Amint az ellenervekre kerul a sor, elintezel mindent azzal, hogy mukodik a szakik fantaziaja, keves a minta es kulonben is... amikor a te erveidrol van szo, ez elo sem kerul. Ezek szerint lehet, hogy a madarak megis dinoszauruszok? Csak nem?
"Bocsánat, ha nem akarod elfogadni azokat a tényeket amelyeket biztosan tudhatunk és ragaszkodsz a feltételezésekhez, akkor OK! "
Itt inkabb a forditottja igaz.
A relativ agymeret NEM jelent igazan eros ervet az "intelligencia" mellett. Attol, hogy kicsi volt az agyuk, nem igazan lehet semmilyen melyrehato kovetkeztetest levonni. Raadasul egy rakas mas dinoszaurusznak meg meglehetosen nagy volt az agya.
"De nem is akarlak, sokkal jobban hangzanak a "dinó- szakértők" fantazmagóriái, amelyeket semmiféle bizomnyiték nem támaszt a, igaz nem is cáfol, mivel ellenbizonyizték sincs. "
Szemelyeskedesre pedig nincs szukseg. A helyzet ugyanis a kovetkezo: felvetettem jopar dolgot, amire csak meglehetosen erintolegesen reagaltal; teteles cafolasrol szo sem volt. Ezek utan buszken hatradoltel, hogy tessek, ime a vegso igazsag. A tudomanyos vitaban elengedhetetlen nyilt hozzaallasnak nyomat sem lattam.
Engem -veled ellentetben- meg lehet gyozni. De ahhoz ervek kellenek. Nem azert indultam neki a vitanak, hogy akkor most megmutatom, milyen okos vagyok, hanem azert, mert azt hittem, ertelmes eszmecsere indul neki, aminek soran meg tanulhatok is. Ehhez kepest -az indexen megszokott rutin szerint- csak ismetelgeted ugyanazt, fuggetlenul attol, hogy ki mit vet fel... Teteles cafolatok, ERVEK maig nem erkeztek. (Meret, testfelszin, szocialis viselkedes, metabolizmus, fejlodes... Ember, te vagy a szakerto, neked kellene tudnod, pl., hogy ki es hogyan allapitotta meg a fejlodesi ratat... Utananezhetek, de akkor minek vagyok itt? Csak az idom vesztegetem.)
A nagyvéredények miért különlegesek egy hátdsó lábaira felmelekdő állatnál? Mellesleg nagyon kevés példánynál találtak erre vonatkozó bizonyitékokat.
A déli kontinensek s egyáltalán a kontinensek mezozoikumi helyzete, az éghajlati ővek elhelyezkedése nem azonos a maiakéval! Még nem hozott rá senki bizonyitékot, hogy a dinók akár mérsékelt (tehát telet feltételező) éghajlat alatt is éltek volna!
Semmiféle garancia nincs arra, hogy a nyomok nem csak pár faj pár egyedétől származnak! Csak éppen dolgozik a szakik fantáziája!
Persze a krokodilok különlegesek a mai hüllők közt, de a mezozoikumban nem csak pár tucat fauk élt mint ma. S ne feledd el, hogy a dinók és a madarak közeli rokonai. Ugyanarról a tőről erednek!
A növekedési gyorsáságot illetően a feltételezéseknek annyi a valószinüségük mint a számtalan kladogramnak amelyet az illető urak gyártanak futószallagon. Hogy lethetséges, hogy azonos jellegeke ismerete mellett minden kutató más végeredményre jut? Nem a szubjektivitás? Mások voltak a mezozoikumi életfeltételek mint a maiak, igy a mai növényevő csordákkal való összehasonlitás si sántithat. Össze kell vetni a paleobotanikai eredményeket is az állattaniakkal, ahhoz, hogy abból következtetéseket lehessen levonni. Amelyek igy is csak 5o-5o%-ban valószinüek. Túlságosan is hisztek a feltételezéseknek. Próbáljátok meg egy kicsit józan ésszel és érvekkel megközeliteni őket. Csak azért mert XY irta, Z intézet munkatársaként és persze angolul, attól még nem szentirás!
Akkor amikor dúl a "dinoszaurusz ipar", amikor ilyen jellegű kutatásokra kaphatsz, nyerhetsz el pályázatokat/ösztöndijakat a legkönyebben, óvatosabbnak kellene lenni a hiszékenység területén. Nem mindenki mer szembe menni az árral, én az kevesek egyike vagyok. Nem akarlak meggyőzni beneteket sem, csak arra figyelmeztetlek, hogy tessék óvatosabban kezelni az akár előkellő folyóiratokban megjelent dolgozatokat, közleményeket, kiadványokat is. Mivel személyesen ismerem a szakemberek nagyrészét külföldi viszonylatban is, vitatkoztam már velük is, eléggé megtanultam megkülönböztetni a tiszta szemet az ocsutól. Bármennyire jól is leplezik.
Bocsánat, ha nem akarod elfogadni azokat a tényeket amelyeket biztosan tudhatunk és ragaszkodsz a feltételezésekhez, akkor OK!
Ha neked az nem számit, hogy egy több tiztonnás állatnak pár száz grammos agya volt - adott neuron számmal - akkor tényleg nem tudlak meggyőzni. De nem is akarlak, sokkal jobban hangzanak a "dinó- szakértők" fantazmagóriái, amelyeket semmiféle bizomnyiték nem támaszt a, igaz nem is cáfol, mivel ellenbizonyizték sincs.
>> Brutalis Harmonia: Pár dolog a melegvérűség mellett... <<
És akkor még nem esett szó a felegyenesedett testtartásról, a nagy véredényekről a lábaikban, az együttélő közösségek öszetételéről vagy arról a tényről, hogy számos fajuk élt a déli sarkkörön túl, olyan, még a 100 millió évvel ezelőtti klimatikus viszonyokhoz képest is hideg környezetben, ahol a hüllők fennmaradása elképzelhetetlen.
Továbbá szerintem azzal, hogy a sauropodáknak kicsi agyuk volt, még nem lehet elsiklani a hosszú nyak keringésének problematikája fölött...
>> Brutalis Harmonia: A farokról is szóltunk már, és elfelejted, hogy PONTOSAN tudjuk, hogy tartották a farkukat: mivel nem látszik farkonyom a lábnyomok között, BIZTOSAN magasra emelték az összes megmaradt dinoszaurusz-lábnyom esetén. <<
Ezt persze nem csak a lábnyomok bizonyítják... Több csoportban (pl. a hadrosaurusok, ceratopsiák, sauropodák vagy az Iguanodon esetében) mutatták már ki, hogy a csigolyák mellett futó szalagok elmeszesedése nyomán a hátgerinc fokozatosan egy merev alakzattá zárult össze, ami a testtömeg hatékonyabb megtartása mellett a farkat is segített magasan tartani. (Magának a faroknak a kimerevítéséről meg már a Deinonychus kapcsán szó esett lentebb...)
>> Brutalis Harmonia: Szociális élet: van arra utaló nyom, hogy a dinoszauruszok egyes fajai -növényevők is- csordában éltek... <<
És nem is kevés nyom! A fejlett csoportos életmód bizonyított a hadrosaurusoknál, a Protoceratopsnál, a Troodonnál, az Oviraptornál, és az újabb kutatások szerint az Allosaurusoknál is.
>> primavis: A krokodilok nem csoportosan vadásznak, ivadékgondozásuk viszont igencsak fejlett. <<
Igen ám, de ez akkor is nagy ritkaságszámba megy a hüllők között! Nem is tudom, hogy a krokodilon kívül más hüllő rendelkezik-e ilyen képességekkel... Talán pár kígyófaj.
>> primavis: Ki és miből állapította meg az Apatosaurus fejlődési ritmussát? <<
Elég csak néhány alapvető következtetést levonni... Egy teljesen kifejlett Apatosaurus kb. százezerszer nagyobb, mint a lehető legnagyobb tojásból kikelő fióka. Mivel az Apatosaurusok csordában jártak (a fosszilis lábnyomok alapján legalábbis erre lehet következtetni), folyamatosan vándorolniuk kellett, hogy kellő mennyiségű növényi anyagot legelhessenek le. Márpedig akkor a fiókáknak elég gyorsan kellett növekedniük ahhoz, hogy minél hamarabb lépést tarthassanak a csordával...
>> Brutalis Harmonia: A dinoszauruszoknál is megdöbbentően gyors növekedési rátát találtak... <<
A hadrosaurusoknál (ahol elég sok fészeksorozat ismert) pedig arra jutottak, hogy a fiókák kb. 20-25 cm hosszúságúak voltak, mikor kibújtak a tojásból és nagyjából 3 év alatt érték el a teljes nagyságukat (6-7 tonna).
Bocs, de ezek nem válaszok... Legalábbis nem éppen cáfolatok. Egy mondat... inkább nem erőlködöm tovább - láthatóan magadban már eldöntötted a dolgot. (A kisméretű agy amúgy semmire nem bizonyíték. Tudod, nem a méret számít. :P )
Na jó, ismétlés a tudás....-:)
1. A bambaság okozat, az ok a rendkivül kisméretű agy! S ez tény a növényevők esetében. Csak Te folyvást - a többi érvedben is - csak a ragadozókra hivatkozol.
2. A nyomok - ahol vannak - rendszerint kevés faj sok egyedétől származnak. Számtalan fajtól nem rendelkezünk noymokkal. Mellesleg, a "mérleg-gyik" nem vajon arról kapta a nevét, hogy farkát a nyakával egyszinten tartotta? Ő is növényevő sauropoda volt.
3. A krokodilok nem csoportosan vadásznak, ivadékgondozásuk viszont igencsak fejlett.
4. A ragadozók nem rendelkeznek valódi örlőfogakkal, inkább széttépték a zsákmányt mint rágták. Viszont voltak örlőköveik! A gyomorsavukról meg nem tudunk semmit.
5. Ki és miből állapitotta meg az Aapatosaurus fejlődési ritmussát?
6. A csontszerkezet nem mindig jol kivehető, másrészt nemrég a Tyranosaurus comcsontjából következtettek a madarakkl való rokonságra. Elfeledve, hogy a hasonlóságoknak a hasonló járásmód is oka lehet!
7. Mivel nem ismerjük a dinoszaurszok tüdőszerkezetét, a légzésük és anyagcseréjük közti összefüggésekről is csak feltételezéseink lehetnek.
Ha valamit kihagytam volna, kérdezz vissza! Egyik kérdésre már előzőleg válaszoltam Szinbadnak.
Manapság is a változó testhőmérsékletű hüllők a melegégövön vannak a leginkább elterjedve. Ott csak a sivatagos területeken van éjjel hideg. A maiak sem merevednek meg éjjel, mivel nem hűl le számottevően a levegő a növényzettel fedett területeken. A növényevő dinók is nyugodtan legelészhettek éjjel is, még ha nem is voltak melegvérüek!
"A bambaság viszont nem jelent okvetlenül védtelenséget is. Bizonyiték rá, hogy hosszú évmilliókig demonstrálható egy-egy tipus fennmaradása."
Kevered az okot és okozatot. A körkörös érvelés nem túlzottan kifizetődő... Talán pont az, hogy millió évekig éldtek egyes fajok egy valószínűleg meglehetősen dinamikus környezetben, tele nagy, gyors ragadozókkal, a leginkább meggyőző érv amellett, hogy NEM voltak bambák...
No mindegy. Pár dolog a melegvérűség mellett, oszt leléptem. Szeretném, ha egyenként válaszolnál rájuk, és nem csak elintéznéd, hogy á, ez nem így volt...
A testméret és -felszín kapcsolatát már említettem; bármennyire is kellemetlen, ez az igazság. Ez a legerősebb evolúciós gát a jelenlegi hüllők nagyobbá növekedése előtt. Egy varánusz vagy egy krokodil, bármennyire is nagy egy gekkóhoz képest, NEM mérhető össze még egy elefánttal sem... (Ez van; nem tudsz úgy bűvészkedni a számokkal, hogy ez kijöjjön. És hol van egy elefánt egy T rexhez képest? Egyelőre semmi meggyőzőt nem tudtál ez ellen felhozni.)
A farokról is szóltunk már, és elfelejted, hogy PONTOSAN tudjuk, hogy tartották a farkukat: mivel nem látszik farkonyom a lábnyomok között, BIZTOSAN magasra emelték az összes megmaradt dinoszaurusz-lábnyom esetén. Persze kevés a minta, hogy ebből biztonságosan általánsítani lehessen, de ez az egész paleobiológiára jellemző, egyszóval van annyira meggyőző, mint bármi más. Szóval: farok magasan, sebesség nagy, komoly izommunka és élénk metabolizmus (mivel minden minta erre utal, ez azt jelenti, hogy éjjel is így mozogtak, amikor elvileg lehűltek, és csak lassan bírták megmozgatni a pár tíz tonnájukat... Mert ugye minden állat mozog éjjel; viszonlag kevés áll be a garazsba. Tényleg, ha egy 20 tonnás növényevő lehűl, és gyakorlatilag hozgásképtelen mondjuk délig (mert addigra TALÁN sikerül annyira felmelegednie), mekkora esélye van éjjel esetleg reggel a kistermetű, melegvérű, vagy éppen gyorsabban felmelegedő ragadozók ellen? Hm?)
Szociális élet: van arra utaló nyom, hogy a dinoszauruszok egyes fajai -növényevők is- csordában éltek, ami, hacsak nem az "önző bagázs" jelenség terméke, komoly szociális kapcsolatokat feltételez. A szülői gondviselésre is vannak példák. Ehhez pedig ugyancsak kell a magas metabolizmus, az állandó testhőmérséklet. Nem véletlen, hogy a hüllők körében nincsenek ilyen csoportok, és erre nem magyarázat, hogy hülyébbek... A krokodilok pl. kifejezetten értelmes állatok, a szociális életük mégis rosszabb még az enyémnél is. Bár nem sokkal. És én melegvérű vagyok...)
A csontok növekedése sem gyűrűs szerkezetű, mint a hidegvérűeknél, bár ez nem teljesen meggyőző; ha komoly edzésnek vetik alá a gyíkokat, ők sem így nőnek. (Kérdés, hogy akkoriban mi késztette őket a kelleténél is nagyobb edzésre; mert hogy nem voltak kutatók apró kis futópadokkal, az fix.)
A bőr ügyében nem túl konklúzív, hogy nem voltak tollak, szőrök bizonyos esetekben. Egyrészt kevés a minta, másrészt nemcsak így lehet védekezni a lehűlés ellen. Attól, hogy mi nem feltételezzük, hogy mással dolgoztak volna, attól még igaz lehet, szóval ezt ne felejtsük el.
A koprolitok vizsgálata azt mutatja, hogy a ragadozók/dögevők képesek voltak szétrágni a csontot (nagy hatékonyságú izmok), és nem elképesztően savas gyomrokkal operáltak, mint a mai nagyragadozó hüllők.
Az egyik legerdöntőbb érv a melegvérűség mellett: a változó testhőmérsékletűek lassan fejlődnek, míg egy kék bálna pl megdöbbentően gyorsan éri el a felnőtt méretét. A dinoszauruszoknál is megdöbbentően gyors növekedési rátát találtak: a Apatosaurus excelsus kb 7 év alatt érte el a felnőtt, 25 tonnás versenysúlyát...
Ami komoly érv a melegvérűség ellen, az az orrüreg felépítése: nem úgy tűnik, hogy a dinoszauruszok lehűtötték volna a kifújt levegőt, úgy, ahogy az emlősök és madarak teszik. (De erre is lehet azt mondani, hogy lehet, hogy ők mást használtak -különösen, ha mégsem ők a madarak ősei, más anatómiai megoldást is használhattak, csak épp kevés tüdő és hasonló lágyszövet maradt meg, ráadásul itt is lehet használni azt az érvet, amit te szoktál felhozni, csak épp ellentétes előjellel: a meleg, párás klímában talán nem is volt rá szükség... :P )
Hogy mennyire bambán, azt nem tudhatjuk. De az agyuk méretéből azért erre is következtethetünk. S ebből a szempontból a theropodák összehasonlithatatlan előnyben voltak. A bambaság viszont nem jelent okvetlenül védtelenséget is. Bizonyiték rá, hogy hosszú évmilliókig demonstrálható egy-egy tipus fennmaradása.
>> ...ha egy állattipus (nem alaptipus!-:))) ) kialakult, annak volt helye a környezetében és még ha számunkra anakronisztikusnak is tünik alakja, mérete, életmódja, neki tökéletesen megfelelő lehetett. Amikor nem volt már az, akkor szépen kihalt a faj! <<
Hát pont ez az, ami miatt nekem sántít ez az egész! Az egyik oldalon ott vannak a "szuper" ragadozók, a másikon meg a "drabális" növényevők, akik csak állnak és néznek bambán, ha egy "szuper"-ragadozó megtámadja őket??? :-)) Ez még a klasszikus ragadozó-zsákmány modelleknek is ellentmond! Hová tűnt az evolúciós hadviselés kimeríthetetlen fegyvertára?
Nézd, én nem mondom, hogy márpedig ez így volt, csak szerintem egyszerűen túl sok minden szól a melegvérűség mellett... Persze, nyilván úgy lenne az igazi, ha a feltételezgetések helyett visszamehetnénk, és megnézhetnénk a dolgokat a maguk valóságában, csak hát erre most nincs lehetőség... :-))
Az Iguanodon-ok magyar neve! A "lúdak" viszont növényevők is lehettek!
Két dolgot vegyél figyelembe: - túl keveset tudunk ma még a dinoszauruszok életmódjáról, de még éltettanáról, etológiájáról is
- ha egy állattipus (nem alaptipus!-:))) ) kialakult, annak volt helye a környezetében és még ha számunkra anakronisztikusnak is tünik alakja, mérete, életmódja, neki tökéletesen megfelelő lehetett. Amikor nem volt már az, akkor szépen kihalt a faj!
Ez alatt pontosan mit is értesz? A kétlábú dinoszauruszoknál sok esetben sikerült kimutatni, hogy a farkuk nem tudott meghajlani, mivel az hosszú, csontos rudak által szabályosan ki volt merevítve, a hátukat pedig erős ínszalagok tartották feszesen és vízszintesen, plussz mivel a nyakcsigolyák S alakot írnak le, kengurutartásban az állat álandóan az eget kémlelte volna... :-))
A ragadozók agilitása s főleg a mai emlősökhöz viszonyitott gyorsasága sem egyértelmüen bizonyitott. De ha úgy is volt, a "több lúd disznót győz" elv már akkor is létezhetett!
Így van. Ott vannak pl. a bizonyítottan falkában vadászó dromaeosaurusok. Elég csak rájuk nézni, a vak is megmondhatja, hogy ezek az állatok arra lettek "tervezve", hogy nagy sebességgel legyenek képesek üldözni és megtámadni a prédájukat. Márpedig az ilyen ragadozók pontosan azért "választják" a csoportos életmódot, mert az általad is említett 'sok lúd disznót győz' elvén képesek az olyan nagyobb testű növényevőket is, mint a hadrosaurusok elejteni. De akkor ismét felteszem a kérdést, mi szükség arra, hogy ilyen típusú ragadozók kifejlődjenek, ha nem azért, mert szükség esetén a viszonylag nagy termetű zsákmány is képes menekülőre fogni? Márpedig a hadrosaurusok esetében nem igen tudok más "fegyvert" elképzelni, hiszen nem voltak sem szarvaik, sem vastag tüskés bőrük és a maximum 7-8 tonnás testömegük alapján nem is tartoztak az igazán nagy testű növényevők közé...
No én a kenguru-sárkánygyikokat sem tartom (összes rokonaikkal) valami fürgéknek. A lábizmok többsége (s főleg a combizmok) nem tartoznak a gyors izmok közé, fejlettségük inkább az aránylag nagy testsúly megtartására szolgál (biped állatokról van szó!). Azt nem tudhatjuk, hogy ezek az izmok fehér vagy - valószinüleg - a vörös izmok közé tartoztak e? A mozgékonyság nem csak az üldözéshez, hanem a támadás utolsó fázissában (megragadás, leteperés, megölés) legalább annyira szükséges. S itt már azért az áldozat képeségei is számitottak.
A ragadozók agilitása s főleg a mai emlősökhöz viszonyitott gyorsasága sem egyértelmüen bizonyitott. De ha úgy is volt, a "több lúd disznót győz" elv már akkor is létezhetett! Akkor sem a zsákmányállatok legsikeresebb példányai estek áldozatul a támadásoknak, amig erejük teljében voltak. melegvérőség. Azt meg nem állitottam, hogy a növényevők hidegvérüek lettek volna, hiszen a mai hüllők sem azok! De nem valószinű, hogy a melegvérüség magasabb fokára juthattak volna. Semmi sem utal rá.
A növényevő dinóknak is volt valamilyen lehetőségük, hogy hosszú ideig fennmaradhattak. De testalkatuk nem a fürgeségükre utal!
Hát, ez persze nagyban függ attól is, hogy melyik csoportjukról beszélünk. Mert a növényevő dinoszauruszok testalkat (és sok más) tekintetében azért elég széles skálán mozognak!
Az ornithopodáknál (ahová a lentebb említett Hadrosaurus is tartozik) például eléggé sajátságos bélyeg a mellső és a hátsó lábak erőteljes különbözősége, amely szerintem eléggé egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ezek az állatok, ha megrisztották őket, két lábbra emelkedve menekültek a támadójuk elől.
Ráadásul az ornithishiák amúgy is sokat "kísérleteztek" a medence csontozatával, jól nyomon követhető hogyan változtatták meg az evolúció során többször is a combcsont izmainak tapadási helyét. Mi végre ment volna végbe ez a változás, ha nem azért, mert bizonyos csoportjaiknak adott esetben, szükségszerűen gyorsan kellett mozogniuk?
Másfelől, ha megfordítjuk a dolgot, mi szükség lett volna a változatos méretű, agilis, melegvérű ragadozókra, ha az összes közepes- és nagytestű növényevő lomha mozgású, hidegvérű állat lett volna?
Nem kellene elfeledkezni arról sem, hogy a ragadozók szaporodási stratégiája k9vetkeztében szinte sohasem pusztitják vagy gyéritik meg számottevően zsákmányfajaikat. Fiataljaik nehezebben nőnek fel, nagyobb a pusztulási szazalékuk mint a növényevők ivadékainak. Amelyek ráadásul eleve számosabban vannak. Ezeket a természet szabályozási funkciói biztositják. Csak természeti katasztrófák illetve az ember beavatkozása borithatja fel a kilalakult ( s folyamatosan beálló) egyensúlyi állapotot. Valószinüleg az előbbi járulhatott hozzá a kihaláshoz is (szerencsére ebben az ember nem hibáztatható!-:)) )!
Számos védekezési stratégia létezik ma is a zsákmányállatoknál (de támadási is a ragadozők köreiben ). S mivel nem sok új van a Nap alatt,..... S a gyorsaság, fürgeség csak egyik a sok közül. Lásd pl. a tengeri kistermetű halakat. Semmilyen esélyük sincs a ragadózókkal szemben, viszont óriási tömegbe gyűlve megnő a túlélési lehetőségük (megfélemlitik tömegükkel a ragadozót, illetve csak a külső, lemaradó egyedek esnek áldozatul). A növényevő dinóknak is volt valamilyen lehetőségük, hogy hosszú ideig fennmaradhattak. De testalkatuk nem a fürgeségükre utal!
>> Ha a nagy tömegű a ragadozó, akkor vagy dögevő kell legyen vagy igen gyors. Az utóbbi pedig meleg vér nélkül nem elképzelhető még a hüllőknél sem. A nagytestű Sauropodák és Ornitischiak valószinüleg a mai hüllőkhöz hasonlóan változó testhőmérsékletüek lehettek, esetleg primitiv endothermiával talkálkozhatunk. <<
Igen ám, de ha van nekünk egy feltételezhetően melegvérű, gyors mozgású csúcsragadozónk (pl. Tyrannosaurus), plussz vannak kistestű, melegvérű, gyors mozgású, csoportosan vadászó ragadozóink (pl. Deinonychus), akkor elég nehéz elképzelni, hogy egy közepesen nagytestű ornithishia, pl. egy Hadrosaurus (amely mindkét "típusú" ragadozó zsákmányállata egyaránt lehet) ne legyen gyors mozgású (mégha csordában is él), ami viszont (ahogyan fentebb is írod) megkövetelné a melegvérűséget...
Tetszetős amit irsz, csak sajnos nem igaz. Igaz, hogy a külső hő felvétele esetében a nagyobb testfelület az előnyős lehet, mig a belső teremelésű esetén a kisebb! Mivel nem elég megtermelni, de a kisugárzását is meg kell akadályozni. S ez kisebb felülettel jobban megy. Nem véletlenül képződött az állandó testhőmérsékletüek szőrzete/tollazata is (amelyek elsőrendű hőszigetelő réteget képeznek). Csak különleges esetekben s pont főleg a nagytestű vastagbőrú emlősöknél, a futómadaraknál és a ceteknél hiányzik - vagy gyengén fejlett - ez a tipusú kűltakaró. De előbbiek meleg égöviek, ahol a túlmelegedés elleni védekezés indokolja a hiányt. A cetek meg főleg hidegebb vizekben élnek s ez elvezeti az izommunkával keletkező plussz hőt. No meg hiányzik a mai ember testfelőletének legnagyobb részéről. Az agyat védő koponyát fedő haj viszont szintén nem véletlenül maradt meg, no meg a fanszőrzet sem!. A legtöbb dinónál - de a krokodiloknál, teknősöknél, nagy gyikoknál is - hiányzik ez a hőszigetelő réteg, igy az állat addig aktiv, amig a vére meleg. Utána ismét melegednie kell. A dinók gigantizmussát a védettség növekedése indokolta, de ez egyuttal - ha nem járt a melegvérüséggel - éghajlat változás esetén katasztrófális következményekkel járhatott számukra. S ha ők kipusztultak emiatt, fogyasztóik számára is elfogyott a "kaja"!
A többinek, amiről irsz, ehhez nem sok köze van. A farok szerepéről a régebbi és a mai feltételezések is csak elképképzelések, mert túl kevesett tudhatunk ma róla. Amit tudunk azt csak a kenguruk szolgáltatják pl. de ez nem kötelező minden állat esetében. Azért egy 6-8 méteres krokodilt, vagy egy óriás teknőst, egy kommodói varánuszt nem neveznék aprónak. Súlyban a szárazföldi állatok közt már az elefánt/viziló/orszarvú trió után következnek! S az első három képezi azt a bizonyos vastagbőrű társaságot is! Bár szüksége esetén - akár az utóbbiak (a teknősök kivételével) képesek meglepően gyors mozgásra is, de mégsem tartoznak a fürgék közé. S mellesleg mindannyian meleg égöviek. Rakd össze ezeket a mozaik lapokat és vond le a következtetést!
Éppen a rossz oldaláról közelíted meg a dolgot. A változó testhőmérséklet pont a kis testtömeg/nagy felület esetén éri meg, ugyanis a nap viszonylag gyorsan felmelegíti a dögöt. (Ezért nem látsz óriási -mondjuk elefántméretű hüllőket/kétéltűeket.) A nagy testtömeg/kis felület esetén a szerencsétlennek esélye nincs annyira felmelegedni a napos órák alatt, hogy egyáltalán funkcionálni tudjon.
Ha hozzáveszel némi anekdotikus "bizonyítékot", szerintem a változó testhőmérsékletű óriáshüllők teóriája tarthatatlan. Pár apróság (koránsem az összes.) A a kétlábú darabok nem támaszkodtak a farkukon, ahogy régen hitték, hanem egyensúlyoztak vele - ez egyrészt némi sebességet is feltételez (márpedig még a dögevők lomhább futásához sem elegendő a nap által szolgáltatott hőmérséklet), másrészt nehéz elképzelni, hogyan maradtak két lábon, amikor lehűltek, és minden testfunkciójuk lelassult. Az egyensúlyozáshoz, különösen, ha nem mozogsz gyorsan, energia kell. Próbáld ki egy bringán. Érdemes elgondolkodni az ökológiai vonzatán is a dolognak: a gyors, mozgékony konkurenciával nem tudnak versenyre kelni a nagyméretű, változó testhőmérsékletű állatok. A forrásokat sokkal hatékonyabban tudják kihasználni, és a nagy dögök éhkoppon maradnak. A tojások predációjáról nem is beszélve. Hosszú távon nem stabil a rendszer -márpedig az óriás hüllők akkoriban jópár millió éven át nyomták. Csak egy meteor tudott nekik betenni; ha az nincs, még ma is elképzelhető, hogy itt lennének.
Szállni éppen szállhatsz, de nem győztél meg!-:))
Ui. szoros összefüggés van a testfelület/testtömeg/mozgékonyság közt. A nagytestű állatok testfelülete aránylag kicsi a tömegükhöz képest és rendszerint lomhábbak is a kicsiknél. A nagy dinók közül csak Allo- és Tyranosaurusról tételezik fel (!!!), (ráadásul az utóbbi tollas is volt), hogy fürgék lehettek esetleg, a kicsik viszont azok voltak! Ha a nagy tömegű a ragadozó, akkor vagy dögevő kell legyen vagy igen gyors. Az utóbbi pedig meleg vér nélkül nem elképzelhető még a hüllőknél sem. A nagytestű Sauropodák és Ornitischiak valószinüleg a mai hüllőkhöz hasonlóan változó testhőmérsékletüek lehettek, esetleg primitiv endothermiával talkálkozhatunk.
Jómagam is biológusként lettem paleontológus. Doktori dolgozatom félig paleontológia, félig ornitológia volt. De biológiából doktorálva, mert őslénytanból nem lehetett! S ennek már jóideje. ergo: nincs új a Nap alatt! Én mellesleg a bevezető előadáson kihangsúlyozom a megközelitési, mentalitásbeli különbséget a két kiinduló pont között a gerinces paleontológia esetében. Mert csak ott van probléma. Biológus nem igen foglalkozik - nálunk s aközeli országokban semmiképpen - gerinctelenek őslénytanával. A gerincesekhez viszont mindkét szakma ismerete szükséges. igy aztán a gernces paleontológiával foglalkozó magyar kutatók túlnyomó többsége (bár nincsenek amúgy sem sokan) biológus alapképzettségű, vagy elvégezet mindkét szakot. Rosszabb esetben autodidakta módon ismerkedett meg a biológiával.
Ettol mar a hideg kiraz. Az allando pofazas, egymas lefitymalasa... tisztara, mint az index foruma... A mobiosok az okologusokat, a vegyeszek a biologusokat, a biokemesek a molbiosokat, az okologusok es etologusok mindenki mast... Mi a fenenek nem lehet respektalni egymast?
Hű, én is pont így jártam... Csak én eleve paleontológia szakra akartam felvételizni, és mikor előtte beszélgettem egyet a tanszékvezetővel, akkor ért a hideg zuhany. Egyrészt mert szerinte rosszul látom a dolgokat, és a biológia és a paleontológia ég és föld (mondjuk ahogy így visszagondolok, szerinte a biológia = molekuláris biológia) (holott én szentül meg voltam győződve róla, hogy a paleontológia a biológia egyik ága), másrészt meg rögtön az volt az első, amit kijelentett, hogy bármivel foglalkozhatok, csak dinoszauruszokkal ne akarjak foglalkozni, mert hát ugye Mo. nem a dinoszaurusz-leleteiről híres... Így aztán mégis biológus lettem. :-))
Bocsánat, hogy vitába szállok, de pont a nagytestű állatoknál lényeges az állandó testhőmérséklet. A dinoszauruszok, mint tudjuk, ráadásul nem éppen lomha állatok voltak. Még a nagyok sem. (Vicces amúgy: amikor paleontológiára akartam menni szakdolgozni, kiröhögtek, hogy nem kell nekik biológus hallgató. Aztán ezt kapják: évszázadokon át nyomják a hülyeséget, mert nem ért senki náluk a legelemibb szinten sem a biológihoz...)
