Nem is egeszen ertem ezt a kalamajkat, ugyanezen 1-es vonalon paros vonat Szarligeten, paratlan Szaron es Alsogallan is meg tud ugy allni napi40-szer, hogy a vonat vege pont az aluljaroknal/feluljaronal van. Megallas helyet jelzo tablacska es az elleniranyban kirakott a megallas helyetol tavolsagot jelzo tablacskak hianya ellenere is. A tablacskak meg precizen szabalyozzak a megallas helyet, szamomra inkabb csak az kerdes, hogy miert nincs mindenhol, illetve, ha hianyoznak, akkor amugy hol kellene megallni.
Olvasom, hogy több volánbusz járat érinti majd Gyöngyös vasútállomást.
Gondolkodtam, hogy mi a logika benne, hisz a vonat lassabb, átszállásos.
A 80a-ra pl beférne valahogy olyan vonat hogy óránként Gyöngyöst is be lehessen kapcsolni Budapestről? Vagy mi az oka, hogy Gyöngyös felé minden évben ez az átszállósdi megoldás marad?
A másik végi táblát, pont azért, mert erős utasszivatás, már jó ideje kivették. Ennek ellenére van olyan vezér, aki még vontat a Thököly fölötti felüljárón (biztos élvezi, ahogy dübörög a Csörgő) és csak a Peron büfénél kezd fékezni. Aztán lehet futni utána akár a lefagyott peronon is.
A megállóban már senki nem lakik, mivel lebontották. De elég sokan mennek oda busszal is, vagy dolgoznak ott, például a Hungarocontrolnál. Nekik Ferihegy nagy szívás lenne.
Figyelembe véve, hogy a térvilágítás oszlopai 25 méterenként vannak, nem hiszem, hogy ez egy megugorhatatlan feladat, Biatorbágyon elég konzekvensen jó helyen állnak meg a vonatokkal, függetlenül a vonatok hosszától (1 Flirt, 2 Flirt, 4v5 kocsis IC szerelvény.).
Amennyiben a lentebb említett távolság jelzők nincsenek kitűzve, minden vonatnak úgy kell megállnia, hogy a vonat eleje az Á betűnél legyen, függetlenül a vonat hosszától. Ha még érvényes a 2019 októberi utcakép, akkor Zugló felé a feljárónál, ellenkező irányban a peron másik végén van a tábla.
Nem tévesztette össze! A képen a Megállás helye jelzőhöz tartozó távolságjelző táblák láthatók.
Amiről te beszélsz az fehér háromszög alapon fekete számok, de "a tolatási határ hasznos hosszát", bármi is legyen az, nem jelöli, csak a kihúzó vágány végéig (ütközőbakig, földkúpig) hátralevő távolságot.
Mikor Gyálon laktam, megkérdeztem a Polgármester úrat, hogy ugyanmár miért nem létesül egy peron Gyálon a városközpontba (Spar/Polgármesteri Hivatal közelében), ezáltal jelentős utasforgalma is lehetne a vonalnak, számos embernek könnyebb lenne az élete.
Úgy tájékoztatott a Polgármester hogy a MÁV-val egyeztetett már erről, valami szabályozás tiltja, hogy 1 km-re a meglévő állomástól újabb megállóhely épüljön, így a teleülés két szélén van az állomás.
Felettébb érdekes, hisz a 80A vonalon Rákosborzasztón egymást érik a megállók, ott nincs ilyen szabályozás? Mi tiltja hogy legyen több állomás egy azon településen 1 km-re a meglévőtől?
Más: Még mindig nem tudom, hogy Ferihegyen hol kell megálljon a vonat? A felüljáró végétől kb 10 méterre vagy fenn a fenébe az utasvárón is túl? Van erre valami szabály?
Összetéveszted a kihúzóvágány és a "tolatási határ" hasznos hosszát jelző (150-100-50m) jelző táblát a 6-8-10 kocsis vonat megállási helyét jelző táblával, a "Á" jelzés kiegészítő táblával.
A MÁV-HÉV sikeresen használja.
Nagy szükség lenne rá, például Zugló, Kőbánya-alsó megállóhelyeken (a balesetveszély elkerülése miatt is).
Minden vonatnál lehetne ilyen, nyilván nem egységben, hanem méterben, mert a mozdonyvezetőnek azért szokott fogalma lenni arról, hogy milyen hosszú a vonat. És lám, valakik ki is találták, 13 éve be is vezették. Itt pl. a porrogszentkirályi távolságjelzők láthatóak (Arnold Balázs fotója):)
A peron gyalogos megközelítési végétől távolodó irányban így önmagában nem megfelelő az optimális megállási pont jelöléséhez, mert a megállás célszerű helye a vonat hosszának függvénye. A hévnél ezt már megoldották. A kisegységnek az Á3 táblánál, a nagyegységnek az "alap" Á táblánál kell megállnia: https://goo.gl/maps/WRC2Yk3Dun5cjLPZ8, https://goo.gl/maps/QSYf9Rjps5A1idvy8 Tisztán Flirt üzemű vonalakon is lehetne ilyen, vagy bármi hasonló, ami támpontot ad a vezérnek arra, hogy úgy álljon meg, hogy a vonat vége pont a peron végénél legyen. És persze mozdonyos vonatokhoz is kellene valami megoldás erre.
Az ott le-föl szálló utasok nagy része nem a megállóban lakik, csupán azért azt használják,mert ott könnyen le tudják rakni a kocsijukat.Arra meg Ferihegynél is van hely,nem is akármilyen.
Persze, ez nyilvánvaló, de ha a peron jóval hosszabb, mint a vonat, akkor nincs szabályozva, hogy hol?
Számomra evidens, hogy ha egy peron csak az egyik végén közelíthető meg gyalog (vagy két irányból, de az egyik irányú utasforgalom nyilvánvalóan domináns), akkor a vonatoknak úgy kell megállniuk, hogy pontosan a peronnak a gyalogos megközelítés felőli végéhez essen a vonat vége, illetve másik irányba menet az eleje. Ha a peron gyalogos megközelítési vége felé megy vonat, akkor a gyakorlatban így is van, de az attól távoldó irányú verzióban már azért nem tuti a dolog, többnyire igen, de időnként látok-hallok-olvasok ellenpéldákat, és amikor így van, akkor is csak nagyjából van így, 1-2 kocsi ráhagyás mindig van. És nem rendszeres utas nem tudhatja pontosan, hogy hol fog megállni a vonat.
Szerintem ezen a téren lehetne utaskényelmet javítani precízebb szabályozással és tájékoztatással.
Magdolnatelep legszéle 1,15 km-re van Szőlősnyaraló megállóhelytől. Ilyen alapon Gyömrő, Monor vagy Nagykáta keleti szélén is lehetne új megálló, hiszen azok bő 1,5 kilométerre vannak a nagyobb állomástól.
