Keresés

Részletes keresés

cliftony77 Creative Commons License 2021.03.04 0 0 39723
sutcliffe Creative Commons License 2021.03.04 0 2 39722

Tegnap megnéztem a H!T Music Channel Top 15 Whistle Songs összeállítását, várva azt , hogy a Jealous Guy hányadik helyen végez a rangsorban.

Nagy meglepetésemre nem szerepelt a listájukon,  a Roxy Music féle változat se.

Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem az egyik legismertebb dal amelyben füttyszó hallatszik fel, nem is akárkitől.

Lehet hogy kifelejtették az Always look on the bright side of life c. nótával együtt.

Na mindegy, azért fogom élni.    

 

darpa Creative Commons License 2021.02.26 0 0 39721
Előzmény: Gideon's bible (39720)
Gideon's bible Creative Commons License 2021.02.25 0 0 39720

Abszolút botorság kommentelők közt zeneesztéták után kutakodni. ( mai HVG-s McCartney cikk )

Igazán megtanulhatnám már nem hagyni magam felb@szódni.No,nem baj,ez van.

sutcliffe Creative Commons License 2021.02.23 0 0 39719

Lennon azzal a kackiás kis bajusszal... Tényleg viccesen nézett ki azon a grafikán.

Ez valóban jobban sikerült.

Egyik utolsó fényképével /a garbó is stimmel/ trükközhettek egy kicsit.

Előzmény: Rainvan (39717)
Gideon's bible Creative Commons License 2021.02.23 0 0 39718

Nem lenne ennyire szabályos,skatulyából kihúzott entellektüel egyenfigura.

Tisztára,mint egy belvári színházigazgató,aki raportra megy a minisztériumba.

Előzmény: Rainvan (39717)
Rainvan Creative Commons License 2021.02.22 0 0 39717

Általában nem szeretem az ilyen "így nézne ki XY napjainkban" rajzokat, mert gagyik (jó példa erre a híres "64 éves Beatle-k" grafika, ami talán még a dal kiadása környékén készült: megközelítőleg sem így néztek ki az ezt a kort megért tagok, sőt Lennon jobban hasonlított ott Bergendy Istvánra, mint önmagára.

Ez a rajz viszont annyira jól sikerült (a Facebookon találtam), hogy gondoltam, megosztom.

Persze senki nem úgy öregedik, ahogy egy fiatalkori fényképe alapján valaki elképzeli (úgy értem, az ember hízik, fogy, kopaszodik, stb: a negyvenéves Lennon kinézetét se lehetett volna "megjósolni" mondjuk egy 25 éves kori fotó alapján), de ez az ábrázolás annyira jó lett, amit tényleg el tudnék képzelni a valóságban is (oké, a szemüvegben mondjuk nem vagyok biztos :D).

Miért???? Creative Commons License 2021.02.12 -3 0 39716

Nyáron már lesz,persze ez az emberektől függ.

Előzmény: Rock'n'RollMan (39715)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2021.02.12 0 0 39715

Igen... itt már az a kérdés, lesz-e valamikor normális élet..

Előzmény: Vid ispán (39714)
Vid ispán Creative Commons License 2021.02.11 0 0 39714

Ringo törölte a tavalyról idénre halasztott turnéját is.

Gideon's bible Creative Commons License 2021.02.06 0 0 39713

Nullára végződő szép kerek szám,ilyen szép kerek élete lett volna,ha nincs az a baromállat (színtiszta eufemizmus),

aki Johnny Carson,vagy David Bowie helyett végül Őt választotta.

Előzmény: Rainvan (39712)
Rainvan Creative Commons License 2021.02.06 0 0 39712

 Mit ki nem számolnak egyesek...

Szomorú statisztika, de biztos örülne annak, mennyien hallgatják és tartják fontosnak még ma is.

És jó eséllyel újabb negyven év múlva is.

 

Vidámabb téma: az új McCartney albummal úgy vagyok másfél hónap után, hogy bár az Egypt Stationnel ellentétben minden dal tetszik (sőt, már első hallásra is tetszett) róla, viszont egyik dal sem tetszik annyira, mint az ES-ről bármi (kivéve az egy-két nem annyira tetsző dalt). A hangja öregedése nem zavar, bár net-szerte sokakat sokkolt.

(Ha Paul meg tud békélni a hangja változásával, a hallgatóinak is meg kéne.) 

 

Gideon's bible Creative Commons License 2021.01.31 0 1 39711

Abból a '69 januári káoszból csak ez sülhetett ki,mondom ezt +50 évvel később nagyokosan.

Már a kezdet kezdetén is zavart egy kicsit az utolsó sorlemez "pongyolasága",de ezt sohase mertem szavakba önteni.

Valamennyire kínos lehetett vert seregként "visszakullogni" George Martinhoz,de a lényeg,hogy mi jól jártunk vele.

George meg nagy lélek,azt hiszem,soha nem tette szóvá,hogy rosszul esett volna a mellőzöttsége.

A vert seregért elnézést mindenkitől,még magamtól is.

Előzmény: Rainvan (39709)
cliftony77 Creative Commons License 2021.01.30 0 0 39710

Egyetlen Ok miatt várom a Jackson-féle filmet, hogy tudniillik azzal párhuzamosan az eredeti Get Back filmet is felújítják/bemutatják/kiadják. Számomra az tényleg része a Beatles történelemnek, ez az új film amolyan érdekességnek jó, de számomra nem igazán fontos. Ahogy a Let It Be lemez is - minden hibájával együtt - sokkal inkább része az életműnek, mint a Naked album. 

Előzmény: Rainvan (39709)
Rainvan Creative Commons License 2021.01.30 0 0 39709

Ma két éve jelentették be, hogy készül a Get Back film, de még mindig nem láthattuk...

Mintha átok ülne azokon a felvételeken: a Let It Be lemeznek is volt vagy három verziója, majdnem másfél évig tologatták a megjelenést, harminc évre rá pedig átfazonírozva jött ki, a film kálváriáját már nem is említem.

Mind a lemez mind a film sorsa teljesen példátlan a Beatles életműben. Ehhez zárkózik épp fel Jackson mozija...

Leginkább az döbbentett meg, hogy Jackson alig egy hónapja azt nyilatkozta, hogy a munka felénél járnak.

Két év alatt, ráadásul úgy, hogy réges-rég leforgatott anyaggal dolgoznak... Tudom, hogy a tavalyi év ennek is betett, de még azzal együtt sem értem ezt a tempót... 

johnimagine Creative Commons License 2021.01.29 0 0 39708

Kíváncsi vagy, mi történt a legendás Beatles-tagok gyerekeivel?

 

https://nlc.hu/sztarok/20210129/beatles-tagok-gyerekei-akkor-es-most/

sutcliffe Creative Commons License 2021.01.29 0 0 39707

Kilencvenes évek elején készült. 

Bocs mindenkitől.

Előzmény: sutcliffe (39706)
sutcliffe Creative Commons License 2021.01.29 0 0 39706

Vajon mikor készülhetett a fotó?

Yoko 1986-os pesti koncertje idején? Mivel akkortájt hordta ezt a szemüvegét.

Sean viszont egész biztos, hogy nem 11 éves volt ezen a képen. Mostanában néz ki így.

Koncz Zsuzsa  a hetvenes éveket idéző kalapjában...

Első blikkre nekem olyan montázsnak tűnik.

 

 

 

Előzmény: Gideon's bible (39703)
Gideon's bible Creative Commons License 2021.01.28 0 0 39705

Aki büszke non-Facebook user,az ráfarag,annak alul csak a bejelentkezés vagy új fiók létrehozása felirat jut.

Osztályrészül.

Előzmény: cliftony77 (39704)
cliftony77 Creative Commons License 2021.01.28 0 0 39704

A kép jobb  alsó sarkában van ám képleírás is... ;)

Előzmény: Gideon's bible (39703)
Gideon's bible Creative Commons License 2021.01.28 0 0 39703

Az ott S. Havadtoy?

Bizonyára.

A többieket ismerem.

Arcról.

Előzmény: Rock'n'RollMan (39702)
Rock'n'RollMan Creative Commons License 2021.01.27 0 0 39702
Rainvan Creative Commons License 2021.01.23 0 2 39701

Hosszú-hosszú idő után újrahallgattam a Some Time In New York City-t és arra jöttem rá, mennyivel jobb lett volna ez az album EP-ként vagy Magical Mystery Tour-módra kislemezekkel LP-vé hízlalva, valahogy így:

 

1. New York City

2. Attica State

3. Angela

4. Woman Is the Nigger of the World

5. John Sinclair

6. The Luck of the Irish

 

1. Power To The People

2. Cold Turkey

3. Instant Karma (We All Shine On)

4. Happy Xmas (War Is Over)

5. Give Peace A Chance

 

 

És hogy az eredeti formátum azért mégse sérüljön, a második lemez Some LIVE In New York City címmel az az év augusztusi koncert anyaga lenne (akár az, ami '86-ban kijött végül).

Mivel a koncertek később voltak, mint a lemez amerikai megjelenése (és az angol is csupán két héttel utánuk), ehhez el kellett volna tolni a kiadást október-november tájára.

Ebben a formában se tartanánk persze a szólókarrier csúcsának ezt a duplaalbumot, de kb. százszor jobb volna a megítélése szerintem.

Rainvan Creative Commons License 2021.01.21 0 0 39700

Most találtam, irdatlan hosszú esszé Paul nagyszerűségéről:

https://ianleslie.substack.com/p/64-reasons-to-celebrate-paul-mccartney

Gideon's bible Creative Commons License 2021.01.21 0 0 39699

Kicsit szomorú a számomra,hogy a leginkább a régi,"békebeli" McCartney-t idéző dal a lemezen már a kilencvenes évek elején is létezett.Lehet kicsit soványkának(blaszfémia) nevezni a végső formáját a cédének zeneileg,de többszöri odafigyelő meghallgatás,és máris megszerettette magát.Például Lavatory Lil:örömködős,jamelgetős rock szösszenet.

Afféle etűdöcske.Persze belevettem volna a dologba Steve Miller-t a '97-es jó emlékekből kifolyólag.

Osztom a producerek fontosságáról szóló véleményt.Ment is a plusz.

Most jutott eszembe.

Mi van,ha a nagy melódiáit a musicaljére tartogatja?

Mr Mustard Creative Commons License 2021.01.21 0 1 39698

A tagok közül magasan McCartney a kedvencem amióta csak ismerem őket. Amennyire lehet, próbálok elfogulatlan és tárgyilagos lenni vele kapcsolatban. Azt hiszem, ez rajongói szinten valamelyest meg is valósul, egy kívülálló szemében nyilván fanatikusnak számítok.
Szinte minden muzsikát szeretek, amit az elmúlt 50 évben kiadott. Természetesen van amit jobban, van amit kevésbé, de egy átfogó, mindenre kiterjedő tetszési listát biztos nem tudnék felállítani Még úgy sem, ha a korszakait különválasztva kellene rangsorolnom azokon belül a lemezeit.
A Tug of War óta jelenidőben ismerkedtem meg a lemezeivel, gyakorlatilag mindet rongyosra hallgattam a megjelenésük után. A történelmi távlat természetesen letisztította a hozzájuk való viszonyomat, így aztán mégis csak elmondhatom, hogy vannak köztük jobban és kevésbé preferált lemezek.
Az 1970-nel kezdődő és a Wings végével záródó korszakból számomra az At The Speed of Sound lóg ki lefelé (a sok nem általa előadott töltelék szám miatt), a Ram pedig felfelé (egyébként talán meglepő, de nekem a McCartney III valamiért leginkább ehhez hasonlít). De a főbb kedvenceim között van a Red Rose Speedway és a Band on the Run is. Érdekes, hogy a Red Rose Speedwayt sokáig nem sokra tartottam, kb. az elmúlt 10 évben szerettem meg. Szintén az utóbbi pár évnek köszönhető, hogy ez eddig kimondottan gyengének gondolt Wild Life-ot és London Town-t is megszerettem. A korszakból még nem említett lemezeket mindig is szerettem, nincs ez másképp ma sem.
McCartney II-val semmi bajom, de nem tartom akkora durranásnak, mint ahogy manapság szokás. A Tug of War számomra különleges lemez, mint írtam ez volt az első, amit a megjelenésekor ismertem és szerettem meg. Sokáig ez volt számomra a No. 1 McCartney lemez, mostanság azért árnyaltabb a kép. A Press to Play-t szerettem, nem szerettem, most éppen szeretem (igaz az A oldal utolsó két nyálas számáért kicsit kevésbé lelkesedek). Most jön a kakukktojás. A 89-93 közötti korszakát nem szeretem, nagyon keveset hallgatom. Egyszerűen nem tetszik azok hangzása, valamint az akkori kísérő zenészeinek játéka, stílusa. A Flowers in The Dirt-öt még elviszik a hátukon a slágerek és a néhány rejtett gyöngyszem (mint pl. a Distractions), de pl. egyben ezt a lemezt nagyon nehezemre esik meghallgatni. Az Off the Ground-ra ez hatványozottan igaz.
A Flaming Pietól napjainkig tartó időszak valamennyi lemeze közel áll hozzám, talán a Chaos and Creation-t nem szeretem annyira mint a rajongók java része. Az utolsó Fireman lemezt imádom, különösen a Sun is Shininggal kezdődő második felét. Számomra ez a legjobb muzsika, amit a Beatles utáni időben valaha lemezen kiadott.
A New-val kezdődő öreg Paul korszakban egy feladatom volt, megbarátkozni az énekhangjának korlátaival. Ma már egyáltalán nem zavar és őszintén élvezni tudom a legutóbbi 3 lemezét. A McCartney III még annyira új, hogy nem tudom megmondani, melyik polcra kerül majd pár év múlva. De annyi biztos, hogy néhányakkal ellentétben, nem csak 5-6-szor, hanem már vagy 50-szer meghallgattam a megjelenése óta és egyelőre nagyon élvezem.

PeterCorr Creative Commons License 2021.01.20 0 1 39697

Igen, nagyrészt hasonló véleményen vagyok az ott leírtakkal, de én még csak kb. 5-6 meghallgatásnál tartok. Persze mindenkinek mások a preferenciái. Nálam a McCartney II és a Press to Play számít a két mélypontnak a lemezei közül. Ezeknél én jobbnak tartom az új albumot. A New-t pedig kifejezetten erős anyagnak gondolom.

 

Áttekintve az 50 éves szólókarriert az a határozott megállapításom, hogy McCartney albumok színvonala a leginkább a jól megválasztott producer(ek) függvénye. És ebben a szerepben ő maga nem igazán jeleskedik. A Wings-érában és a szólólemezeken többnyire egyedül ő volt a producer, aztán a nyolcvanas évek elején csinált 3 csúcs albumot George Martin irányítása alatt. Aztán jött a 80-as évek sztár producere Hugh Padgham, aki egyébként zseniális lemezeket csinált a Genesis-szel, Phil Collins-szal vagy Stinggel, de a Press to Play-el ez valahogy nem jött össze. Ezt valószínüleg Paul is így értékelte, mert nem dolgoztak többet együtt és a Flowers esetében már más-más producerrel készítette a dalokat, aminek az eredménye ismét egy csúcs lemez lett. Az Off the Ground Julian Mendelsohn közreműködésével nagyjából ugyanezt a zenei vonalat vitte tovább, de kevésbé volt átütő. A Flaming Pie album hosszú időn át készült és egy bensőségesebb hangvételű lemez lett, sok akusztikus hangszerelésű dallal. Jeff Lynne volt a fő producer de George Martin is közreműködött a vonós hangszereléseknél. Nagyjából ez volt az utolsó komolyabb mérföldkő a sorlemezek között. A 2000-es évek első évtizedében három közepes színvonalú lemezt készített, ebből kettőt David Kahne-nel, a Chaos-t pedig Nigel Godrich-sel, aki a alternatív brit pop világából ismert. A 2013-as New-nál probálkozott ismét a Flowers-hez hasonlóan a sok produceres módszerrel és ez be is vált, mert szerintem mindenképpen jobb lett a lemez, mint az azt megelőző három. Az Egypt Station két társproducerrel készült, a McCartney III-nál meg értelemszerűen ismét egymaga volt a producer. Ezért lehet, hogy ha egy külső "zenei rendezővel" vette volna fel a dalokat egy jobb végeredmény születik.

Előzmény: Vid ispán (39695)
Rainvan Creative Commons License 2021.01.20 0 1 39696

ha a Beatles tagok munkásságát hasonlítgatjuk egymáshoz, akkor nálam minden kategóriában (szerző, előadó, énekes, hangszeres tudás) Paul az abszolút favorit

 

Lennon-rajongóként ugyan csak a negyedikben egyezik a véleményünk, az viszont egy objektív dolog, hiszen Paul az egyetlen négyük közül, aki egymaga, kvázi egyszemélyes zenekarként fel tudja venni a lemezét, a szó szoros értelmében szólóalbumot alkotva (még akkor is, ha az újon épp van egy kakukktojás dal, ott sem volt "indokolt" a közreműködés, megoldotta volna Paul azokat a részeket is szerintem), ebben ugyanúgy nem ér nyomába a másik három ex-Beatle, mint siker tekintetében.

 

(Egyébként én nagyon szeretem olvasgatni az ilyen hosszabb lélegzetű kommenteket itt a fórumon, általában tök érdekes vélemények vannak.)

Előzmény: PeterCorr (39694)
Vid ispán Creative Commons License 2021.01.20 0 0 39695

Megírtam egy lapban, mit gondolok róla, kb. az a lényege, hogy az előző kettő albumot is viszonylag nehezen szerettem meg (a Egypt-et sokkal nehezebben, mint a New-t), ezt a mostanit is eleinte ijesztően rossznak éreztem, aztán végeredményben megkedveltem, bár ezzel együtt is azt gondolom, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja, és ennek a mostanság sokat emlegetett trilógiának ez a leggyengébb darabja (nálam a tetszési sorrend megegyezik a megjelenés sorrendjével: 1, 2, 3). Vannak benne jó részek, de talán az a nagy erénye, hogy effektek és egyebek nélkül vállalja az érezhetően beszűkült hangját (a Women and wives-ban elhangzó "lover" szóban van talán a valaha is legmélyebb McCartney-énekhang). Osztva-szorozva azt hiszem, az utóbbi húsz év leggyengébb McCartney-albuma, ennek ellenére a megjelenés óta meghallgattam vagy 10-szer.

Előzmény: PeterCorr (39694)
PeterCorr Creative Commons License 2021.01.20 0 0 39694

 Úgy láttam nagyon pozitív a rajongók körében a fogadtatás, ezért inkább nem akartam véleményezni, mert az én benyomásom sokadik meghallgatás után sem közelít a többségi véleményekhez. De ez már Egypt Station-nel is így volt. Valószínüleg bennem van a hiba. A másik ami engem pl. kifejezetten zavart ez a végtelenségig túltolt mesterséges hype a különböző színű vinyl kiadásokkal és egyértelműen a rajongók lehúzására kitalált kampány. Hááát komolyan... ki nem sz@rja le hányféle színben lehet legyártani ugyanazt?? Szerintem már régen rossz ha erről szól az egész. Valahol nagyon szomorú, hogy úgy érik el a kívánt eladott példányszámot, hogy a rajongókkal kapásból 4-5 példányt vetetnek egyszerre. Ráadásul szerintem pont Paul McCartney az, aki nem szorul rá az így megszerzett plusz bevételre. Nyilván nem is ő találta ki, hanem a kiadó, de mindegy is. Ahogy Archive Collection elrugaszkodott áraival, úgy ezzel a trenddel sem kívánok lépést tartani.

 

Hogy mennyire számítok "nagy McCartney-rajongónak" nem tudom, de ha a Beatles tagok munkásságát hasonlítgatjuk egymáshoz, akkor nálam minden kategóriában (szerző, előadó, énekes, hangszeres tudás) Paul az abszolút favorit. A múlt héten láttam egy YouTube videót, ahol valaki a Top 10 Beatles szóló albumokat rangsorolta. Ennek alapján én is elkészítettem a sajátomat, de Top 20-as listát írtam, hogy legalább 1 Ringo lemez is legyen a felsorolásban. A lista erősen szubjektív persze és a sorrend is ugyanez lenne, de ha koncert és válogatás lemezeket is ide vennénk akkor az elsők között szerepelne a Working Class Hero, a Live in Japan, a Wingspan és a Photograph is. A Traveling Wilburys és Broad Street szerepeltetése így is erősen vitatható, de mindegy... végülis sorlemezekről van szó és nálam a leghallgatottabb Beatles szóló lemezek között vannak. De a lényeg, hogy nálam elég szembetűnő a McCartney túlsúly. Számszerűen az arány engem is meglepett, de mindenesetre jó móka volt listázni a lemezeket és eldönteni melyiket kedvelem jobban a másiknál.


01. Paul Mccartney - 1989 - Flowers In The Dirt
02. George Harrison - 1987 - Cloud Nine
03. Traveling Wilburys - 1989 - Traveling Wilburys vol.1 (Ez nyilván kakukktojás, de..)
04. Paul Mccartney - 1983 - Pipes Of Peace
05. John Lennon - 1972 - Imagine
06. George Harrison - 1970 - All Things Must Pass
07. Paul Mccartney - 1973 - Band On The Run
08. John Lennon - 1970 - Plastic Ono Band
09. Paul Mccartney - 1982 - Tug Of War
10. Paul Mccartney - 1970 - Mccartney
11. Paul Mccartney - 1984 - Give My Regards To Broad Street
12. George Harrison - 2002 - Brainwashed
13. Paul Mccartney - 1971 - Ram
14. Paul Mccartney - 1997 - Flaming Pie
15. George Harrison - 1973 - Living In The Material World
16. Paul Mccartney - 1993 - Off The Ground
17. Ringo Starr - 1992 - Time Takes Time
18. Paul Mccartney - 2013 - New
19. John Lennon - 1974 - Walls And Bridges
20. Paul Mccartney - 2005 - Chaos And Creation In The Backyard

Előzmény: Rainvan (39690)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!