"Hozzá kell tennem, hogy szerintem ez a rész igen gyenge pontja az elméletnek, számomra érthetetlen, hogy miért kezdenek újra közeledni a kontinensek egymáshoz."
mert egy gömbfelületen nem tudnak mindig távolodni.
"A Vörös tenger igencsak tágulóban van, Előbb utóbb óceán lesz belőle, kizárt hogy Afrika erre el tudna mozdulni."
elmozdulni valóban nem, de tudtommal a kinyílás ott megállt.
"Szóval szerintem éppen az Atlanti óceán válhat a jövő nagy óceánjává, a Csendes óceán pedig be fog zárulni."
ez nyilvánvaló.. a csendes óceán a panthalassza maradványa, idősebb képződmény mint az atlanti.
A nap vulkánjának igyekeztem megint egy ütős játékost előhozni, igy esett a választás a Martinique karibi szigeten található Mount Pelée vulkánra, amely híresség szempontjából kétségkívül benn van az első tízben. Nos, mint azt már korábban a Soufriére kapcsán is említettem, a karibi vulkanizmust az atlanti óceáni lemez egy darabjának a karib lemez alá történő becsúszása eredményezi. Ennek következménye az alábukás helyén kialakult árok, és a vulkáni szigetív az árok karib lemez oldali partján. Ez az óceáni árok amúgy viszonylag fiatal a nagy csendesóceáni testvéreihez viszonyítva, kovetkezésképp a vulkánok sem olyan magasak a partján, viszont legalább olyan veszélyesek, ha nem veszélyesebbek, mint Csendes óceáni társaik. A vulkánok lávája, mint az várható, kovasavban és alkáliföldfémekben igen gazdag, aminek az a következménye, hogy csak magas hőmérsékleten olvad meg. Ha magas hőmérsékletű a láva, akkor az a környezetéve gyorsabban cserél hőt, következésképpen hamar az olvadáspont alá kerül a hőmérséklete. Ezért ezek a lávák már többnyire akkor megszilárdulnak, mihelyt a felszínre kerülnek. Másrészt a viszkozitásuk is igen nagy, ezért csak lassan préselődnek át a kráteren. Odeafenn aztán egy nagy dombot építenek, amelynek az oldala időnként leomlik, mert a láva a gyors hűlés és a benne levő gázok miatt apróbb részekké repedezik s így gyenge a dombot összetartó erő, na és ilyenkor, mint tudjuk következik be a piroklasztit tűzfelhő megindulása a hegy lejtőjén. Az ingnimbrites kitörések, amit a Mt. Katmainál tárgyaltam annyiban különböznek ettől, hogy a láva sokkal telítettebb gázokkal, és ott a pezsgő kifutásához hasonló jelenség van, itt nincs annyi gáz, ezért nem annyira apró részecskék keletkeznek (illetve olyanok is, de nem nagyon sok). Rátérve a Pelée-re, a hegy a karibi vulkánok közül a legaktívabbak közé tartozik. A sziget északi részét uralja. Több kalderaformáló kitörésen is átesett már, legutóbb 9000 éve, de a kalderákban új és új lávadómok nőttek, mígnem a hegy elérte a mostani 1397 méteres magasságát. A képen látható legmagasabb pont is egy ilyen lávadóm, a kráter lejjebb található. Az utolsó kitörés 1932-ben történt, a leghíresebb viszont 1902-ben, amikor teljesen elpusztította a lábainál fekvő St. Pierre városát egy különösen nagyra sikerült és szerencsétlen irányt vett tűzfelhővel... Mindössze két ember maradt életben a 25ezerből. Még az öbölben horgonyzó hajók is megsemmisültek... Az eset után a legmagasabb dóm tetején a felnyomakodó láva egy jobban összetapadt része egy hatalmas kiemelkedő oszlopot formált, ami néhány évig meg is maradt, mintha a hegy emléket állított volna az áldozatoknak.... A sziget fővárosa azóta átköltözött a déli, biztonságos szigetoldalra, ahol viszont nincs olyan jó kikötésre alkalmas öböl, mint St. Pierre - nél volt. Amint a képen is látható, az emberek visszamerészkedtek a hegy lábához lakni, végül is ha észreveszik hogy a vulkán ébredezik, elmenekülhetnek.
Megnéztem ezt a kontinensvándorlós oldalt, és meg kell mondjam, igen erős kételyeim vannak. Korábban ige7-el már említettük a szuperkontinens ciklust, és úgy néz ki, hogy az illető geológus ezt az elméletet felhasználva tervezte meg a kontinensek jövőbeli vándorlását. Dióhéjban a szuperkontinens ciklusról (ez ma kiváltja a nap vulkánját, mert nem lesz még arra is időm): Az elmélet arról szól, hogy a szárazföldek alatt hő gyülemlik fel, mert vastagabbak és ezért kvázi meggátolják a kifelé történő hőáramlást. Ez a hő annaál nagyobb mértékű, minél nagyobb a kontinens. Egy kritikus pontot elérve a felgyülemlett hő a hőtágulás és más egyéb tényezők hatására a kontinenst feldarabolja, és a kontinens darabjai elkezdenek távolodni egymástól. Ha már nagyon messze vannak, akkor ugyebár egy jókora vékony óceáni aljzat jön létre köztük. Viszont ez az aljzat miután a feszítőerő eltávozott elvileg a szélein behorpad mert vékony, beszakad, az alácsúszik a kontinenseknek, így a kontinensek ismét elkezdenek közeledni egymáshoz. Hozzá kell tennem, hogy szerintem ez a rész igen gyenge pontja az elméletnek, számomra érthetetlen, hogy miért kezdenek újra közeledni a kontinensek egymáshoz. Miért is horpadna be, és pláne miért is csúszna be a a kontinensek alá. Nincs semmi, ami arra tolná... Az viszont tény, hogy a legrégebbi tengeraljzat 170 millió éves, tehát teljesen megújul bizonyos időközönként. A legutolsó szuperkontinens a Pangea volt, ezt megelőzően volt Nagy-Gondwana, előtte Rodinia, mégelőbb Columbia. A ciklus kb 300 millió év alatt zajlik le, most kb a közepén tartunk. Namost Ethka által emlitett oldalon az szerepel, hogy Afrika teljesen nekipréselődik Európának és Ázsiának, Észak Amerika Európának, India megint leválik, és délebbre megy, az Antarktisz feljebb jön északabbra maga előtt tolva Ausztráliát. Tennék ehhez az egész dologhoz néhány észrevételt. Tényekről van szó, amelyek nem igen illeszkednek a képbe. 1. A Vörös tenger igencsak tágulóban van, Előbb utóbb óceán lesz belőle, kizárt hogy Afrika erre el tudna mozdulni. 2. Észak és Dél Amerika egyaránt távolodik Európától és Afrikától. Közeledésnek semmi jele 3. Jelenleg kontinens szétdarabolódás két helyen zajlik bolygónkon. A nagyon intenzív Afrikai, amely nem egy óriás kontinens közepén történik, hanem egy közepes kontinens peremvidékén. Ez nagyon nem illik a szuperkontinens elméletbe, hiszen aszerint a hő nyilvánvalóan a kontinens közepén gyülemlene fel a leginkább. A másik kontinensdarabolódás Ázsiában kezdődött el, de annak ellenére hogy Ázsia sokkal nagyobb mint Afrika, a folyamat enyhén szólva is nagyon gyenge, gyakorlatilag a Bajkál tó és néhány ritkán működő vulkán engedi sejtetni, hogy itt van valami, de még az is lehet, hogy az egész folyamat befagyott. 4. Az Afrikai kontinensnél nagyobb ÉszakAmerika alatt semmi darabolódás nem történik. Miért nem, ha Afrikában igen? Észak Amerika rossz fiú, és alatta nem halmozódik fel hő??? Ugyanmár! 5. Jelen pillanatban a Csendes óceán sokkal nagyobb, mint az Atlanti. Még a szuperkontinens ciklusból sem következik, hogy a kisebb Atlanti óceánban megfordulnak a folyamatok, és az újvilág ismét elindulna az óvilág felé. Sokkal inkább a Csendes óceán az, aminek be kell szűkülnie, hiszen az az óceáni lemez sokkal nagyobb. És ugye az amerikák jelenleg is arra mozognak. Szóval szerintem éppen az Atlanti óceán válhat a jövő nagy óceánjává, a Csendes óceán pedig be fog zárulni. 6. A modell a jövőben is egységesnek ábrázolja Afrikát, holott az jelenleg éppen feldarabolódik. Legalább három részre fog szakadni. 7. Ugyan mi a franc indokolná india leválását és délre sodródását Ázsiáról? Hiszen még mindig nyomul ezerrel, ráadásul összeforrtak alaposan, arról nem is beszélve, hogy ha Afrikáról újabb darabok szakadnak le, akkor helye sem lesz hova menni.
Mindezek figyelembevételével nem hinném, hogy a jövő szuperkontinense úgy nézne ki, ahogy azon az oldalon leírják. Azt el tudom fogadni hogy lesz szuperkontinens, de a puzzle-t szerintem máshogy kell kirakni.
Tök jó, hogy újra van nap vulkánja, ráadásul minden tűzhányók öregapja, a jelenség névadója lett a soros!
Néhány szubjektív megjegyzés Vulcanóhoz. Nem útikalauzt akarok adni, csak rendezgetem négyéves emlékeimet.
Először is azt kell elmondanom, hogy egy valódi álomsziget! Nyaralóparadicsom, maga a csuda! Igazán ajánlom mindenkinek, aki megteheti, hogy elmenjen oda. Az ember fölmászik a kráterhez (persze nyáron lehetőleg ne a déli órákban tegye :), le lehet ereszkedni a kráter belsejébe megtekinteni a "kénkéményeket", amelyek illata az egész szigetet uralja. Egy jókora kő leejtésével azt is bizonyíthatjuk, hogy nem stabil a lábunk alatt a talaj. :)
A kikötő közelében egy kénes iszapfürdőben jól bekenhetjük magunkat iszappal. Remek szórakozás a magamfajta hülye turistáknak, hogy aztán a forró talajon átrohanva a hűs, itt-ott bugyborékoló tengerben próbáljuk levakarni magunkról a sarat. :) Nem utolsó dolog a tengerben úszni, miközben a fejünk fölött egy hatalmas vulkán füstölög...
Vulcanello partjainál a láva érdekes sziklaalakzatokat hozott létre. Szörnyek és egyéb lények sorakoznak a tengerparton, különösen a lemenő nap vöröses fényénél megkapó látvány. A naplementét a vulkán kráterének széléről is érdemes megtekinteni, jól látszik innen a Lipari-szigetek többi tagja is. És persze, ha már itt vagyunk, át lehet ruccani másik szigetekre is, Lipari, Salina, és hát a főatrakció az a Stromboli, természetesen.
Még valami jutott eszembe: olyat is hallottam, hogy egyesek Odüsszeusz Szkülláját és Karübdiszét Vulcanóval és Vulcanellóval azonosítják (akkor ez még két sziget volt).
Huh, annyira lázba jöttem, hogy lehet, hogy nyáron visszatérek Vulcanóra. :)
Én úgy tudom, hogy a Gibraltári-szoros bezáródása és kinyílása már többször is megtörtént, és a Földközi-tenger is többször (majdnem teljesen) kiszáradt. (Tudom, hogy komolytalan hivatkozás, de például a Teremtés nyolcadik napja c. sci-fiből emlékszem erre, de abban is biztos vagyok, hogy máshol is olvastam.)
Amúgy az elmélethez én csekély értelmű medvebocsként nem nagyon tudok mit hozzáfűzni, viszont épp ma olvastam a www.geographic.hu -n egy ide kapcsolódó cikket:
Ami a számomra különösen érdekessé teszi ezt a vulkánt az azon infó, amit a Bebte oldalon találtam, miszerint a Lipari szigetek térségében a tengerfenék erősen tágul, ami az olasz csizmát az Adria felé nyomja. Két megjegyzésem van ehhez. 1. Amikor tengerfenék tágul, akkor az azt jelenti, hogy egy hátság van kialakulóban. A hátságok mentén a vulkánoknak jellegzetes típusa szokott megjeleni, amelyet bazaltos működés jellemez. A térségben egyetlen bazaltos vulkán működik, az Etna. A többi lávája erősen kovasavas, és ezért robbanásos jelleű működést mutatnak. A Stromboli és a Vezúv azonban időnként produkál bazaltlávaömlést is. Elképzelhető, hogy működésük lassan átalakul a hátsági vulkánok típusába. 2. Mint tudjuk a Földközi tenger a thetis óceán maradványa. Amikor széttöredezett egykoron a szuperkontinens, és Afrika levált, majd elindult dél felé, akkor jött létre a Thetis, amely sosem volt egy nagy óceán, de ekkoriban kétségkívül egy hátság húzodott a közepén kelet nyugati irányban. Afrika időközben meggondolta magát, és elindult visszafelé. Ezzel a mozgással amúgy elvileg igazolhatná a szuperkontinens ciklust is, de itt most nem ez a lényeg. Korábban volt olyan időszak, amikor az Afrikai kontinens annyira közel került az európaihoz, hogy a Gibraltári szoros bezáródott. Azóta azonban újra kinyílt, amiből számomra az látszik, hogy ismét távolodik Európától, legalábbis a földközi tenger nyugati medencéjében. Ez jól együtthangzik azzal a megfigyeléssel, hogy a Lipari térségben tágul a tengeraljzat. Ami különosen érdekessé teszi ezt az elméletet, az az, hogy Afrika a másik végén is távolodik Eurázsiától. Itt most a Vörös tengerre gondolok, amely szintén tágul. Viszont a középső szakaszon, a görög szigetív vulkánoknál meg szubdukció van, de persze lehet, hogy ez már leállt, csak kell egy kis idő, amíg az alábukott lemezrészek elfogynak, és ekkor a vulkanizmus is abbamarad. A dologhoz hozzátartozik, hogy a Lipari szigetek vulkánjait is szubdukciós folyamat táplálja a jelenlegi elméletek szerint, ezért ütötte meg annyira a szememet az a hír, hogy szubdukció ide vagy oda, itt bizony tágulás van.... Várom mások véleményét is a fejtegetésemmel kapcsolatban.
A nap vulkánja a Vulcano! A Lipari szigetcsoporthoz tartozó Vulcano szigete már az ókorban is ismert és lakott hely volt, a szigeteken tanyát vert kalózok rettegésben tartották az Appenin félsziget nyugati partvidékét és az akkoriban Karthago által megszállt Szicíliát is. Uralmuknak a rómaiak vetettek véget a pun háborúk során. A szigetek vulkáni jellege már ekkor is közismert volt, a rómaiak Vulcanus lakóhelyeként tartották nyilván a szigetet. A görögök is számon tartották, az Odüsszeiában a feltételezések szerint ez is szerepel. Namost a szigetről azt kell tudni, hogy az itt feltörekvő magma riolitos jellegű, vagyis kovasavban gazdag. A sziget fehér színe a riolittufának köszönhető. A tufaszórás egyenes következménye a vulkán robbanásos működésének. Lávafolyást itt nem nagyon találunk, a szigetet több egymást átfedő tufagyűrű alkotja. Időben a vulkanizmus központja észak felé tolódik, ennek jeleként a jelenleg aktív főkrátertől északra a tengerben létrejött a Vulcanelló tufagyűrű, amely az 1500-as években összenőtt a főszigettel, és így annak félszigetévé vált. Az utolsó kitörés ennek ellenére nem itt, hanem a főkráterben zajlott 1888-tól ( dédapám születésének éve) 1890-ig. Ez a kitörés vetett véget a szigetet korábban az olasz államtól megvevő skót tulajdonos helyi rémuralmának is, aki a helyi lakosságot éhbérért a vulkán kráterében elhelyezkedő kénbányában dolgoztatta embertelen körülmények között. Hozzá kell tenni, hogy a lakosság jelentős része ide száműzött fegyenc volt. A szigeten később, Mussolini alatt koncentrációs tábor működött. A képen jól látható a Vulcanelló félsziget friss krátere, és a háttérben a főkráter.
azért nőtt vulkán az arcodra (ami akár fergeteges kitörést, lávaömlést és izzó fájdalmat is okozhat) mert nem vetted komolyan a nagyívű tervemet!
igenis él még a tervezet, és az általam feltalált TLOSRÉB-műszer*működőképes, a prototípus pedig meg fog épülni, és akkor majd fogtok könyörögni lásd lejjebb...!
Az elsők között tárgyal Burmai Mt. Popa vulkánt sikerült megtalálnom műholdról. Revideálnom kell azt a nézetemet vele kapcsolatban, hogy nem a szumátra mellett húzódó törésvonalhoz tartozik. Nagyon is úgy néz ki, hogy annak meghosszabbításában helyezkedik el. Bazaltos, bazalt-andezites tűzhányó, utolsó kitörés i.sz. 442
Főzz 2 deci Lipton Earl Grey teát. Ízesítsd ízlés szerint cukorral, citrommal. Végy egy kulcstartólézert és irányítsd a nyalábot a tea felszínére. Természetes, hogy a ráeső fény egy része (nem is jelentéktelen) nem lép be a teába, hanem visszaverődik a folyadék felszínéről... a mennyezeten könnyűszerrel megfigyelhető a piros pont. A kihúzott billentyűzettartó ujjal történő finom megpöccintésére a jelzőpont vad ugrándozásba kezd. Mondanom sem kell, az asztalra tett kezem semmit nem érzékelt.
A berendezés nagyon érzékeny a finom rezgésekre és használat után elfogyasztható, illetve demonstrációs célra felhasználható. Természetesen a tea fogyasztható el, a lézeres bizé meg...
hát úgy látom, te is kész vagy mára... Tudtam, valahogy éreztem, hogy a kór csettelés útján is terjed.
amit te leírtál, az talán a kamionográf lehet. Főútvonal mellett lakni ettől a pillanattól egy fokkal biztonságosabb...
Én valami szofisztikáltabb gépezetre gondoltam. Most ne tessék röhögni, de egy vajling kakaó ihletett meg. Mindenkinek javaslom kipróbálásra. Tegyen egy bögre italt az asztalra. Mondjuk teát, nem kakaót. Majd ujjbeggyel finoman üsse meg az asztallábat. Parányi lökéshullám fut végig a felszínen. Hihetetlenül érzékeny berendezés. Ezt a tulajdonságot fogjuk kiaknázni.
Most képzeletben lövünk egy lézersugarat ennek a folyadéknak a felszínére. (a hetipiacon bárki hozzájuthat olcsó kulcstartólézerhez) Ez a nyaláb áthalad a folyadékon, megfelelő tükrök segítségével könnyűszerrel kiterelgethetjük a bögre belsejéből, és rápasszentjuk egy fotoérzékeny berendezésre, ami a pötty elmozdulását érzékeli.
Vagy úsztathatunk a lén egy parányi tükröző felületet (konyhai alufólia) A többi ugyanaz. Annyira egyszerű és mégis zseniális. Meg is építem most, a fenébeis!
Én valami olyat csinálnék, hogy egy tekercsbe belóg egy laza rugón egy mágnes, és amikor rengés van, az feszelyt indukál a tekercsben, amit mondjuk egy hangkártya bemenetére vezetek, és rögzítem számítógépen.... pl... Persze ez sokkal bonyolultabb, de érzékenyebb is.
beteg vagy. de én segítek rajtad, mert én meg orvos vagyok. csinálj egy kis fa állványt, mint egy miniakasztófa. köss rá egy damilt, mint az akasztófán a kötél. a végére meg csomózz egy tollat. tegyél alá papírt és kész.
ja és ne feletsd el a tollat "bekapcsolni". és ügyelj, hogy a toll elérje a papírt. különben csak a nagyobb rengéseket fogja kijelezni.
ja, szenteste be is raktam a linket:-))) (a met.hu amúgy katasztrófa előrejelzés szempontjából, de ez itt offtopik.)
ha már ilyen szépen elkanyarodtunk a rengésekhez, volna egy hülyének látszó kérdésem: sajnos nem tudok szeizmográfot beszerezni, nyilván nem is lenne rá pénzem, de nem lehetne valahogy szerkeszteni egy műszert, ami rögzít rengéseket?
A kis porontyka az én kisebik fiam. Ami a Móri árkot illeti, én is emlékszem a Berhidai rengésre. Kaposváron anyi volt érezhető, mintha egy ágyut sütöttek volna el. Csak egy dobbanás volt. Most az ismerősök között több is azt mondta, hogy több rázás is volt.
Veszprém megyében nagyon is zizeg ám a zanyafőd. Úgy tudom, pontosan a móri árok közelsége miatt. Gondolok pl. a berhidai rengésre (1985). De a csak műszerrel érezhető rengések állítólag évente tízszám pattognak ki a környéken.
2001. június végén (28 vagy 29, már nem emlékszem pontosan) volt nálunkfelé egy érezhető rengés, epicentruma Csajág környékén, de érezni 20-40 kilométeres körben lehetett. 2-3 körüli erősséget említettek, kár nemigen keletkezett, csak ijedség volt.
Én messze lakom az epicentrumtól (Veszprémtől kb. 15 km-re ÉK-re), összes tapasztalatom annyi volt, hogy mikor hazaértem, a lakótársam közölte (a harmadikon lévő lakásban), hogy megmozdult a föld. Azt hittem, valami lánctalpas ment el mellettünk (lőtér van a környéken). De nem, mondja, ez rengés volt. S tényleg.
Boldog újévet minden vulkánrajongónak! Ami a földrengést illeti, had osszam egy kicsit az észt. Van ugye nekünk ez a kedves-bájos dunántúli középhegységünk, ami aztán átmegy északi középhegységbe. Mint ahogy azt annó igen7 topiktárstól megtudhattuk, magyarország területét jópár különböző eredetű lemezdarab alkotja, nos a mi kedves középhegységünk egy ilyen lemezhatáron fekszik. A vonulatot keresztirányú árkok tagolják. Ílyen pld a Móri árok, a tapolcai medence (itt a keresztirányú hasadék olyan mély, hogy bazaltvulkanizmus indult meg mellette), és pld. ilyen húzódik Budapest alatt is, aminek sok gyógyforrás, és földrengések köszönhetőek). Ezek a keresztirányú hasadéok ugyanis azt eredményezik, hogy az általuk elkülönített tagok a feszítőerők ( föld tágulása, ár-apály jelenség, más lemezek által közvetített lemeztektonikai mozgások) hatásárakülönbözőképp mozoghatnak, ami megnöveli a földrengések számát a térségben. Másrészt jó, hogy ilyen számosan vannak, mert így a ritka nagy elmozdulások helyett sok kisebb emozdulás van, tehát integy elosztják a földrengések energiáit....
