Megverte egy szülő a bujáki iskola igazgatóját
2007. március 29. 21:13
MNO
Nem volt csütörtökön tanítás a bujáki általános iskolában. A tanárok azért döntöttek így, mert szerdán megverte az egyik diák apja az igazgatót.
Az apa szerint ő azért ütött, mert az igazgató nemcsak intőt adott a fiának, hanem még a tarkójára is rávágott. A rendőrség szerint viszont ezt eddig semmi sem bizonyítja. A tanárok az eset után úgy döntöttek, csütörtökön tanítási szünetet rendelnek el.
...
Az elmúlt hetekben többször támadtak meg tanárokat az országban.
Erőszak tombol a magyarországi iskolákban Akkor is van, ha nem beszélünk róla 2007. május 26. 0:01
Pálffy Lajos Diák terrorizál diákot, szülő támad késsel az iskolában az egyik tanulóra, és mindemellett a szülők és a tanulók is rendszeresen verik a tanárokat. Ezek a bűncselekmények az utóbbi időben annyira elszaporodtak, hogy már szinte nincs olyan hét, hogy ne tudósítana róluk az írott vagy elektronikus sajtó. És akkor még ott vannak azok az esetek, melyek soha sem kerülnek a nyilvánosságra.
Már több mint két hete annak, hogy egy szülő arról értesítette lapunkat, hogy május 4-én egy budapesti, VIII. kerületi általános iskolában az egyik diák a többiek szemeláttára lelökte az igazgatóhelyettest a lépcsőn. Megkeresésünkre az iskola vezetője rögtön kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyről, de azt is elmondta, hogy nem úgy történt a dolog, mint ahogy a szülő azt az MNO-nak megírta.
Mivel az esetnél rendőri intézkedés is történt, ezért telefonos megkeresésünk után írásban is elküldtük kérdéseinket a BRFK sajtóosztályára. Innen május 24-én meg is érkezett a válasz, mely szerint valóban bűncselekmény történt, F.Gy. 17 éves elkövető köpködött és hangoskodott az iskola folyosóján, majd az őt rendre utasító iskolai alkalmazottat meglökte, aki ennek következtében elesett.
A sajtóosztály elektronikus levelében az is szerepel, hogy F.Gy. tette elkövetésekor már nem volt az iskola tanulója és ellene garázdaság miatt indították meg a büntetőeljárást.
Ugyancsak egy szülő küldte meg lapunknak az a levelet, amit egy péceli általános iskola diákjai vittek haza magukkal. Ebben az igazgató beszámol arról, hogy május 21-én egy szülő rontott be az iskolába és alaposan megverte az intézmény egyik pedagógusát. Itt közfeladatot ellátó személy bántalmazása miatt indult meg az eljárás.
A fentebb taglalt esetekről ugyan eddig még nem számoltak be a médiumok, de azt is el lehet mondani, hogy az érintett iskolák és az illetékes rendőrkapitányságok ki tudja milyen megfontolásból nem segítik a hasonló eseteket feltáró újságírók munkáját.
Emiatt nem lett megfelelő visszhangja annak az esetnek sem, amikor nemrégiben egy Fehérgyarmat melletti faluban két túlkoros fiú akarta orális szexre kényszeríteni ötödikes osztálytársait a tanítás után az osztályteremben. Itt a megtámadott tanulók szüleinek az utcán kellett értesülnie az esetről, az illetékes kisvárdai rendőrkapitányságon pedig azt mondták a feljelentést tevőknek, hogy hiába minden igyekezet, a gyerekek nem büntethetők. Egyébként az egyik fiú azóta is ugyanabba az osztályba jár, ahol az erőszakoskodást elkövette.
Volt némi visszhangja viszont annak az esetnek, amikor márciusban, Nyírbogdányban egy felbőszült apuka a harmadikos tanítványai előtt köpködte meg és ütötte le az iskola igazgatónőjét. Megírták azt is, hogy áprilisban Bujákon kérdezés nélkül ütötte le az igazgatót egy apuka, aki azt sérelmezte, hogy fegyelmezni merték az egyébként rendszeresen az iskolában verekedő és cigarettázó hatodikos kisfiát. Arról is olvashattunk, amikor Miskolc mellett 3. osztályos gyerekek bokán rúgták és megdobálták a tanító nénit, mert az fegyelmezni merte osztálytársukat.
Nem mehetünk el szó nélkül a szabolcsi Kislétán történtek mellett sem. Itt május elején az általános iskolában egy 17 éves fiú verekedett össze egyik iskolatársával, akinek népes családja erről értesülve berohant az iskolába és a 32 éves anyuka egy késsel lapockán szúrta a túlkoros diákot. Az iskola oktatói tehetetlenül szemlélték a történteket.
Szeremle, Szentkirályszabadja, Darvas és Sopron. A teljesség igénye nélkül csak néhány település, ahol az utóbbi időben szülők vagy hozzátartozók vertek meg pedagógusokat. Többnyire az iskolában, a gyerekek szeme láttára történik mindez, miközben folyamatosan szó van arról, hogy mekkora a pedagógusok kiszolgáltatottsága és tekintélyvesztése. Amerikai mintára egyes, tehetősebb iskolák már biztonsági őröket alkalmaznak a hasonló esetek elkerülésére.
"Csak mert előbb jutott el hozzám, hogy meg fogsz szólalni, mintsem valójában megtetted. (Egyéb területen tetemesen összejött problémáitokkal ne ebben a topikban gyere elő.)"
Ebből egy szót sem értek, szerintem Te sem.
Itt ez a téma erősen OFF. Kérlek, nyiss egy topikot, ott szívesen válaszolok, s ha kéred, tanácsot is adok (két és fél évtizedes tanítási tapasztalattal).
Ha nem is szóltam hozzá, azért szép csendesen olvasgattam itt. Az, hogy elfogult vagy a saját gyereked irányába, természetes. Ki legyen az, ha nem a szülő? De ettől még adhatnál tisztességes választ n0teasy-nek, ehelyett szimplán személyeskedtél. Nekem, aki eddig csak olvasott, ez a vonal nem vezet sehová.
Arra én is kíváncsi lennék, mitől borult ki így a matektanár.
És a kréta tényleg nem törik szilánkosra. Ha elég nagy, akkor darabokra törik. Nem kicsi darabokra, akkorákra, amiket még lehet utána írásra használni. Ha csak egy csutka, akkor nem törik tovább. Hagy egy pontot ott, ahova dobták, és továbbpattan.
A történettel tehát valami nem stimmel. A gyerek valamit nem akart elmondani, helyette előjött a "szilánkosra tört" krétával.
Megkérdezhetem hány gyermeked van ? Hány évet töltöttél mindösszesen a nevelésükkel ? Ebből hány év zajlott az iskoláztatásukkal ?
0 ? 0 ? 0 ?
Csak mert előbb jutott el hozzám, hogy meg fogsz szólalni, mintsem valójában megtetted.
(Egyéb területen tetemesen összejött problémáitokkal ne ebben a topikban gyere elő.)
Egy topik sok esetben csak kiindulópont vélemények cseréjére, dolgok megbeszélésére, ismerősök, sorstársak egymásra találására, aztán a java tovább zajlik e-mailben meg máshol. Ezen kívül meg, ne hidd, hogy csak és csakis ezen a fórumon csüng összes csipás szemünk. Ez itt egy laza beszélgetés helyszíne, sok-sok hasznos tanáccsal is. Ennyi.
Ha álláspontokat befolyásolni akarsz, nos erről lemaradtál...
Az unatkozó elsőst a papa-mama elviheti máshová, de megbeszélheti a tanítóval is, hogy adjon neki plusz munkát, fogja be korrepetitornak a napköziben, mert attól érti meg jobban, ha másoknak is el tudja magyarázni. Én is unatkoztam spec. angolosként, mikor fél évig nem volt tanárunk, és hozzácsaptak bennünket a normál csoporthoz. Közülünk már szinte mindenkinek megvolt a középfokúja, azok meg még kis hülye igeidőknél tartottak. Sebaj, bartereztünk. Ők voltak a spec. oroszosok, úgyhogy amit oroszul tudok, az nagyban annak félévnek köszönhető. Feltaláltuk magunkat, segítettünk egymásnak. Ja, és pár dolgot mi is jobban megértettünk, mert az értetlenkedők miatt utána kellett járnunk pár dolognak, meg rendet kellett tennünk a saját nyelvtani fogalmaink között is.
A kicsik ezt maguktól többnyire nem tudják, de azért van kommunikáció a tanarak meg a szülők között, hogy együtt kiötöljenek valamit. Ha "berendelgettek", akkor nyilván feltűnt, hogy valami nem kóser. Ilyenkor az nem OK, ha a szülőt akarják mindenféle életmódváltásokra késztetni, mert a megoldandó probléma nem vele van.Tisztáznod kellett volna azonnal, hogy sem munkahelyet, sem lakóhelyet nem válthatsz kedved szerint. Az adott helyzettel kell valamit kezdeni. A tanító itt terelt, ezt el kell vágni és bevonni a beszélgetésbe tapasztaltabb tanarat, dirit, pszichológust akár, ötletbörze jelleggel. Ha a gyerek már tud olvasni, akkor délután felolvashat a többieknek, aztán a tanítóval együtt megbeszélik, miről is szólt a mese, mi tetszett benne, akármi. Ilyen kicsik a családban is rég voltak, alig emlékszem már. Unokaöcsémre emlékszem, hogy mindig rengeteg pluszfeladatot kapott, mert a házijával már sokszor az órán készen volt, annyira gyorsan haladt mindig mindennel, pláne a matekkal. Nem kellett neki sok magyarázat, fejben is gyorsan számolt. Sokszor csak odaírta a végeredményt, aztán annyi... Az anyja vért izzadt vele, hogy de igenis, a levezetés meg az egymondatos diszkusszió, az kell. Sokféle gyerek van.
Mellesleg nem sértődött itt meg senki, csak kicsit fura, hogy amikor tárgyszerű és elég kimerítő választ kapsz a problémádra, akkor újabbakat hozol elő, s egyik offabb (Tyuhajja, már fokozva is él, magyartanár van a fedélzeten?) , mint a másik. Ebből minden épeszű ember csak egyre következtethet: látszatkommunikációt folytatsz. Célod nem egy bizonyos létező probléma megoldása, hanem újabb és újabb problémák felhozása árán az önsajnáltatás. Ne is haragudj, erre nem vagyok vevő.
Ja, és a kréta nem szilánkosan szokott törni... Legfeljebb van egy kis éle, de a kavicsoknak, a murvának is van, aztán mégis van úgy, hogy murvás úton elesik valaki. Nem sérül meg komolyabban, pár plezúr belefér a gyerekkorba. A kréta puhább is a murvánál, legfeljebb a törési felület lehet sima és éles. Mi gyerekként égedelem rossz kölykök voltunk, dobálóztunk a krétadarabokkal, meg minden. Szemembe is ment, mégse lett tőle bajom. Ez mondvacsinált dolog. Ugyanazt a játszmát játssza veled a fiad, amit te próbálsz játszani most velünk. Az önsajnáltatósdit. Remélem, tévedek...
Aha, kedves bejuma, az első költözésnél mi is ezt csináltuk, már csak lustaságból is. Meg Vekerdy volt a nagy kedvenc (míg meg nem tudtuk, hogy ő csak írja az okosságokat, otthon meg az asszony neveli a gyerekeket...). Meg meleg volt. Mert akkor még csak Bátyám járt iskolába. Aztán csak lesett, mikor olyasmiket ismételtek, amiket ő még egyáltalán nem is tanult. Fel kellett kötni hirtelen, csak akkor már tartott az isi. Aztán az uncsitesók tapasztalatával összevegyítve az lett a nyerő, amit leírtam. Sajnos, az újnak sokkal kevesebbet bocsátanak meg a többiek. Egyszerűen muszáj a leggyorsabban kapcsolni és gyorsan az élre törni, mert különben nagyon nehéz kialakítani a számunkra megfelelő csípkedési sorrendet. Pláne egy kialakult közösségben... De persze az egész nyár nem lett a sulira elpazarolva, csak aug 15 után, de akkor nagyon. Ja, és ma már tudom, hogy irányították az olvasmányainkat. Rafináltan ugyan, de irányították, mi kerüljön "véletlenül" a kezünkbe.
Mindegy, nekünk így működött, merem ajánlani. Másoknak lehet, hogy másképpen.
ON
Ez a topic nem erről szól. Nem lehetne megkérni Justfire-t, hogy saját problémájának saját topicot nyisson? Mert ez az egész off itt.
( A tanácsoddal nagyrészt egyet lehet érteni, de sztem túlzás a napi 4 óra tanulás, vakációban bőven elég az 1, és felesleges megvenni a tavalyi tankönyveket, jó a sajátja is. Minden iskolában minden tanév ismétléssel indul. Ha az ismétlési időszakban -is!- ott van teljes figyelemmel, nem szükséges a nyári tanulás. A nyár nem arra való.))
Ez azonban nem jogosítja fel, hogy sérülést okozzon. A kréta mehetett volna valamelyik gyerek szemébe is. A másik tanár egyébként meg a papucsát szokta dobálni.
Bejelenteni az iskolában, ragaszkodni a jegyzőkönyvhöz. Ha nem történik érdemi intézkedés, továbblépni a következő fórumra.
Talán figyelmeztessem a gyereket minden reggel, hogy bár a saját pedagógusáról van szó, lesz szíves őt nem utánozni ?
Ennek tényleg így kell lenni ? Nem mondhatod komolyan !
Teljesen komolyan, igen lesz szíves nem utánozni, az anyuka meg legyen szíves ezt naponta elmondani, a végrehajtását következetesen ellenőrizni, a helyes magatartást jutalmazni a helytelent büntetni. Következetesen.
mert megpróbálta a munkáját végezni - elmagyarázni az anyagot a nebulóknak -, de ebben valaki akadályozta
Pontosan.
Ez azonban nem jogosítja fel, hogy sérülést okozzon. A kréta mehetett volna valamelyik gyerek szemébe is. A másik tanár egyébként meg a papucsát szokta dobálni.
Ugyanez az osztály - még így nyolcadik végén is - képes egy kukk nélkül végigülni az órát, tehát a rend nem egyedül gyerekfüggő.
Talán figyelmeztessem a gyereket minden reggel, hogy bár a saját pedagógusáról van szó, lesz szíves őt nem utánozni ?
Ennek tényleg így kell lenni ? Nem mondhatod komolyan !
kérj korrepetálási lehetőséget, ilyesmire való az a két munkaköri feladatként elrendelhető 2 óra.
Nem szívesen tenném. Inkább elmagyarázom én a gyereknek. A matektanár pl. dühében úgy a tanári asztalhoz vágta a krétát minap, hogy egy szilánkja a fiam kezébe állt. Na nem volt nagy sérülés, de inkább óvom a gyereket az ilyen lehetőségektől.
Sajnálom továbbá, hogy sértettségedből vagy mittudoménmiből kifolyólag felejtetted vagy el sem olvastad, amiket írtam. Elfogultság, önkritika mentesség ? Áhítattal körbecsodáltuk a gyereket ? Légyszi, olvass vissza !
Unatkozik a gyerek elsőben. Elsőben még csak-csak tartotta magát a fiam, később már nem. Nekem honnan kellett volna tudni, hogy ebben az új környezetben mi nem stimmel ? Hogy a jelenség oka mi lehet, nos erre a tanító tudott volna engem figyelmeztetni, ők találkoztak már unatkozó gyerekekkel. Ehelyett egyre sűrűbben rendeltek be, hogy sűrgősen költözzünk be Pestre, hogy változtassak állást, meg egyéb marha könnyen megvalósítható ötletekkel jöttek. Olyan hasznosakkal, mint Te, soha. Valszeg erre ők maguk sem jöttek rá, maradt az én egyedüli felelősségre vonásom.
Nagyon tévedsz. A Te javaslataidra azért nem reagáltam, mert azok közül a kevesek közül voltál, akik építő javaslattal tudtak segytségemre lenni. Köszönöm.
Szerettem volna ezt nem munka, meg egyéb dolgok közt megválaszolni, hanem megadva a módját. :)
Nem oktalan vagy, kedves Justfire, hanem elfogult és önkritikától mentes. Írod, hogy a gyermek sokféle ismeret birtokában ment isibe. Nos, manapság ez nem nagy cucc, barátosném kisfia is tudott írni-plvasni, mikor elsőbe ment. Hamar kiderült, hogy nem volt vele egyedül az osztályban. De erre nem az lett az otthoni reakció, hogy áhítattal körbecsodálták volna, amiért olyan okos, hogy "unatkozik a suliban", hanem ráébredtek, hogy az osztály egészének haladása szempontjából ez - probléma.
Miért? Mert az unatkozó gyerek nem figyel oda, nem látja meg tanítójában az ismeretek forrását, nem tiszteli, hajlamosabb lesz rendetlenkedni, és végül azt sem veszi észre, amikor a többiek bizony már olyasmit tanulnak, amit ő nem "hozott otthonról". Ilyenkor aztán jön a kapkodás, a felszínes magolás meg a többi. Ezek a sok ismétléssel tarkított időszakban persze nem jönnek ki egy intelligens gyereknél, hanem ötödikben aztán nagyot csattan az ostor! Mert ott már nincs kecmec, tanulni kell és aki nem tanult meg tanulni, az nem jár jól.
A megoldás az lett volna, amit a barátosném csinált. Megbeszélte a tanítóval, hogy mi a teendő. És kiderült, hogy a kissrác remekül tud magyarázni, napköziben segít a többieknek is, akik kevésbé jó felfogásúak. Így nem fordulhat elő, hogy észrevétlenül térjenek át olyan anyagra, ami már új neki. Viszont megtanull nem megelégedni azzal, hogy van valami sejtése egy tananyagrészről, hanem addig nem nyugszik, amíg közérthetően el nem tudja magyarázni a társának is. Egyszerűbb szavakkal, mint ahogy a tankönyvben van. Ettől az erőfeszítéstől tanul meg tanulni. A tanárok is segítségként értékelik a srác jelenlétét, nem fegyelmezési problémaként, a többi gyerek pedig hálás neki. Hamar összebarátkozott egy másik sráccal, aki meg számtanból jó. Kicsit túlságosan nagyra nőtt az egójuk a tavaszra, de a barátnőm is résen volt, úgyhogy nem kell félni semmiféle felsőbbrendűségi tudattól, idejében leépítette.
Te a jelek szerint nem tetted meg. Amikor konstruktív hozzáállással elmondtam, mit kell összefogva tennetek ahhoz, hogy a gyerek az új helyen sikeresebb legyen, semmit sem reagáltál. Még a gondolatát is elutasítottad annak, hogy valamit tenni kéne, mégpedig közösen, otthon. Vagyis te sem magadtól, sem a gyerektől nem várod el a munkát, hanem csak azt, hogy az egész világ alkalmazkodjon hozzátok. Hát... Nem akarlak elkeseríteni, de nem szokott.
És mi van akkor, amikor a gyerekemre fordítható idő nagy részét kiteszi a tananyag megértetése ?
Nem ez a dolgod.
Menj be a suliba, kérj korrepetálási lehetőséget, ilyesmire való az a két munkaköri feladatként elrendelhető 2 óra.
Ami a te feladatod, hogy a lehetőségekhez képest nyugodt körülményeket biztosíts a tanuláshoz. Az önálló tanuláshoz. Ha valami nem tiszta, akkor az órán kérdezzen.
Ha rendesen ott van a gyerek az órán, figyel, dolgozik, akkor képesnek kell lennie rá.
Az eddigiekből bennem az a benyomás alakult ki,hogy nemvolt megfelelő asuli eljárása, te pedig túl agresszíven nyomultál a suliban, közben kisebbítve a fiad dolgait. A helyzet tarthatatlan lett, tényleg álljatok odébb. De érzékeltesd a gyerekkel, hogy ez nem siker, sokkal inkább kudarc, ha nem váltzik,innen márnem lesz hová lépni, mert nem lehet minden évben másiskolába,osztályba járni.
(Az én fiamat megverte az osztályfőnöke - a 835-ben ott a link. )
És mi van akkor, amikor a gyerekemre fordítható idő nagy részét kiteszi a tananyag megértetése ?
És a nevelés: rengeteget harcolok itthon a gyerek "hozott" anyagával: bohóckodás, füllentés, eltussolás, meg egyéb rettenetek. Ez is az én nyakamba szakad. Persze mire fogékony a gyerek, mit hajlamos felvenni, ezt már írtátok. Nehéz az ügy: a suliban reggel 7:30-tól 16 óráig van, velem meg csak pár órácskát. Be is szüntettem a tanulószobát, ennyivel kevesebbet van olyan gyerekek között, akikkel szintén nem tud mit kezdeni a tanszobás tanár.
és erre én későn jöttem rá, hogy maga a gyerek is belátja a hibáit, akkor az iskola ennek ellenére miért nem akar segíteni, átbeszélni a dolgot , satöbbi ?
Nem tudom. Pedig közös nevezőre kellene jutnotok..
De erre itt a választ egyikünk sem fogja megadni.
Ha ezek a beszólások tényleg elhangzottak,akkor egyértelmű, hogy a gyerekjogok sérültek, megalázták. Ez ellen lehet lépni.
És igenis érdemes. Ha másért nem, azért, hogy mással ez már ne forduljon elő.
Jaja. Aztán, ha valaki mégis kényszeríteni akarja a tanulásra azt a kölköt, jön a szülő és veri a tanerőt. Később már a szülő sem kell ehhez...megteszi a gyerek is. :(((
Az a baj, hogy sokan azt hiszik, hogy a társadalom gondjait meg tudja oldani a suli. pedig nem tudja. Olyan feladatokat raknak a tanár nyakába, aminek nem tud megfelelni,és sok esetben nem is kell.
Persze ott a másik oldal, hogy az alulfizetett, kontraszelektált pedagógusok sokszor arra sem képesek, ami jogos elvárás lenne.
Ez mind szép és jó. Nekem már azért kevés, mert betelt nálam a pohár. Sok helyen kaptam azt a választ, hogy ilyen esetek máshol is előfordulnak, nem fogok tökéletes sulit találni, inkább maradjunk itt. Mutassa meg a gyerek, hogy igenis össze tudja magát kapni, hogy arcizma sem rezdül, amikor a tanórát fergeteges ( itt a jelző nem jó értelemben értendő) poénjaival színesíteni "kényszerülő" osztálytársa rákezdi, az meg alapvetés, hogy a fiam nem megy bele ebbe a játékba, és nem is kezdeményez ilyet. Ez megyeget is, mert a gyerekem saját magától is megijedt. Ennek ellenére még mindig elhangzik a pedagógushoz "méltó" kérdés - most már egyre több tanár szájából - "Mikor fogsz már elmenni ?". Olyan tanárokéból is, akiknek nem is adta elő magát a gyerekem soha. Már kötőszó helyett modják. (Ne írjátok, tudom, már megint a gyerekem lódít ! :( ) Próbálkozni lehet, de nem hiszem, hogy megejtett rendetlenkedései miatt ne lennének a jövőben is gondjai a fiamnak. Ha én bevallom, hogy kevés az időm a gyerekre (ebben a helyzetben sokkal több kellene, tudom), hogy igenis szeret a gyerek szerepelni és erre én későn jöttem rá, hogy maga a gyerek is belátja a hibáit, akkor az iskola ennek ellenére miért nem akar segíteni, átbeszélni a dolgot , satöbbi ? Azért, mert az ő felelősségüket is megemlítettem. Hát igen, írtátok, én vagyok a hibás.
ugyanmár! marhaság. a probléma ott kezdődik, hogy a gyerekek 99%-a azt sem látja be, hogy neki érdeke az hogy tudást szerezzen, (nem véletlen, mert a szülők többsége sem látja ezt be) tehát eleve ellenérdekelt az iskola alapfeladatát illetően. innentől kezdve meg nincs miről beszélni.
