hanem az árfojamára ..
mindenki célja a profit,amit senki nem tud garantálni ,nagyotlehet hosszu, és rövid befektetésen(vásárláson) nyerni vagy bukni ..a legjobb pl.2001..volt
ez érdekes, mert múltkor néztem hol lehet aranyrudat venni (csak poénból) és tök zavaros volt amit találtam jogi szempontból. mintha senki se vállalt volna semmi következményt
Oké, azt tudom, tudtam, hogy az nemesfémekből ékszereket készítő mesterség neve ötvös. Csak az esett le most, hogy ez a szó minden bizonnyal az ötvözni szóból alakult ki.
Hát ez egy nemesfém négy tisztasági fokozata, ráadásul a 8 kt-os arany nem fémjel-köteles. Fémjelezni kell a platina (950, 900), palládium (950, 500), arany (916, 750, 585, 375) és ezüst (925, 900, 835, 800) megadott tisztasági fokú ötvözeteiből készült tárgyakat. A fémjelet a gyártó, vagy az importőr köteles beütni, egyidejűleg a tárgyat a saját egyedi névjelével ellátni. A nemesfém-tárgyak kereskedelme engedélyköteles tevékenység, jelenleg a BPKH (a korábbi MKEH) adja ki az engedélyeket és a névjeleket.
Az ezüst, eredeti formájában túl puha ahhoz, hogy ékszert készítsenek belőle, ezért ötvözik, jellemzően rézzel, ez növeli a szilárdságát + a ródium bevonat növeli a tartósságát (google)
álltalánosságban az ezüstékszerek,evöeszközök stb. 925 (92.5%)ezüstartalmuak ..álltalábann réz a maradék 7.5%..
a Te gyürüd,123 jelzésü ,kivanzárva, mert 12.3%ezüst nincs ,123%ezüstartalom szintén "ritkaságszámbamegy",vigyázzrá nagyon, világviszonylatbann egyedi darab...
"Mennyezetbe kéne rögzíteni azt a lomot. Húzásra betonba terhelhető?"
jó 15 évvel ezelőtt a munkahelyemen az álmennyezet esett a fejünkre. Megúsztuk, mert az ajtó felőli vége zuhant le, az ajtó pedig éppen nyitva volt, így megfogta az álmennyezetet. Csak egy pár kisebb darab tört le belőle. Az épületfenntartók utána leszedték a miénket és az épület összes irodájában (volt vagy 120) aládúcolták az álmennyezetet. Aztán kicserélték a felfüggesztést. Megkérdeztem az esetről a szakit, aki a cserét kivitelezte. Azt mondta, a betonban a 12-es műanyag tiplinek papír szerint 50 kiló (pardon, 500 Newton) a teherbírása, ami elvileg elég lett volna az álmennyezethez, de a megbízhatósági tényezője csak 10%. Valami olyasmit magyarázott, hogy a műanyag tipli teherbírása erősen függ a beépítés módjától.
Legyen az a dűbel fémdűbel.Akkor a csavar magmérete mm(területe) -ben szorozva 35 -50 közötti értékkel = a csavar nyirószilárdságával.Nagyjából.Ez azt jelenti ,hogy elméletileg 1db átmérő 8as csavaru fém dűbel elbirja.Ha többel akarod feltenni vigyázni kell a dűbelek egymástól való távolságára. A furás rezgései gyengítik a betont.Egy 15x15 cm es négyszög már teljesen biztonságos.Nagy barkácsárúházakban kapható speciális tiplikre és dűbelekre rá van írva az a súly amivel terhelhetőek.Nem olcsók de garantált a minőség.
A tréfás a dologban, hogy pl. az általam betett képen a rugós záróelem ott van a betöltőnyílásban, a fekete bajonettzáras kupak csak porvédő. (ami egyébként láthatóan szükséges, noha az ajtón is van egy tömítés).
Ez olyan kézenfekvő, hogy biztosan jó régen feltalálódott már. De az is biztos, hogy van valami oka, ami miatt nem terjedt el, és amióta a világ világ, azóta a csavaros van használatban. Az egyik nyilván a lophatóság, amire a cyr kolléga utalt.
Egyetértek, gondolom ezért tiltották kategorikusan az egészet. Picit azért kár, hogy erről, mármint a tapasztalati útról már lemaradtunk. Megnéztem volna magamnak azt a világot, tán még egy emberes másnapot is bevállaltam volna.
A FoodChem-cikk azért a kérdések nagy részét megválaszolja. Mindazonáltal 1915-ben nem igazán voltak általános érvényű élelmiszerbiztonsági szabályok és eljárások, mint ahogy gázkromatográfia, tömegspektrometria sem. A proliknak szánt olcsó italokra pár alapszabály volt csak, miszerint olcsó legyen, nagyot üssön, és lehetőleg azonnal ne ölje meg a fogyasztót. A mai kupakos kifli annyival van előrébb, hogy bevizsgált alapanyagokból készül.
Tanulságos szakmunkák, látom mások is sok figyelmet szentelnek ilyen fontos kérdéseknek. Igaz, hogy közben a rák ellenszere meg nem találódik fel, dehát nem lehet mindent egyszerre. :-)
A vizsgált minták biztosan azt az értéket mutatták amit leírtak, a vizsgálat módja is az volt, meg a vizsgált összetevők is. De azért érezhető egy kis bökkenő is. Ugyanis vizsgálni csak jóminőségű, szakszerű főzésből származó, márkás italokat tudtak, amiket valaki annak idején érdemesnek tartott eltenni. Meg érdemesnek tartott palackozni, címkézni, parafadugóval lezárni, ilyesmi. De nem tudjuk, milyen volt a köznép által fogyasztott, olcsó, esetleg lédig forgalmazott cucc. Amit ismeretlen mennyiségű, minőségű összetevőkből gányoltak valahol. És ami tényleg kiütött. Ez az abszintizmus nevű jelenség ismert, leírt volt, és megkülönböztették a sima alkoholizmustól, meg delíriumtól, valamint egyértelműen az akkori abszinthoz kötötték. Ennyi erővel kipécézhették volna a calvadost is, mondjuk calvadizmust tulajdonítva neki a sima delirium helyett. Persze akkor az almatermelők, meg az ottani főzdék lobogtatnának hasonló tanulmányokat.
Viszonylag egyszerű, mert vagy tizenöt éven át minden autóm tanksapkáján volt ilyen horony. Még a benzinkutasok 90% se tudta mire való, én mutattam meg nekik. A fennmaradó 10% meg azt mondta, hogy ő nem akarja megkarcolni a betöltőnyílás ajtaját vele (helyette inkább a kocsi oldalához verték hozzá). A Skoda legújabb megoldása ezt is kiküszöbölte: egy csap van a tanksapka alján, amelyiket az ajtón lévő perselybe lehet beledugni. (A kutasok ezt se tudják)
Közelítsük meg a kérdést a hatóanyagok oldaláról. A tujon nemcsak a fehérüröm, hanem a zsálya, kakukkfű, rozmaring és a gilisztaűző varádics (tanacetum vulgare) fűszer- és gyúgynövények egyik illat/hatóanyaga. Az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatósága élelmiszertudományi bizottságának szakvéleménye a tujonról: https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/sci-com_scf_out162_en.pdf Amit érdemes kiemelni, a WHO-FAO Codex Alimentaris határértékek az élelmiszerek engedélyezett tujontartalmára vonatkoztatva, mely a keserű- és gyógynövénylikőrökre 35 mg/kg.
Egy elemzés a betiltás előtti abszint vegyi összetételéről, különös tekintettel a tujon-, fenchon-, pinokamfeol-, metilalkohol-, réz- és antimonkoncentrációra1: https://pubs.acs.org/doi/10.1021/jf703568f
Érdemes az első dobozdiagramot tanulmányozni, a különféle abszintok tujonkoncentrációjáról, összevetve a Codex Alimentaris-határértéklekkel. Szintén érdemes figyelmet fordítani az abszint alapanyagául szolgáló gyógy- és fűszernövények felsorolására: fehérüröm, bárányüröm, ánizs, ízsóp, citromfű és édeskömény.
No, körbejártam egy kicsit az abszint témát, hogy megnyugtatóan tisztázzuk, akkor most árt-e, vagy sem? Könyvek alapján, amiket annak idején lektoráltak, nem pedig az innen-onnan származó internetes adatokból.
Érdekes módon éppen az italokkal foglalkozó szakkönyvek a legszűkszavúbbak a témában, legalábbis azok, amik megvannak:
Italok A-tól Z-ig (Pomnen Matuska Kardos Ernő, Mezőgazdasági kiadó, 1979) az abszintról csak annyit ír: Zöld színű vagy színtelen likőr. Édeskés, mérsékelten erős ánizsízű, többnyire 60% alkoholt tartalmaz. Zamatképző anyaga az ürömfű, az ánizs és egyéb növényi kivonatok. Minthogy közöttük egészségre káros hatásúak is vannak, az abszint fogyasztása sok helyütt tilos.
Koktélok és báritalok (Lázár Márta, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974): Absinth növényből és egyéb füvekből kapott 50%-os alkoholtartalmú desztillátum. Túlzott élvezete absinthizmusra (iszákosság egyik formája) vezet. Ezért sok országban az előállítását már a század eleje óta megtiltották.
Klasszikus koktélok (Peter Schmoeckel, Officina Nova): Pernod: csillagánizs és fűszernövények desztillálásával készült pálinka, az egészségre veszélyes abszint utóda. Hasonló ánizspálinkák a görög Uzo, a török Raki, a Pastis Duval és a Ricard. Sok jéggel és külön kis kancsóban vízzel kínálják ezeket az italokat, melyek a jég, illetve a víz hatására tejfehérré válnak.
Sokkal érdekesebb, ha a hatóanyag oldaláról közelítjük meg a kérdést. A Gyógynövényeink (Giovannini Rudolf- Szathmáry Géza, Mezőgazdasági kiadó, 1961) szerint:
Fehér üröm (Artemisia absinthium) Hatóanyaga: 0,25-0,5% illóolaj, cseranyag, absinthin keserű anyag, stb. Illóolajat, thujont is tartalmaz, ami hevesen izgató hatású anyag. Felhasználása: Übele szerint főzete kis adagban nyugtatólag hat, gyenge vizelethajtó, és a vérnyomást emeli. Erősebb, töményebb főzete izgatja az idegeket, sőt görcsöket is okozhat. Ürmös bort és más élvezeti italt készítenek vele.
Fekete üröm (Artemisia vulgaris) Hatóanyaga: a száraz növény 0,03-0,2% illóolajat, azon kívül keserű és cserzőanyagot, továbbá thujont és eukaliptolt, valamint inulint és gyantát tartalmaz. Gyökerében 0,1% sárga, vajszerű, kristályos illóolaj található. Felhasználása: A múltban igen keresett és közkedvelt gyógynövény volt, ma azonban mindinkább veszít jelentőségéből. Bohn jó hatásúnak tartotta epilepszia ellen. Reuter cukorbetegség és sápkór esetén ajánlja. Illóolajából keserű pálinkát készítenek. Állandó élvezete viszont szellemi fogyatékosságot idézhet elő. Madaus szerint a nagyobb, vagy töményebb adag fogyasztása a szervezetre káros hatással lehet.
Utoljára jutott eszembe, pedig itt kellett volna kezdeni, mert szerintem itt a pont. Persze akkor nem bogarásztam volna át a többit, ami meg tök érdekes volt.
Új Idők Lexikona (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936) Abszint, fr. absinth Keserű ízű, sok alkoholt tartalmazó pálinka, különösen Franciaországban volt elterjedve. Ürömfélék (Artemisia absinthium, Artemisia mutellina) kivonása révén állítják elő. Svájcban, Németországban és újabban Franciaországban is tilos forgalomba hozni. Absintol nevű, bódító illóolaj tartalma miatt nagyobb mennyiségben fogyasztva (abszintizmus) mérgező hatású. Az abszintizmus tünetei, idült alkoholizmus jelein kívül, érzékcsalódások, tudatzavar és epilepsziás görcsök. Vízzel hígítva az A. tejszerű, opalizáló folyadékot ád. Átlagos alkoholtartalma 59%, de van 80%os készítmény is.
Szóval akárki, akármit is mond, én már csak megmaradok annál, hogy igenis veszélyes cucc lehetett ez annak idején, és nem véletlenül tiltották be. Gyanítom, hogy ehhez az előállítás módja, az alapanyagok, meg a technológia is nagyban hozzájárult. Ha ócska, szennyezett alkoholban áztattak ki jó sokáig jó sok ürmöt, és utána csak ülepítették meg szűrték, az ütősebb cucc lehetett, mintha tiszta alkoholban ellenőrzött mennyiséget rövid ideig áztattak, és esetleg még újra is desztillálták. Nyilván tapasztalatok alapján, és nem viccből tiltották be a népszerű abszintot, szemben a sokkal szolidabb ürmösborokkal (vermutokkal). Erős a meggyőződésem, hogy a manapság Abszint néven kapható ital köszönő viszonyban sincs az eredeti és betiltott abszintokkal, nem is lehetne forgalmazni, ha hallucinogén hatása lenne.
Az Absinthe fogyasztásárol az szakorvosok intik a fogyasztokat,az alkoholtartalmuitalok királya,összetétele és a meggyujtott cukor,valamint a jégviz, egy ördögialkoholtartalmu ital..a szakorvosok is az alkoholizmus csucspontjának tekintik.
Összetétel:angelika,ánizs, édeskömény, vermutgyógynövény(üröm), Thujon, Ethanol.(amit a képen mutatok)
"elit"igen ,mert drága (a jofajta)pláne ha valaki 50-50%-ban issza..
A wikipediás cikkről üvölt, hogy ugyanazok írták, mint az abszint.com-ot (Magyar abszint társaság). Ettől még 2021-ben lehet az abszint egy "elit" és veszélytelen ital (az alkoholt leszámítva). Csak azért írom, hogy a wikipedia valóban nem egy bírált orvosi szaklap.
Persze, mert a svájciak már abban az időben is eltartott kisujjal affektáltak. Be se eresztették volna őket egy tisztességes párizsi becsületsüllyesztőbe... :-)
Meg gyanítom hogy az eredeti ürmöslikőr sokkal keserűbb lehetett, mint a készítés során cukoroldattal kevert francia. Már ha tettek bele, bár ez elég valószínű, ha pocsék szeszből készítették.
Elültetted a kételkedés magvát, én is utánanéztem. Abban nagyjából mindenhol egyetértenek, hogy a tujon nevű anyag hatása az érdekes, legalábbis azt vizsgálták. Első nekifutásra főleg a wikipédiás szócikkek taglalják, hogy nem is ártott, meg nem annyira, meg nem is volt benne annyi. Valószínűleg van benne igazság, de a szabadon szerkeszthető wikipédiára nem tenném fel az életemet azért. Holnap, ha lesz hozzá hangulatom, utánanézek nyomtatott, lektorált irodalomban, mit lehet róla találni.
Egy biztos, jó sok különböző helyen olvastam már a káros hatásáról, és valószínűleg azért az eleink sem lehettek totál gyagyásak, ha betiltották, mert olyan károsnak tartották. Az valószínűleg stimmel, hogy az alkeszek kedvelték, mert olcsó volt, és hatott rendesen, egészen a delíriumig. De nem vagyok benne biztos, hogy az ellenőrzött körülmények között, tiszta alkoholból és összetevőkből előállított abszint pont ugyanaz volt, mint amit a 19. század végén ittak a francia csehókban. Ha már tűnődök rajta, akkor az igazságot valamerre arra gondolnám, mint amire az a spanyol cikk utal, amit már korábban belinkeltem ( Javier Arries. Laboratorio. Licores. Absenta ). Pontosabban az ipari alkoholra tenném a hangsúlyt. Ha mindenféle ócska, de olcsó, rézelejével, elő- és utópárlattal dúsított ismeretlen összetételű ipari szeszben áztatták az ürmöt, akkor a fene tudja mit és mennyit oldott még ki a tujon mellé. Meg a fene tudja, mennyire fokozták vagy módosították a szeszben lévő anyagok az alkaloidák hatását. Nyilván a már régről ismert gyógynövények ahhoz kellettek, hogy az ócska, önmagában ihatatlan szeszt valamilyen módon fogyaszthatóvá tegyék - aztán túl jól sikerült.
Szóval én inkább arra tippelnék, hogy az eredeti, ócska alapanyagokból készült abszint volt akkoriban az alkeszeknek a Dianna, a csavaros kifli, meg a csináltbor. Más kérdés, hogy itták gyakorlott, de intelligens és nem totál tropa nagyivók is, akik meg is tudták fogalmazni a hatását, és akik valószínűleg nem deliráltak egy-két felestől. Akiknek lett volna pénzük minőségi cuccokra is, mégis menő volt náluk az abszint. Kicsit kár, hogy ezt már az életben sem fogjuk megtudni, csak legfeljebb agyalhatunk rajta.
A Schweiziak akik feltalálták a 18xszázadban,márrájöttek zukorral hükezelvekellemesebb az absinth..azonnal lehütve ,vagy a késöbb a hidegvizzel tudták a jelentöségét.
"...olt benne valamilyen igencsak kábító hatású alkaloida"
A fórum hatására átolvastam az interneten a fellelhető információkat. Mindenütt azt állították, hogy valójában ilyen nem volt, ez egy általánosan elterjedt tévhit volt és marad máig. Annyira elterjedt volt, hogy erre hivatkozva tiltották be sok országban, de ma már megint szabad gyártani és inni. Mindenütt azt írták, hogy nem létezett kábító összetétel, csak sokan azt hitték.
Nem tudom, hogy cukor kellett-e bele eredetileg, de szerintem nem. Ez egy gyógynövényekből készült likőr, de már jó régen nem gyártják az eredeti változatát. Ugyanis az eredeti receptúra szerint valamelyik összetevője, asszem valamelyik üröm, talán a fekete üröm, vagy annak valamilyen feldolgozási módja azt eredményezte, hogy volt benne valamilyen igencsak kábító hatású alkaloida. Nem első sorban az alkohol hatott benne, hanem a növényi összetevőktől lehetett beállni rendesen. Ezért, meg azért is, mert hosszabb távon jelentően el lehetett tőle hülyülni, betiltották az eredeti változatát.
Az abszint (eredetileg, mert a mostani színét nem ismerem) a tömény formájában zöld színű. Ha vízzel hígítják, akkor viszont zavaros fehérré válik. Gondolom ezért is voltak olyan nevei, mint zöld tündér, zöld múzsa, meg zöld szörny, meg ilyesmi. Gyanítom, hogy azért hígították, mert töményen ütött mint a bolondóra, meg hígítva kiadósabb volt. Emlékeztem az alábbi képre, ezért megkerestem, ott szó nincsen abszintos kanálról, meg cukorról, meg hasonló úri huncutságokról, csak a vizes, meg az abszintos üvegről, meg a két totál beállt italozóról. Márpedig Edgar Degas valószínűleg tudhatott valamint a témáról:
Amíg keresgéltem a képeket, találtam egy jó kis spanyol cikket a témában. Elég vacak ez a gúglifordító, de a lényeg azért megérthető: Javier Arries. Laboratorio. Licores. Absenta
"A kanalas bohóckodás arra szolgál, hogy a kanálba rakott kockacukron kereszül öntik a higítóvizet az esszenciába fogyasztás előtt."NEM..
a forro cukornak egy "reakciotkell"kiváltani az Absinthbann,utána a jegesvizet ráönteni.Tehát1)forro(égö)zukor az italba,néhány másodperzetvárva 2)jegesviz..
"kanalas bohóckodás"NEM!!! a kanálformájának 2 szerepevan,1)a forrocukor alkoholkeverék lecsöpög azonnal forron,és egy ilyenformáju "lyukacsos"kanállal gyorsabban lehet homogenizálni a fojadékot .gyorsabb mint egy hagyumányos kanállal,aminél csak "egyirányu"a fojadék mozgása...
A kanál szerepe,a meggyujtott cukor,és utána a gyors lehütés a jegesvizzel,egy strukturális sokkotokozaz italbann,amely kompenzálja az izét,(nem érezhetö a magas alkoholtartalom)pedig az magas ,még a nagymértékben vizzelvaló felhigitás esetén is.Mihelyt az Absinth,a forro zokor ,jegesviz a pohárbann megkellkeverni azonnal,a sokkhatáseléréséhez (az a cél).Ize finom egy likör benyomásátkeltia fogyasztonak .Mondhatnám:ittatjamagát mint a szamocaszörp,Az Absinth veszélyes ,és igy fogyasztva mint a videon láttad,életveszélyesa rászokás esete gyakori Az alkohol élvezetemásmodon,magas nivon
Az abszint egy lepárolt gyógynövénylikőr, fehérüröm, bárányüröm, csillagánizs ízesítőkkel. Töményen árulják és higítva kell fogyasztani. A kanalas bohóckodás arra szolgál, hogy a kanálba rakott kockacukron kereszül öntik a higítóvizet az esszenciába fogyasztás előtt. A kockacukor felgyújtását nem értem a videóban, az a krampampuli-készítés egyik fázisa.
Ott a wikipedia, komolyan első találat. Nincs sok értelme bemásolgatni. A kanál csak szemfényvesztés, sima konyhai szűrő is jó lenne, de ha jól értem, épp egy sima kiskanállal is elkeverhetnék benne a cukrot, de akkor oda a "szertatás". Bár ki tudja, lehet jó móka, de engem nem győzött meg ez a felesleges hercehurca.
Gyerekkoromban figyeltem meg az unokabátyámat, aki lepkéket gyűjtött. De az másképp történt. Az állatokat megfogás után spiritusszal kábította el (bedugta egy spirituszos befőttes üvegbe) és aztán átszúrta. Ma már ez bizonyára tilos, mert állatkínzásnak számít. De semmiképpen nem ütött rájuk, mert az nagyon fontos volt, hogy a lepkék szárnyán a himport egy picit sem sértse meg!
Viszont nekem az jutott az eszembe, hogy ilyennel esetleg fagylaltot ettek. Vagy mézet - hogy stílusosak maradjunk.
Szerintem is valami hasonló lesz, valamit jelöl. Elsőre könyvjelzőt mondtam volna én is, de a nehéz, fém kialakítás nem jó ehhez, kiesik az álló könyvből. Másrészt van benne egy Z (S?) alakú törés, ha jól megnézed. Emiatt sem lenne jó könyvjelző.
A díszes kialakítása miatt én is azt gondolom, jelölt valamit. De mit?
Abban a korban a triciklis fagylatosok ilyen tölcséreket használtak. Akkoriban még nem ismerték az ostyából készült tölcsért, de jövőbeli alakjára remekül ráéreztek. Karikákba tűzve tárolták őket.
Friedrich August Starke(eröss),Rambo hozzákepest egy Nyul Bélavolt .Ö ilyen pohárbanntálaltatta az italt ,a vendégeknek mind kikellettinni egyszerre
Az Ö gyüjteményépöl,a Grüne Gewölbébenn van kiállitva ,loptakel felbecsülhetetlen értákü tárgyakat (nem én voltam)
Engedelmeddel, így szólítalak, ha már te Mucikának, engem.:-)
Az évszámokkal, korszakokkal van egészen apró gondod, én úgy látom!
Konkrétan arra gondolok, hogy a gyertyavilágítás háttérbe szorulása, és a gázvilágítás kezdete,
majd terjedése, viszonylag jól behatárolható időszaknak mondható.
Azt, hogy az angol, és német ipar meglehetősen precíz szerkezeteket (akár puskákat is) tudott
akkor már készíteni, egyáltalán nem vitattam, és most sem vitatom! Manufakturális módszerekkel.
Az azonban számomra egyértelműen látható, hogy ez a szerkezet nem az akkori technológiával készült, hanem jóval későbbivel! Egyszerűen abból a keresztmarásból, és menetből következtetve.
Ilyet akkor még nem tudtak készíteni, ilyen felület kialakítással, és precíz geometriával.
Hidd el, hogy nagyjából ismerem a különféle szerszámgépek kialakulásának, fejlődésének történetét, beleértve a hajtásmódok változását is, a kézi hajtástól az egyedi villamos hajtásig egyaránt.
Sőt, az általad említett transzmissziós hajtásmódot még "élőben" is láthattam, a '60-as években,
a Csepel Művekben!
Ahol (többek között) gépgyártás-technológusként is dolgoztam egy időben, forgácsolás területén.
Ebből a tapasztalatomból származtattam a véleményemet, hogy ez a szerkezet nem korabeli...
"Ugyanis kizárt, hogy abban az időben, amikor még gyertyákat használtak falikarokon, tudtak volna
ilyen precizitású forgácsoló megmunkálást végezni, amilyen a képen látható!"
Mucika!
Ne égesd magad! (ez stilszerű! :O )
A villanyvilágítás, de a városi gáz-világítás előtt jóval tudtak olyan fegyvereket készíteni forgácsolással, amiket mesterlövészek használtak sokszáz yard távolságra!
Ezek (is) forgácsolással (is) készültek! Igaz az esztergapadokat nem villany, hanem gőzgép hajtotta csattogó laposszíj-áttételeken, még korábban pedig vízkerék!
1)"Egy régi kényszerszokás ihlette a konstrukciot""
2)"Az viszont egészen biztos, hogy ez a szerkezet (ha volt ilyen) nem korabéli, hanem utángyártás!" irod,"zseniális" megállapitás....
3)"Csak olyanról, hogy nyáron az asztalon volt egy gyertya, erre a célra."irod,egy többmint 200-èves idöszakrol beszélünk,a világitás gyertyafényvolt, "parti"tyergya, mint olyan ismeretlenvolt..
4)"Ilyenről még soha nem hallottam!"irod ,énsem ,azért többhelyen érdekklödtem "miez"mielött megszereztem..
Egy régi kényszerszokás ihlette a konstrukciot,nem volt még öngyujto.A falonlévö gyergyákrol ,melyek magasanvoltak néhol, vettektüzet a dohányosok.A hölgyek urak egy hosszú dekoráltfa vagy fém pálcával ,státuszszimbolumvolt, kinek milyen csicsása pálcája.A végdarabot, ha nagyon rövidreleégett kilehetett cserélni.
Ezt a magyarázatot adta kérdésemre, az árverezö ..
Az anyukám szerint tisztán kell dolgozni, az a titka. Amúgy egy kiskanálnyi pálinkát (mostanában vodkát) szokott rakni a forró lekvár tetejére, közvetlenül azelőtt, hogy lezárná. Ennek az az értelme, hogy az alkohol rögvest elpárolog, és ami véletlenül bekerült a kupak alá, azt rögtön el is pusztítja. Lekvárját megromolva még nem láttam, felbontva is eláll a hűtőben egy-két hétig. Tovább nem, mert mert mindig valahogyan jóval előbb elfogy.
Hát jó, értem én, csak még sosem merült fel, hogy kéne ilyesmi. Max megkóstolom :) Nyilván ipari környezetben más lehet. Ma a fiam is olvasgatta a fűszerek feliratát, hogy mi lehet jó a melegszendvicskrémbe, de letoltam, hogy ne olvassa, szagolja :)
Még sosem hallottam ilyenről. Szoktam lekvárt főzni, de cukrot csak érzésből rakok bele. Nem túl sokat, de még sosem penészedett meg. Na jó, felbontás után meg kell enni pár nap alatt, de ez szerintem oké. Ja és tartósítószer sincs benne. Dunsztos (=hűtőtáska) azt csók. Igaz, háziasszony sem vagyok :)
Szárazanyag tartalom mérése. (Természetesen nem kell. De ezt használják a meghatározáshoz. A lekvárnál, ha kellően magas a cukortartalom, akkor nem penészedik. Szerintem járt már mindenki úgy, hogy a "bolti" lekvár megzöldült. Egy "képzett" háziasszony tapasztalatból tudja, de ők fogynak.)
Goethe "barátjavolt"félrevezetö ,pedig a magyar ,német oldal is megemliti ,egy korszakbannn éltek ,Goethe több feltalálot stb. támogatott,anyagilag összeköttetései révén..
"Goethe barátja Ernst Abbe volt",biztosvagy benne???
"Én már régen elvesztettem az érdeklődésemet."irja egy uriember...mindenkinek ez a véleménye küldöm a "megfejtést"...nem akarok senkitsem "idegelni"...
"Biztos, hogy ez nem túlzás?... Mármint, hogy "milliárdnyi". nem tulzás.Azért irtam milliádnyi ,érzékeltetni akartam egy hétköznapi ,mindenkiszámára ismert, széleskörben használt "szerkentyü"...
amely alkatrészekböl tevödik össze...
figyelem!!!:nem ebben a formábann, méretbenn közismert ..az biztos...
van valami szenvedéjed ???hobby,szokás,káros szenvedély, stb...hátha Te is használod rendszeresen...
Ezt a szerkezetet(138562) egy Jéneiegyetemen tanult uriember találtafel kb.200 éve. Johann Wolfgang von Goethe protezsálta,segitett neki nagyban karrierjében..
"Akkor viszont simlis vagy, mert úgy állítottad be a dolgot, mintha összetartoznának!:-)"NA NA NA !!!!!!!!!!!!!!!!HOL??. természetes" egy állványos krododilcsipesz, a fotózáshoz kellett."
másokészervették...PL.Miazma?úr.Minden ami az enyém ,a képháttere a forum,a krokodilcsipesz az állvany ..mindenhol...
Nem simlis. Ezt a krokodilcsipeszes állványt már máskor is használta kisebb tárgyak fotózásához. Az viszont igaz, a fotó nem igazán sikerült jól, félreéthető volt.
Amikor a seregben konyhaügyeletes voltam, az ételminták kicsik voltak. Gyakorlatilag egy nagykanálnyi fért beléjük. (a vacsorából elfelejtettem mintát venni, gyorsan a moslékos hordóból kellett pótolni :-)))
Tejes üveg. A száját egy alu fólia kupak takarta. Több színű volt ez, a színéből volt látható a fajtája. Korábbi változatában egy keménypapír korong volt a lezáró, ami beleült a nyak belső peremébe. Ez a fólia kupakos volt a zacskós közvetlen előde.
"Ma vettem , de senki nem tudta hogy mire használták. Valószínű üvegben valamilyen cukrászipari terméket szállítottak , tároltak benne . Magasság : 21 cm , Átmérő : 3 x 9 cm - festett fémlemez . Több darab is volt belőle , más számozással . A felirat egyformán mind a 3 tárolón rajta van, tehát a cég reklámhordozójaként is üzemelt ."
több ilyenvolt, a név azonos, de hármasával más más a szám...
Csepp tantálelkót nem hiszem, mert azoknak nem szokott ilyen párhuzamos, szigetelt szakasz lenni a kivezetés tövében. Meg azokon mindig van vagy felirat, vagy valamilyen kód.
Én is sokáig voltam nótafa, mint első sor, jobb szélső. Csak sokkal-sokkal később jöttem rá, hogy több nóta, amikre meneteltünk, már a 2.Vh. előtt is menetelésre szolgált. ("Ez a vonat most van indulóban...", "Hideg téli éjszakán..."). Megfértek felváltva a kommunista indulókkal és érdekes módon senkinek nem jutott eszébe, hogy betiltsák.
Nekem is csak rövid ideig, de aztán megsirattam, amikor levettem. Nálunk nem volt kiadva, tán csak az alapkiképzés alatt bohóckodtunk benne egyszer-kétszer. Viszont az volt a szokás, hogy mindig a gumik adták a díszszázadot a kopaszok eskütételénél. Persze beválasztottak, mert jóképű és fess honvéd voltam. Addig még csak-csak elment valahogy a dolog amíg csak gyakoroltunk, de az éles fellépés előtt kiadták ezeket a rohadék vasakat, ráadásul vadi újakat. Akkor volt csak rajtunk hosszabb ideig, amikor már magához az eskütételhez sorakoztunk. Van valami fémpánt, vagy távtartó, vagy mifene a bőrözés alatt. Az enyém valahogy nem lehetett kóser, mert volt benne a bőrözés alatt egy szegecs, aminek a feje pont a homlokcsontomat nyomta oldalt, a szemöldököm fölött. Amíg időnként igazított rajta automatikusan az ember, addig nem is volt baj, de amikor kinn álltunk a népség-katonaság előtt a csúzlit szorongatva, már nem volt lehetőség igazítani. Mire a végén levertük a vigyázzt és lehetett oszolni, szabályosan könnyeztem a fájdalomtól, olyan őrjítő volt az egy pontra nehezedő nyomás, pedig tán egy kiló körül, ha van az a vacak.
88-89 ben voltam első lépcsős alakulatnál híradós,de hála istennek ilyesmi nem sokat volt a fejemen. Páncélos fejvédő annál többször. Köszönöm az infót.
Fú, hölgyek, urak, látom nagyon nincs már jó téma. Gondoltam bedobok valamit. Így körbenézve magam körül ez jött szembe. Lehet hogy nagyon egyszerű, de talán kedvet csinál az újabb feladványokhoz :)
Ezt most nem értem. Ha a rendszer zárt, mindegy, hol nyitod ki, kinyílik.
A régi kazánhoz egy nyílt tartályunk volt, de nem a kazán mellett, hanem a WC-ben, a WC-tartály fölött. Az csak az előremenőhöz volt csatlakoztatva és volt egy túlfolyója, ami belement egyenesen az alatta lévő WC-tartályba. Addig kellett tölteni a rendszert vízzel, amíg nem kezdett folyni a WC-tartályba.
A mostani kazánban benne van a kiegyenlítő tartály. Azt addig kell tölteni vízzel, amíg a manométer 0,8 bar-t el nem éri. 1,2 fölé sem szabad menni, de gondolom, van benne egy túlnyomás-szelep is, nem engedi szétnyomni a tartályt.
"A dolog hátránya, hogy úgy sejtem, ha ez a belső tartály betojik, az sokkal többe fog kerülni. :-((" A tartály helye nincs meghatározva.Akár a kamrában is lehet,10 méter gumicsővel meghosszabbítva.A lényeg,bele legyen csatlakoztatva a fűtési vízkörbe.
A mostani, modern kazánokba be van építve a tágulási tartály. A hálózatot 1-1,4 bar túlnyomás alatt kell tartani, különben a kazán el sem indul. Amikor a kazánt beépítették, a régi tartályt kiszedték és az odavezető cső végére egy légtelenítő szelepet raktak.
A dolog hátránya, hogy úgy sejtem, ha ez a belső tartály betojik, az sokkal többe fog kerülni. :-((
Azért nem mindíg a zárt tágulási tartály a megoldás!
Nálam pl. az volt eredetileg, az alsó szinti kazánházban.
Aztán le kellett cserélnem egy nyitottra, a felső szinti fürdőszoba mennyezetéhez, és azóta is az van.
Mert nálam a gáz (C40) mellett van egy Totya 40 fás lemezkazán is, tetszőlegesen használhatóan.
Ha viszont a fafűtésű kazánt használtam, a rendszer nyomása a zárt tartály esetében tág határok között változott!
Úgyhogy a biztonsági szelep, ami a kazánt védte, minden felfűtéskor működésbe lépett.
Utána pedig lehüléskor a nyomás úgy leesett, hogy vagy utána kellett töltenem, vagy a felső szinten nem volt rendesen fűtés. Ráadásul fennállt a veszélye annak, hogy ha a szelep nem nyit rendesen,
akkor a kazánt akár szét is nyomhatja! Az meg nem lett volna nagy öröm a számomra.
Szóval, szerintem a zárt tágulási tartály csak gázfűtés esetén jó, ilyen kombinálthoz, mint az enyém,
már jobb a nyitott tartály. Ami friss víz onnan bekerül a rendszerbe, az nem számottevő mennyiség!
Nekem 35 éve megy, és még az eredeti radiátorok vannak mindenütt.:-)
Felrajzolták a himzésmintát kartonra. ezután a vonalon átmentek evvel a perforáló géppel. A kartont ráhelyezték a vászonra és festékkel kihúzták a perforált vonalakat. A lyukakon átszivárgó festék megrajzolta hímzésmintát a vásznon. A hengerben valószínüleg egy elektromágnes van ami a tűt mozgatja.
Hehe nekem 2012-ben volt egy csípő protézis műtétem. Érzéstelenítéssel kértem /választhattam az érzéstelenítés és az altatás között/, mert szerettem volna, ha felügyelem a dolgokat. Nehogy véletlenül a másik oldalnak kezdjenek hozzá. :-))
Azért nem árt évente leellenőrízni az alábbiak szerint : (mindegy, hogy a kazánon belül, vagy kívül van, csak annyiszor leírtam már, mostmár csak bemásolom)
Persze ez sem él örökké. Kilyukadni valószínűleg nem fog, de a benne lévő gumimembrán vagy gumiballon elöregedhet. Nekem 30 éve működik, de még nem kellett hozzányúlnom.
Eleinte légteleníteni kell a radiátoroknál, aztán a nyomás már nem változik. A légtelenítési időszak 1÷2 hét.
Köszönöm a segítségeteket! Tehát nem kell állandóan utántölteni a rendszert, csak ha leesik a mutató? A fürdőszobában éktelenkedik ez a piros bogyó, mert a régi "kocka"" kilukadt<akkor ez nem fog egy ideig>
Ez egy fűtésre való zárt tágulási tartály, biztonsági szerepe van: felftéskor a hőtágulás miatt megnövekedett víztérfogat ebbe megy bele, tehát védi a rendszert a káros túlnyomástól, tart a légoldali elfeszítési nyomás miatt egy minimális rendszernyomást, ami általában függ a kazán miinimális bekapcsolási nyomásától, illetve az rendszer hidrosztatikai magasságátolól; azt, hogy működik-e attól függ, hogy a levegőoldali nyomás hozzá van állítva a vízoldalihoz, nem lyukas a membrán stb.
A hideg induló nyomás, illetve a felfűtéskori végnyomásod mennyi?
Ez szerintem valami felület vizsgáló érzékelője tapogatója lehet. Az felső részt lenyomva az alul keretben lévő excentrikus kialakítású dolog körbeforgatható.A felső hengerben lehet a jelfogó.Még lehetett rajta felső burkolat is.Akkor mindjárt nem csupasz a csatlakozó csavar.
"1)a szerkezeten nincs beépitési nyom,lehetöség..szerintem.."
Viszont olyan sincs ami a kézben tartott használatot bizonyítaná. Max a hengert foghatod, de ha e.mágnes rántaná meg a szerkezet valamely részét, frászból elhajítanám....
"3)sok tizévvel ezelött is ,magasabb feszültséget Pl. 220V.szigeteltek ,vagy dugot használtak az e.áram bekötésére .."
Háztartási berendezésekben mindenképp. Ipari (háztartási) beépíthető eszközöknél már nem feltétlenül. (bárcsak fotózhattam volna anno)
"de olyan szerkezet (gép)nincs aminek a motorja nem kap bizonyosfoku hütést.."
Nincs is. Ezt a beépített teljesítmény/szerkezet tömeg határozza meg milyen módon oldják meg.
Ha a szerkezet (általában motorpajzs,állórészt összefogó burkolat) tömege felveszi a keletkezett hőt és a felülete elégséges arra hogy a hőt leadja, nem szükséges a hűtőborda,vagy akár a ventilátor is elhagyható.
A kazettás magnó motorjának olyan kicsi a hőtermelése hogy azt gumi burkolatba helyezik,és azt egy újabb zárt hengerbe tehetik.
A jármű önindítójába "irreális" a beépített teljesítmény de az üzemidő hányados miatt azt sem látják el hűtőbordával.
Ha a szerkezetnél nincs ami forogjon,akkor valószínűleg nem motort rejt a henger.
nem záromki motorvanbenne,de olyan szerkezet (gép)nincs aminek a motorja nem kap bizonyosfoku hütést..
ki szerel be egy elektromotort egy hermetikusanzárt "tartájba"
természetesen van kivétel ,amit szőrmók úr emlitett pl.orvosi eszközök.
"A tekercset sem zárom ki, de ugyanúgy tartalmazhatna teljesítmény potenciométert,kapcsolót stb... a három kivezetés okán a henger.":a potenciométert,kapcsolót stbbi a trafonvan ...
ha beépített szerkezet, szabad lehet a kivezetés. Sok tízen évvel ezelőtt ez általános volt.
1)a szerkezeten nincs beépitési nyom,lehetöség..szerintem..
2)a vezetékeket 3- bordázott köranyával rögzited,tehát redszeresen használod be és lekötni az áramforrásrol..
3)sok tizévvel ezelött is ,magasabb feszültséget Pl. 220V.szigeteltek ,vagy dugot használtak az e.áram bekötésére ..
Ilyen rendezőpályaudvaros élményem nekem is van ,hogy a soromra várok a műtö előtt.Pucéran betadinnal lemosva jó barnán.Amerikai uti Idegsebészet.Gerinccsatorna szűkület miatti balláb bénulás.Nálam turbómaró volt az eszköz amivel a csontba helyet csináltak a gerincvelőnek.A 3. napon kirugtak a kórházból saját lábon mentem el.Vannak még csodák.
Az ,hogy egy elektromotornak kell-e hűtés az erősen felhasználás ,méret,és csúnya nemmagyaros szóval:wattitásfüggő.Van nekem egy orvosi fúrógépem ami 220voltos.Tökéletesen zárt, méretileg is viszonylag kicsi tökéletesen zárt.Gondolom egy sípcsontot,vagy combcsontot átfúrni pár másodperc,ennyi idő alatt fel sem melegszik.Viszont zártsága miatt gőzben sterilizálható .Olyan 2-300 wattos.Ha előkerül lefényképezem.
Mekkora is a henger, Kb: 7-8cm magas, 5cm átmérőjű? Ami motor ebbe belefér, annak nem kell hűtés. Csupán a hűtés szükségessége miatt kizárni nem kellene.
A tekercset sem zárom ki, de ugyanúgy tartalmazhatna teljesítmény potenciométert,kapcsolót stb... a három kivezetés okán a henger.
A rugók miatt mindenki a tekercsre gondol, de a rugók húzó és nyomó típust egyaránt tartalmaz. Így sorba alkalmazva azért érdekes konstrukció. Mit csinál a húzó szakasz, ha a mozgó rész úgyis határolva van?
"nefeledd ez egy alacsony feszültséggelmüködö szerkezet..."
Ez sem biztos, feltételezhetően nem háztartási eszköz, ha beépített szerkezet, szabad lehet a kivezetés. Sok tízen évvel ezelőtt ez általános volt.
Nem hinném hogy elektromágnes működne a rugó ellenében. Nagy lenne a lökethossz, ha nem fogják eldőlne, ha fogják rángatná a kezet is működés közben. A felső rész nagyobb tömegűnek látszik,az alsó részt felfelé rántaná működés közben. De akkor mire a kör alakú talp (talp?).
Én arra tippelnék hogy le lehet nyomni a felső hengeres részt a rugó ellenében. (bár nincs kiképezve fogantyú)
"mi a fene lehet felül a "tartályban"?"ami elektromosfeszültdéget igényel ,elktromotor,elktromágnes stb.amimég "érdekes"a szerkezeten ...feltételezésem :
nem 220 V-os a szerkezet ,ha az lenne egy fix hálozatikábal volna bekötve,mint pl.a háztartási fogyasztokon...
felül a három elektromosbemenet szabad ,220V esetébenn az veszélyes és tilos,miokbol a 3 rögzitöcsavar az elektromos "bemenet"
és alapjábannvéve, miért nincs a hálozativezeték fixen bekötve...
3-elktromos polus,valoszinöleg egy traforakell kötni a szerkezetet .amivel szabályozhato pl.fordulatszám ..
alul szerintam egy állitocsavar,kontra anyával..a hátamögött a hegyes dorn ,ami a vertikális tengej alsovége ..nagyizsdfel a képet láthato..
"közben valami kisülés képződik."ha ugylenne,az elektromos kisülés nyomai az also "karikán",fémdornon,az elöttelévö csavaron láthato nyomothagyna .mint pl.egy ponthegesztö esetébenn...
Ez szerintem egy méretellenőrző szerkezet,dehiányos.Alul kellene lenni egy becsavarható vagy fix csapnak.Beállitható vastagság egy zoll.Kb mint egy mikrométer,de kevésbé pontos .Kb ugy hogy ami belemehy jó ami nem rossz.Pl egy faesztergályos seprűnyélesztergáláshoz saccolónak.
Volt nekem is valami szorító félém amiről végülis megállapítottuk hogy valamit szorított,de szerintem valami célirányosabb feladat lehetett. Délután újra beteszem ide,csak kell csinálják új képeket.
De van jobb ötletem is. Amióta ideolvasgatok volt pár nem megfejtett dolog ami valahogy háttérbe szorult. Azokat elő lehetne venni újra hátha kiderül valami.
Van egy másolatuk a szegedi Katicáról de a szegedi Katica Szegeden van :)
Mielőtt azért nagyon lekapnátok róluk a keresztvizet, ezt a gépet az 1960-as években szállították át a BME-ről e múzeum elődjének az elődjéhez. Hogy ki vágta el a kábeleket már nem tudni, nem biztos, hogy a múzeum volt.
Ez elég siralmas dolog, meg dühítő is. Mondjuk én már azon is pampogni szoktam, hogy ha valaki szerez egy tekercs 30-40 éve nem gyártott filmet, és azon kínlódik, hogy miben hívja elő. Sokan nem is értik, hogy miért értelmetlen hülyeség egy évtizedekkel ezelőtt lejárt filmmel kísérletezni, és tönkretenni egy eredeti, bontatlan csomagolást.
A gép három egységből áll:két. darabonként több mázsás jelfogókeret, meg az írógépet és a programolvasót tartalmazó asztal. A két keretet egy szürke acetáthuzalokból álló náhány száz erű jelöletlen kábelköteg kapcsolta össze. A könnyebb szállíthatóság érdekében ezt levágták. Most már szállítani lehet, üzembehelyezni nem... A másik gépemen vannak róla képek, majd előhalászom...
A gépről semmiféle dokumentáció nem maradt fenn. Sikerült megtalálni egy volt BHG-s kollégát, aki ezen a gépen csinálta a diplomamunkáját, de már neki sem maradt semmiféle írott anyaga. Megpróbálta feltúrni a lomtárát, de nem talált semmi érdemlegeset.
Itt a környékünkön volt egy család, akiknek volt igazi rézmágnesük. Kábelt, mindent bevonzott, ami szinesfém-gyanus volt... Már elköltöztek, mert egy darabig állami koszton voltak...
Nekem van rézmágnesem. Javítottam egy kínai készüléket, a hálózati kábele volt eltörve. Vágok, blankolok, a lehulló hulladékot magához vonzotta az asztalon lévő mágnes. Csak rézmágnesem lehet, mert az elképzelhetetlen, hogy a kínai rezezett vasból csinálja a kábelt. :-)
Hajlok rá, hogy szót fogadjak neked. Mert mi történhetett?
A címzett rendelt egy tucat műszert, rendben meg is érkezett. Aztán a megrendelőnél nem tudták mire való, letették a légópincébe a többi elfekvő kacat közé.
A múlt hétig ott hevert a pincében, míg egy új bérlő ki nem takaríttatta a pincét. Így kerültek elő. Nem tudom hány.
Gyuriószereshez - állítólag - két csomag került. Az egyiket gyuriószeres fölbontotta és tudja mi volt benne. Tegnap beszéltem vele telefonon, ez is szóbakerült. Kérdeztem, hogy sugárzásmérő, mire azt mondta, hogy igen. Küld képet a szerkezetről. No ez az ígért kép eddig a percig nem érkezett meg. Ezen nem is csodálkozom, mert elég jól ismerem gyuriószeres ígéreteit.
Most fölhívtam a gyuriószerest és a mostohaanyja emlékére esküdözött, hogy hamarosan küld képet a kibontott csomagról. (Mostohaanyja sohase volt.)
ez egy késöbbi konstrukcio...
az originál zöld:
.."üssrá" a képre..
üss a képekre "megnönek"
termek, szobák bevilágitására..
fehéralapon ,fehérbékegalamb...
"egy ilyen bársony "zsák"-ban tartják...a" bizgentyűt","irtam...ez volt a 4x kép..
üss a képekre ..
Felrajzolták a himzésmintát kartonra. ezután a vonalon átmentek evvel a perforáló géppel. A kartont ráhelyezték a vászonra és festékkel kihúzták a perforált vonalakat. A lyukakon átszivárgó festék megrajzolta hímzésmintát a vásznon. A hengerben valószínüleg egy elektromágnes van ami a tűt mozgatja.
hogy a nagyságát meg lehessen saccolni, tettem mellé egy AAs elemet.
